udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kolumbán József

1997. február 18.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel.

1999. szeptember 10.

Szept. 10-11-én rendezték meg Miskolcon a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre otthonról és a határon túli magyarlakta területekről több mint 160 professzor jött el. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta: a magyarságnak tudásra és erkölcsiségre kell építenie, akkor európaiságunkkal, magyarságtudatunkkal együtt biztosítani tudjuk helyünket a sokszínű Európában. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 17-23./ Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora elmondta, hogy a tanácskozáson a megjelentek a magyar nyelvű felsőfokú oktatás mai kérdéseiről, gondjairól tájékozódhattak. Megbeszélték a kárpát-medencei magyarul oktató egyetemi tanárok szakmai tevékenységének és egymás közti kapcsolatainak lehetőségeit, formáit. A kolozsvári egyetem magyar oktatói, Kása Zoltán, Kolumbán József és Néda Árpád közösen elkészített előadásából a hallgatóság megismerhette a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás főbb vonatkozásait (múltját és jelenét), és betekinthetett a Szilágyi Pál rektor-helyettes (megbízott rektor) által irányított szellemi műhelyekbe. /Egyetemi professzorok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. június 28.

Az udvarhelyszéki Máréfalva faragott-festett székelykapui egyediek mind a Székelyföldön, mind Erdélyben. Itt jelent meg először kapumonográfia /Kovács Piroska: Székelykapuk Máréfalván, Mentor, Marosvásárhely/ a Kriza János Néprajzi Társaság sorozatában. Bálint Zsigmond fotóművész készítette a könyvhöz a fotókat, aki elmondta, hogy sok díszítőelemet örökített meg a kapukból. A könyvbemutató és fényképkiállítás után rendezték meg Máréfalván azt a tudományos ülésszakot, melynek témája a székely kapu múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozott. A megnyitó után az óvoda bejárata elé felállították a millenniumi székely kaput, melyet fiatal faragók készítették az első világháború előtti díszítőelemek felhasználásával. A tudományos ülésszakon Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke előadását a székely kapuk eredetéről, Kolumbán József mérnök-kutató az időálló festékek alapanyagáráról beszélt. Tervezik a nyilvántartásba vett kapuk leírását, feldolgozását, lerajzolását és kötetbe foglalását. Ezt ki kellene bővíteni a többi tájegységre is. /Adamovits Sándor: Beszélgetés Bálint Zsigmond fotóművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2001. március 17.

Márc. 16-án Székelyudvarhelyen az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének szervezésében szakmai megbeszélésre gyűltek össze az építőipari cégek küldöttei. Huszonöt cég szakemberei tárgyaltak szakmai kérdésekről. Volt köztük bukaresti, brassói, besztercei, segesvári, csíkszeredai, székelykeresztúri és udvarhelyi vállalkozó, üzletember. Kolumbán József, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének elnöke a szakmai találkozók rendszeresítését szorgalmazta. /Komoróczy György: Üzletember-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./

2001. december 19.

Májusban Tudománytörténeti szenzáció címmel számolt be a lap arról, hogy a marosvásárhelyi jeles matematikus, dr. Kiss Elemér professzor Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából címmel kötetet jelentetett meg. Dec. 19-én tartja meg Budapesten Kiss professzor akadémiai székfoglaló beszédét, és ettől kezdve a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lesz. Előadásának témája az utóbbi években folytatott kutatásának eredményei, Bolyai János mindeddig kiadatlan, feltáratlan kézirataiból. - A külső tag lényegében rendes tagságot jelent, ha valaki külföldi, nem magyar állampolgár, akkor csakis külső tag lehet. - Erdélyből még van egy matematikus tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, Kolumbán József - Kolozsvárról. /(Máthé Éva): Matematikai kincsek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2003. január 20.

Jan. 18-án Minőségi igények és módszertani követelmények a felsőoktatásban címmel szervezett konferenciát a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetősége. A rendezvényt Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese nyitotta meg. Felszólalt Kolumbán József (A tudós tanárok szerepe a kolozsvári egyetemen), P. Dombi Erzsébet (Az egyetemi oktatás korszerű metodológiája), Munkácsy Katalin, ELTE (A gyakorlati képzés néhány módszertani kérdése a tanárképzésben), F. Ferenczi Rita (A pedagógusképzés gyakorlati formáinak hatékonysága), Kovács Zoltán (Javaslat az egyetemi oktatás módszertani felkészítésének intézményesítésére) és Neményi Ágnes (Társadalmi mobilitási gondok a felsőoktatásban). Ezután kerekasztal-megbeszélésre került sor. /Balázsi-Pál Előd: Magyar oktatók módszertani konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2003. október 1.

