udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 53 találat lapozás: 1-30 | 31-53
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Komlós Attila

1996. november folyamán

Bossányi Katalin, a Népszabadság munkatársa interjút készített Komlós Attilával, abból az alkalomból, hogy felfüggesztették a budapesti Reformátusok Lapja főszerkesztői állásából. Bossányi nem maradt meg a kötelező pártatlanságnál, hanem kérdéseivel előre ítélkezett, például kijelentette, hogy Tőkés László püspök állást foglal a magyar belpolitika kérdéseiben is. "Nem kellene kissé visszafogottabbnak lennie?" Komlós Attila válasza óvatos: "Felvetése érthető. De minden kisebbségben élő közösség - és vezetői - reakcióit nagy toleranciával kell megítélni." "...látni kell: minden kétségbeesett felszólamlásuk a párbeszédkeresés és az együttműködés érdekében történik. Ezekben a figyelmeztető, segélykérő hangokban időnként persze akadnak túlzások. Ez nyilván nem előrevivő." /Mozgó Világ, nov./

1991. február 12.

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

1991. december 12.

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

1997. október 4.

Más irányú feladatai miatt lemondott az idén 460 milliós költségvetési támogatással működő Illyés Közalapítványban viselt kuratóriumi tagságáról Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Rákóczi Bank elnöke, aki eddig kuratóriumi titkár is volt. A kormány döntése értelmében a titkári teendőket a jövőben Beke Kata nyugdíjas pedagógus-közíró látja el a kuratórium mandátumának lejártáig, 1998. máj. 15-ig. Az 1995-ben nonprofit közalapítvánnyá alakult Illyés Alapítvány kuratóriumában további változás, hogy a Külügyminisztérium eddigi képviselője, Gyenge András helyére Győrffy Csaba, a Külügyminisztériumban kisebbségi ügyekkel foglalkozó miniszteri biztos került, a lemondott Görömbei András helyébe pedig Komlós Attila, a református egyház világi elnöke került. A közalapítvány elnöke Szűrös Mátyás maradt, aki 1994-ben Csoóri Sándort váltotta fel. /Heti Világgazdaság, okt. 4./

1998. február 12.

A magyar kormány által létrehozott Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány a tudományos kutatómunka összehangolása érdekében a közeljövőben egy kis stábbal dolgozó kutatóintézetet szervez, tájékoztatott Komlós Attila kuratóriumi tag febr. 12-én. Az intézmény főigazgatói tisztére néhány héten belül írnak ki pályázatot. Az alapítvány kuratóriuma a következő témakörökben kezdeményez kutatást: Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának hatásai a szomszédos államokra és a határon túli magyar közösségekre; a nemzetközi kisebbségvédelem helyzete; a kétoldalú alapszerződések és kisebbségvédelmi megállapodások értékelése; az Európai Unió, illetve a tagországok kisebbségvédelmi gyakorlatának áttekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14-15./ A kisebbségpolitikai szakértőkből álló, Csepeli György vezetésével működő testület az említettek mellett fontos feladatának tartja az európai kisebbségi oktatási rendszerek összehasonlító elemzését, a cigányság jogi-szociális helyzetének összeurópai feltérképezését, továbbá a magyarországi és a közép-európai kisebbségek önazonosságának és asszimilációjának vizsgálatát. /MTI/

1998. április 8.

A magyar kormány létrehozta az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványt A Magyar Közlönyben olvasható, hogy a közalapítvány célja a kisebbségpolitika tudományos megalapozása, a magyar kisebbségpolitika szakmai képviselete a nemzetközi fórumokon, a kisebbségek helyzetének vizsgálata, cigányságra vonatkozó jogok és kisebbségi gyakorlat elemzése. A közalapítvány köteles az Országgyűlés és a kormányszervek igényeit kiszolgálni, a közalapítvány információs szolgáltatást nyújt, szakértői hálózatot szervez és működtet. A költségvetés 50 millió forintot bocsátott a közalapítvány céljaira. A közalapítvány céljait a megalakítandó Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete működésével valósítja meg. Az Intézet irányítását a kuratórium által kinevezett főigazgató látja el. A kuratórium tagjai: Beke Kata, Bodor Pál, Csepeli György, Iszák Lajos, Kiss Gy. Csaba, Komlós Attila, Kukorelli István, Orosz István, Pomogáts Béla, Romsics Ignác, Tolnay László, a kuratórium elnöke: Csepeli György. /Magyar Közlöny, 30. szám, ápr. 8./

1998. június 5.

A kormány máj. 27-én hozott, 1074. számú határozatával több közalapítvány okiratát módosította, amint ez kiderült a Magyar Közlöny legújabb, 44. számából. A határozat szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumi tagsága alól - megbízása lejártával - felmentették Burgert Róbertet, Entz Gézát, Kardos Bélát, Tóth Istvánt és Vígh Károlyt. Egyidejűleg 1998. május 16-tól 1998. szeptember 30-ig Beke Katát, Gellért Kis Gábort, Illyés Mártát, Jászkúti Lászlót, Kávássy Sándort, Keresztes Sándort, Komlós Attilát, Laborczi Gézát, Németh Zsoltot, Pozsgay Imrét, Székelyhídi Ágostont és Szűrös Mátyást kéri fel a kurátori teendők ellátására. A kuratórium elnökének Szűrös Mátyást, a kuratóriumi titkári feladatok ellátására Beke Katát kérték fel. A határozatban a kormány a felügyelő bizottsági tagsága és elnöki tiszte alól felmentette Lábody Lászlót és a kuratóriummal megegyező időtartamra a tagsági teendők ellátására Donáth Lászlót, Papp Juliannát és Petróczi Sándort kéri fel. A kormány a felügyelő bizottság elnöki tisztének betöltésére Petróczi Sándort kérte fel. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy váratlanul történt a felmentés, mert azok, akiknek távozniuk kellett, nem akarták elfogadni a Tabajdi Csaba államtitkár által támogatott személyt. /Magyar Nemzet, jún. 5./

1998. július 7.

