udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Komán János

1991. május 3.

Nemrég Maroshévízen lépett fel a csíkszeredai Traktorgyár Lármafa együttese Mikor Csíkból elindultam címmel. Az összekötő szöveget Papp Kincses Emese magyar szakos tanárnő állította össze. /Komán János: Lármafa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1992. március 24.

Gyergyószentmiklós közelében, Heveder magyarlakta falucskában márc. 24-én törvénytelenül, engedély nélkül házkutatást tartottak öt magyar családnál. Eltulajdonított javakat, lőszert kerestek, de semmit sem találtak. /Komán János: Hevederi házkutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1992. április 9.

Heveder színmagyar kicsi település, a román lakosságú Vasláb községhez tartozik. Márc. 24-én több hevederi családnál törvénytelenül, minden papír nélkül házkutatást tartottak. Az újságíró végigjárta az érintett családokat. Az egyik családnál ellopott mezőgazdasági tárgyakat, a másiknál lőszert, a harmadiknál vaddisznóbőrt kerestek a rendőrök. Sehol sem találtak semmit. A házkutatások törvénytelenek voltak, állapította meg Hajdú Gábor szenátor. /Komán János: Hevederi házkutatások Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1992. november 20.

A Gyergyói Népfőiskola okt. 23-24-ére a magyarországi és romániai történészek népes csoportját hívta meg Gyergyószentmiklósra. A tudományos ülésszak első napján többek között Demény Lajos az erdélyi fejedelemség székely politikájáról, Oborni Teréz Erdély 1602. évi jövedelmeiről és kiadásairól, Magyar András Felvilágosodás és abszolutizmus címmel tartott előadást. A második napon Egyed Ákos, Garda Dezső, Tüdős Kinga és Benda Kálmán előadása hangzott el. Emlékezetes volt Benda Kálmán /Budapest/ történész, a kétkötetes Csángó-magyar Okmánytár szerzőjének előadása: A csángómagyarok múltja a legújabb történeti kutatások tükrében. /Komán János: A nagyobb testvér kötelessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Benda Kálmán munkájának pontos címe: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989/ Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Benda Kálmán

1993. április 14.

Maroshévíz RMDSZ vezetői és polgármesteri tanácsosai megfogalmazták a város magyarságának kéréseit, javaslatait. Maroshévíz lakóinak 28,9 %-a, 4955 lélek vallotta magát magyarnak az 1992-es népszámlálás adatai szerint. Az Európa Tanács 1201-es ajánlata szellemében kérik a következő kisebbségi jogokat: a magyar nemzetiségűek a hivatalokban használhassák anyanyelvüket, legyen kétnyelvű helységtábla, kétnyelvű feliratok /az RMDSZ kétnyelvű feliratát összetörték, a tejbolt kétnyelvű cégtábláját a polgármester távolíttatta el/, újra használhassanak régi magyar utcaneveket, kapjanak külön iskolát kapjanak a magyar adófizető polgárok gyermekei. /Komán János: Színvallató dokumentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1993. május 15.

Komán János újságíró gondolatokat közölt az RMDSZ által a kisebbségellenes megnyilvánulásokról összeállítandó Fehér könyvhöz. A két világháború között létrehozták a Románosító Bizottságot /Comisa de Romanizare/, amely még 1945 után is létezett, majd a belügyminisztérium kötelékében tevékenykedett. A románosítást szolgálta a két világháború között és 1945 után feltűnően sok területi-közigazgatási átszervezés volt. Egy-egy magyar többségű községhez több román falvat csatoltak. A Kárpátok vonalán pedig erdélyi falvakat csatoltak moldvai és havasalföldi megyékhez. A magyar határ mellett román telepes falvakat létesítettek. Érdemes megnézni, hogyan alakult Gyergyótölgyes magyar katolikusainak lélekszáma: 1976-ban 2300. 1985-ben 1200, 1992-ben 1080. /Gyergyói Szemle (Gyergyószentmiklós), 1992. aug. 14./ A Parasztpárt vezére, Ion Mihalache 1925-ben elítélte a kormány által kinevezett prefektusok gyakorlatát. Ezt az állásfoglalást nem tette magáévá a mai Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. /Komán János: A románosítás faktorai (Szempontok a Fejér könyv megírásához). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1993. június 23.