Ötven éves az ifjúsági matematikai magyar nyelvű lap. 1953-ban született meg a Matematikai és Fizikai Lapok, kezdetben a román nyelvű folyóirat tükörfordítása volt. A Bolyai Tudományegyetem Matematika és Fizika Karán tanító lelkes tanároknak köszönhetően 1957 és 1962 között önálló magyar szerkesztőbizottság jött létre Kolozsváron. Politikai okokból 1963-tól visszaállították régi formáját. 1964-ben a lap fizikai profilja megszűnt, neve pedig Matematikai Lapok lett. Ugyanebben az évben vette át Néda Ágnes tanárnő a szerkesztését, és idén történt nyugdíjba vonulásáig végezte ezt a munkát. 1974-ben történtek újra lépések az önállósodás felé, a magyar anyanyelvű feladatmegoldók nevei a lapban külön jelenhettek meg. Az 1993-ban megalakult Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság segítségével pedig 1997-ben sikerült elszakadni a román laptól és megalapítani a kolozsvári Matematikai Lapok jogutódját, a Matlapot. Dr. Kolumbán József egyetemi tanár a lap jelenlegi főszerkesztője. /Zsombori Gabriella, Csíkszereda: Ötvenéves a Matlap. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2004. november 10.

Az 1989-es fordulat után a kolozsvári matematikusok két társaságot alapítottak, egyiket a közoktatás, másikat az egyetemi oktatás támogatása céljából. (Emellett Erdély különböző régióiban szerveztek egyesületeket, mint pl. a brassói Wildt József Matematikai Társulat vagy a marosvásárhelyi Vályi Gyula Matematikai Társaság.) Az 1990-es évek elején válságba került az iskolásoknak szerkesztett Matematikai Lapok, amely 1953-tól, különböző formában (néha csak fordításként) jelent meg folyamatosan. A Romániai Matematikai Társulat, amely a lap kiadója volt, nem adott anyagi támogatást a kiadásra, de azt sem akarta, hogy másnak adja át ezt a jogot. 1993-ban egyetemi és középiskolai tanárok egy csoportja megalakította a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, elsősorban azzal a céllal, hogy átvegye a lap szerkesztését és kiadását. A lap 1997-től Matlap néven a társaság kiadásában jelenik meg rendszeresen évi 10 számban. 2000-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematikai és informatikai karának tanárai úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy olyan egyesületet, amelynek célja az egyetemi matematikai és informatikai oktatás hatékony támogatása. Ez lett a Farkas Gyula Egyesület (teljes nevén Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért). Az Erdélyi Múzeum-Egyesületen belül idén létrehozták a matematikai és informatikai szakosztályt. Ez a szakosztály, a havonta megtartott felolvasások mellett, az erdélyi magyar tudomány napja keretében évente konferenciát szervez, abból a célból hogy Erdély különböző felsőoktatási intézményeiben dolgozó magyar matematikusoknak és informatikusoknak lehetőséget biztosítson a szakmai eszmecserékre. Idén, november 12–13-án ezt a konferenciát Vályi Gyula emlékének szentelik, akinek januárban ünnepelik születésének 150. évfordulóját. /Kolumbán József, Kása Zoltán: Hagyományőrzés és emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2004. november 23.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2005. november 19.

November 18-án kétnapos fórum kezdődött Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében „A Magyar Tudomány Napja Erdélyben” elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvény központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az EME múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett Bolyai János kéziratainak feldolgozásában. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2006. március 13.

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2006. május 20.

A jövőben megkezdené működését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kolozsvári területi bizottsága. Dr. Egyed Ákos történészprofesszor, az EME elnöke, az MTA külső tagja elmondta, hogy Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke felkérte az EME-t, hogy 2007. január 1-től lássa el az Akadémia első határon túli területi bizottsági funkcióját. A tudományterjesztő, valamint tudománypártoló értelmiség igen jelentős része tagja az 1990-ben újraalakult EME-nek, a tagok között 16 akadémiai külső tag, 317 köztestületi tag. Jelenleg mintegy nyolcvanezerre tehető az EME könyvtárában a tudományos kötetek száma. Az EME létrehozta a műszaki, informatikai és az agrártudományi szakosztályt is. Kutatóintézetének nyolc főállású munkatársa több külső munkatársa van. Sürgős feladat a tudományos utánpótlás megoldása. Az EME újra birtokba akarja venni volt gyűjteményeit és tulajdonát. Annak idején Wass Otília grófnő által az EME-nek adományozott, Kolozsvár főterén álló bérházat a román kormány 1999-ben sürgősségi kormányrendelettel visszaítélte az egyesületnek, de gyakorlatilag semmi sem történt a birtokba helyezés érdekében. Az EME szeretné elérni, hogy akkreditációt kapjon kiadványaira és magára az intézményre is. Valamikor egyedül volt az EME, mint tudományos szervezet, de kilencven óta sok olyan egyesület, társaság jött létre, amelyek célja a tudomány művelése, terjesztése. Ez azonban szétszórtságot eredményez, sok a párhuzamosság. Az MTA romániai külső tagjai és szakterületük: Benkő Samu, művelődéstörténész, Brassai Zoltán, orvostudomány, Csetri Elek, történettudomány, Demény Lajos, történettudomány, Egyed Ákos, történettudomány, Gábos Zoltán, elméleti fizika, Gyenge Csaba, műszaki tudományok, Kiss Elemér, matematika, Kolumbán József, matematika, Maros Dezső, műszaki tudományok, Nagy-Tóth Ferenc, biológia, Péntek János, nyelvészet, Péter Mihály Heinrich, mikrobiológia, Toró Tibor, elméleti fizika, Uray Zoltán, sugárbiológia. Tiszteletbeli tag: Jakó Zsigmond, középkori történelem. A MTA 1990–2006 között elhunyt külső és tiszteleti tagjai: Faragó József, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Pataki József. /Papp Annamária: Területi bizottságot hoz létre Kolozsváron az MTA. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület látná el az új feladatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2006. december 1.

