udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Komáromi Attila

2001. január 20.

Komáromi Attila, a gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa elmondta: jan. 16-án az Alkotmánybíróság elutasította a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) helyi szervezete által benyújtott keresetet a Batthyaneum épületének visszaszolgáltatása ellen. Az ingatlan visszaszolgáltatásáról az 1998-ban hozott 13-as számú sürgősségi kormányrendelet döntött. Szintén visszakerült jogos tulajdonosához a temesvári volt piarista gimnázium is. /Döntött az Alkotmánybíróság. Visszakapja az érsekség a Batthyaneumot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2001. március 13.

A Fehér megyei RTDP hadjáratot indított azért, hogy a Batthyaneum épülete és a könyvtár a román állam tulajdonában maradjon. A 18. század végén Batthyány Ignác erdélyi püspök, a könyvtár alapítója gyűjteményét a gyulafehérvári központú római katolikus egyházra hagyta, Erdély tartományának adományozta. Három évvel ezelőtt kiadtak egy kormányrendelet, amely kimondta 17 ingatlan visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak, ezek között volt a Batthyaneum is. A Fehér megyei RTDP mégis pert indított az akkor Ion Caramitru vezette művelődésügyi minisztérium, a római katolikus érsekség és a kormány ellen. Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus szerint tévedés folytán került a Batthyaneum a visszaszolgáltatni köteles épületek sorába. Ioan Rus az Alkotmánybírósághoz is felterjesztette az ügyet, állítván, hogy az az eljárás, ahogyan a 13-as kormányrendelet megszületett, törvénytelen volt. A gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa, Komáromi Attila elmondta, az általa képviselt intézmény nemrég megnyerte a pert az Alkotmánybíróságnál. Az ügynek a gyulafehérvári bírósághoz kell visszakerülnie. /Mezei Sándor: Harc a Batthyaneum tulajdonáért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2002. november 27.

Octav Cozmanca közigazgatási miniszter utasítása ellenére a kormánypárt Fehér megyei szervezete újabb fellebbezést nyújtott be a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében. A páratlan értékű gyulafehérvári könyvtár visszaszolgáltatásáról 1999-ben bocsátott ki rendeletet az akkori román kormány; a határozatot az akkor ellenzékben lévő PSD az alkotmánybíróságon támadta meg. A PSD kormányra kerülése, illetve az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodás ellenére is folytatta a pert, amelyet eddig elveszített. Adrian Nastase kormányfő hétvégi magyarországi látogatása előtt Gyulafehérvárra is ellátogat, ahol a helyi politikai élet szereplőivel, üzletemberekkel, egyházi képviselőkkel is találkozik. Komáromi Attila, a gyulafehérvári érsekség jogtanácsosa kijelentette: "Készek vagyunk strasbourgig vinni a Batthyaneum visszaszolgáltatásának ügyét". /Rostás Szabolcs: Folytatódó Batthyaneum-per. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2003. január 9.

Jó ütemben halad az erdélyi magyar egyházaknál az ingatlan-visszaigénylési dossziék összeállítása. Az egyházak számára a telekkönyvi kivonatok megszerzése a legnehezebb feladat. A hivatalok ugyanis az irat kiállítsa helyett a telekkönyv fénymásolatát ajánlják, amelyen viszont magyar nyelvűek. Az egyházak olyan esetekkel is szembesültek, hogy egy-egy értékes épület telekkönyvének nyoma veszett a hivatalban. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa elmondta, körülbelül 525 ingatlant igényelnek vissza, de még egyetlen dossziét sem juttattak el Bukarestbe. Az érsekségre e napokban futnak be az utolsó iratcsomók, amelyek alapján Gyulafehérváron töltik ki a visszaigénylési nyomtatványokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület területén is találkoztak hasonló esettel. Máthé Edit jogtanácsos elmondta, már két évvel ezelőtt észrevette, hogy egy államosított református ingatlan telekkönyve eltűnt a hivatalból. Hosszú procedúra végigjárásával bírósági úton harcolta ki a telekkönyv visszaállítását, és legnagyobb meglepetésére, ekkorra az eredeti példány is visszakerült az archívumba. /Gazda Árpád: Készülnek a restitúciós iratcsomók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2003. április 22.