Az Illyés Közalapítvány házatáján egyre zavarosabb helyzet alakult ki a leköszönő kormány végnapjaiban. A kormány máj. 27-i határozatával "megbízása lejártával" felmentette a konzervatív-polgári pártokhoz közel állók egy részét: Entz Gézát, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ volt elnökét, Kardos Bélát /a Magyarok Világszövetségében az ausztráliai magyarok egyik vezetőjét/, Tóth Istvánt, a Fidesz egyik kisebbségpolitikusát, Vígh Károly történészt és Burger Róbertet. A puccsszerű felmentések oka a Napi Magyarország információja szerint az, hogy szót emeltek az Komlós Attila kuratóriumi tagsága ellen. Tabajdi Csaba államtitkár az eltávolítás indokaként a kuratóriumi tagság lejártát említette. Azonban ezt megkérdőjelezi, hogy a Magyar Közlöny megjelenésekor Vígh Károly felmentéséről egy érdeklődő újságírótól értesült. A lap idézett Bátai Tibornak, az alapítvány irodavezetőjének egy Tabajdinak 1996. novemberében írt bizalmas leveléből: Jászkuti László kuratóriumi tag "nehezen kezelhető személyiség", Vígh Károly "jól kézben tartható volt, ez bizonyára most sem lenne másképp, hiszen szellemileg nem lett frissebb". /A Tabajdi-klientúra valós arca. Hatalmi játszmák az Illyés Közalapítványban. = Napi Magyarország, júl. 7./

1999. szeptember 6.

Minden eddiginél nagyobb számú érdeklődő vett részt az idei Koltói Õsz néven ismert Petőfi-ünnepségen. A helyi református templomban Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke hirdetett igét. Téglás Lajos polgármester köszöntője után ünnepi beszédet mondott Beregszászi Olga /Budapest/, dr. gróf Teleki János, gróf Teleki Sándor dédunokája, a Magyarok Világszövetsége képviseletében Döbrentei Kornél költő, Lányi Zsolt, a Független Kisgazda Párt alelnöke, Böndi Gyöngyike, Máramaros megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. Az ünnepi műsorban fellépett a sárospataki "8-kor" együttes, amely részleteket adott elő a Kormorán együttes és Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperájából, a koltói műkedvelők, a koltói Szendrey Júlia Népdalkör és a Szilágysági gyermek vagyok című népdaléneklési verseny koltói díjazottjai. A Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ Rekettye együttese néptáncokat és népdalokat adott elő. /Szatmárnémeti és szatmárhegyi diákok Koltón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 7./

1999. szeptember 27.

A tervek szerint 2000. augusztusában, Marosvásárhelyen tartja IX. Anyanyelvi Konferenciáját a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a tudományos tanácskozáson az anyanyelvűség és a nemzeti identitás az integrálódó Európában témakört elemzik - jelentette be Komlós Attila, a társaság ügyvezető elnöke. A marosvásárhelyi rendezvénynek az Anyanyelvi Konferencia alapításának 30. évfordulója, és a határon túli helyszín is kiemelt jelentőséget biztosít. Az eszmecserén várhatóan 200 résztvevővel képviselteti magát a társaság magyarországi, nyugati, valamint a szomszédos országokban élő tagsága. Az elnökségi ülés a konferencia előkészítésén túl foglalkozott a társaság idei munkájával is. Pomogáts Béla elnöki beszámolójában úgy fogalmazott: fontosnak tartaná, ha a kormányzat által elismerésre méltó módon létrehozott Magyar Állandó Értekezlet a jövőben bevonná munkájába az egyetemes magyar művelődésben szerepet játszó nagy múltú szervezeteket, köztük a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát is - közölte az ügyvezető elnök. A társaság felvállalja a szórvány magyarság nyelvi és kulturális gondozásának ügyét, a jövőben találkozót szervez a magyar szervezetek számára - erről is döntöttek az elnökségi ülésen. /Anyanyelvi Konferencia 2000-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

1999. október 1.

Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2000. augusztus 11.

A Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke által vezetett A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága az idén először rendezi meg Magyarország határain kívül - Marosvásárhelyen - a sorban kilencedik Anyanyelvi Konferenciát. Aug. 11-én a Kultúrpalotában megkezdődött a nagyszabású, négynapos rendezvény, melyre az Egyesült Állomokból és sok más államból, főként az anyaországból, valamint Erdélyből több mint kétszáz vendég érkezett a városba. A megnyitón a résztvevőket a Pomogáts Béla üdvözli. Előzetes tervek szerint köszöntő beszédet mond Sütő András író. Az előadók között van Szarka László magyarországi történész; Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor; Papp László mérnök, aki az USA-ból érkezett. A korreferátumok szerzői: Nagy Károly (USA), Komlós Attila (a Konferencia ügyvezető elnöke), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Gömöri György (Nagy Britannia), Tverdota György (Magyarország), Várdy Béla (USA), Gál Sándor (Szlovákia - Kassa), Galambos Ferenc Iréneusz (Ausztria). Aug. 12-én a Konferencia szekcióülésekben folytatja munkálatait. Témák: anyanyelv - mint emberi jog, a szekciót Bodó Barna szociológus vezeti. Az egyházi szekció, hungarológiai szekció, könyvkiadási szekció, irodalmi szekció, kulturális és egyesületi szekció, pedagógiai szekció, sajtó szekció keretében várhatóan gyümölcsöző vita alakul majd ki. A résztvevők aug. 13-án székelyföldi kirándulást tesznek, felkeresik a gyergyószárhegyi kastélyt, a korondi fazekasvásárt, és az erdélyi kultúra több más helyszínét, például az egykori Helikon találkozók otthonát, a marosvécsi Kemény-kastélyt. Aug. 14-én a Konferencia tisztújítással zárul. Még el sem kezdődött a konferencia, a helyi román sajtóban máris heves támadás érte azt és főként elnökét, Pomogáts Bélát. A Recurs című lap szerint egyáltalán nem tesz jót a város hangulatának, hogy a korábbi etnikumközi feszültségek helyszínén rendezik a tanácskozást. /Máthé Éva: IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2000. augusztus 16.

Aug. 14-én Marosvásárhelyen befejeződött a IX. Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának közgyűlése. Pomogáts Béla leköszönő elnök kifejtette, hogy az egyetemes magyarság szolidaritásának erősítését, illetve a szórványban élő magyarság támogatását tekintették eddig is fő céljaiknak, és ezután is erre összpontosítanak. Megőrizték pártsemlegességüket. A Társaság több kormánytámogatást kapott, mint korábban, ezért ingatlant vásárolhatott Budapesten, ahol új székházat rendezett be a Rákóczi úton. Pomogáts Béla elmondta, idén az uniós csatlakozásról volt szó, arról, hogy ez milyen gondokat okozhat a magyar nemzet egységesülése szempontjából, ha országaink nem egy időben válnak az unió tagjaivá. Pomogáts aggodalmát fejezte ki a magyar nyelv romlásával kapcsolatban, főként a televízióműsorok nyelvezetének elsekélyesedése aggasztja. A mostani tanácskozáson a szekciókban olyan jó javaslatok születtek, melyek közül egyeseket az Országgyűlés elé terjesztenek, és törvényjavaslat is lehet belőlük. A következő öt évre szintén Pomogáts Béla lesz az elnök és Komlós Attila az ügyvezető elnök. Heves vita előzte meg a négy társelnök megválasztását. A szavazás eredményeként nem került be a vezetőségbe Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, helyette Péntek János professzor lett a romániai társelnök. A másik három társelnök: Nagy Károly az USA-ból, Fazekas Tiborc Németországból és Gál Sándor Szlovákiából. Az elnökség további tagjai: Balázs Géza - Magyarország, Dupka György - Ukrajna, Gömöri György - Anglia. /(Máthé Éva): Véget ért a IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2000. november 16.

Margittán a helyi RMDSZ választási kampánygyűléssel egybekötött Ady-emlékünnepséget rendezett nov. 12-én. A díszvendégek között volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Komlós Attila budapesti református lelkész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kapy István elnök, Lakatos Péter ügyvezető alelnök, alprefektus, valamint Pete István államtitkár, szenátorjelölt, Székely Ervin, Kovács Zoltán, Fazakas László képviselőjelöltek. /Kampánygyűlés és Ady-emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2001. május 14.

Május 19-20-án hatodszor rendezik meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat. A mostani rendezvény fő címe: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. A meghívott előadók között van Kósáné Kovács Magda /MSZP/ országgyűlési képviselő, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, Fedinec Csilla ukrajnai tudományos kutató, Issekutz Sarolta örmény kisebbségi kutató, Varga Attila parlamenti képviselő, Kelemen László burgenlandi közgazdász, Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség vezetője és mások. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény szervezésének irányítója jelezte, hogy most lesz a Kárpát-medencei magyar közművelődési ernyőszervezetek első közös programegyeztetése. ük. Három nagy személyiség születésnapjának egybeesése (Jakabffy, Dsida Jenő, Páskándi Géza) alkalmat ad arra, hogy még színesebb legyen a program és minden vendég tehessen egy szál virágot Szatmárnémeti nagy fiainak emlékhelyéhez. Dsida Jenő szobránál már csütörtökön tisztelegnek a Kölcsey Líceum diákjai. /Hatodszor is Jakabffy Napok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. május 21.

Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2001. június 18.

A rendszerváltás után Szabédi Lászlóra évente emlékező, a költő életművét feldolgozó kolozsvári tudományos konferenciákon kívül Farkas Ernő magyar szakos tanár, tanfelügyelő kezdeményezése nyomán Szabédon is rendszeresen megemlékeznek a költőről. Jóllehet, Szabédi Sáromberkén született, a költő a mezőségi falu büszkesége lett, mint neki a szabédi emberek: "oly szép s nekem való nép". A jún. 16-i megemlékező ünnepségre vendégek jöttek Kolozsvárról, de eljött Magyarországról Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében Komlós Attila, Kolozsvárról Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Kötő József, Bukarestből Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, Virág György, a megyei tanács elnöke, irodalmárok, papok, újságírók. Pomogáts Béla emlékbeszédében kiemelte, hogy Szabédi László "ennek az erdélyi magyar önazonosságnak volt a hőse, végül vértanúja, akinek egész életét egy nagy vállalás, egy nagy hivatás és munka töltötte be: hogyan lehet megtartani a változó történelemnek mostoha viszonyai között az erdélyi magyar nyelvet, kultúrát, az erdélyi magyarság önazonosságát." Az istentisztelet után megkoszorúzták a költő emlékplakettjeit. /A Maros-Mezőség kapujában. Szabédira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

2001. október 31.

