udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kondor Katalin

2000. május 2.

Székelyudvarhelyen ápr. 30-án Rádiós munkanap címmel tartottak szakmai megbeszélést a hazai és anyaországi rádiósok, tévések, újságírók. Az eseményt kezdeményező udvarhelyi Príma Rádió meghívására a gondolatcserén részt vett Budai László, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, a Kossuth Rádió néhány munkatársa Kondor Katalin főszerkesztő vezetésével és Pekár István, a Duna Televízió alelnöke. Marosvásárhelyi és csíkszeredai rádiósok szintén jelen voltak. Szász Jenő polgármester szólt a hírműsorok egyhangúságáról, csaknem minden alkalommal ugyanaz a két-három személy nyilatkozik az erdélyi magyarság nevében rádióban és televízióban egyaránt. A polgármester azt is jelezte, hogy Udvarhelyen kétpólusú a sajtó, ez bizonyos vezető személyek/politikusok közt évek óta fennálló feszültséggel magyarázható. El kell érni, hogy számos műsorban jelen legyen a határon túli régió határon túli munkatársakkal együtt- mondta Kondor Katalin főszerkesztő. - A hazai jelenlevők elhatározták, hogy a közeljövőben érdekvédelmi szövetséget hoznak létre, ugyanis vannak helységek - például Szováta -, ahol a román tulajdonos az igényekkel ellentétben csak minimális adásidőt biztosít magyar nyelven. /Rádiós munkanap. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

2000. május 4.

Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal szervezésében, a több mint egy éve szerveznek Polgári Estek rendezvénysorozatot. Legutóbbi meghívottai a Kossuth Rádió vezető munkatársai voltak: Kondor Katalin főszerkesztő, Szitnyai Jenő, Perjés Klára, Kiss Gyöngyi, Szilágyi Zsolt. Jelen volt a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja, Budai László is. A vendégek nevében Kondor Katalin beszélt elismerően a városban látottakról, kiemelte a fiatal színtársulat teljesítményeit, a színház szerepét Udvarhely művelődési életében. /Polgári est Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

2002. október 21.

Marosvásárhelyen véget ért az idei Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál, az okt. 17-i a záróhangversenyen a Magyar Rádió világhírű énekkara és a Román Rádió nem kevésbé híres zenekara együttesen lépett fel a marosvásárhelyi filharmonikusokkal. A sajtótájékoztatón megjelent a magyar és román közszolgálati rádió két vezetője, Kondor Katalin és Dragos Sauleanu mellett Ovidiu Natea, Maros megyei prefektus, Virág György, a megyei önkormányzat elnöke, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is. Kondor Katalin számba vette: több mint ötven éve koncertezett utoljára a Magyar Rádió kórusa Romániában, holott a világban sok helyen megfordultak. Ezután rendszeresítik a kapcsolatot, és ezt a mostani közös rendezvényt úgy örökítik meg, hogy CD-n kiadják a közös koncert anyagát. /(Máthé Éva): Magyar-román rádiós együttműködés. Ötven évig kellett várni rá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2003. január 3.

Zsúfolt ház előtt mutatta be december 31-én legújabb produkcióját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színtársulat. Szirmai Albert: Mágnás Miska című operettjét Dehel Gábor rendezte. Az előadáson jelen volt és rövid beszédet mondott Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke. /Mágnás Miska-bemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2003. november 20.