A gyulafehérvári világhírű Batthyaneum könyvtár társtulajdonosának mondta ki a román államot az illetékes román bíróság. Az eredeti tulajdonos, a gyulafehérvári katolikus érsekség képviselői viszont megerősítették: készek nemzetközi fórumokhoz fordulni igazságuk elismerése érdekében. Komáromi Attila, az érsekség jogtanácsosa elmondta, hogy a gyulafehérvári fellebbviteli bíróság a múlt héten mondta ki végleges ítéletben, hogy a könyvtár a román állam és a gyulafehérvári katolikus érsekség társtulajdona. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek korábban úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a katolikus egyház "a román demokratikus intézményektől vár igazságot, de ha ezt nem tudja elérni Bukarestben és minden lehetőség kimerül Romániában az igazság megszerzésére, akkor a strasbourgi bírósághoz fog fordulni". A könyvtárat 1998-ban rendelettel visszaadta ugyan a román kormány eredeti tulajdonosának, de az akkor még ellenzékben lévő jelenlegi kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Fehér megyei szervezete a bíróságnál támadta meg a kormányrendeletet. A párt megyei szervezete minden szinten elveszítette a pert. Razvan Theodorescu kulturális miniszter kijelentette, hogy Románia számára elfogadhatatlan lenne, ha kiderülne, hogy valójában egy kisebbségi magyar egyházé az a könyvtár. /Tovább húzódik a Batthyaneum könyvtár ügye. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2004. szeptember 23.

A 2004-es parlamenti választások alkalmával meghirdetett jelölési időszakban Szilágy megyében két szenátorjelölt – Fekete Szabó András Levente jelenlegi alprefektus és Széman Péter orvos, valamint egy képviselőjelölt, Seres Dénes RMDSZ-szenátor nyújtották be a jelölésükhöz szükséges dokumentációt. Az elmúlt négy évben a Szilágy megyei RMDSZ-nek egy képviselője és egy szenátora volt, Vida Gyula, illetve a most képviselőjelöltként induló Seres Dénes személyében. A visszavonuló Vida Gyula 72 éves korára hivatkozott. Az elmúlt négy évben tovább fogyott a magyarság, ezért egyre kisebb az esélye annak, hogy a szövetségnek lesz egy szenátora Szilágy megyében. Fehér megyében négy pályázat érkezett Köble Csaba, Komáromi Attila SZKT-tagok, Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök és Tóth Csaba a gyulafehérvári RMDSZ-szervezet vezetője részéről. A Fehér megyei RMDSZ-nek 1990–1992 között volt egy parlamenti képviselője Brendus Gyula személyében, 1992-től 1996-ig pedig egy szenátora, a marosújvári Incze Tibor. Az idei bejutási esélyek minimálisak. Beszterce-Naszód megyében egy szenátor (Koszorús Zoltán) és három képviselőjelölt (Szilágyi János megyei elnök, dr. Kocsis András megyei tanácsos, és Tók Katalin) jelentkezett, rangsorolásukra október 2-án kerül sor. Noha a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az elmúlt 15 évben egyszer nyert képviselői mandátumot 1992–1996 között, az ügyvezető elnök optimista. /Sz. K.: Csökkenhet az RMDSZ képviselete? Lezárultak a jelölések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. december 17.

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

2005. február 2.

Kolozsváron 2004. októberében a római katolikus egyház keresetet nyújtott be a kolozsvári törvényszékhez, amelyben felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy a Bolyai utca 7. szám alatti ingatlanok adásvételi szerződéseit nyilvánítsa semmisnek, mivel a hivatal a lakásokat jogtalanul adta el. Az említett ingatlanok államosítás előtt a római katolikus egyház tulajdonában voltak, és most a három emeletes, Kolozsvár központjában álló lakóházat az egyház tulajdonába akarja venni. A kolozsvári ingatlankezelési osztály nem hajlandó az általa eladott ingatlanokkal kapcsolatban információkkal szolgálni. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogi tanácsosa elmondta: nem kerül sor kilakoltatásra. /Köntös Kőpál Imola: Bolyai utcai ingatlanját pereli vissza az egyház. Senki nem tud bizonyosat mondani a lakók jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2005. március 3.