Okt. 30-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban ülésezett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. "Az internetet nekünk, szétszórtságban élo magyaroknak találták ki..." - ez a mondat lehetne a mottója a találkozónak. A konferencia magyarországi kezdeményezői meghívták erre az alkalomra mindazokat a szervezeteket, közintézmények, újságok képviselőit, honlapszerkesztőket, akik az internetes magyar-magyar kapcsolattartásban már egy ideje közreműködnek. Jelen voltak kulturális vagy érdekvédelmi nonprofit szervezetek képviselői Magyarországról és a környező országokból, olyanok, akik a magyar anyanyelvű internethasználók művelődési igényeit kielégíteni szándékozó honlapokkal foglalkoznak. A nemzetközi társaság ügyvezető elnöke, Komlós Attila mellett a Magyar Elektronikus Könyvtárt Moldován István, a Neumann János Digitális Könyvtárt Reisz T. Csaba, a New York-i székhelyű HHRF Magyar Emberijogi Alapítványt budapesti munkatársa, Kott Ferenc képviselte. A HHRF érdekvédelmi szervezet által biztosított ingyenes webhelyen olvasható 1999 márciusa óta a Szatmári Friss Újság internetes változata. Eddig több mint 142 ezer látogatója volt ennek az oldalnak. A Határon Túli Magyarok Hivatalát Bátai Tibor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát pedig Kálóczy Katalin képviselte. Meghívták a konferenciára az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági szakembereket, olyan újságok, elektronikus folyóiratok, portálok készítőit, amelyekkel az interneten találkozhat a magyarul böngésző olvasó, így a Transindex vagy a Világhírnév nevű, Kolozsváron készülő portálok szerkesztői is jelen voltak. A megbeszélések témái közt szerepelt: a magyar irodalom feldolgozása az interneten, elektronikus könyvtárépítés, irodalmi folyóiratok, multifunkcionális portálok szerkesztése és működése. Megfogalmazódott egy összefogó nyilvántartás, a magyar nyelvű közösségi honlapok regisztrálásának igénye is. /Debreczeni Éva: Virtuális kapcsolataink az interneten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

2001. november 1.

A székelyföldi ún. tankönyvellenőrzések során nyilvánosságra került tanügyminisztériumi visszaélésekkel kapcsolatban tiltakozást adtak ki a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) és a Nemzetközi Filológia Társaság elnökei, illetve főtitkárai. A szerzők sajnálattal állapítják meg, hogy "a már meghaladottnak remélt múlt nacionálkommunista beidegződései, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar könyv, a magyar múlt iránti gyanakvás és gyűlölet, általában a magyarellenesség még ma is kísértenek, olykor maguk mögé utasítva a jelen bölcs belátásait és egy ország jövőbeni érdekeit." Az állásfoglalásban a szerzők - Pomogáts Béla, Komlós Attila és Jankovics József - azon reményüknek adnak hangot, hogy "ezeket a túlkapásokat nem csak mi, az egyetemes kultúráért, benne az egyes nemzeti kultúrák értékeiért aggódó, magyarul beszélő, gondolkodó emberek utasítjuk el (...), hanem azon román emberek is, akik világosan látják: hazájuk, népük érdekei egybefonódnak az egységesülés útjára lépett európai nemzetek érdekeivel, közöttük a magyarokéval is." /Magyar értelmiségiek állásfoglalása a tankönyvellenőrzésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1., az állásfoglalás szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. november 12.

Három napig tartott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Jókai Anna írónő sok más magyarországi és hazai írótársával együtt nov. 8-án nyújtott felejthetetlen élményt egy felolvasóest keretében, ahol a hazai kiválóságok közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc volt jelen. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője, Kozma Mária mutatta be Sütő András: Kalandok könyve című kötetét. Maga az író is jelen volt, dedikált. A Mentor Kiadónál /Marosvásárhely/ jelent meg Németh László Magyarok Romániában című, először 1935-ben napvilágot látott tanulmánya, és annak az akkor szinte egy éven át tartó vitája. Mindezt Nagy Pál irodalomtörténész és kritikus gyűjtötte egybe, rendezte sajtó alá. - A könyvvásárt minden esztendőben a Romániai Magyar Könyves Céh szervezi meg. Az idén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia volt a házigazdája, társszervezője A magyarul olvasás jövője a Kárpát-medencében című tanácskozásnak. Erre 25 kárpát-medencei magyar kiadót hívtak meg, jelen is volt jó részük. Vitaindító előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Kiadó vezetője tartott. Mint mondotta: Erdélyben jelenleg 8-10 magyar kiadóból áll az "élboly", de ezen kívül számtalan egyetemi, intézményi, alapítványi kiadó létezik. Tőkeerős erdélyi magyar kiadó nem létezik, mindegyik az anyaországi támogatásra szorul, ugyanakkor ez az összeg szétforgácsolódik, és nem minden esetben a rangos könyvek megjelentetésére megy el. Az új könyvek nem jutnak el vidékre, sőt gyakran még Nagyváradra, Szatmárnémetibe sem. A könyvtárak nem rendelnek, ingyenes példányokat sem kapnak. - Az újvidéki Bordás Győző 14 jugoszláviai magyar kiadóról számolt be. Ezek szintén a magyar Nemzeti Kulturális Örökség (NKÖM) jóvoltából léteznek, a Vajdaságba könyvkiadásra juttatott évi támogatási keret 12 millió forint. Dupka György az ukrajnai-kárpátaljai drámai helyzetről adott számot. A 10 magyar kiadóból csak 4 életképes. A NKÖM évente 5 millió forintot juttat az ukrajnai magyar könyvkiadásra. Ez 10 kiadó fenntartásához nem elegendő. Megnehezíti a magyarországi könyvek beáramlását az, hogy a kiadványokra kirótt ukrán beviteli vám: 55%! Ezért minden úton-módon folyik a könyvcsempészet. A pozsonyi Balázs F. Attila 4 nagyobb szlovákiai-felvidéki magyar kiadóról adott hírt, és arról, hogy igencsak háttérbe szorul Szlovákiában is a valódi jó könyv. A könyvkiadás, -kereskedés kimondottan kommersz-szempontok szerint zajlik. A Kaligramm Kiadó a legsikeresebb vállalkozás, de ennek képviselője nem volt jelen. Komlós Attila jelezte: az általa vezetett Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság hozzájárul majd az egységes magyar kárpát-medencei könyvpiac szervezéséhez, a támogatási rendszer ésszerűsítéséhez, és ezzel kapcsolatban Marosvásárhelyen néhány érdemleges kezdeményezés is körvonalazódott. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2003. december 16.