Jún. 5-én ünnepelte százéves fennállását Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara, az Ipartestületi Dalegylet. Az ünnepségre megjelent Bálint Ákos karnagy Gyergyószentmiklósi Ipartestületi Dalegylet centenáriumi emlékkönyve /Gyergyószentmiklós, 1993/. Dézsi Zoltán polgármester köszöntötte az ünnepelteket. Iszlai Attila, a dalegylet elnöke a kórus múltját ismertette. Hajdó István gyergyószentmiklósi plébános fölszentelte a dalegylet új zászlaját. Az ünnepségen több vendégkórus fellépett. /Komán János: Százéves Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1993. július 15.

Komán János elvetette Fey László cikkét az etnikai tisztogatással kapcsolatban. Romániában hagyománya van az etnikai tisztogatásnak. Dobrudzsában a románok aránya 10-15 százalékos volt az 1877-78-as függetlenségi háború idején. Ezután a török- és bolgárellenes, diszkriminatív törvények következtében megváltozott az arány. A második világháború alatt jött a következő állomás, a zsidók népirtásával. A világháború után a "némettelenítés" szolgálta az etnikai tisztogatást. /Komán János: A tiszta nemzet és az etnikai tisztogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./ Fey László cikke: Az igazat, csakis az igazat. = RMSZ, jún. 25.

1993. november 4.

Okt. 6-án Maroshévízen megalakult a Kemény János Alapítvány, jelentette be Komán János alapítványi elnök. Céljaik között szerepel a névadó író munkásságának népszerűsítése, a szórványvidék tanulóinak támogatása, a hagyományápolás, a környék szórványmagyarsága számára iskola építése, a marosvécsi kastély visszaszerzése. Sokféle adóssággal tartozunk Kemény Jánosnak - figyelmeztetett Izsák József irodalomtörténész, az okt. 23-án megtartott maroshévízi Kemény János Általános Iskola névadó ünnepségén elhangzott előadásában. Elmondta, tenni kell azért, hogy a marosvécsi kastély ismét az erdélyi magyar művelődés tűzhelye legyen, hogy a kolozsvári színház, melyre annyit áldozott, az ő nevét viselje, hogy végre megjelenjen egy monográfia életművéről, hogy a marosvécsi kastély kertjében felállítsák Kemény János szobrát és azoknak az íróknak a szobrait, akik ott találkoztak. /Komán János, a Kemény János Alapítvány elnöke: Kemény János Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1994. március 16.

A romániai magyar irodalom új tankönyve /Dávid Gyula, Cs. Gyimesi Éva, Bara Katalin, Csutak Judit és Lázok János közös munkája nem hibátlan, állapítja meg Komán János, szembetűnő az aránytalanság. Szilágyi Domokos 13, Reményik Sándor egy oldalt kapott, nem említik Reményik Eredj, ha tudsz, Ahogy lehet, Templom és iskola című verseit. Bözödi György szociográfiája megérdemelne egy oldalt, Balázs Béla helyett Balázs Ferencről kellett volna szót ejteni. Nem lett volna szabad mellőzni Páskándi Géza és Beke György munkásságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1995. június 21.

Az EMKE, a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság és a maroshévízi Kemény János Alapítvány meghívója szerint jún. 24-én Marosvécsen leleplezik Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. A felirat magyar, román és német nyelven hirdeti: "Báró Kemény János, az író és az áldozatkész irodalompártoló jóvoltából az Erdélyi Helikon írói közössége ebben a kastélyban tartotta évi találkozóit 1926 és 1943 között." Ezt a szervezési formát azóta sem tudta feléleszteni a romániai magyar íróközösség, írja Komán János. 1945 után a klánszellem lett az uralkodó és ez ma is él. Marosvécs szelleme egy nyitott írótársadalmat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1996. augusztus 14.

Komán János tiltakozik az ellen, hogy az 1989-es rendszerváltás után egyes kritikusok, esztéták elmarasztalták azokat az irodalmi alkotásokat, amelyekben a politizálás jelentősebb szerep jutott. Ezért nem kap kellő teret a közelmúlt ellenzéki irodalma a tankönyvek, irodalmi lapok oldalain. Kimarad a tankönyvekből az Ahogy lehet, A bujdosni sem tudó szegény legény éneke, hiányoznak a szociológiai tanulmányok. /Komán János: Irodalmunk szíve baloldalt dobog. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Ahogy lehet Reményik Sándor, A bujdosni sem tudó szegény ember éneke Kányádi Sándor verse. - Az Ahogy lehet hatását jelzi, hogy az emigránsok Párizsban /Rezek Román bencés szerzetessel az élen/ 1948-tól Ahogy lehet címen indítottak színvonalas folyóiratot.

1996. augusztus 14.

