udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kolumbán Vilmos József

2003. január 11.

Sütő András, az egykori Erdélyi Figyelő /Marosvásárhely/ főszerkesztője és Lázok János, a lap egykori főmunkatársa a megmaradt szerkesztőségi könyvtár állományának nagy részét (3000 cím) a marosvásárhelyi vártemplomi egyházközségnek, a Kántortanító-képző Főiskola használatára adományozza. Az ünnepi átadás jan. 12-én lesz. Az ünnepi rendezvény keretében bemutatják Kurta József az Öreg Graduál századai Erdélyben, Kolumbán Vilmos József Törvényhozó egyház, Árva Bethlen Kata levelei, Birtalan József Dicsérjétek az Urat (Négyszólamú énekfeldolgozások) és egy orgonáról szóló kézikönyvet. Mind az öt kötetet az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári nyomdája adta ki. /Könyvadomány és vallásos könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

2004. november 19.

Nov. 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület Király utcai püspöki székházában nyílt sajtónapot tartottak az ökumenizmus szellemében. A Somogyi Botond egyházkerületi sajtótitkár által szervezett találkozót az erdélyi történelmi magyar egyházak lapjainak első közös rendezvénye volt. Nincs pontos nyilvántartás valamennyi kis egyházi, főleg gyülekezeti lapról. Ötvös József missziói előadó ismertette az egyházkerület központi lapjait, időszakos kiadványait, a Református Szemlét, az Igehirdetőt, az Üzenetet, az Utat, a Református Családot, a Kistükröt, illetve több olyan egyházi lapot is, amelyek vagy nem jelennek már meg rendszeresen, vagy beolvadtak más lapokba. Szabó Mihály az egyházkerület internetes újságjainak, honlapjának rendszergazdája a korszerű technikára támaszkodó modern egyházi hírközlés kiépítéséről beszélt. A www.reformatus.ro honlap ma már átfogó képet nyújt az egyházkerület életéről, az elektromos postán továbbított Hírvivő pedig élő kapcsolatot jelent sok-sok lelkész, egyházközség és a kolozsvári szerkesztőség között. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője a kolozsvári folyóirat történetét ismertette. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese, a Harangszó főszerkesztője az egyházi sajtó előtt álló gondokról értekezett. Jakabffy Tamás a Kolozsváron megjelenő unitárius és római katolikus lapokat ismertette, ezek többségét maga is szerkeszti. Remény van rá, hogy az Unitárius Közlöny januártól havilappá váljék. A Vasárnapról és a Keresztény Szóról szólva elmondta: a katolikus kiadványok terjesztése kissé hatékonyabban működik, azonban itt is sok a tennivaló. Dr. Juhász Tamás a Heidelbergi Káté friss kiadásáról szólt, Péter Miklós: A keresztyén egyház története című könyvét Kolumbán Vilmos teológiai tanársegéd méltatta, a Bibliaolvasó kalauz 2005 kiadványról Jenei Tamás református belmissziói előadó beszélt. /Makkay József: Ökumenikus sajtónap a sokszínű egyházi kiadványokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2007. szeptember 22.

Rendhagyó kötet jelent meg a térségben élő vagy innen elszármazott magyarok augusztusi világtalálkozójára időzítve: Bakk Miklós, Kovács József-Szilamér és Sylvester Zoltán: Háromszéki kutatók doktori disszertációi. Egyedi vállalkozás, mert a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek téziseit foglalja össze, ez a kiadvány rávillant arra a szellemi erőforrásra, amely a világ különböző pontjairól irányítható (lenne) Székelyföldre. A társadalom- és természettudományok, illetve a mérnöki szférában tevékenykedő huszonnégy szerző doktori dolgozataikat európai vagy amerikai egyetemeken védték meg. A társadalomtudományok terén publikáló tizenöt szerző: Bakk Miklós, Bodó Barna, Borcsa János, Flóra Gábor, Kerekes László, Kolumbán Vilmos József, Kovács Gergely, Márton Albert, Nagy Attila, Pál Judit, Pozsony Ferenc, Salat-Zakariás Erzsébet, Székely Zsolt, Tóth Zsombor, Zsigmond Győző. A természet- és mérnöki tudományok fejezetében kilenc szakmunka olvasható Ambrus Zoltán, Balázsi Gábor, Bende Attila, Csiki Zoltán, Jancsó Árpád, Kovács József-Szilamér, Sylvester Zoltán, Szőcs Géza és Urák István. Előbbiek között egyaránt vannak Erdélyben vagy Bukarestben dolgozók és külföldön élők. Ennek a könyvnek az ötletgazdája, mindenese Kovács József-Szilamér, jelenleg Medgyesen élő, ott dolgozó geológus, aki szerint a kiadvány egy nagyszabású elképzelés első, kezdeti lépése, egy tégla az egyelőre nem létező székelyföldi egyetem falában. /Mózes László: Kutatói erőforrások térképe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2008. június 28.

Benkő József (1740–1814) református lelkész, füvész, tudós nevét veszi fel a középajtai általános iskola. Az ünnepségen Kolumbán Vilmos egyetemi tanár a tudós életéről és munkásságáról értekezik, Demeter László pedig Erdővidék nagyjai címmel tart előadást. Incze Irén igazgató kiemelte, Középajta nevét Benkő József tette híressé. Előbb emlékplakettet avattak, majd a Montrealban élő Pusztai Péter grafikus támogatásával a templom udvarán mellszobrot állítottak 1992-ben, 2003-ban a templom egyik helyiségében emlékszobát rendeztek be, 2005-ben az első falunap alkalmával pedig letették az arborétum, vagy ahogy Benkő József nevezte, a Szőlőkert alapkövét. /Hecser László: Iskolanévadó Középajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

2008. november 22.

Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998