Kétévenként szervezi meg választmányi ülését a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /régebbi nevén Anyanyelvi Konferencia - továbbiakban AK/. Az idei, Budapesten tartott választmányi gyűlésen a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői mellett a nyugati magyar "szigetek" vezető egyéniségei is megjelentek. Pomogáts Béla, a társaság elnöke, valamint Komlós Attila ügyvezető elnök újból kinyilvánította az AK politikai semlegességét. Tavaly az AK 45 millió forintnyi állami támogatást kapott, jövőre öt millióval kevesebbet irányoztak elő számára a költségvetésben. Tavaly az AK önállóan konferenciákat, különféle tanfolyamokat, nyelvőrző táborokat, ifjúsági programokat szervezett, határon túli magyar szervezetekkel együtt pedig szintén számtalan rendezvényt, ifjúsági programot bonyolított le. Ezen kívül 2003-ban több kötetet adtak ki, és folyamatosan megjelentetik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. A nov. 12-i választmányi gyűlés után, délután tartották a "Nemzet, nemzettudat, nemzeti kisebbség, Európai Unió - magyar kulturális stratégia" című konferenciát. Szabó Vilmos, a MeH kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára szerint a kettős állampolgárságról és az autonómiáról higgadtan, indulatmentesen kell tárgyalni. Az MSZP a FIDESZ nemzetegyesítés fogalma helyett a nemzeti kapcsolatépítés fogalmat használja akkor, amikor az anyaország és a határon túli magyarság közös jövőjének a stratégiáját építi. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, a magyar parlament integrációs bizottságának szocialista alelnöke úgy véli: igen jelentős lépés az, hogy első ízben sikerült bevinni egy nemzetközi dokumentumba, jelesül az uniós alkotmány tervezetébe a kisebbségi jogok fogalmát, anélkül, hogy kollektív jogokról lenne benne szó. Tabajdi kíváncsian várja, hogy ha életbe lép majd az EU-alkotmány, akkor mitévő lesz annak a 15 eddigi tagországnak némelyike, amelyek még annyi jogot sem adnak kisebbségeiknek, mint azok az államok, amelyek most készülnek csatlakozni az Unióhoz. Tabajdi szerint "kiváló autonómiatervezetet lehet gyártani 3 nap alatt, de egyetemet és más intézményeket csak évek alatt lehet kiépíteni, és azok mind az autonómia mozaikkövei. Én a megapásztoroknál sokkal merészebbeket tudok álmodni, csakhogy az álmokat valóra kell váltani" - üzent leplezetlenül a konferenciáról Tabajdi Tőkés László püspöknek. A magyarságpolitikáról átfogó elemzést tárt a hallgatóság elé Bárdi Nándor szociológus, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Egyetlen adat tanulmányából: 1989 óta a magyar kormányok csaknem 50 milliárd forintot fordítottak a határon túli magyarság támogatására, de ennek az összegnek a fele Magyarországon maradt. Ebből finanszírozták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a közalapítványokat, amelyeknek tevékenysége e közösségekhez kapcsolódik, a Duna Televíziót, a státustörvény végrehajtását stb. Bárdi Nándor bírálta az Új Kézfogás Közalapítvány tevékenységét, illetve azt mondta: nem lehet nyomon követni, mire is ment el az általa kezelt pénz, nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban 30 ezer munkahely teremtődött a vállalkozások támogatása révén. Bárdi azt sem tartja helyesnek, hogy a magyar állam sok pénzt költ egy bizonytalan jövőjű Sapientia Egyetemre, ahová a gyengébben felkészült fiatalok jelentkeznek, miközben a több ezer magyar diákot oktató Babes-Bolyai Tudományegyetemet, az oktatókat szinte egyáltalán nem támogatja. Az Anyanyelvi Konferencia égisze alatt lezajlott rendezvény tanulsága az, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügyével kapcsolatban az anyaországban politikai konszenzusnak kell kialakulnia. A határon túlra induló támogatásokkal 2004 májusa után, amikor Magyarország uniós tag lesz, nagyon pontosan el kell majd számolni, miközben jelenleg igencsak szabálytalan, laza, szakszerűtlen a pénzekkel való elszámolás. /(Máthé Éva): Anyanyelvi Konferencia. A kettős állampolgárság és az autonómia is szóba került. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2005. december 20.