Komán János tiltakozik az ellen, hogy az 1989-es rendszerváltás után egyes kritikusok, esztéták elmarasztalták azokat az irodalmi alkotásokat, amelyekben a politizálás jelentősebb szerep jutott. Ezért nem kap kellő teret a közelmúlt ellenzéki irodalma a tankönyvek, irodalmi lapok oldalain. Kimarad a tankönyvekből az Ahogy lehet, A bujdosni sem tudó szegény legény éneke, hiányoznak a szociológiai tanulmányok. /Komán János: Irodalmunk szíve baloldalt dobog. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Ahogy lehet Reményik Sándor, A bujdosni sem tudó szegény ember éneke Kányádi Sándor verse. - Az Ahogy lehet hatását jelzi, hogy az emigránsok Párizsban /Rezek Román bencés szerzetessel az élen/ 1948-tól Ahogy lehet címen indítottak színvonalas folyóiratot.

1996. október 15.

Háromesztendős a maroshévízi Kemény János Alapítvány /1993. okt. 6-án alapították/, de máris sokat tett Kemény János emlékezete megőrzéséért. 1993. okt. 23-án a maroshévízi általános iskola Komán János tanár kezdeményezésére Kemény János nevét vette fel, 1995-ben pedig emléktáblát és domborművet avattak a marosvécsi kastélyon. Idén Maroshévízen okt. 12-én emlékeztek Kemény János íróra, Adamovits Sándor, a MÚRE titkára Kemény János és az Erdélyi Helikon írói közösség címen tartott előadást. Komán Jánosék nem titkolt szándéka az, hogy Marosvécsen emlékházat hozzanak létre az Erdélyi Helikon és Kemény János örökségének ápolására. Az író, a kultúraszervező, a művelődési életet szervező Kemény János műveiből készült összeállítást mutattak be az iskola tanulói. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

1997. szeptember 17.

Komán János hozzászólt Király Károly helyzetelemzéséhez /Romániai Magyar Szó, szept. 10./ és a két érintett, Tokay György és Verestóy Attila válaszához. A magyarellenes kampány folyamatosan jelen van, ez "egyelőre romániai axióma". A magyarellenes uszítás hallgatólagos elfogadása tapasztalható. Az államelnök vagy Petre Roman szenátor nem lép fel a szélsőséges megnyilvánulások ellen. A magyar helységnévtáblák elhelyezése még ott is problematikus, ahol a lakosságnak több mint 50 %-a magyar, a kormány pedig nem intézkedik. A románosítási törekvések folytatódnak. "Szomorú, hogy az a túlzó politikai jószándék, melyet Magyarország tanúsít Románia iránt, viszonzatlanul marad." Örülni kellene, hogy létezik az RMDSZ-nek egy figyelmeztető radikális irányzata. A közömbösség és az elszigetelődés már valóság. Komán szerint a két említett válaszcikk szerzői "inkább képesek együttműködni a koalíciós partnerekkel, mint a radikálisokkal". Ez szomorú jelenség. /Komán János: Ez a helyzet a kételyeket ébreszti. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1997. november 26.

Komán János arra figyelmeztetett, hogy a kompromisszumokkal nem tud kibékülni, valószínűleg mások is osztják véleményét. Az RMDSZ vezetői "együgyű keresztény jó szándékkal, hiszékenységgel, a parasztpárti és a többi felek megbízhatóságának nem ismerésével jellemezhetők. Olyan partnereket választottak, akik újra bebizonyították a világ előtt, hogy Európának ezen a részén bárkit becsaphatnak." Felteszi a kérdést: "Szabad-e nemzeti közösségünket megalázó »kompromisszumokkal«, diktált megoldásokkal becsapni?" Nem fontosabb-e, hogy "ellenzékbe tömörülve erősítsük nemzetiségünk egységét"? /Komán János: Ez már nem is politika, hanem szerencsejáték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1998. október 6.

Az RMDSZ megöregedett, állapította meg Komán János. Ennek jele a választóktól való fokozatos elszigetelődés. Ugyanez a vegetáló életmód jellemzi a koalíciós pártokat is. /Komán János: Új alternatívát kell teremtenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1999. január 16.

Megjelent Komán János maroshévízi tanár-költőnek, a Romániai Magyar Szó külső munkatársának Mégis reménnyel cimborálni /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című verseskötete. Komán János 1944-ben született Marosugrán. /Mégis reménnyel diskurálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17./

1999. június 22.

