udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kopacz Katalin

1997. július 4.

Románia közkönyvtári állománya 47 millió kötet. Minden 21. lakosra jut egy új könyv. Az UNESCO normái szerint minden negyedik lakosra kellene, hogy jusson. Jún. 26-27-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Közkönyvtárosok Egyesülete, ezen csak két magyar könyvtáros vett részt, Kopacz Katalin /Csíkszereda/, a Hargita Megyei Könyvtár igazgatója és Fülöp Mária, a marosvásárhelyi Megyei Könyvtár főkönyvtárosa. - Az EMKE mellett is működik könyvtári szakosztály, vezetője Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, de ő nem jött el az értekezletre. Fülöp Mária ismertette a kolozsvári tanácskozást. A könyvtárakkal foglalkozó törvény tervezetével foglalkoztak, ugyanis az 1951-ből való törvény már nem felel meg a kor követelményeinek. A könyvellátó rendszer felbomlott, a számítógépesítésre nincs elég pénz, nincs nemzetközi információcsere, a könyvtárosok ismerethiánya elképesztő. - Az EMKE szakosztályának nem szabad kimaradnia az országos szövetségből, mert akkor egy lehetőséggel kevsebb lesz a magyar írásbeli kultúra terjesztésére. A két székely megyében jól megszervezte az EMKE a könyvtárosok továbbképzését. Maros megyében azonban katasztrofális a helyzet. - A marosvásárhelyi Megyei Könyvtár állományának 60 %-a 1956-ban még magyar nyelvű volt /akkor a város lakosságának 73 %-os magyar többsége volt/. 1992-ben az állomány 58 %-a román nyelvű, miközben a román lakosság aránya 46 %-os. Marosvásárhely magyar többségű /51 %-os/, de a könyvtár könyvállományának jelenleg csak 33 %-a magyar nyelvű. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Fülöp Mária a kolozsvári napilapban is ismertette a tanácskozást, hozzáfűzve észrevételeit. Közzétett egy figyelmeztető adatot: a kölcsönzésekben eltolódás tapasztalható a román nyelvű könyvek irányában: 72 %-os volt. Ennek egyik oka az, hogy sok olvasó úgy gondolja, hogy a könyvtárban nem találja meg anyanyelvén az őt érdeklő könyveket. A másik ok az, hogy minden tájékoztatás csak román nyelvű és egyre kevesebb a magyar könyvtáros. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2000. május 31.

Csíkszeredán Emlékezés régi csíkiakról címmel könyv- és fotókiállítás nyílt a Mikó-várban máj. 26-án. A fotókiállítással képzeletbeli sétára invitáljuk a közönséget a régi Csíkszeredában és környékén - mondta Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója. A kiállítás a csíki művészeti értékeket eleveníti fel. Csík nemcsak a gazdálkodók, pásztorok vidéke volt, hanem az alkotóké, szépet teremtőké is. A maiak sem arra születtek, hogy felszedjék a sátorfájukat és továbbálljanak - hangsúlyozta Szőcs János történész. /Emlékezés régi csíkiakról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2000. június 21.

Csíkszeredában, a Megyei Kulturális Központban jún. 20-án tartott Nyílt Napon bemutatták a megyei önkormányzat kulturális politikáját, továbbá a megyei kulturális intézmények tevékenységét. Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke vázolta az elmúlt négy esztendő megvalósításait, a kulturális autonómia intézményrendszerét (gyergyószárhegyi Alkotóközpont, a Székelyföld c. folyóirat, a Hargita Kiadó és a Megyei Kulturális Központ). Dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselő tovább árnyalta ennek a stratégiának a szükségességét, Balog László, a Megyei Kulturális Központ igazgatója ismertette az általa igazgatott intézmény projektjeit. Kőrössy Orsolya a Művészeti Népiskola történetét elevenítette fel, Kopacz Katalin a Megyei és Városi Könyvtár gondjairól szólt. /Nyílt nap a Megyei Kulturális Központnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2000. július 7.

