udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kopacz Mária

1999. május 31.

Máj. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták a Takács Gábor által írt és szerkesztett Tizenöt erdélyi művész /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét. Az érdeklődők megtekinthették egyben a könyvben szereplő művészek munkáinak néhány kiállított darabját. Olyan művészek munkáival találkozhattunk, mint Aranyossy György, Balaskó Nándor, Barcsay Jenő, Bardócz Lajos, Fuhrmann Károly, Incze János Dés, Jakabos Olszefszky Imola, Korondi Jenő, Kopacz Mária, Kraus Pap László, Kusztos Endre, Mohy Sándor, Szederjesi András, Székely Géza, Takács Gábor és Tirnovan Vid. /Minden itt termett (a XX. század közepén, a század második felében). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2000. május 17.

Máj. 14-én Nagyváradon megnyílt Kopacz Mária festőművész, grafikus kiállítása, ezzel kezdődik a Festum Varadinum művészeti programjainak gazdag sora. Kopacz Mária ősztől vallja magát újra kolozsvárinak, örül, hogy ez a visszatérés meghozta az első hazai kiállításmeghívást is. A változások után Budapesten, Bécsben, Gyulán és Sopronban állított ki. A grafikusként indult művésznőt egy idő óta rabul ejtették a színek. /S. Muzsnay Magda: Két út között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2000. november 11.

A grafikus, festő és író Kopacz Mária meghatározó személyisége volt Kolozsvár művészeti életének. Alkotási periódusa tetőfokán, kiforrott képzőművészként települt át Magyarországra. Sajátos hangvételű, szürrealisztikus mesevilága külön színfoltját képezte-képezi az erdélyi képzőművészetnek. Nov. 10-én megnyílt a kiállítása Kolozsváron, a Korunk Galériában. /(németh) [Németh Júlia]: Korunk Galéria. Megnyílt Kopacz Mária tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2001. január 12.

Megnyílt Kopacz Mária festőművész tárlata Csíkszeredán. Kis színes katalógus is készült. /Szatmári László: Kopacz Mária csíkszeredai tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

2001. október 1.

Gyergyószentmiklóson megnyílt a Pro Art Galéria 12. kiállítása, a képzőművész és író Kopacz Mária mutatkozott be. /Kopacz Mária kiállítása Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

2001. november 21.

A Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Vármegye Galériában. A Határok nélkül című tárlat negyven képzőművésznek a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelepen készült munkáit mutatja be. Kolozsvárt Kopacz Mária és Székely Géza képviseli festményeivel, Marosvásárhelyről többek között Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Simon Endre, Csíkszeredából Márton Árpád, Nagybányáról Véső Ágoston, Dudás Gyula, Déváról Mátyás József, Sütő Éva, Zilahról Szabó Vilmos, Brassóból Ábrahám Jakab jelentkezett alkotásaival. /Határok nélkül a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2002. február 27.

Febr. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban László Bakk Anikó és Haszmann Pál jóvoltából a Mátyás Napok alkalmával kiállították Cseh Gusztávnak, a néhai jeles grafikusművésznek a Csernátoni múzeum anyagát képező Hatvan főember és Jeles házak című rézkarc sorozatát. A megnyitón részt vett Cseh Áron konzul, a művész fia, Alföldi László főkonzul feleségével, Kopacz Mária festőművésszel. /N. J.: X. Mátyás Napok. Cseh Gusztáv, az erdélyi grafika megújítója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2002. július 15.

Júl. 12-én, Budapesten, a XII. kerületi Művelődési Házban megnyílt a Jászdózsai Nemzetközi Alkotótábor résztvevőinek munkáiból rendezett képzőművészeti kiállítás. A tábor 12 művész vendége közül négyen kolozsváriak: Kopacz Mária festő, Ioan Horváth-Bugnariu grafikus, felesége, Corina Horváth-Bugnariu textilművész, valamint Soó Zöld Margit festő és grafikus. /Németh Júlia: Kolozsvári művészek a jászdózsai alkotótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2003. július 25.

Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készített interjúban kifejtette: mindig arra törekedett, hogy egyforma közelséget tartson fenn az erdélyi magyar közösség legkülönbözőbb intézményeivel. A főkonzul augusztusban távozik posztjáról, utódja jelenlegi helyettese, Cseh Áron lesz. Alföldi húsz évvel ezelőtt kezdte el munkáját diplomataként a kolozsvári főkonzulátuson. Ceausescu rendeletére 1988 júniusában bezárták a főkonzulátust, két nap alatt kellett távozniuk Romániából. Két év múlva bukaresti első beosztottként térhetett vissza Romániába. A nyugati diplomaták csupán 90 után érzékelték, hogy a kisebbségi kérdés európai jelentőségű politikai probléma a két ország között. Kolozsváron az ember más nézőpontból látja a dolgokat, mint Bukarestből, itt sokkal mélyebb és intenzívebb emberi, munka- és hivatalos kapcsolatot tud kialakítani. Alföldit négy évvel ezelőtti nevezték ki főkonzulnak, Funar polgármester még aznap Alföldi kiutasítására szólította fel a román kormányt. Alföldi megemlítette, hogy rajta kívül most sincs olyan diplomata a magyar külügyi tárcánál, aki húsz évig folyamatosan Romániával foglalkozna, ebből pedig tizenötöt itt töltött volna el. Jelenleg több mint húsz alkalmazottal működő a konzulátus. Van külgazdasági attaséjuk, megmaradt a szakkonzuli tevékenység, és az első beosztotthoz tartozik a kultúra, a sajtó és a nemzetpolitika területe. Évente már 23 ezres vízumforgalmuk van. Felesége, Kopacz Mária festőművész marosvásárhelyi származású, sok száz barátot szerzett, így teljes rálátása nyílt Erdélyre. A szemléletváltás, amelyet a két nép közötti megbékélés, egymás elfogadása és a másság tisztelete jellemez, nem valósul meg olyan ütemben, ahogy azt a romániai magyarság szeretné. Naponta tapasztalható, milyen ellenállásba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A korábbi merev elutasítás ellenben megszűnt, amiben az RMDSZ-nek kétségtelenül nagy szerepe van. Kérdés, mekkora mozgásteret jelent ez, milyen korlátai vannak, mennyit lehet vállalni egy ilyen típusú együttműködésből. Alföldi várja, hogy húsz év után a Külügyminisztériumban milyen feladatot kap. /Rostás Szabolcs: Kiemelten fontos az erdélyi misszió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2004. január 28.