Nemrégiben Söjtörön, Deák Ferenc felújított szülőházának megnyitásakor kifütyülték Medgyessy Péter miniszterelnököt, ráadásul tojást, almát, követ dobáltak feléje. Az úgynevezett régi demokráciákban, demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megtörténik hasonló eset. De ott nem kerítenek nagy feneket az effélének. Az egybegyűltek az október 23-i megemlékezések, koszorúzások alkalmával sem éppen lelkesedéssel fogadják a baloldali kormánypártok vezetőit. Kovács László külügyminiszter föltette a kérdést: miért mindig a jobboldal rendbontó? A baloldal vezetői soha nem gondolkodtak el azon, mi ennek az oka? Hiába vették ki a Magyar Szocialista Munkáspárt nevéből a Munkást, a párt vezetői az 1989. évi cégtáblacsere után ugyanazok maradtak, mint azelőtt. Ugyanazok, akik a forradalom vérbefojtásában részt vettek. Akik a véres megtorlást irányították, támogatták. Vagy azután, az elnyomó rendszert vezérlő párt első vonalbeli vezetői voltak. Akik a kivégzett és titokban elföldelt áldozatok sírját is titokban tartották, majd miután kiszivárgott, hol kaparták el őket, lovas rendőrökkel kergettették el a közelbe merészkedő hozzátartozókat. Horn Gyula karhatalmista, vagyis pufajkás, aki jelen volt a Nyugati pályaudvar előtti, 1956 decemberi sortűznél, aki állítólag szódásüveggel verte szét az áldozatok állkapcsát, akinek nyomtalanul "eltűntek" az e tevékenységére vonatkozó iratai, s aki, mikor 1994 után, miniszterelnöksége idején, mindezt ráolvasva, lemondásra szólították föl, egy cinikus "Na és?"-sel felelt. 1989 októberében, külügyminiszterként ő nyitotta meg az NDK-s turisták előtt a nyugati határt. Nos, 1989 októberében, a cégtáblacsere után Nyers Rezső lett az újsütetű MSZP elnöke, Németh Miklós pedig a miniszterelnök. Ők határozták el a határ megnyitását. De Horn Gyula hallani sem akart erről. Németh Miklós többszöri utasítása ellenére sem. Csak határozott parancsára. Arról sem igen tud a közvélemény, hogy 1989 júniusában, amikor Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésekor Orbán Viktor a szovjet csapatokat megszállóknak mondta, Horn Gyula dührohamot kapott. Kovács László egy alkalommal kijelentette, nincs miért megkövetnie a magyar népet, mert a forradalom idején gyermek volt. Az persze csekélység, hogy 1989 előtt, Kádár elvtárs keze alatt hosszú évekig az MSZMP élvonalában tevékenykedett. Vagy Medgyessy Péter, ugye, az elnyomó rendszer D209-es titkos ügynöke. Megkövetni a magyar népet? Az áldozatokat? Igaz, Hiller István, a művelődésügyi miniszter, dicséretére legyen mondva, MSZP-s politikusként elsőnek, ezt megtette. A régi párt emberei a magánosítás során megszerezték a gazdasági hatalmat is, és most örök időkre be akarják betonozni magukat a politikaiba. A baloldalnak három nagy országos napilapja van (Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap), az ellenzéknek egyetlenegy, a Magyar Nemzet. De nekik ez is sok: hirdetési bojkottot szerveznek ellene úgy, hogy apróhirdetést se közölhessen, a nyomdát, ahol nyomják, ráveszik, az árakat tegye megfizethetetlenné. Megszüntették a közszolgálati tévé vasárnap esti, A Hét című műsorát, nemrég ugyanitt az Éjjeli menedéket. A Kossuth rádió Vasárnapi Újságját már régóta célba vették. Most egyenest a rádió elnökét, Kondor Katalint. Most nincs veszélyben a szólásszabadság. Csak akkor volt, , amikor ellenzékben voltak.. Ellenzékben azzal vádolták a Fidesz-MDF kormányt, hogy fajüldöző, mert menekülésre kényszeríti a zámolyi cigányokat, hogy fasiszta, mert a miniszterelnök a keresztényszocialista bajor miniszterelnökkel barátkozik, hogy zsidógyűlölő, hogy Magyarországon igenis zsidógyűlölet van. Júniusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Szász Károlyt, máig ismeretlen tettesek kis híján agyonverték. Kitört a K&H sikkasztási és pénzmosási botrány, amelyben a jelek szerint több baloldali politikus is érintett. Nemrégiben, persze éjszaka, "kigyúlt" a Terror Háza pengefala. Az októberi megemlékezések alkalmával az 1956-os véres eseményeket megörökítő, az Országház előtt kiállított képeket letépték. A Fidesz-MDF-kormány idején kinevezett főügyészt az MSZP elnöke bűnpártolással vádolja, a Nemzeti Banknak az ugyanazon kormány idején kinevezett elnökét a kormány azzal szorongatta, hogy hígítsa a forintot. A jelenlegi hatalomnak erősen szúrja a szemét a Terror Háza Múzeum. Gondoljuk el, 1989 előtti rendszerük szennyese ott alaposan ki van teregetve. A múzeum évi költségvetését újra meg újra le akarják faragni, hátha sikerül megfojtani. Na és a gyűlöletbeszéd elleni törvény. Egyelőre csak tervezet. De ha meglesz, akkor mindenkinek kuss, aki a jelenlegi hatalom ellen ki akarná nyitni a száját. /Asztalos Lajos: Ó, az a megátalkodottan rendbontó jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2004. október 23.

