udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Komor Marcell

2000. május 8.

1944. május 3-án gyűjtötték össze a marosvásárhelyi zsidóságot, majd nem sokkal azután útnak indították őket a haláltáborok felé. Most, máj. 5-én szentelték újra a száz éves zsinagógát, melynek teljes felújítása befejeződött. Az ehhez szükséges pénzt elsősorban a Joint, a zsidók nemzetközi segélyszervezete biztosította, és számtalan adakozó személy, cég, szervezet Romániából, Izraelből, Németországból, Kanadából, Skóciából, Ausztráliából és máshonnan. A hajdani csaknem hatezer lelket számláló, ma 217 tagúra fogyatkozott marosvásárhelyi zsidó közösség megünnepelte ezt a jelentős eseményt. Az újraszentelést Glantz Eliezer bukaresti főrabbi végezte el. Sauber Bernáth, a marosvásárhelyi hitközség elnöke felelevenítette a zsinagóga helyreállításának mozzanatait. Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője beszélt a marosvásárhelyi és Maros széki egykori zsidóság életéről, szerepéről. A történész elmondta, hogy a romániai zsidó szervezetek föderációjának jelenlevő vezetői megtiltották neki, hogy magyarul is szóljon az egybegyűltekhez, pedig a marosvásárhelyi magyar zsidóság történetéről beszélt. A történész szerint egyes hazai zsidó vezetők múltja sem éppen "szeplőtlen". A Kultúrpalota és a Városháza két budapesti zsidó műépítész: Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült. Spielmann Mihály arról is szólt, hogy Izsák Márton szobrász holokauszt-emlékműve 1947 (!) óta várja a vásárhelyi zsidó temetőben, hogy bronzba öntsék és köztéren helyezzék el. De erről ma sincs szó. /Újraszentelték a marosvásárhelyi zsinagógát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2004. április 7.

Ha 1905 májusában valaki azt mondta volna dr. Bernády György marosvásárhelyi polgármesternek, mint megrendelőnek, vagy a két tervezőnek, a budapesti Komor Marcellnek és Jakab Dezsőnek, hogy 2004 áprilisában a marosvásárhelyi „cifra palota" homlokzatán a román nemzeti zászlót és az észak-atlanti katonai tömb lobogóját fogja lengetni, és hogy csak az egy szem magyar felirat (Maros Megyei Tanács) lesz, bizonyára jót nevettek volna az urak az okvetetlenkedőn, írta Máthé Éva. Románia belépett a NATO-ba. A helyi román sajtó megírta, hogy az RMDSZ nem „méltóztatott megjelenni" az ünnepségen. Közben az RMDSZ Maros megyei székhelyére nem érkezett semmiféle meghívó, sőt Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök azt sem tudta, hogy a „cifra palotára" kikerült a kék lobogó. /Máthé Éva: Beléptünk… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

2006. február 11.

Marosvásárhely főterén áll a lenyűgöző Kultúrpalota. Maradandó élményt nyújt a Tükörterem és a Kisterem üvegablaka és bútorzata is. Az épületről hiányzik egy olyan márványtábla, mely ismertetné azoknak a szakembereknek a nevét, akik részt vettek a Kultúrpalota megalkotásában. Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) műépítészek a tervezők. Komor Marcell tervezte meg a bolgár cár nyári palotáját, a szabadkai városházát és a zsinagógát, valamint a pozsonyi és a nagyváradi vigadó épületét is. Körösfői-Kriesch Aladár (1862–1920) festőművész dekorációja díszíti a Kultúrpalota homlokzatát és az előcsarnokot. Ő tervezte a Tükörterem üvegablakainak a képeit is, amit Nagy Sándor (1868–1910) festő- iparművésszel kiviteleztetett. Róth Miksa (1865–1944) üvegfestő a palota üvegképeit, Sidló Ferenc (1882–1953) és Kollár Ede (1866–1980) a homlokzatán lévő domborműveket kivitelezte. A budapesti Grünwald testvérek és a Schiffer cég a palota felépítésében vállaltak jelentős szerepet. Szükséges lenne a főbejáratnál az utólag elhelyezett, politikai felhangokkal megfogalmazott táblákat újakkal felcserélni, melyek román és magyar nyelven hirdetnék, hogy a Kultúrpalota 1911–1913 között épült, dr. Bernády György polgármesterségének az idején, Marosvásárhely város lakosságának a támogatásával. /Fodor Sándor S.: Adósai vagyunk az igazságnak . = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2006. június 27.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában megnyílt a toronymúzeum, amely az egyedi panoráma mellett az épületet és a korszerű Vásárhelyt megálmodó dr. Bernády György polgármesternek állít emléket. A tárlat Bónis Johanna múzeum-igazgató és csapatának munkáját dicséri. A felújított toronyban a jegy mellé a jövőben egy ismertetőt is kap a látogató a kiállított képekről, tárgyakról. A szecessziós, eklektikus stílusban 1907-re elkészült Városházát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A torony óráját Müller János, a harangokat Thúri Ferenc készítette. /(bodolai): Bernády a toronyban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

