udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 104 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-104
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Komoróczy György

1996. szeptember folyamán

Székelyudvarhelyen a vármegyeház elődje az 1733-ban épült széki székház volt, ez volt Székelyföldön a széki hatóság első állandó székhelye. Ezt a múlt században le kellett bontani, annyira megrepedezett. Az új városházát 1897-ben avatták fel, olvasható a Polgármesteri Hivatal egy hónapja indított folyóiratában. /Város Házi Hírlap (Székelyudvarhely, I. év. 2. sz., felelős kiadó Szász Jenő polgármester, szerkeszti Komoróczy György)

1993. április 29.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége ápr. 22-én tartotta közgyűlését Kézdivásárhelyen. A szakemberek megállapították, hogy a hazai magyar nyelvű tévéműsorok elzárkóznak az anyanyelvápolástól. Ezt bizonyítja az is, hogy az ápr. 20-22-e között lezajlott országos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről egy szót sem szólt a magyar adás. /Komoróczy György: A televízió közömbössége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Macskaszem rovat, ápr. 29./

1993. november 3.

Székelyudvarhelyen a Bányai János Szakközépiskola százéves fennállását ünnepelte, emléktáblát avattak. Október 23-án, az anyaország nemzeti ünnepén díszbeszédek hangzottak el. Az ünnepségen megjelentek a magyarországi testvériskolák küldöttei. Róth Edit tanárnő megírta az iskola történetét, munkája már napvilágot látott. /Komoróczy György: A százéves székelyudvarhelyi szakoktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

1993. december 7.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ 1991 decemberében alakult meg, székhelye Sepsiszentgyörgyön van. A Háromszéken kialakult anyanyelvi mozgalom szervezői alakították meg a szövetséget. Első közgyűlésük 1992 márciusában volt Kovásznán, ahol elnöknek Zsigmond Győzőt, főtitkárnak Tulit Ilonát választották meg. Az idei közgyűlés Kézdivásárhelyen volt, ahol Tulit Ilonát /Sepsiszentgyörgy/ választották meg elnöknek, főtitkárnak Ördögh Gyárfás Lajost, az elnökségi tagok: Antal Sándor /Székelyudvarhely/, Komoróczy György /Székelyudvarhely/, Mészely József /Sepsiszentgyörgy/. Zsigmond Győzőt közben kinevezték a bukaresti egyetem hungarológiai karára, azért vált meg tisztségétől. Az AESZ tiszteletbeli elnöke, szellemi irányítója Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanár/Oláh István: Nyelvében élő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1996. május 17.

A Hargita Népében /72. sz./ megjelent beszélgetést ismertetett az A Hét: Murádin László, a kolozsvári Nyelvtudományi Intézet főkutatója válaszolt Komoróczy György kérdéseire. Murádin László a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékén, Szabó T. Attila és Márton Gyula tanítványaként kezdte pályafutását. Gyakornokként részt vett a moldvai csángó és egyéb nyelvjárási atlasz gyűjtőmunkájában. 1957-ben áthelyezték a Nyelvtudományi Intézetbe, ahol szintén a nyelvföldrajzi kutatómunkába kapcsolódott be. Időközben munkahelye bővítette tevékenységi körét, ezt fejezi ki a jelenlegi neve: Sextill Puscariu Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézet. Az intézet adja ki a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények /NYIRK/ című folyóiratot. Murádin László főkutató egyben a NYIRK titkára. Az intézetben három magyar kutató dolgozik, ketten a magyar-román szótáron, ő pedig a nyelvjáráskutatási részen tevékenykedik. A NYIRK 1957-ben indult, eddig 71 füzete /száma/ jelent meg. Példányszáma régen ezer körül mozgott, most 350, ennyi az előfizetők létszáma. A NYIRK főszerkesztője Szabó Zoltán, helyettese Antal Árpád, mindketten egyetemi tanárok. - Az elmúlt években két nyelvművelő kötet jelent meg: Sztranyiczky Mihály-Tar Károly: Romániai magyar nyelvvédő szótár /1993/, valamint Komoróczy György: Magyar szavaink nyomában /1994/. Murádin László tanulmányait tartalmazza a rövidesen megjelenő Nyelvjárási tanulmányok /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című kötet, /A Hét (Bukarest), máj. 17., Lapszemle rovat/

1997. január 24.

Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

1997. március 11.

Vánky Szabolcs, Székelyudvarhelyen született svéd állampolgártól a határon Munteanu Valentin határőrtiszt 57 márka vízumdíjat kért. Vánky Szabolcs ismeri a jogszabályt, elmondta: ő Romániában született, nem vízumköteles. A határőr felvilágosította: csak a román származásúakra érvényes a vízummentesség. Ez etnikai diszkrimináció, Vánky kijelentette, hogy ezt az eljárást közölni fogja az európai fórumokkal. /Komoróczy György: Ha magyar vagy, fizetned kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

1997. május 15.

A közelmúltban Nagyváradon tartották meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ szervezésében a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny országos döntőjét a magyar iskolások számára. Az ünnep megnyitóján Péntek János, a magyar szak tanszékvezetője beszédében a magyar nyelv megítéléséről beszélt. Péntek professzor az 1996. évi Hungarológiai Kongresszuson, melyet Rómában tartottak A hitélet anyanyelvűsége címmel tartott előadást. Kitért arra, hogy a katolikus egyház a vatikáni zsinaton az anyanyelv használatát bevezette, ez segített a kisközösségeknek. A moldvai csángók viszont többszöri kérésük ellenére nem gyakorolhatják a hitéletet anyanyelvükön, az eredménye a gyors asszimiláció. Külföldi egyetemeken van érdeklődés a magyar nyelv iránt, idehaza ez nem tapasztalható. Az Erdélyi Néprajzi Múzeumnak /Kolozsvár/ még ma sincs magyar kutatója,a bukaresti Nyelvtudományi Intézet nem foglalkozik a magyar nyelv kutatásával, elmélyed viszont a hindi nyelv búvárlásában. Az utóbbi hónapokban a helyzet változott, bíztató jelek vannak. - A Bolyai Egyetem vitájáról "nem kívánok most szólni. Elmondom a magam véleményét." A kétlépcsős önállósodás híve. Szerinte nem szétválással, hanem önállósítással kell létrehozni a -Bolyai Tudományegyetemet, az 1945-ben létezett hagyományos karokkal, a bölcsész-, természettudományi, jogi és közgazdasági kar újraszervezésével. Nem mondatunk le a Bolyai önállósodásáról, hangsúlyozta. /Komoróczy György: Közéleti teret a magyar nyelvnek. Nagyváradi beszélgetés dr. Péntek János egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1997. szeptember 25.

A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1997. december 11.

A székelyudvarhelyi városi önkormányzat dec. 11-i ülésén Szász Jenő polgármester ismertette az államfő hivatala által elküldött közleményt, amely tartalmazta Emil Constantinescu elnök véleményét, amelyet az államfő az RMDSZ vezetőivel szerdán folytatott megbeszélésén fejtett ki. A tanácsülésen elhatározták, hogy memorandumot küldenek az elnöknek, amelyben összegezik a történeteket és közbenjárását kérik a megfelelő megoldáshoz. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a román és a nemzetközi közvéleményt. Ezt az Internet útján is terjeszteni kívánják. Az önkormányzat meg kívánja hívni Basel polgármesterét, hogy tájékoztassa a tényekről, arról, hogy miért perelik a Basel Hilft szervezet finanszírozásával felhúzott épülettel kapcsolatos adományozási aktust. Komoróczy György, a városháza szóvivője közölte: az önkormányzati ülésen arról is határoztak, hogy beperelik Remus Opris kormányfőtitkárt a csereháti ügyben alkalmazott módszerei miatt. /MTI/

1998. november 28.