Okt. 21-én a bukaresti Magyar Kulturális Intézet és a kolozsvári magyar főkonzulátus szervezésében került sor az 1956-os forradalom megünneplésére a Kolozsvári Magyar Operában. Az előadás előtt Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója köszönetét fejezte ki mindazoknak – köztük Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió Rt. elnökének – akik lehetővé tették, hogy ezzel a hangversennyel adózzanak az 1956-os forradalom emlékének. A Himnusz eléneklése után Salat Lehel színművész elszavalta Márai Sándor: Mennyből az angyal című versét. Verdi Requiemjét a Magyar Rádió énekkara és a Kolozsvári Magyar Opera zenekara adta elő. /Hintós Diana: Méltóságteljes emlékezés az 1956-os magyarországi forradalomra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2004. november 27.

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke a kettős állampolgárságról szóló, közelgő népszavazásra tekintettel a jövő héttől öt napon át napi egy óra műsoridőt kért. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke azt mondta: nem tudja elképzelni, hogy minden nap egy órát biztosítana a rádió, de felajánlotta, hogy a Krónika Háttér című műsora egy alkalommal megszólalási lehetőséget adna. /Patrubány műsoridőt kért a népszavazási kampány utolsó hetére. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2005. június 27.

A Magyar Rádió Énekkara 1950-es megalakulás óta koncertezett Európa legnevesebb hangversenytermeiben, fesztiváljain. Székelyföldre másodszor látogatnak. Mostani koncertkörútjukra elkísérte Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke is az ének- és zenekart. Június 25-én a csíksomlyói kegytemplomban léptek fel Lajtha László Magnificatjával és Mozart C-dúr (Koronázási) miséjével. A ráadást követően együtt énekelte kórus, zenekar és közönség a magyar és székely himnuszt. /Székely Judit: Csíksomlyón a Magyar Rádió Énekkara. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. július 21.

Nagyváradon a Kiss Stúdió Színházban Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a Versünnep CD bemutatóján elmondta, hogy a rádió fennállása óta először tartanak albumbemutatót a határon túl. A József Attila-emlékév alkalmából magyar színművészeknek vers- és prózamondó versenyt hirdettek, ennek a 21 órányi rögzített hanganyagnak a válogatása a Váradon bemutatott dupla CD. /Lakatos Balla Tünde: Versünnep a Magyar Rádióval Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2005. augusztus 16.

Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Kuncze Gábor szocdem és balliberális koalíciója kétségbeesett gesztusokhoz folyamodik a hatalom megtartása érdekében, egyszerűen kiárusítják a nemzeti vagyon maradékát, például az orosz maffia kezére készülnek átjátszani a Malévet, a nemzeti légi szállítási vállalatot. Köztudott, hogy még a jobboldali kormányzás idején is baloldali médiacézárok uralkodtak, de most – úgy néz ki – eljött az ideje számukra a médiapiac teljes letarolására, illetve birtoklására. Időnap előtt évekre garantálták az RTL Klub és a TV2 televíziós magáncsatornák működtetését, szemet vetettek a Magyar Rádióra is, mely azért egy cseppecskét mindmáig megmaradhatott az objektív tömegtájékoztatás eszközének. A magyar médiatörvény azt mondja ki, hogy minden közszolgálati hír- és véleményközlő szervnek a tökéletes pártatlanság talaján kell állnia, erre ők kitalálták, hogy a vélekedés joga egyharmad részben a kormányt, egy másik egyharmadban a kormánypártokat s a maradékban az ellenzéket illeti meg. Ennek szegült ellene Kondor Katalin, a rádió elnöknője, de mandátumának lejártával Gyurcsány Ferenc és Kóka János elérkezettnek látják az időt, hogy leszámoljanak mindenfajta ellenvélekedéssel, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Iszapbirkózás Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2006. április 16.

