udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Koncz József

2002. május 4.

1718. április 30-án, tehát 284 évvel ezelőtt vált főiskolává az a Református Kollégium, melynek mai utódáról, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumról annyi de annyi szó esik. Az Öregdiákok Baráti Köre minden esztendőben, április végén megemlékezik erről a dátumról. Az idén az iskola dísztermében megtartott ünnepségen Deé Nagy Anikó könyvtáros, a Teleki Téka Alapítvány kuratóriumának elnöke arra a Koncz Józsefre emlékezett, aki mindmáig az iskola legteljesebb történetét írta meg hajdanán. Koncz József nevét a magyar művelődéstörténetbe mindenekelőtt a hatodik magyar nyelvemlékünk megmentésével írta be - állította Deé Nagy Anikó. Ugyanis Erdőszentgyörgyön rábukkant arra a 14. század közepéről származó latin nyelvű kézírásos bibliára, melyben az 1400-as évek elejéről származó magyar bejegyzés található. Ma a róla Koncz-kódexnek elnevezett bibliát a Teleki-Bolyai könyvtár őrzi, és mint ismeretes, 55 magyar szó található benne. Koncz József ezenkívül életében sokat tett a kollégium könyvtárának gyarapításáért, anyagának feldolgozásáért, fő munkája pedig a 774 oldalas iskolatörténet. /Máthé Éva: Ünnepség a Bolyai Farkas Gimnáziumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2002. augusztus 10.

A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezői különböző hiánypótló kiadványokkal is előrukkolnak. A napokban Vivat Academia... címmel gyűjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Néhány név: Aranka György (1737-1817), az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Bernády György (1864-1938) gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely polgármestere, Bolyai Farkas (1775-1856), Bolyai János (1802- 1860), Dósa Elek (1803- 1867) jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos, Farczády Elek (1890-1974) történész, Koncz József (1829-1906) könyvtáros, a kollégium történetének megírója, Koós Ferenc (1828-1905) pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezője, Laskai Csókás Péter (1550?-1587) iskolamester, hitvitázó, a tíznyelvű Calepinus szótár magyar részének megírója, Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) orvos, szótáríró, a Pax corporis szerzője. /Vivat Academia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

2006. november 18.

Marosvásárhely régi települést egy 1316-ból való írásos dokumentum Forum Siculorum (a székelyek vásárhelye) néven említi. A város történetéről, múltjáról a XX. század elejéig csak Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (1870) és Koncz József: A marosvásárhelyi Ref. Kollégium története (1896) című munkákban találunk utalásokat. Így került sor arra, hogy 1902-ben a polgármesterré választott dr. Bernády György szerződést kötött dr. Dékányi Kálmánnal, Biás Istvánnal és Kelemen Lajossal a város történetének megírására, de az első világháború kitörése következtében a terv meghiúsult. Kelemen Lajos kutatásai alapján elkészült várostörténeti munkája, aminek ma is jelentős hézagpótló szerepe van. Kelemen Lajos (1877-1963) Marosvásárhelyen született és itt végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Osztálytársa és jó barátja volt ifj. Nemes Ödönnek, akinek rajztanár édesapja lelkesen másolta Marosvásárhely és környékének középkori falfestményeit, amit a fiúk nagy érdeklődéssel szemléltek. Kelemen Lajos 1893-ban, V. gimnazista korában osztálytársával már tudományos kíváncsisággal szemlélte a vártemplomi kápolna régi, málladozó falképeit, majd 1894-ben elkísérték az idősebb Nemes Ödönt Gógánváraljára, Ádámosra, 1896-ban Nyárádszentlászlóra és Nagyölyvesre a templomokban még létező falképek lemásolására. Ezek a kirándulások hozzájárultak, hogy Kelemen Lajos Orbán Balázs életművének folytatója kívánjon lenni, s e célból 1896-ban beiratkozzon a kolozsvári tudományegyetem történelem–földrajz szakára. A vásárhelyi indítás meghatározta Kelemen Lajos érdeklődését a középkori építészet, iparművészet emlékeinek a felkutatásában. Már II. éves korában a festett mennyezetű pusztuló régi templomokról, a kolozsvári falfestményekről publikált a helyi hírlapokban. Aggodalommal írt 1903-ban az erdélyi műemlékek sorsáról s azok intézményes megvédésének, valamint a közvélemény kialakításának a szükségességéről. Kiállott a templomok eredeti formában való restaurálása mellett. Műemlékvédelmi harca során megnőtt a tekintélye, s így az egyházak sok esetben kérték a tanácsát. Elévületlen érdeme, hogy felismerte a falusi templomok, vidéki kúriák és kastélyok művészettörténeti jelentőségét és küzdött azok sorsáért, mert abban a magyar nemzeti tudat ébrentartását látta. A különböző lapokban megjelent írásait könyv alakban csak halála után, 1977-ben adták ki Szabó T. Attila bevezető tanulmányával /Művészettörténeti tanulmányok/. 1982-ben B. Nagy Margit gondozásában további kiadatlan munkái válnak hozzáférhetővé /Művészettörténeti tanulmányok. II. kötet/ Ebben két önálló fejezetben Marosvásárhely, Kolozsvár és környékének múltját és műalkotásait mutatja be. /Fodor Sándor (S.): Járom az utat… = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2006. november 18.