Csíkszeredában nincs külön megyei és városi könyvtár, egyetlen közkönyvtára van a városnak, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár. A könyvtár, saját épület hiányában, több épületben működik. A Mikó-várban található a Dokumentációs részleg, a Művészeti-Történelmi részleg és a Gyerekkönyvtár; a Városi Művelődési Házban működik az Irodalmi és Műszaki részleg; a Szakszervezetek Művelődési Házában pedig a Folyóirat-Zene részleg. A könyvtár az írott dokumentumok mellett gyűjt nem hagyományos dokumentumtípusokat is, hanglemezeket, audio- és videokazettákat, CD-lemezeket és CD-ROM-okat. Az audiovizuális dokumentumok a Folyóirat-Zene részlegen helyben használhatók. - Könyvkiállításokat szerveznek, emellett vetélkedőket, versenyeket, konferenciákat, szakmai értekezleteket és kulturális rendezvényeket. /Kopacz Katalin könyvtárigazgató: Amit a könyvtárról tudni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./ 1999-ben a Csíkszereda könyvtárának szolgáltatásait 8800 személy vette igénybe, a lakosságnak kb. 19%-a. Az elmúlt évben a könyvtár állománya több mint 5600 kötettel gyarapodott. /Bedő Melinda könyvtáros: Ezredvég a számok tükrében. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2000. augusztus 23.

Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2000. augusztus 26.

Hargitafürdőn rendezték meg aug. 24-27-e között az Erdélyi Magyar Közművelődési és Könyvtárügyi konferenciát. Kiss Jenő a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a konferenciát az idei legnagyobb hazai magyar könyvtáros rendezvénynek nevezte. Amint mondotta, a több mint negyven meghívott a romániai magyar könyvtárosok egyötödét teszi ki, hiszen országszerte kétszáz magyar könyvtárosról beszélhetünk. Több olyan város is van, ahol csak egy vagy két magyar könyvtáros tevékenykedhet, ám ezekben a könyvtárakban nem nézik jó szemmel, ha a magyar könyvtárosok ilyen jellegű rendezvényeken vesznek részt. Legtöbb esetben el sem engedik őket az összejövetelekre. - Erdei István csíkszeredai alpolgármester kifejtette: a város egy éve vette át a városi és municípiumi könyvtár működtetési költségeinek egy részét. Az idei költségvetésből 1,4 milliárd lejt ítéltek oda a könyvtárnak amelyből 150 milliót szántak a könyvvásárlásra. A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődik a könyvtár szerepe. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt években megnőtt a könyvtári olvasók száma. Az utóbbi időben nagy segítséget jelentenek a CD-k és CD-ROM-ok, amelyek igen változatos anyagokat kínálnak az olvasók számára. /Könyvtárakról magaslaton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./ Aug. 25-én a könyvtár-üggyel kapcsolatos előadások hangzottak el. Kálóczy Katalin (Budapest) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatási törekvéseiről számolt be a jelenlévőknek. Róth András muzeológus, könyvtáros (székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár) a Schola Orbis iskolatörténeti adatbázis-építés jelentőségéről értekezett. Csupán a székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtárban az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről kb. 800 iskola több mint 8000 évkönyve található, s ezeknek a feldolgozása nagy tudományos haszonnal jár. László Anna Déva állami könyvtárának mostoha helyzetéről számolt be. Tavaszi Hajnal (Nagyvárad) a téka-gyűjtemény-könyvtár fejlődési irány lehetőségekről beszélt, Kopacz Katalin a Hargita Megyei és Városi Könyvtár terveiről, Pillich Katalin (Kolozsvár) pedig az egyetemi szintű könyvtárosképzésről tartott előadást, Bedő Melinda (Csíkszereda) bemutatta a BIBLIS erdélyi fejlesztésű könyvtári szoftvert. /Könyvtárak fejlesztési stratégiái. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2000. október 25.

Kopacz Katalin, a Csíkszeredai Megyei és Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a könyvtárat elköltöztetik a volt szakszervezeti művelődési házba. Az irodalmi és műszaki részlegek könyvei a szakszervezeti kultúrház második emeletére kerülnek, ahol az eddig a könyvtár által használt felületen túl, további 150 négyzetméterrel gazdálkodhatnak. Olvasóterem kialakítását is tervezik, hosszabb távon pedig audiovizuális adatbázist is szeretnének létrehozni. /Orbán Ferenc: Költözik a könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt.. 25./

2000. december 23.