Huszonkét beszélgetés Erdélyből elszármazott művészekkel Nagy Miklós Kund Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ című, a képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. Az előszó címe: A kör bezárul. Tulajdonképpen a szerző három azonos című kötetére történik utalás, s ez a mostani azt a kört hivatott kiteljesíteni, amely marosvásárhelyi műterem-látogatással indul, majd az Erdély-szerte munkálkodó művészekkel készített interjúkkal folytatódik, s úgy tér vissza a forrásokhoz, hogy külföldre telepedett hazai képzőművészeket szólaltat meg. A kötetben megszólaltatottak kitelepedésük előtt is komoly művészi múlttal rendelkező, ismert és elismert alkotóknak számítottak. Nem egyértelműen sikertörténetek. Az alkalmazkodás, az érvényesülés, a küzdelem dokumentumai. "Ahogy lehunyom a szemem, Marosvásárhelyről álmodom" – vallja az egyik interjú-alany, "a mai napig az otthoni élményeimből táplálkozom" – nyilatkozza a másik. A névsor önmagáért beszél: Árkossy István festőművész (Budapest), Balázs Imre festőművész (Vác), Bardocz Barna ötvösművész (Győr), Benedek József szobrászművész (Budapest), Borgó György Csaba festőművész (Százhalombatta), Damó István grafikusművész (Kecskemét), Deák Ferenc grafikusművész (Szeged), Deák Beke Éva textilművész (Szeged), Diénes Attila szobrászművész (Magyarpolány), Elekes Károly grafikusművész (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Gödöllő), Kiss Miklós üvegművész (Ajka), Kopacz Mária festőművész (Szentendre), Krizbai Sándor festőművész (Szentendre), Márkos András festőművész (Loeneberg), Paulovics László festőművész (Iserlohn-Barendorf), Péterfy László szobrászművész (Budapest), Szervátiusz Tibor szobrászművész (Budapest), Székely János Jenő szobrászművész (Székesfehérvár), Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész (Kecskemét), Tamás Anna textilművész (New York), Tóth László festőművész (München). /N. J.: Műteremről műteremre Nagy Miklós Kund kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2006. május 26.

Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában május 25-én Budapesten Kopacz Mária festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. A születésnapi tárlatot Lászlóffy Aladár költő nyitotta meg. Kopacz Mária grafikus, festőművész, író Marosvásárhelyen született. Diplomáját Kolozsváron, a Képzőművészeti Egyetemen szerezte. Két kötete is megjelent saját rajzaival, A babiloni karperec című regény és a Borika világ körüli sétája egy szerda délután című gyermekkönyv. /Kopacz Mária kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2006. december 13.

Az erdélyi pasztell-reneszánsz képviselője, Kopacz Mária kiállítását nyitotta meg a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben Vida György műkritikus. Kopacz Mária grafikus, festőművész, író Marosvásárhelyen született, diplomáját a kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen szerezte. Főiskolás korától rendszeresen illusztrált, rajzait, szövegképeit, önálló grafikai munkáit közölte az Utunk, Igaz Szó, A Hét, Új Élet és a Napsugár. /Bukarestben állít ki Kopacz Mária. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2008. október 27.

„Értékben, mértékben klasszikusok, olyan alkotók, akik a minőségi művészet mellett kötelezték el magukat” – hangoztatta Nagy Miklós Kund művészetkritikus a második alkalommal szervezett Klasszikusok Szárhegyen képzőművészeti tábor zárótárlatán. A gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ őszi alkotótáborába azokat a koros képzőművészeket hívták meg, akik az egykori Barátság nevű, 34 évvel ezelőtt tartott képzőművészeti táborba látogattak ide először. A „veteránok” táborának is nevezett találkozón Gaál András, Petkes József, Kopacz Mária, Orth István, Márton Árpád, Botár László, Kristófiné H. Judit, Kristófi János, Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Balási Csaba, Nagy Előd, Hézső Ferenc, Borsos Gábor, Balázs József és Kántor József vett részt. /Jánossy Alíz: „Klasszikusok” tábora. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998