Nyelvművelés, nyelvápolás, nyelvi tervezés címmel szakmai tanácskozást tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke előadásában átfogó képet nyújtott a nyelvhasználat, illetve a nyelv mai állapotáról. A nemzetközpontú nyelvművelés feladatairól beszélt. A közösség szempontjából igenis szükség van a nyelvi karbantartásra, az anyanyelvi mozgalomra, szögezte le a professzor, utalva a magyarországi vitára, amely megosztotta a nyelvészeket. Az egyik tábor hívei szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükséges a tudatos beavatkozás. Az előadók között volt Cs. Nagy Lajos, a kolozsvári egyetem vendégtanára, Vetési László református lelkész, teológiai tanár, szórványkutató, Brauch Magda aradi, Komoróczy György székelyudvarhelyi nyelvművelő és Zsigmond Győző egyetemi adjunktus. A tanácskozás jó megszervezéséért elismerés jár Török Katalinnak, az AESZ alelnökének és Ördögh Gyárfás Lajos főtitkárnak. /Aranka György nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

2000. március 14.

Székelyudvarhelyen márc. 15-én avatják fel a Vasszékelyt. A szobrot 1917-ben állították fel, két évre rá, 1919-ben eltávolítottak a hívatlan vendégek a Patkóból, a mai Márton Áron térről. Az elnevezés a székely katona helytállására, harcos erényeire, a haza iránti hűségre utal. Az 1917-es faszobrot Erdélyi István őrmester tervezte, és hárman faragták ki: Hermann Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő közlegény. A szobor talapzatára minden égtáj felé bevésték Embery Árpád zászlós, udvarhelyi főgimnáziumi tanár verssorait. Például Dél irányában ez állt: "Magyar testvéreim, ne féljetek,/Míg napkeletre laknak székelyek!" Az 1917. december 8-án tartott avatóünnepélyen beszédet mondott József főherceg. /Komoróczy György: Holnap avatják a Vasszékelyt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

2000. április 1.

Sütő András író a következő üzenetet juttatta el a székelyudvarhelyi polgármesteri Hivatal sajtóirodájához: "Csatlakozom ahhoz a székelyudvarhelyi egyházi vezetőkből, írókból, újságírókból, orvosokból, tanárokból és mérnökökből álló értelmiségi csoporthoz, amely tiltakozó nyilatkozat aláírásával és közzétételével fejezte ki ellenvéleményét azzal az eljárással, mely Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi szakszervezeti elöljárót, tisztségéből felfüggesztett megyei önkormányzati képviselőt április 12-ére a marosvásárhelyi Ítélőtábla elé idézett bírósági és törvényszéki döntés felülbírálása, illetve megmásítása végett az elhíresült csereháti ügyben. Jómagam is úgy tartom, a Cserehát-ügy nem csak Bardóczy Csaba ügye, hanem Székelyudvarhelyé, az egész erdélyi magyarságé. A Bardóczy bebörtönzésére irányuló szándékot úgy értékelem, hogy a hazai magyarság jogait semmibe veszik. Ez ellen tiltakozom!" /(Komoróczy György): Sütő is támogatja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./

2000. április 29.

Ápr. 28-án Székelyudvarhelyen, a városházán Tatabánya és Székelyudvarhely polgármestere aláírta a testvérvárosi szerződést. Szász Jenő udvarhelyi polgármester elmondta, hogy régi kapcsolatot szentesített az aláírás. Elég a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Udvarhelyre kihelyezett karára vagy néhány településfejlesztési kérdésre, ipari parkok létesítésének koncepciójára, az egyházakkal való együttműködésre gondolni. Az ünnepélyen fellépett a Székely Dalegylet, az eseményt a Himnusz nyitotta és a székely himnusz zárta. /Komoróczy György: Testvérvárosi szerződés Tatabányával. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2000. május 9.