Idén első alkalommal díjazták a leghűségesebb olvasókat Csíkszeredában, a megyei könyvtárban. Kopacz Katalin igazgatónő mondotta: az első tíz hónapban több mint tíz százalékkal nőtt az olvasók száma, naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. A leghűségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok, de egészen fiatal diákok, egyetemisták is. Indokolt a könyvtári olvasóterem bővítése. /(Daczó Dénes): Díjazták a hűséges olvasókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2001. január 19.

A Hargita Megyei és Városi Könyvtár jó évet zárt, állapította meg Kopacz Katalin igazgató. 2000-ben 4%-kal nőtt olvasóink száma, azaz 8792-ről 9129-re, 131 357 dokumentum fordult meg az olvasók kezében, míg 1999-ben 121 083. Különösen megnőtt a helyben tanulmányozott dokumentumok részaránya. Több rendezvényt szerveztek, Szabó Lőrincre emlékeztek szavalóversennyel, húsvétkor tojás- és könyvkiállítást rendeztek. Szeretem ezt a földet című honismereti vetélkedővel, valamint Emlékezés régi csíkiakról című fotókiállítással a millenniumi rendezvénysorozatba kapcsolódta be. A Magyar Kultúra Erdélyben 2000 rendezvénysorozat részeként tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődés és Könyvtárügy című konferenciát. Bejegyezték a Pro Libris Könyvtári Egyesületet, ez lehetővé tette a könyvtár számára eddig elérhetetlen pályázati lehetőségeket. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2000 októberétől önálló jogi személyként tevékenykedik, székhelye náluk van, Csíkszeredában. Öt esetben nyertek támogatást, mégpedig könyvbeszerzésre, a Könyvesház című szaklap kiadására, tanfolyamszervezésre, saját kiadói tevékenység beindítására és a székelyföldi könyvtárak informatizálására. - Folyamatban van az irodalmi és műszaki részlegek átköltöztetése a Városi Művelődési Ház épületéből a Szakszervezetek Művelődési Házába. /Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója: Elégedetten zártuk az évet. Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2001. augusztus 11.

Féléves költözés után a Hargita Megyei és Városi könyvtár műszaki- és szépirodalmi részlege aug. 6-án újra megnyitotta kapuit új székhelyén, a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A kölcsönző részlegen kívül működik olvasóterem és audio-vizuális terem is. A mozgássérültek, betegek és idősek számára díjmentesen házhoz szállítják a könyvet, ha ezek telefonon bediktálják nevüket, címüket és a könyv címét - ismertette Kopacz Katalin igazgatónő. Február eleje óta mintegy 120.000 kötetet költöztettek az új székhelyre, ez a könyvtár állományának felét jelenti - számolt be az intézmény vezetője. A könyvtár gyermekirodalmi-, dokumentációs- és művészeti részlege továbbra is a Mikó-várban várja az olvasókat. /(kovács kinga): Újabb szolgáltatást biztosít a Hargita Megyei és Városi könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2001. augusztus 31.

A Hargita Megyei és Városi Könyvtár /Csíkszereda/ mintegy fél évig tartó költözködés után aug. 6-án nyitotta meg újra kapuit. A megújult könyvtár olvasóteremmel és audiovizuális részleggel bővült. Szükséges számú számítógép hiányában egyelőre nincs mód a könyvtár állományában fellelhető CD-ROM-ok tanulmányozására. Tervezik az audiovizuális terem multimédiás teremmé alakítását. A könyvtárnak saját emblémája is van, és jól látható cégtábla hívja fel a figyelmet az új székhelyre. A beteg, mozgássérült, idős személyek részére házhoz szállítják a könyveket. /Kopacz Katalin: A könyvtár új arculata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2001. október 6.

Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2002. augusztus 22.

