udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Koncz Andrea

2003. április 9.

Szatmárnémetiben a hét végén 125 személy jelent meg a városi RMDSZ közgyűlésén. Kabai István elnök beszámolójában az anyanyelvi oktatás kapcsán szólt arról, hogy miközben egyesek bírálják a vezetést, a szatmári magyarok 10 magyar szakközépiskolai osztályt üresen hagynak. A beszámoló elismerte, hogy a magyar utcanevek és feliratok kérdésében nem tettek meg mindent.A legkritikusabb az ismert vállalkozó, Bódi Attila, a Partiumi Magyar Napok és a színházi mecénás társaság kezdeményezője és szervezője volt. Véleménye szerint a szervezet vezetői közül többen féltik posztjukat, ezért nem állnak kellően a civil kezdeményezések mellé. Ezért félő, hogy az idén elmaradhatnak a tavaly oly nagysikerű Partiumi Magyar Napok. Varga Attila parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy az idén is együtt tudnak dolgozni. Az összefogást hangsúlyozta Kereskényi Sándor szenátor is. Általában a nyugodtság, a mértéktartás jellemezte az RMDSZ-vezetők válaszait. Erdei D. István parlamenti képviselő egyes új törvényekről adott tájékoztatót. A városi RMDSZ választmányának megválasztásában mindössze öten voksoltak ellene. Tagja lett a választmánynak Koncz Andrea, a magyar igazolvány információs irodájának vezetője és Uglár Zsolt köztisztviselő, mindketten a MIK ifjúsági szervezet tagjai. /Sike Lajos: Közgyűlés Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2005. január 27.

A választás óta január 25-én találkoztak először az RMDSZ Szatmár megyei önkormányzati képviselői. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának jelentőségéről tájékoztatta a megjelent polgármestereket és tanácsosokat, kiemelve, hogy ilyen jó pozícióban még soha nem voltak: négy miniszterük, kilenc államtitkáruk, négy prefektusuk és nyolc alprefektusuk van. Az RMDSZ elvárásai bekerültek a kormányprogramba. Nyílt szavazással megválasztották az RMDSZ megyei önkormányzati tanácsát, az elnök Bekő Tamás, alelnök Koncz Andrea és Draveczky Károly lett. /(Sike Lajos): Bekő Tamás a megyei önkormányzati tanács elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2005. április 1.

Szatmárnémetiben a múlt évi sikeres választások óta vezető nélkül volt az RMDSZ városi és a megyei szervezetének otthont adó RMDSZ-székház. A volt városi és egyben megyei ügyvezető elnök, Kabai István január elsejétől az Apaserv szolgálató vállalathoz ment dolgozni, helyettesét viszont csak nemrég választották meg. Kereskényi Gábor városi elnök viszont tanulmányai miatt (EU-jogot hallgat Debrecenben) nem tud állandóan itt tartózkodni. Koncz Andrea mérnök, városi tanácsos személyében néhány napja igazgató fogja át a székházban az ügyeket. /(Sike Lajos): Koncz Andrea az RMDSZ- székház igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2006. augusztus 7.

Az egyik román Szatmárnémetiben megjelenő lap azt írta, hogy az RMDSZ-nél megalázzák azokat a románokat, akik magyarországi kárpótlásért folyamodnak, mivel csak magyarul beszélnek velük, s magyarul kérik a benyújtandó iratokat. Másnap többen magyarul beszélő rokonukkal, barátjukkal mentek az RMDSZ székházába, de akadtak olyanok is, akik a közjegyzőnél magyarra fordított és hitelesített iratokkal állítottak be. Ott tapasztalhatták, hogy erre semmi szükség, mert az információs iroda munkatársai, élén Koncz Andreával, kiválóan beszélnek románul, s a bemutatott iratokat sem kell lefordítani, hogy megértsék, miről szól. Ezután az egyik kérelmező megjegyezte, hogy pár hónappal a nagy európai (benne a román-magyar) összeölelkezés előtt nem kellene már a magyarokkal ijesztgetni a románokat. /S.L.: Öngól. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998