Máj. 6-án Marosvásárhelyen tartotta évi közgyűlését az erdélyi magyar történelmi családokat magába tömörítő Castellum Alapítvány. A különböző beszámoló-jelentéseket a kuratórium, illetve az ügyvezető bizottság tagjai (Apor Csaba, Csávossy György, Torma Miklós, Ugron Ádám, Ugron Zoltán) terjesztették elő. Ezek jobbára az alapítvány belső életére vonatkozó számadások voltak. Szélesebb körű érdeklődésre számot tartó kérdések is felvetődtek. Ilyenek voltak például az 1/2000-es számú földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések, ugyanis a Castellum vezetőinek, szakembereinek pontos információik vannak arról, hogy Erdély számos településén a bizottságok akadékoskodnak. Csávossy György egyetemi tanár, ügyvezető elnök javaslatot terjesztett elő: a Castellum Alapítvány támogatja Patrubány Miklóst mint az egyesület tagját, hogy elnöke legyen a Magyarok Világszövetségének. A tagság egyhangúlag egyetértett az elnök javaslatával. A közgyűlésen Ugron Zoltán bemutatta az alapítvány hírlapjának, a Castellum Értesítőnek első számát. Amint a lap beköszöntőjében olvasható: a közösségépítés szerepét kívánja betölteni. /Komoróczy György: A Castellum Alapítvány közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2000. május 13.

Máj. 12-én Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere sajtótájékoztatóján közölte: az önkormányzat, a polgármesteri hivatal pályázatot nyújtott be a Sapientia Alapítványhoz, hogy a városban gazdaságtudományi kart kívánnak létesíteni, ehhez kérik a támogatást. Ezt a törekvést támogatják a helybeli magyar történelmi egyházak vezetői, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége, az Emberért, a Holnapunkért Alapítvány. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a Magyarország 2000 Konferenciára - amint azt a mellékelt közlemény igazolja - Szász Jenő polgármestert hívták meg elsősorban, és nem Antal István országgyűlési képviselőt, amint azt Székelyudvarhelyen a helyi Digital 3 Televízió hírül adta. /Komoróczy György: Pályázat a magyar egyetem karaira. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ A közés mellett állt: Szerk. megj.: Báthory János, a Magyarország 2000 konferencia szervezéséért felelős tárcaközi koordinációs bizottság elnökhelyettese tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint Orbán Viktor magyar kormányfő "a város képviseletében - Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy polgármesterei mellett - Szász Jenő polgármestert hívta meg a konferenciára. Meghívást kapott számos erdélyi személyiséghez, hasonlóan az összes magyar képviselő és szenátor, köztük Antal István képviselő is". Az aláíró sajnálatosnak tartja, hogy az eseményt egyoldalú bemutatással kampánycélokra használták fel.

2000. június 10.

Szász Jenő polgármester meghívására jún. 9-én Székelyudvarhelyre érkezett Németh Zsolt külügyi államtitkár, részt vett a lakossági fórumon és előadást tartott Magyarország az ezredfordulón címmel. A fórumon jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Verestóy Attila szenátor. Szász Jenő polgármester köszöntötte a vendégeket, beszélt a magyar kormány várost támogató törekvéseiről, a csereháti ügy megoldására tett lépésekről. A magyar kormány hajlandó anyagi támogatást biztosítani Udvarhelynek az ingatlan megvásárlására. Előadásában Németh Zsolt egyebek mellett a rendszerváltozás óta eltelt tíz év eredményeiről beszélt, kitérve a határon túli magyarok helyzetére, a történelmi magyar egyházak ingatlanainak visszaszolgáltatására is. /Komoróczy György: Németh Zsolt Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2000. június 27.

A Hegyi Sándor református lelkipásztor /Székelyudvarhely/ vezetése alatt álló egyházközségben az udvarhelyi egyházmegye harminc lelkipásztora kétnapos értekezletet tartott Kiválasztás és újjászületés címmel. Az egyházi eseményen részt vett két holland lelkész is. /Komoróczy György: /Lelkészkonferencia Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2000. július 7.

Már 33 éve a néptánc, népviselet és népdal seregszemléjét a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn június utolsó vasárnapján rendezték meg, idén a soron következő 34. fesztivált pénzhiány miatt júl. 23-ra halasztották, tájékoztatott Lőrincz György író, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség udvarhelyi körzetének vezetője. A program a szokásos lesz idén is, a közreműködő fúvószenekar Székelykeresztúrról fog érkezni. /Komoróczy György: Szejke-nap július huszonharmadikán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2000. július 11.