Kopacz Katalin, a csíkszeredai könyvtár igazgatónője beszámolt arról, hogy év elejétől június végéig 5057 olvasója volt a Megyei és Városi Könyvtárnak, ők összesen 64 000 dokumentumot kölcsönöztek. Az olvasók 65 százalékát diákok teszik ki. A kedvelt szerzők, művek népszerűségi listáját a gyermekek körében vezeti Harry Potter és Tolkien: A gyűrűk ura. Kedveltek még Karl May, Fekete István és Rejtő Jenő regényei. A felnőtt olvasók körében a népszerűségi listát Wass Albert művei vezetik, majd Leon Uhris és Danielle Steel következik. Az EMTE indulása éreztette hatását a könyvtár forgalmában. Megnőtt ugyanis a kereslet a nyelvkönyvek, a nyelvészeti szakirodalom, a kézikönyvek iránt. /Takács Éva: Az olvasók többsége diák. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2004. március 3.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) első alkalommal 2004. febr. 25–27-én szervezte meg kommunikációs tanfolyamát, amelyen magyarországi és határon túli könyvtárosok vettek részt. Erdélyből Mátyus Kinga és Szász Melinda a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárt képviselte, Kopacz Katalin és Salamon Erzsébet pedig a Hargita Megyei Könyvtártól érkezett. Az előadások és konzultációk mellett gyakorlat keretében, a média, a könyvtáros szakma legkiválóbb képviselői, valamint a társadalom különböző szintjén működő fenntartók, politikusok képezték a hallgatókat. /Mátyus Kinga, Szász Melinda: Továbbképzés könyvtárosoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2005. február 4.

Elkészült annak a felmérésnek az összegzése, amelyet a Hargita Megyei Könyvtár 2004 tavaszán készített a megye községeiben a médiafogyasztói, olvasói és könyvtárhasználati szokásokról, a községi könyvtárak helyzetéről. A felmérés eredményeit Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója és Bedő Melinda összegezték. A megye 50 községi könyvtárának többsége (65 százaléka) a helyi kultúrotthonban működik. A könyvtárak felében nincs megoldva a fűtés. Több helyen hiányos a bútorzat, csupán két községi könyvtár bútorzata korszerű (Csíkszentdomokoson és Galócáson). 12 könyvtárban van számítógép, 9 könyvtár használ könyvtári szoftvert, háromban van internet-csatlakozás. Egyéb tárgyi eszközök – tévé, videó, telefon, fax, fénymásoló, nyomtató – hiányoznak a könyvtárak többségéből. A vizsgált 40 községi könyvtár könyvtárosa közül ketten rendelkeznek egyetemi diplomával és könyvtári képesítéssel, a többi 38 érettségizett, közülük 19-en szereztek könyvtári képesítést. A vizsgált községi könyvtárak összállománya meghaladja a 400 ezer könyvtári nyilvántartási egységet, ennek túlnyomó többsége könyv- és folyóiratkötetből áll. A községi könyvtárakra jellemző a 10-12 ezer kötetes állomány, egyedül a gyergyótölgyesi könyvtár állománya haladja meg a 17 ezer kötetet. 2001–2003 között a községi könyvtárak állománya összesen 13 202 kötettel gyarapodott, a gyarapodás 75 százaléka adományokból, 25 százaléka helyi költségvetési forrásból származik. A vizsgált községekben 2001– 2003 között 11 672 személy vette igénybe a helyi községi könyvtár szolgáltatásait, összesen 176 734 alkalommal kölcsönözve összesen 302 301 kötetet. /Felmérés a községi könyvtárak helyzetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./

2005. december 30.

Hűséges olvasóit jutalmazta a Hargita Megyei Könyvtár. Tizenhét olvasót részesítettek könyvjutalomban az idei esztendő könyvtárlátogatási statisztikáit figyelembe véve. Sok a hűséges olvasó, nagy az olvasás iránti igény – mondta Kopacz Katalin, a könyvtár igazgatója. Évente átlag 6000 könyvtárlátogatót jegyeznek. A legtöbb kölcsönzött könyv szépirodalmi munka – hangsúlyozta az igazgató –, ezt követik a történelmi munkák és a műszaki irodalom. A könyvtár állományában 270 ezer körüli könyv és más kiadvány található. /Sarány István: A szépirodalom a könyvtárlátogatók kedvence. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2006. január 26.