Április 7-én az Ópusztaszer Nemzeti Történelmi Emlékparkban két újabb emlékfát avattak. A két kitüntetett: Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Kondor Katalint a Magyar Rádió élén végzett kimagasló munkássága elismeréseként tüntette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a Magyar Nemzeti Ezüstéremmel, amelyet a kitüntetett még mint a rádió elnöke 2005-ben át is vett. Az emlékfa elültetésére most került sor. Tempfli József megyéspüspököt az MVSZ elnöke azokkal az egyházfőkkel együtt tüntette ki, akik a kettős állampolgárságért folytatott népszavazás során határozottan kiálltak a nemzet új egységét megteremteni hivatott igen-szavazatok mellett. Húzsvár László, Pénzes János, Csete Szemesi István, Dolinszky Árpád délvidéki püspökök valamint Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök emlékfáját 2005. április 21-én avatták az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. /Kondor Katalin és Tempfli József emlékfája Ópusztaszeren. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 16./

2007. június 20.

Néhány évvel ezelőtt sorozatosan jelentek meg ügynöklisták Budapesten. Sokaknak feltűnt, hogy az első ügynöklistán szinte csak jobboldaliak szerepeltek: püspökök, papok, közéleti személyiségek. Az áldozatok, akiket beszerveztek, vagy megpróbáltak beszervezni, de mégsem sikerült. Nem jelentek meg ezen a listán azok, akik működtették a rendszert. Vajon miért? Kiszely Gábor történész, aki könyvet írt az ÁVH, a terrorszervezet történetéről, leszögezte: „egyetlenegy ügynöklista sem jelent meg. Szó sincs ügynöklistáról. Pusztán egy manipulatív szándékkal feldobott névsorról, amit nem nevezek ügynöklistának. Ilyen listát ugyanis bárki készíthet. ” „ Igazi ügynöklista nem látott napvilágot Magyarországon, annál inkább egy manipulatív, hírhedt lista, amelyet a közvélemény Antall-listának nevez. ” Ezen a listán szerepelnek valódi ügynökök, és olyan emberek, akiket be akartak sározni. Furcsa, hogy sokaknak, akik valóban együttműködtek a titkosszolgálattal, hiányzik a neve. Ez a lista tehát rágalomhadjárat, méghozzá alvilági módszerekkel. Sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy ez ügynöklista. Kiszely elmondta, igaz, hogy a rendszerváltáskor az elvtársak iratokat égettek, de gondosan ügyeltek arra, hogy az elégetett iratok tartalmát rögzítsék mágneses szalagon vagy már számítógépen. A megsemmisített listák valamilyen formában továbbélnek, ezt biztosra vehető. Hogy ezek hol találhatók? Kiszely nem tartja valószínűnek, hogy ez a jelen titkosszolgálatoknál van, amelyek közül egyik sem jogutódja a feloszlatott III/III-nak. Hogy ezek a III/III archívumában találhatók, megint csak vélelmezhető. Azonban ez nem kutatható. A munkásőröknek és a párttagoknak kötelességük volt rendelkezésre állni informátorként. Érdekes: azt a témát, hogy vajon mennyiben volt segítőtársa a Munkásőrség a III/III-nak, soha senki még nem kutatta. Sokan dolgoztak úgy, mintha beszervezett ügynökök lennének, csak később szépen el lehetett tűnni, mert sehol nem regisztrálták őket. Kérdés: vajon hová kerültek a titkosszolgálattól elbocsátott emberek, kit integráltak közülük más titkosszolgálatokba mint szakembert. Hogyan kerültek ezek a tisztek a gazdasági életbe, hogyan találták meg ismét a kapcsolatot egymással? Erre sincs konkrét bizonyíték. A lehallgatást a BM III/IV-es részlege végezte. Ezek az iratok ma is nemzetbiztonsági rizikót, kockázatot jelentenek, tehát nem kutathatók. Egy lehetősége van a kutatónak: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, az archívumban több kilométeren keresztül rághatja át magát az aktákon: ki mindenkit hallgattak le? Többtízezer embert hallgattak le, volt, akit csak időlegesen hallgattak le, aztán leszerelték nála a készüléket, majd a poloskarendszert rárakták másra. Elképzelhető, hogy egyes elbocsátott III/III-asoknál maradt lehallgató készülék. Hogy ezek a csoportok kiknek ajánlhatták fel szolgálataikat, és esetleg dolgoztak tovább illegálisan, ez nem bizonyítható. Az elmúlt években lejárattak közéleti személyiségeket, például Kondor Katalint vagy Kaposvár polgármesterét. /Frigyesy Ágnes: Hamis ügynöklisták a jobboldal lejáratására? Beszélgetés Kiszely Gábor történésszel, a Terror Háza szakmai igazgatójával. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./