A Kelet-európai ifjúsági tíznapos fesztiválzenekar-tábor színhelye a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Csíkszereda/ volt. A Kárpát-medence különböző helységeiből érkezett középiskolás diákokból alakult zenekar a táborozás alatt fellépett Marosvásárhelyen és Csíksomlyón, és Székelyudvarhelyen. /Komoróczy György: Hangverseny a plébániatemplomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. július 20.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány meghívására júl. 18-án Székelyudvarhelyen Magyarország és Románia Washingtonból nézve címmel tartott előadást Jeszenszky Géza történész, Magyarország amerikai nagykövete, volt külügyminisztere. Előzőleg Zetelakára és Marosvásárhelyre látogatott a vendég. Jeszenszkyt Lőrincz György író, az alapítvány elnöke köszöntötte. A közel-keleti vagy délszláv válságra tekintve nagyra értékelik Amerikában, hogy Romániában béke van, a magyar kisebbség részt vesz a kormányzásban, a magyar-román viszony kedvező alakulására lát esélyt az amerikai politikai elit, fejtette ki a diplomata. Románia NATO- és uniós csatlakozása az ország politikai vezetésétől függ, ugyanis Romániának is teljesítenie kell minden csatlakozási feltételt. Rémhírnek minősíthető, hogy Brüsszelben lezárták a NATO-bővítés listáját és nem vesznek fel több országot. A nagykövet megoldhatónak tartja a Kárpát-medencében az anyaország határain kívül élő magyarság úgynevezett schengeni gondjait. /Komoróczy György: Jeszenszky Géza Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

2000. szeptember 12.

Augusztusban vaklármának bizonyuló hír kelt szárnyra Székelyudvarhelyen: több tucatnyi, egymással románul beszélő gyermek tartózkodik a csereháti épületben. Minderről Tamás Sándor, a kérdésben illetékes fogyasztóvédelmi felügyelő a következőket nyilatkozta: Ez a hír nem mendemonda. Szept. 8-án beszélt a görög katolikus nővérekkel. Csak annyit sikerült megtudnia tőlük, hogy huszonöt tanuló lakik az épületben, onnan járnak iskolába. A szakember megerősítette a közismert álláspontot, mely szerint a csereháti épületet hivatalosan, azaz törvényesen nem adták még át, az épület befejezetlen, a benne lakó nővérek semmiféle működési engedéllyel nem rendelkeznek. Arról nem is beszélve, hogy egymást érik a csereháti perek az igazságszolgáltatás különféle fokozatain. /Komoróczy György: Székelyudvarhely - Cserehát. Tanulók laknak az épületben. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

2000. szeptember 23.

Székelyudvarhelyen Frunzaverde védelmi miniszter látogatása óta a lakosság leggyakoribb beszédtémája újból a csereháti ügy lett, illetve a miniszter azzal kapcsolatos kijelentéseinek értelmezése. Régóta nem léphetett be újságíró a csereháti épületbe, most kivételt tettek a nővérek a miniszter látogatása alkalmával. Az egyik görög katolikus apáca panaszkodott a helyhatóságra és segítséget kért a tábornokoktól bizonyos működési engedélyek (tűzvédelmi, közegészségügyi) megszerzésére. A hivatásos katonák ígéretét is hallották a tévénézők: a helybeli hegyivadász-laktanya parancsnoka minden engedélykérés nélkül bármilyen segítséget megadhat a Marin Preda iskolának, ugyanis abba a tanintézetbe járnak a Csereháton lakó tanulók, valamint az Udvarhelyen szolgáló katonatisztek gyermekei. Szász Jenő polgármester szerint Cserehátra az egészségügyi miniszternek kellett volna eljönnie, mert nem állambiztonsági, hadászati létesítményről van szó. És az iskola sem katonai intézmény. Az épület nincs átadva, mégis lakói vannak, itt szembetűnő a törvénysértés. /Komoróczy György: Udvarhelyen zaklatott a közhangulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

2000. október 3.