A Krónika értesülései szerint várhatóan Komlós Attilát nevezik ki 2006. január elsejei hatállyal a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöki tisztségébe. A Krónika úgy tudja, hogy Komlós Attila elfogadta a kinevezést, és le is mondott az Anyanyelvi Konferencia keretében eddig betöltött ügyvezető elnöki posztjáról. Komlós Attila kinevezése összefüggésben áll azzal, hogy Szabó Bélát, a HTMH jelenlegi megbízott elnökét a magyar külügyminisztérium a jövő tavasszal nyíló csíkszeredai magyar főkonzulátus vezetésével tervezi megbízni. /Komlós Attila a HTMH elnöki tisztségének várományosa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20/.

2005. december 29.

Komlós Attila foglalhatja el a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki posztját – erősítette meg az erről szóló lapinformációt Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. A református lelkész várhatóan január elsejével foglalhatja el a posztot. Bálint-Pataki Józsefet július 4-én – saját kérésére – felmentették a HTMH elnöki tisztségéből; az intézményt azóta megbízott elnökként Szabó Béla, a hivatal helyettes vezetője irányítja, akit a magyar kormány a csíkszeredai főkonzulátus-vezetői posztra jelölt. /Komlós Attila lesz az új HTMH-elnök? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ A Népszabadság információja szerint a református lelkészt Gyurcsány Ferenc kormányfő javasolta a HTMH élére; az elnök kinevezése a külügyminiszter jogköre. Komlós Attila jelenleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének tagja. /Komlós Attila a jelölt a HTMH elnöki posztjára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./ Szabó Vilmos államtitkár elmondta, azért esett a választás Komlós Attilára, mert olyan személyt kerestek, aki sok szállal kötődik a határon túli magyarsághoz. „Nagy megtiszteltetésnek tartom a felkérést a HTMH elnöki tisztségére, minden nyűgével és gondjával együtt – nyilatkozta Komlós Attila. – Közel harminc esztendeje, diákkorom óta foglalkozom határon túli magyar ügyekkel. A Magyarok Világszövetségének főtitkára voltam 1989 szeptemberétől 1995 decemberéig, aztán az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke a mai napig, és egy csomó más ügyben is járatos vagyok.” Komlós kiemelte: „Magyar barátaink, testvéreink kapcsolattartása az anyaországgal egészen másmilyen lesz, mint korábban, minőségében sokkal pozitívabb, és az egymással való kapcsolattartás lehetősége is hihetetlen módon megváltozik. Ezeket nyomon kell követni és elültetni életünk minden területén.” Fontos szempontként jelölte meg a jövőre nézve, hogy a határon túli magyarságnak „többféle hangja szólaljon meg és gazdagítsa a kapcsolattartást, adjon ötleteket, támpontokat, a döntéshozatalhoz háttéranyagot”. Konkrétan a civil fórumokat nevezte meg. /Guther M. Ilona, Budapest: Komlós Attila a határon túli magyarság újdonsült „első számú ügyintézője”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2005. december 29.

Komlósi Attilát eddigi tevékenysége mondhatni predesztinálja mind a határon túli magyar ügyek főügyintézői státusára, mind pedig a kompromisszumkész politikus szerepkörére, írta Salamon Márton László, az Új Magyar Szó vezető szerkesztője. Kompromisszumkötési képességeire nagy szüksége lesz. /Salamon Márton László: Kompromisszum. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2006. január 6.

Kinevezett elnök nélkül is egészen jól kibírta fél éven át a Határon Túli Magyarok Hivatala. Sokak szerint ez jelzés arra, hogy a kormány „önmagát túléltnek gondolja az egész kisebbségtámogatási rendszert”, és választási győzelme esetén valami eurokonform mechanizmust próbál kialakítani a helyén, írta a Népszabadság munkatársa. Komlós esetében tudniillik nem lehet vitás, hogy a királycsináló a szocialista baloldal volt. Az elmúlt másfél évtizedben többnyire a határon túli magyar vezetőknek volt döntő szavuk a HTMH vezetőjének kiválasztásában. „Komlós Attila legalább hazai alkuk terméke” – olvasható a lapban. A HTMH a hőskorban a jogfosztott magyar közösségek kulturális identitásának őrzéséhez, olykor fizikai megmaradásának segítéséhez nyújtott támogatást. Azóta a jogállamiság a régióban szilárdult, a határon túliak helyzete pedig szinte mindenütt lényegesen javult, állította Kis Tibor a Népszabadságban. A HTMH pedig rosszabb lett: közösségépítő figyelme lankadt, pártfinanszírozási buzgalma viszont erősödött. A HTMH nem volt képes semmit sem tenni a kettős állampolgárság kapcsán kialakult válság elhárításáért, a hisztériák lecsillapításáért, és ma is tétlenül nézi a krízis mélyülését. Előbb-utóbb nyilván valami másra lesz szükség, írta a lap munkatársa. (Mucuskák, királycsinálók, Kis Tibor, Népszabadság, jan. 4.) /Magyar kommentár. Stratégiák és traumák elő- és utókezelése. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2006. január 10.