2006. október 30.

Hagyományosan az utolsó októberi hétvégén szervezett Bernády Napokat a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. A rendezvénysorozat kiemelkedő mozzanata a Bernády-emlékplakett átadása volt, melyet idén Borbély László miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke Keresztes Gyula építészmérnöknek nyújtotta át. A díjazott kimagasló szakmai tevékenysége mellett részt vállal a közéletben, hazai és külföldi lapokban közöl rendszeresen, négy kötet szerzője, többek között felkutatta és megírta a Maros megyei kastélyok és udvarházak történetét. „Marosvásárhelyen természetes, hogy az utóbbi esztendőkben megpróbáltunk kultuszt teremteni Bernády Györgynek, mert szükségünk van Bernády György példájára” – mondta a rendezvényen jelen levő Markó Béla RMDSZ-elnök. Ráday Mihály budapesti történész, a Magyar Televízió Unokáink sem fogják látni című sorozatának készítője bemutatta Marosi Barna Bernády György városa című, Sütő András előszavával bevezetett, könyvét. Ráday rámutatott: 1914-ben Budapest után Marosvásárhelynek volt a legtöbb aszfaltozott utcája, a Kultúrpalotát és a Városházát tervező építészről szólva pedig megjegyezte: elférne Marosvásárhelyen egy Komor Marcell-emléktábla. /Lokodi Imre: Bernády-kultusz könyvgálával. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2007. március 27.

A neves építészpárosnak állít emléket Várallyay Réka budapesti művészettörténész Komor Marcell és Jakab Dezső /Holnap Kiadó, Budapest/ című kötete, az igényes kiadványt a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében mutatták be Nagyváradon. A kötetet Az építészet mesterei sorozat szerkesztője, Gerle János ismertette. A századfordulón a Kárpát-medence magyarlakta területén neves építészpárosként ismert Komor Marcell és Jakab Dezső a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású képviselője volt. Budapesten a Liget szanatórium, Pozsonyban a Vigadó, Nagyváradon Komor főleg az épülettervezéssel, Jakab pedig nagyobbrészt a külső díszítés, a belső tér kialakításával törődött. /Gergely Gizella: Mesteri építészek: Komor és Jakab. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2009. június 26.

Négy városban készültek azok a felvételek, amelyekből kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Ház tetőtéri galériájában. A Pécs, Kecskemét, Marosvásárhely és Szabadka szecessziós épületeit bemutató vándortárlat utolsó állomásához érkezett. Egy újabb kézfogás valósult meg ezzel a kiállítással – mondta Kilyén Ilka a Zsolnay-virágok – mai üvegpaloták – köztereink tárlatnyitóján. Életszeretetet igénylő korszak volt a szecesszió kora, amikor Jakab Dezső és Komor Marcell azokat a ma is álló épületeket építette, amelyek összekötik a négy várost. /Antal Erika: Szecesszió – az élet szeretete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998