November 12-én mutattak be Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Házban három Marosvásárhellyel, tágabb értelemben Erdély múltjával foglalkozó könyvet, a Mentor Kiadó gondozásában, az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. Péter Mihály orvosprofesszor közel négy évi munka eredményeként vetette papírra az erdélyi fogorvoslás első magyar nyelvű monográfiáját Az erdélyi fogorvoslás történetéből címen. A kötet több mint ötszáz év tevékenységét mutatja be, közben emléket állít a marosvásárhelyi klinikák vezetőnek is. Pál Antal Sándor levéltáros Marosvásárhely jogszabályai és polgárnévsorai a XVII-XVIII. században című könyvében forrásokat tárt fel. A kötetnek folytatása is lesz, ígérte, hogy a jövő évben piacra kerül egy újabb vásárhely-történeti tanulmánykötete. Sebestyén Mihályt a Marosvásárhelyi Református Kollégium története foglalkoztatta. A kollégiumtörténet második nagy fejezetét írta meg A Marosvásárhelyi Ev. Református Kollégium történetéből (1895–1944) címmel. Az első kötet, ami sajnos még nem jelent meg, Koncz József munkája. /Sz. E.: Vásárhelyi könyvekben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2007. február 24.

Két új könyvet mutattak be, mindkettő a marosvásárhelyi Mentor Kiadó kötete. Az egyiket első megjelenése után 110 évvel lelkes, fiatal csapat varázsol valódi könyvvé. Koncz József A Marosvásárhelyi Evangélikus Református Kollégium története (1557-1895) című könyvének kiadása másfél éves munka eredménye, A 450. évfordulóját ünneplő kollégium Erdély történelmének egyik legreprezentatívabb intézménye, a kötetet lapozó olvasó Erdély négyszázötven évnyi történelmét is felfedezi benne. A szerkesztője, a latin és német nyelvű szövegek fordítója, Dóczy Örs elmondta, a fordítás több hónapot vett igénybe. A könyv a kollégium történetének 1557 és 1895 közötti időtartamát öleli fel, jórészt megsemmisült dokumentumokat közöl. A második könyv egy új sorozat második kötete. Márton Áron hagyatékáról van szó: a püspöknek sok meg nem jelenhetett szövege maradt fenn kézirat formájában. 2005 szeptemberében megjelent a sorozat első kötete, a Házasság, család alcímet viselő. Az új kiadvány Márton Áronnak a bérmálásról szóló írásait tartalmazza. Az erdélyi románság három százaléka vallja magát hitetlennek. Az erdélyi magyarság körében ugyanez az arány öt százalék. A magyarországi magyarok esetében: huszonhét! Erdélyben példát ad Márton Áron hagyatéka, a kollégiumi szellemiség. /Nagy Botond: Márton Áron hagyatéka és kollégiumtörténet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2007. március 8.