Komlós Attila alig egy hete foglalta el a HTMH elnöki székét, részt vett a csíkszeredai magyar főkonzulátus történelmi pillanatnak tartott megnyitásán. – Örült annak, hogy hosszú várakozás után megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus. A főkonzulátus megnyitójának időpontja egybeesik két fontos, a határon túli magyarság életét érintő magyarországi törvény életbelépésével. Az egyik a honosítás megkönnyítését lehetővé tévő jogszabály, emellett hatályos lett a speciális nemzeti vízum. „Ez a sorozat beleillik a magyar kormány egy évvel ezelőtt meghirdetett törekvésébe, amellyel öt pontban határozta meg a nemzeti felelősség programját. Vagyis a Szülőföld Programcsomag létrehozása, a honosítás méltányosságának és gyorsaságának bevezetése, a nemzeti vízum, az európai integrációs folyamat segítése a környező országokban, beleértve az ott élő magyarság autonómiatörekvésének erkölcsi és politikai támogatását, végezetül a határon túli magyarság státusának az alkotmányban való rögzítése. Mindebből az első négy pont megvalósult, az utolsón pedig erőteljesen dolgoznak a szakemberek a határon túli magyar közösségek képviselőinek bevonásával” – nyilatkozta Komlós Attila. Ő a Magyarok Világszövetségének 1989-től 1991 decemberéig főtitkára volt, hangsúlyozta, hogy annak a világszövetségnek, semmi köze nincs a mostanihoz, sem a tendenciájában, sem felfogásában. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás körüli bonyodalom „a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája volt, mély sebet ütött rajtunk, amit nehéz gyógyítani.” A történészek majd megállapítják, ki a felelős mindezért. Komlós azt szeretné elérni, hogy „a határon túl élő nemzettestvéreink és Magyarország viszonya nem a megsegített és a megsegítő viszonylatában létezzen, hanem a partnerség keretében.” Komlós szerint a határon túli magyarság komplex fogalomként már nemigen létezik, hanem van erdélyi, felvidéki, vajdasági magyarság, mind sajátos problémákkal. – Elégségesnek tartja a jelenlegi magyar kormánynak a határon túli magyarok iránti erőfeszítéseit? Hiszen az utóbbi időben rengeteg bírálat éri a Gyurcsány-kabinetet a támogatások késése, csökkentése okán. Erre a kérdésre Komlós kifejtette, amit ígértek, azt szinte teljes mértékben betartották. Szerinte a kormány kezdeményezése jól szolgálja az anyanyelvi, nemzeti önazonosság megélését jelentő kulturális egység teljesülését. A kémbotrányról az a véleménye, hogy az ország és az intézmény hírének nem tesz jót. „Méltatlanul érintett olyan embereket, akik nem is voltak érintettek” – jelentette ki. A HTMH és az általa képviselt ügy nem szennyezhető be ezzel a botránnyal. Komlós Attila /sz. 1947/ elvégezte a budapesti Református Teológiai Akadémiát, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kétéves újságíró iskoláját és az amerikai Princeton University teológiai posztgraduális képzését, és megszerezte a Master of Theology tudományos fokozatot a nemzetközi egyházi kapcsolatok területén. Felelős szerkesztője és kiadója volt a Reformátusok Lapjának, a kilencvenes évek elején a Magyarok Világszövetsége megbízott főtitkára, majd ügyvezető elnöke, 1996 és 2005 decembere között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) ügyvezető elnöke, a MÚOSZ elnökségének tagja. A HTMH elnöke korábban sem volt és ma sem tagja politikai pártnak. /Rostás Szabolcs: „Nagy család vagyunk” Beszélgetés Komlós Attilával, a HTMH elnökével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2006. január 10.

A Határon Túli Magyarok Hivataláról nem sok jót lehetett hallani az utóbbi hónapokban. Pedig ehhez a testülethez megalakulása óta sok reményt fűztek a határokon túl élő magyarok. A hivatal koordinálta a Kárpát-medencei magyarságnak juttatott anyaországi támogatásokat, programokat szervezett, koncepciókat dolgozott ki az egységes nemzetstratégia kialakítása érdekében. Azután mintha megtört volna a hivatali munka lendülete. S ezért bizonyosan nem a HTMH volt elnöke, az erdélyi Bálint-Pataki József okolható. Tavaly rossz hírek jöttek a HTMH háza tájáról. Először Bálint-Pataki József – egészségi okokra hivatkozva – távozott a testület éléről. Később a hivatalt és annak vezetőjét a hírhedett, máig is tisztázatlan román kémüggyel hozták kapcsolatba. Hónapokra betöltetlen maradt a testület vezetői széke. A baj a kormány háza táján kereshető, mely a ,,külhoniakkal” való törődést egyre inkább félvállról vette, s főleg annak anyagi fedezetét nem biztosította. Tavaly például Erdélybe hónapokig nem érkezett egy fillér sem az Illyés Közalapítványtól, s a híres-nevezetes Szülőföldalap is fikció maradt egyelőre, a szocialista–liberális kormányzat minden fogadkozása, nagyotmondása ellenére, írta Magyari Lajos. Most új vezető került a HTMH élére Komlósi Attila személyében, aki nyilatkozott a Duna Televíziónak elképzeléseiről, szándékairól. Most az a kérdés, jut-e úgy pénzhez a hivatal, hogy hivatását igazán betölthesse. /Magyari Lajos: Megújuló HTMH? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

2006. január 16.