Kolumbán Gábor nem tudja elfogadni az Operatív Tanács elutasító (és meg nem indokolt) döntését, ezért úgy döntött, hogy elindítja az aláírásgyűjtést a független szenátorjelöltséghez. Ha összegyűl a szükséges számú aláírás, egyeztető tárgyalásokba kezd illetékes RMDSZ- tisztségviselőkkel, egyházakkal stb. a jelöléssel kapcsolatban. /Komoróczy György: Aláírásgyűjtést kezd Kolumbán Gábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2000. október 14.

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) hatodik alkalommal szervezte meg Székelyudvarhelyen a háromnapos nagyszabású, közönséget vonzó, néptánccal, népdallal, néprajzzal foglalkozó rendezvényt. A mostani okt. 12-én kezdődött. Nagy Pál UFF-elnök arról tájékoztatott, hogy a folklór- és néptáncnapok jó alkalmat nyújtanak a régi táncházasok találkozójára is. A nyitóelőadást Kallós Zoltán közismert néprajzkutató tartotta, a csángó népszokásokról beszélt. Este Sebestyén Márta népdalénekesnek a Muzsikás együttessel, valamint Tóth Ildikó és Farkas Zoltán néptáncosokkal tartott előadásán zsúfolásig megtelt a Művelődési Ház színházterme. Bemutatták Cs. Gergely Gizella Asszonyi helytállás a Székelyföldön című könyvét, majd a szenterzsébeti cigány táncosok léptek fel a helybeli Néptáncműhellyel közösen. /Komoróczy György: Erdélyi Folklór- és Néptáncnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

2000. október 18.

A Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának székelyudvarhelyi tagozata az idén a harmadik tanévnyitóját tartotta, emlékeztetett dr. Kandikó József főiskolai főigazgató. Ősztől Brassóban is indítottak román nyelven egy ilyen főiskolai kart, és felvettek olyan hallgatókat vizsgáztatás nélkül, akik hasonló profilú tanintézetekből kibuktak. Ez az új kar hallgatókat fog elvonni a magyar nyelvű oktatástól, amellett a romániai felsőoktatásról rossz bizonyítványt állít ki. /Komoróczy György: Közgazdasági egyetemi kart Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. november 7.

Nov. 6-án Székelyudvarhelyen nyolc - szoba-konyhás, összkomfortos - tömbházlakást adtak át a Tomcsa Sándor Színház művészeinek. A polgármesteri hivatal ötlete és finanszírozása nyomán az úgynevezett nyugdíjasok tömbházának negyedik emeletére manzárdlakásokat építettek. Az átadáson jelen volt Szász Jenő polgármester is. /Komoróczy György: Lakásátadás színészeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2000. november 7.

A múlt hét végén a Budavári Önkormányzat küldöttsége Székelyudvarhelyre látogatott és a magyar millennium jegyében zászlót adományozott a városnak, amelyet Szász Jenő polgármester vett át, majd a zászlót együtt a Szent Miklós plébániatemplomba vitték papi áldásra. /Komoróczy György: Még egy millenniumi zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2000. november 18.

Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző a magyar tudomány napja tiszteletére tudományos ülésszakot szervezett nov. 17-én, a millennium szellemében, ezután millenniumi kopjafaavatás következett. Bálint Mihály igazgató az esemény jelentőségéről beszélt. A tudományos ülésszakon dr. Vofkori László Erdély kultúrföldrajzi korszakairól beszélt, Pálfalvi Pál a gyimesi csángóknál végzett etnobotanikai kutatásairól, Barabási Tünde az elmélet és gyakorlat integrálásáról tartott előadást. /Komoróczy György: Székelyudvarhely. Millenniumi kopjafaavatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

2000. november 18.

Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban nov. 19-én nyílik Nagy György helybeli képzőművész grafikai tárlata. /(Komoróczy György): Kiállítás Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-104




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998