Bőséges kínálattal érkeztek március 6-án Nagyenyedre a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó képviselői. Az Áprily-estek keretében a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban megrendezett könyvbemutatón Káli Király István, a Mentor igazgatója elmondta, történelmi sorozatuk az Erdély emlékezete. Néprajzi kiadványaik közül húsvét előtt Téglás István Dél-erdélyi hímes tojások c. műve időszerű. A szépirodalmat a Wass Albert-sorozat képviseli, újdonsága a Barackvirág és béke c. Wass Albert-breviárium. Az irodalmi esten a marosvásárhelyi Nagy Pál Napló nélkül c. művét maga a 83 éves szerző ismertette. Bölöni Farkas Sándor: Erdély történetei c. művének bemutatását szintén Nagy Pál vállalta, hiszen a könyv sorsa elhunyt barátja, Izsák József sorsához kötődik. A Bölöni Farkas-kézirat az unitárius püspökség levéltárából való elkobzása után mintegy 20%-ban megsemmisült. Koncz József: A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története 1557–1895 között c. kötete Enyedhez is kapcsolódik, hiszen Koncz József az itteni kollégium diákja volt. Sebestyén S. Mihály megírta a marosvásárhelyi kollégium 1895–1944 közötti történetét. Derűt csempészett az előadásba Spielmann Mihály és Spielmann András: Túlélő készlet – kelet-európai vicceket (1917–1989) tartalmazó kötete. A Mentor Kiadó másik bemutatott vaskos kötete pedagógiatörténeti kiadvány: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből, Szabó K. Attila szerkesztésében. /Takács Ildikó: Könyvcsemegék Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2007. december 1.

Az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Fazakas Emese magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett a BBTE-n. 1994–1995 között mesterképző programot végzett a Közép-Európai Egyetem középkori tanulmányok szakán. 2005-ben doktori címet szerzett. 1995–1998 között a Román Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti és Nyelvtudományi Kutatóintézete kolozsvári fiókjának munkatársa, 1997-től a BBTE Bölcsészettudományi karának óraadó tanára, tanársegéde, egyetemi adjunktusa. A médiában állandó rovatokat lát el, tanári továbbképző programok előadója. Nyelvészeti szakkönyvek lektora, szerkesztője, két önálló kötet szerzője. Fazakas Emese legmerészebb vállalkozása az Erdélyi magyar szótörténeti tár főszerkesztői szerepének végzése, írta Péntek János akadémikus. Dóczy Örs 1994–2000 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett latin, 1998–2005 között a kolozsvári BBTE-n történelem szakos oklevelet. 2002-ben a Messina-i tudományegyetem ösztöndíjasa volt. 2006-tól a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója. Történelmi, régészeti tárgyú tanulmányai, szakcikkei, recenziói és fordításai hazai lapokban láttak napvilágot (A Hét, Korunk). Történelmi, irodalomtörténeti tárgyú konferenciák előadója. Vida Erika a BBTE-n szerzett 1996-ban magyar-angol szakos tanári oklevelet. 1998-tól a Mentor Könyvkiadó olvasószerkesztője, 2003-tól felelős szerkesztője. Közel 30 kötet szerkesztője. Dóczy Örs és Vida Erika közös pályázatot nyújtott be, ez pedig Koncz József A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557–1895) (Marosvásárhely, Mentor, 2006) című monográfia. A szöveget szerkesztette és átdolgozta, a mutatókat összeállította Dóczy Örs és Vida Erika, a latin szövegeket fordította és jegyzetekkel ellátta Dóczy Örs, az utószót Sebestyén Mihály írta. László Márton 1997–2001 között a BBTE történelem szakán alapképzést, 2001–2002 között mesteri programot végzett. 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájának doktorandusza. 2001–2007 között tanár, szakmai referens, könyvtáros, levéltáros. 2003–2005 között a Magyar Autonóm Tartomány kutatócsoport tagja, 2006-ban az Észak-Erdély 1940–1944 közötti történetét kutató csoport munkatársa. Pályamunkája a Pro-Print Kiadónál, a „Források a Romániai Magyarság Történetéhez” sorozatban megjelenés előtt álló kézirat, amely az 1889–1986 között élt magyarhermányi történész, Máthé János két, mindeddig kiadatlan munkáját, valamint a pályázó két tanulmányát tartalmazza. A bizottság mind a négy pályázó munkáját elismeréssel értékeli. Tekintve, hogy Fazakas Emese életműve, teljesítménye messze kilép a díj által értékelhető keretből, a 2007-es debüt-díj nyertesei Dóczy Örs és Vida Erika. A szakosztály a pályázatot a 2008-as évre is meghirdeti. /Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár: A Debüt-díj második kiosztásakor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998