Nem elég Hargita megyében a megyei könyvtárra szánt összeg ahhoz, hogy az intézmény év végéig működhessen. Könyvvásárlásról, az állomány bővítéséről szó sem lehet. Kopacz Katalin igazgató elmondta, hogy a könyvtári törvény módosítása után a könyvtárosi állásokat a város lakosságának számarányához viszonyították, így három könyvtárost leépítettek. 2004-ben 300 millió, 2005-ben 260 millió, 2006-ban pedig 200 millió lejük van könyvvásárlásra. Ennek az összegnek felét újság- és folyóirat-rendelésre költik. Új könyveket nem tudnak vásárolni, még a Hargita megyében megjelent könyvek is hiányoznak a polcokról. A köteles példányokért harcolni kell a kiadókkal, és nincs, aki felhajtsa a könyvtár számára a kiadóktól az újonnan megjelent könyveket. Csíkszeredában a megyei könyvtár szolgáltatásait 2005-ben 5644-en vették igénybe. Az olvasók 60 százaléka diák, és évről évre több egyetemista fordul hozzájuk. Könyvállományuk 238 700 kötetből áll, és közel 70 hazai napilapra, valamint hazai és magyarországi folyóiratra fizettek elő. /Takács Éva: Anyagi gondok a megyei könyvtárnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2006. december 28.

Tanácskozást hívott össze Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke. A megye művelődési intézményeinek vezetői ismertették tevékenységüket, bővebben az elkövetkező esztendőkre tervezett elképzeléseiket. Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője beszámolt: egyre gyarapodik a folyóirat előfizetőinek tábora. Harmincnál több író-olvasó találkozót és más rendezvényt szerveztek 2006-ban. Apadnak a pályázati lehetőségek, de jó könyvek kiadásával is segítenek magukon. Péter Csaba, a Művészeti Népiskola igen változatos tevékenységét vázolta, amelyben jelenleg 750 diák vesz részt. Székhelygondokkal küszködnek Csíkszeredában. A Megyei Kulturális Központ vezetőjének, Karda Emesének szervezői tevékenységét országosan is példaértékűnek minősítette Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke, a kolozsvári Állami Magyar Opera aligazgatója. Kassay Péter a Szárhegyen működő Megyei Alkotóközpontról készített elemzést. Kopacz Katalin elmondta, könyvállományuk elöregedett. Nincs megfelelő épületük, nincs szakemberük kutatómunkára, a helytörténeti bibliográfia kiegészítésére. /Bajna György: Bárcsak minden területen így állnánk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

2008. február 25.

„Kájoni szellemében szeretnénk továbblépni, hogy széles látókörű, európai intézménnyé váljon a könyvtárunk” – jelentette ki Kopacz Katalin, a Kájoni Jánosról elnevezett Hargita Megyei Könyvtár igazgatónője a névadó ünnepségen. Az igazgatónő kiemelte: bővíteni szeretnék tevékenységeiket, egy ideje könyvek házhoz szállítását biztosítják fogyatékkal élők számára, a látássérültek hangoskönyvekhez juthatnak a könyvtár segítségével, valamint létrehoztak egy számítógépes termet is. /Székely Zita: Kultúraterjesztés Kájoni János szellemében. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

2009. december 4.

December 3-án adták át Hargita megye első ingyenes internetes központját a gyimesközéploki községi könyvtárban. A Romániában két éve működő Biblionet program keretében a községi könyvtár négy új számítógépet, szkennert, webkamerákat és fénymásolót is kapott. Kopacz Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatónője szerint a Biblionet program óriási lépést jelent a könyvtárak fontosságának népszerűsítésében is. Eddig Hargita megye 19 könyvtára kapcsolódott be a Biblionet programba, pályázás útján. Könyvtárosképzések is indultak a program keretében. /Sipos M. Zoltán: Biblionet a Gyimesekben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998