„Az eddigieknél jobban kell figyelnünk egymásra, és szorosabban fogjuk egymás kezét. Ezt szolgálja azon elhatározásunk, hogy szélesebben nyitunk a civil szervezetek felé, és több anyagi támogatást biztosítunk számukra, mert ők képviselik a nagyobb tömeget” – hangsúlyozta Komlós Attila a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) nemrég kinevezett elnöke a hét végén Sátoraljaújhelyen megrendezett Dialógusok-2006 régiós konferencián. A HTMH új vezetője szerint elsősorban a Szülőföld Alapítvány kínál az eddigieknél nagyobb lehetőséget a határon túli civil szervezetek támogatására. A meghívott előadók közt volt Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Katona Tamás történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Kocsis Károly, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője és Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke. A határon túli szervezetek részéről Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke, Dupka György, a kárpátaljai magyarság kulturális életének ismert vezetője és Boda Ferenc, a Csemadok Kassa és környéke szervezetének elnöke tartott beszámolót. Mindhárman megfogalmazták azt az igényt, hogy az összetartozás érzését tovább kell erősíteni. Szarka László az elmúlt évek kisebbségi kutatásainak eredményeiről beszélt. Szerinte téves az a felfogás, mely szerint a magyar nemzetet igazolványokkal egyesíteni lehet. Úgy vélte, csak a kultúra képes összetartani, de még sok a tennivaló. Elmondta, hogy a Magyarországon működő multinacionális cégek naponta 25-30 ezer szlovákiai magyart mozgatnak meg, visznek át a Duna egyik oldaláról a másikra. Szerinte hasonlóan kellene eljárniuk a magyar kulturális és oktatási intézményeknek, színházaknak, iskoláknak, egyetemeknek, kultúrházaknak, könyvtáraknak, múzeumoknak is. Szarka különösen rossznak tartja a könyvtárak helyzetét, melyek vagy nem működnek, vagy hiányoznak belőlük az új tudáshoz, a modernizációhoz szükséges könyvek. Meglátása szerint az erdélyi sajtó az egyik legnagyobb tudásbázissal rendelkezik. A konferencia keretében az anyaországi és a határon túli szervezetek bemutatták egymásnak idei programjaikat. /Sike Lajos: Nyitás a civilek felé. Dialógusok-2006 régiós konferencia Sátoraljaújhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2006. január 18.

Az európai uniós pályázatok révén a magyar költségvetéstől kapott támogatások sokszorosát lehet megszerezni – hívta fel a figyelmet Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke. Az Illyés Közalapítvány múlt évre esedékes kifizetéseiből 380 millió forintot visszatartottak, mondván, maradványképzésre kell a pénz. „Mindenki tudta, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy a kormány ott próbál elvonni vagy visszatartani, ahol kisebb az ellenállás. Például tőlünk, mert tudta, hogy a határon túli magyarság nem vonul mindjárt Budapestre a parlament elé” – jelentette ki Pomogáts. Hangsúlyozta, hogy az Illyés Közalapítvány a sikeres pályázatok alapján csak odaítéli a pénzt, de nem rendelkezik vele. Az államkincstárnak ad jelzést, hogy mikor lehet küldeni a pénzt. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tájékoztatta a lapot arról, hogy a napokban hárommilliárd forint átutalását írta alá. Úgy tűnik, hogy ez tartalmazza az IKA tartozásait is. Kérdés azonban, hogy mi lesz a 2006-os alapokkal? Idén 100 millió forinttal kevesebbet kap az IKA, mint tavaly, amikor már elvettek ugyanennyit. Eszerint 200 millió forinttal kurtították meg az eredeti egymilliárd forintot, holott az infláció miatt inkább növelni kellett volna az alapot. Pomogáts ez ellen tiltakozott. Évente négy-ötezer pályázat érkezik az alapítványhoz. Vannak és lesznek súlypontok. 2006-ban prioritást élveznek azok a létesítmények, melyeknek építését az alapítvány mostani vezetése idején kezdték el. Erdélyben ilyen a felőri és a besztercei szórványkollégium vagy a kolozsvári Szabédi Ház, amelyben az erdélyi magyar irodalmi múzeum kap otthont. A másik prioritás az EU-pályázatok támogatása: az EU-s pályázatokhoz szükséges 20 százalékos, úgynevezett önrészt az Illyés Közalapítvány adja, mint például a felvidéki Somorján épülő nemzetiségi kulturális kutatóintézet esetében. /Sike Lajos: Az IKA nem ül pénzes zsákon. Interjú Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2006. január 24.

Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elvárja, hogy a határon túli magyarság ügye ne legyen a magyarországi választási kampány része, ugyanakkor azt tanácsolja a határon túli magyaroknak is, hogy ebben az időszakban legyenek mértéktartóak, és ne nyilvánítsanak elkötelező véleményt „sem az egyik, sem a másik irányba”, nyilatkozta az újvidéki Magyar Szó című napilap január 23-i számában. Komlós azt szeretné, hogy ne kelljen a határon túliaknak mindig ahhoz igazodni, hogy jobboldali vagy baloldali kormány lesz-e Magyarországon. A HTMH elnöke nem ismer egy olyan magyarországi politikai erőt sem, amely „leírná” a határon túli magyarságot. Komlós Attila szerint a HTMH-nak oda kell koncentrálnia erejét, energiáját, figyelmét és az anyagiakat, ahol nagyobb a gond, ez pedig a Vajdaság és Kárpátalja. A HTMH elnöke bízik abban, hogy választások eredményétől függetlenül még az idén összehívják a Magyar Állandó Értekezletet. /Komlós Attila politikai mértéktartásra int. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./


lapozás: 1-30 | 31-53




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998