Budapest XV. kerülete Önkormányzatának Pedagógiai Központja idén is megszervezi augusztus 22-27-e között - immár harmadszor - 15 romániai történelemszakos tanár számára a szakmai továbbképzést. Az előadók között vannak: dr. Závodszky Géza, dr. Estók János, dr. Salamon Konrád, dr. Romsics Ignác (az ELTE professzorai). Az előadások az 1711 utáni korszakból merítik témájukat. Jelentkezni lehet a maroshévízi Kemény János Alapítványnál. /Komán János, a Kemény János Alapítvány elnöke: Történelemszakos tanárok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2001. március 15.

Nagy hiányt pótol a napokban megjelent gyergyószentmiklósi-maroshévízi Helytörténeti Füzetek 1-es száma, amely történelmi dokumentumokat és visszaemlékezéseket közöl a térség első. világháborús kálváriájáról. A maroshévízi Kemény János Alapítvány kiadásában megjelent füzet tartalmazza például a Gyergyóújfaluból behívottak teljes névsorát, de megtudjuk azt is, valójában kik nyugszanak a temetőben, amelyet a diktatúra idején a román hősöknek sajátított ki az RKP. A füzet jelentős teret szentel Maroshévíz pusztulásának az első világháborúban, Komán János összeállításában. /Helytörténeti füzetek Ki viszi át a Szerelmet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 11.

Megjelent Vargyas Antal földrajztanár könyve, a Székelyföld (útikalauz) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. Ugyanennél a kiadónál látott napvilágot Komán János Maroshévízen élő költő második verseskötete: Kalózok hajóján (versek). /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2004. március 3.

Gyergyószentmikóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör március elsejei ülésének vendége volt Komán János költő Maroshévízről. Elmondta, hogy az általa szerkesztett Helytörténeti Füzetek ötödik kötetét a térség irodalmának szánja. /Komán János az irodalmi körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2004. március 16.

Megjelent a maroshévízi Kemény János Alapítvány Komán János által szerkesztett kiadványa, a Helytörténeti füzetek 4. száma. Ez alkalommal főleg népesedési kérdéseket tárgyal a kiadvány, de megtaláljuk benne Rokaly József írását az 1989 előtti maroshévízi iskolákról, dr. Garda Dezső a gyergyói népességcsökkenésről közöl tanulmányt, egy másik írásában pedig a XIX. század utolsó évtizedeinek csíki és gyergyói erdőgazdálkodását is bemutatja. Az 5. szám Maroshévíz és Gyergyó XX. századi irodalmával és történelmi könyvészetével kíván foglalkozni. /Történelmi füzetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2004. április 16.

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

2006. július 5.

Rokaly József tanár Gyergyócsomafalva monográfiájának második vaskos kötetével is megajándékozta szülőfaluját és nemzetét. A monográfia második kötete Gyergyócsomafalva történetét részletezi 1918-tól napjainkig. A községi élet, a rendtartó székely falu bemutatását szemléltetik a román nemzeti, nacionalista jellegű földreformtörvények (1921, 1945, 1990) helyi alkalmazásai, visszásságai, a gyergyócsomafalvi közbirtokosság két világháború közötti és jelenlegi küzdelmei. Az 1989-es rendszerváltás utáni rész népességfogyásról, a tulajdonviszonyok rendezetlenségéről, a településre jellemző famegmunkálásról értekezik. Adatokat közöl Gyergyócsomafalva hatvankét nevezetes személyiségéről, köztük Köllő Miklós és Borsos Miklós szobrászművészekről. /Komán János: Az alapkutató helytörténetírás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2008. június 11.

Komán János emlékezett arra, hogy 1971-ben házkutatást tartottak nála, a három szekus tiszt, Demeter, Fazekas és Gáll órákon át keresgélt iratai között. A tanügyből is ki akarták tenni, Papp András, székelyudvarhelyi igazgató lelkes buzdításának köszönhetően. Egy román igazgató, Budan Virgil tartotta az egyetlen védőbeszédet. A maroshévízi magyarság is szeretettel emlékezhet rá, mert ő meghatározó módon pártolta 1990 januárjában az önálló maroshévízi magyar iskola, a jelenlegi Kemény János Elméleti Líceum létrehozását, melynek Komán János lett az első igazgatója. /Komán János: A szocialista állam, avagy az államosított kizsákmányolás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2008. július 12.