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nem csak a Bolyai Farkas Líceum, hanem az Unirea és a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását is megfellebbezte. Míg a két első esetében nyert, a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását jogosnak találta a bíróság. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség jogtanácsosa elmondta, hogy a Restitúciós Bizottság tavaly szeptember 20-i határozatában juttatta vissza az Unirea Líceumot a püspökségnek, ezt a határozatot is megtámadta Florea. A Táblabíróság február 18-án döntött úgy, hogy a Restitúciós Bizottság határozata jogtalan volt. A Restitúciós Bizottság megfellebbezte a marosvásárhelyi táblabíróság döntését – tájékoztatott Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, ugyanúgy a püspökség is. /(antalfi): Vajon még mi minden fog kiderülni? Az Unirea Líceumot is visszapereli a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

2005. október 15.

Székhely nélkül maradhat a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem, mert az ingatlant, amelyben működik, visszaigényli a római katolikus érsekség. A jelenlegi törvények értelmében a visszaigénylési kérelem nagy valószínűséggel sikerrel jár. – Az egyház két épületet igényelt vissza a várban, nyilatkozta Komáromi Attila, az érsekség jogtanácsosa. Amennyiben a katolikus egyház visszakapja épületeit, az abban működő intézmény még öt évig használhatja azokat. A katolikus érsekség egyelőre az egyetem vezetőségével együtt próbál megoldást találni az ingatlan visszaszolgáltatását követő időszakra. A gyulafehérvári egyetem nem fog elköltözni a várból – jelentette ki a rektor. Az érsekség visszakapta a felbecsülhetetlen értékű Batthyaneum Könyvtárat is, amelynek gyűjteménye még mindig a Román Akadémia tulajdonában van. /Visszaigényli várbeli ingatlanait a római katolikus egyház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2008. április 1.

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter az RMDSZ jelöltje a Hunyad megyei tanácselnöki tisztségre, döntött a Hunyad Megyei Képviselők Bővített Tanácsa. A Hunyad megyei tanácsosjelöltek listáját Burján Gergely, a dévai szervezet képviselője vezeti, őt Széll Lőrincz, a lupényi, Naszódi Andrea, a vajdahunyadi és Kacsó Roland, a petrozsényi szervezet képviselője követi. Hunyad megyében a 2002-es népszámlálási adatok szerint 4,8 százalékos a magyarság számaránya, azonban becslések szerint az elmúlt hat évben tovább csökkent a magyarság lélekszáma. A Hunyad Megyei Tanácsban csupán 2004-ig volt a magyarságnak képviselete, a négy évvel ezelőtti választásokon az RMDSZ-nek nem sikerült mandátumot szereznie. Vajdahunyadon Győrfi Jenő, Horváth Zoltán és Naszódi Géza, Petrozsényben pedig Wersánszki Eduárd, Tóth János és Varga Éva pályázik helyi tanácsosi mandátumra. Lupényban Széll Lőrincz a polgármesterjelölt, míg Benedekfi Dávid és Antal Amália a helyi döntéshozó testületbe szeretne bejutni. Déván Pogocsán Ferdinánd polgármesterjelöltet Karda Róbert és Makkai István követi a helyi tanácsosjelöltek listáján. Rangsorolták a megyei, illetve helyi tanácsosjelölteket Máramaros megyében is. Az RMDSZ Nagybánya területi szervezetének közgyűlésén a megyei tanácsosjelöltek között a következő sorrend alakult ki: Capusan Edit, Szentgyörgyi Sándor, Hitter Ferenc, Miklós Csaba, Dávid Erzsébet és Valdman István. A történelmi Máramaros területi szervezetének küldöttgyűlése Béres Ildikót és Debrovszky Károlyt jelölte megyei tanácselnökjelöltnek. Máramarosszigeten az RMDSZ színeiben Béres István László indul a polgármester-választáson, Sebestyén Magdolna. Aradon Bognár Levente polgármesterjelölt mellett Tóth Csaba, Pénzes Gyula, Faragó Péter, Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc szeretne bejutni a helyi tanácsba. Az aradi önkormányzatban jelenleg Bognár Levente alpolgármester mellett három tanácsos képviseli az RMDSZ-t. Pécskán a négy polgármesterjelölt közül Csepella Jánosnak sikerült megszerezni a legtöbb szavazatot. Fehér megyében Komáromi Attila az RMDSZ tanácselnökjelöltje, azonban a megyei tanácsosjelölt-listán csak második helyen szerepel, őt Köble Csaba előzi meg. /A szórványban is mandátumokat szerezne az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2008. április 7.

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998