2007. november 12.

A marosvásárhelyi Vártemplomban tartották meg hét végén a magyarországi Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert-emlékév nyitóünnepségét. A rendezvényen Wass Albert a magyar jövő iránytűje címmel Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, továbbá Szakács István Péter irodalomtörténész és Ötvös József, a marosi egyházmegye esperese tartott előadást, illetve mondott beszédet. A Wass Albert Védnöki Kör megalakulásával – 2007. november 15-én Budapesten – a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában folytatódik az emlékév programsorozata. A Wass Albert Védnöki Kör tagjai között szerepel Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke, Jankovics Marcell Kossuth-díjas könyvillusztrátor, Szörényi László irodalomtörténész, az MTA tagja és Bánffy György színművész. A jövő év februárjában kerül a könyvesboltokba Turcsány Péter tollából a Boldog szomorú ember című Wass Albert-monográfia. /Wass Albert-centenárium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2008. december 17.

A múlt héten Budapesten bemutatták Magyar nemzetstratégia című kötetet, a Pukovics Gábor életre hívta Magyar Konzervatív Alapítvány gondozásában. A könyv a mai válságból keresi a kiutat közel három tucat magyar gondolkodó segítségével. A szerzők között van Andrásfalvy Bertalan, Bogár László, Borbély Imre, Drábik János, Duray Miklós, Fekete Gyula, Hegedüs Lóránt, Jankovics Marcell, Kondor Katalin, Papp Lajos, Varga Domokos György, Vass Csaba és Zétényi Zsolt. A könyvbemutatón Bogár László beszélt a korunk legnagyobb problémájáról, a globalizáció erős terjedéséről, s arról, hogy a liberális demokrácia aligha képes megoldani a válságot. A szerzők leszámoltak a húsz évvel ezelőtti illúzióikkal. A „békés” rendszerváltozás, az alkotmány toldozása-foldozása a letűnt rendszer rehabilitációját és a szocialista elit önátmentését szolgálta. Bogár szerint „a történelmi feladat a nemzeti és a szociális értékek új szintézise, amely hangsúlyozottan elhatárolódik a pusztító liberalizmustól, amely II. János Pál pápa szerint nem más, mint a „halál kultúrája. ” A nemzetépítő állam csak úgy valósulhat meg, ha az esélyegyenlőség megteremtésére törekszik. A magyar kormány olyan jogi környezetet teremt, melyben a multik extraprofitra tesznek szert adókedvezmények és állami támogatások révén, a magyar vállalkozások pedig tömegével mennek tönkre. /Borbély Zsolt Attila Magyar nemzetstratégia. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 17./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998