Az örmény származású dr. Urmánczy Nándor /Maroshévíz (Toplicza), 1868. okt. 1. – Maroshévíz, 1940. okt. 31./, a magyarok jótevője életét foglalta kötetbe Czirják Károly maroshévízi helytörténész, bemutatva az embert, a turista segítőjét, a dalszerzőt, a színjátszót, az országgyűlési képviselőt, az ereklyés országzászló létrehozóját, a Székely Nemzeti Tanács egyik alapítóját. Komán János jellemezte a szerzőt: „Czirják Károly Maroshévíz lábon járó levéltára. " 140 esztendeje született a maroshévízi Urmánczy család sarja, Nándor, aki életének első szakaszát turistajellegű írások közlésével, monográfiák készítésével, valamint dalszerzéssel töltötte. Dr. Urmánczy Nándor nevéhez kötődik az első maroshévízi újság indítása 1895-ben. 1896-ban saját telkén és költségén létrehozta az első helyi állami magyar iskolát. Nevéhez köthető a maroshévízi bíróság létrehozása. Parlamenti munkájának köszönhetően építették ki a Gyergyószentmiklós–Déda közötti vasútvonalat. 1918. novemberében dr. Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és dr. Ugron Gáborral együtt létrehozta a Székely Nemzeti Tanácsot, 1928-ban létesítette a szintén feledésbe merült ereklyés országzászlót. /Balázs Katalin: Történelemkönyv-pótló. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2008. júl. 12./

2008. október 10.

A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör október 8-i rendezvényét a beszélő nevű Vár-Lakban, Kedei Zoltán festőművész műtermében tartotta. Csoóri Sándor, Bözödi György, Hajnal Anna, Komjáthy Jenő, Juhász Gyula versei hangzottak el, a versekhez Darabont-Horváth Éva gitárjátéka teremtett hangulatot. A házigazda Kedei Zoltán legújabb művéről, Főnix című nagyméretű festményéről a művész, majd Nagy Miklós Kund és Kuti Márta beszélt. A bensőséges hangulatot fokozta az „önkéntes” versolvasók szereplése. Elhangzott többek között Csoóri Sándor Ősz Erdélyben és Tompa László Lófürösztés című verse. A felolvasók és szavalók jutalma az Erdélyi Művészet című folyóirat friss száma, Komán János és Székely-Benczédi Endre verseskönyvei, Murádin László Ács Ferenc, az erdélyi impresszionizmus erdélyi úttörője című monográfiája, valamint egy-egy Kedei-rajz volt. A Súrlott Grádics irodalmi kör november 13-án a Kuti Márta tanárnő vezette Csütörtöki társalgó vendége lesz. /Damján B. Sándor: Hamvából újjászülető. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2009. április 4.

Szerelem, szülői és tájszeretet, család és politika: ez a tematika tölti ki Komán János legújabb, harmadik verseskönyvét /Mindig is lesz egy újabb világ, F&F International, Gyergyószentmiklós 2009/. Komán János Marosugrán született 1944-ben, „civilben” nyugdíjas történelemtanár. Verseit nem tartja költészetnek az éppen divatos „kánon”; az ítészek pedig két lábbal rúgják ki az irodalomból az ágrólszakadt vidéki mozgalmárt. Romantikus hitét naivságként könyvelik el, eszköztelen stílusát borzasnak, parlaginak találják. A kötet azokat kárhoztatja, akik „nem akarják visszaadni azt, / amit elvettek tőlem, tőled, tőlünk, / és most sem vallják be bűneiket / egy bocsánatkérésnyi kárpótlással” „Akik becsaptak éjjel-nappal, / napkelettel és napnyugattal, / akik lélekgyilkosként öltek, / másképp öltözve visszajöttek, / s itt vannak a milliós hordák, / akik a múlt szekerét tolták. ” /B. D. : Szózat az erdélyi Hyde-parkból. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

2009. november 7.

A Súrlott Grádics irodalmi kör október 29-én Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius templom Bözödi Görgy termében tartotta őszi évadnyitó ülését. Maga a Súrlott Grádics öt éve működik. A kör tagjai alkotásaikból olvastak fel. A névsor: Baricz Lajos, Bölöni Domokos, Bögözi Attila, Csifó János, Fülöp Kálmán, Gáspár Sándor, Komán János, Kuti Csongor, Kuti Márta, Nagy Attila, Nagy Miklós Kund, Székely-Benczédi Endre, Sebestyén Péter. A szerzőket a körvezető Bölöni Domokos jelentette be. A fellépők verset, karcolatot, paródiát, színházi anekdotát olvastak fel. Külön színt hoz mindig a Cantuale énekegyüttes ötösfogata, valahányszor megtiszteli jelenlétével a kör rendezvényeit, ezúttal pompás ízelítőt nyújtott barokk dalműsorából. Tagjai: Nyilas Szabolcs, Biró Péter, Márton Zsolt, Szabó Levente, Ferencz Örs. /Büki S. Mihály: Jól dobbantott az irodalmi kör. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998