November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2006. december 30.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának magyar oktatói tiltakozásukat fejezték ki Kovács Lehel kollégájuk munkaszerződésének felbontása miatt. Közleményük szerint a munkaszerződés felbontása előtt a rektor nem kérte ki a véleményüket, most pedig rájuk hárítja a felelősséget, hogy oldják meg a fiatal magyar tanársegéd elbocsátásának következtében előállt helyzetet, vagyis tartsák meg az óráit és vizsgáztassák le a diákokat. Hozzáteszik: kollégájuk munkájára a karnak szüksége van. Felháborítónak tartják, hogy az egyetemvezetés diktatórikus módon próbálja megoldani az egyetemen felmerülő problémákat. A tiltakozást aláírták: Balázs Márton, Bege Antal, Ionescu Klára, Kassay Gábor, Kása Zoltán, Kolumbán József, Oláh-Gál Róbert, Robu Judit, Ruff Laura, Somogyi Ildikó, Sándor József, Soós Anna, Szenkovits Ferenc. /Tiltakozás Kovács elbocsátása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2007. június 15.

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett beadványon 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció bemutatja a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, azonban az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem. A petícióban említették a „tábla-akciót” is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval. Hantz Péter a lapnak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is. Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel. A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európához intézett petíció a romániai magyar felsőoktatásért. A kezdeményezést a romániai magyar akadémikusok zöme támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2007. július 28.

Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. július 28.

Az egykoron pásztorkodó Kolumbán József /sz. Gyergyószentmiklós, 1935. aug. 4./ akadémikus lett. Gyakran hazatér Gyergyóba. Elvégezte a Bolyai Tudományegyetemet matematika–fizika szakon, utána a Victor Babes Egyetemen kutató-matematika szakon tanult. Egyetemen tanított, majd doktorált. 1968-ban, kijutott Nyugat-Németországba, kutató ösztöndíjat nyert. Miután hazajött, többet nem engedtek ki. 1991 óta évente jár konferenciákra. Kolumbán József 1990-ben lett professzor, akkor megadták a doktorátus vezetési jogot, most is a főfoglalkozása, hogy doktorandusokat irányít. Kolozsváron él 58 éve, de itt, Gyergyóban van itthon. /Balázs Katalin: Pásztorból lett akadémikus. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 26. – 30. sz. /

2007. december 8.

Száz éve várossá vált Gyergyószentmiklós, az ünnepi önkormányzati testületi ülésen átadták a kitüntetéseket. Post mortem elismerést kapott Pop Pavel egykori csendőrparancsnok. Kimagasló eredményű sportolókat, matematika, informatika terén bizonyító diákokat tüntették ki, valamint Parászka Elődöt, aki serdülőkora ellenére már két filmben is főszerepet játszott. A Pro Urbe díjat Ambrus Éva zenetanárnak ítélték oda, aki lányként kezdte, nagymamaként, egészségügyi okok miatt idén adta át a karmesteri pálcát, mellyel az Ipartestület Férfi Karát dirigálta. A várossá válásban nagy szerepet játszó Puskás Adolf főjegyző post mortem díszpolgári kitüntetését unokái vehették át, az idei év másik díszpolgári címét pedig a gyergyói születésű dr. Kolumbán József akadémikus kapta. A Tanulók Házán leleplezték a dr. Gaál Alajos emlékére állított márványtáblát, megemlékezve arról, aki kultúráért, sportért, Gyergyó képének alakításáért maradandót alkotott. A város múltjáról előadást tartott Csergő Tibor történész, múzeumigazgató, majd Bajna György a Gyergyó című újság tükrében értékelte az elmúlt évszázadot, és sor került a 100 év – 100 kérdés vetélkedő nyerteseinek díjazására is. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós monográfiájának két kötetét tette az asztalra, melyben a kezdetektől 1918-ig követi nyomon a település alakulását. Nagy ünnep volt a szerző saját költségén történt könyvkiadása, ugyanis az anyag egy része már 1989 előtt elkészült, de az akkori rezsim elégette azt, így most kibővítve, végre az olvasók kezébe kerülhetett Gyergyószentmiklós történelme. /Balázs Katalin: Díjazás és emlékállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . /


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998