udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Korda Zoltán Tibor

2000. április 20.

Az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya ápr. 19-én délután rangsorolta a tanácsosjelölteket. A szavazást követően a legesélyesebb tíz jelölt, a választmány által kialakított sorrendben: Pándi István, Kabai István, Günthner Tibor, Papp A. Adél, Simon József, Gittinger Orsolya, Korda Zoltán Tibor, Nits János, Máté János, Szilágyi Ferenc. A választmány által összeállított listát a közgyűlés módosíthatja, azt követően pedig kiegészül Ilyés Gyulával, aki hivatalból az első helyet kapja, valamint a Német Demokrata Fórum két jelöltjével, akikkel az RMDSZ közös választási jelöltlistát állít. /(turos): A városi választmány rangsorolta tanácsosjelöltjeit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

2001. június 30.

Jún. 29-én közgyűlést tartott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Nagyváradon, a várad-olaszi templomban. A püspöki bejelentéseket követően a közgyűlés egy sor határozatot és állásfoglalást fogadott el. A június 6-án megkezdettnek a folytatása volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület mostani közgyűlése. Tőkés László püspök bejelentette, hogy megalakult az egyházkerület fegyelmi bizottsága. Korda Zoltán lett az elnök, Szilágyi Péter az alelnök és Heredean Gyöngyi a jegyző. A püspök megismételte, hogy a magyar igazolvány megszerzéséhez az ajánló szervezetnek politikamentes, széles elven alapuló, civil szervezeteket, egyházakat és politikai pártokat egyesítő jogi személynek kell lennie. Június 15-én megalakult az egyházkerületben a Magyar Reformátusok Világszövetségének területi része. Tőkés László püspök egy sor határozati javaslatot és állásfoglalást terjesztett elő. /Péter I. Zoltán: Állásfoglalások közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2001. augusztus 21.

Kereszténység és magyarság összetartoznak. Felemelkedésünk esélye a hit, mert a hit tartotta meg népünket ezer éven át. A vallás nem magánügy, miként a liberálisok állítják. A hétköznapokon kell érvényesüljön Szent István szellemisége, az erkölcs, becsület, tisztesség, összetartás! - hangsúlyozta többek között Reizer Pál szatmári megyéspüspök az aug. 19-i, vasárnapi szentmisén, melyet Szent István király tiszteletére tartottak. A főtéri székesegyház zsúfolásig megtelt hívőkkel, ünneplő magyarokkal, ott voltak az RMDSZ, valamint a civilszervezetek képviselői, köztük az ünnepséget szervező Szent István Kör vezetői. A főpásztori mise után a székesegyház elé vonult a sokadalom, ahol a talapzatnál álló Szent István szobornál folytatódott az emlékezés. Először Korda Zoltán, a Láncostemplom lelkipásztora, majd Szabó Károly szenátor és Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk maradandó művét, szellemiségének megtartó erejét. Ezt követően koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el az ünnepelt szobrához Szent István királyra emlékeztek a történelmi egyházak minden templomában. /(Sike Lajos): Kereszténység és hit összetartozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. augusztus 25.

Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a hitoktatást az 1-4. osztályokban kötelezővé tették, a felsőbb osztályokban ajánlott. 2000-től kezdve a középiskolában is bevezették a hitoktatást. A katolikus hitoktatói képzést a gyulafehérvári teológia biztosítja, a reformátusok esetében pedig Kolozsvár vagy Nagyvárad. A hitoktatásnak is megvan a tanterve, ami minden tanárra kötelező. Korda Zoltán, a Református Gimnázium (Szatmárnémeti) iskolalelkésze szerint nagyon hasznos az iskolai hitoktatás. Sajnálja viszont, hogy a szülők az iskolai hitoktatással megelégednek, és nem irányítják gyermekeiket az egyházi vallásórákra. - Merlás Tibor, a Szentlélek-templom (Szatmárnémeti) plébánosa emlékezetett: a katolikus egyházban a hitoktatás már 1989 előtt is kiemelt fontossággal bírt. A katolikusok Magyarországról vették át a tervezetet, amit aztán a minisztérium elfogadott: a Bajtai Zsigmond-féle hittankönyv sorozatot, a középiskolák számára pedig a budapesti Piarista Gimnázium tantervét, négyéves hittan-sorozattal. - A folyamatosság megvan, mert egyetemi központokban is hangsúlyt fektetnek a hitoktatásra. Egyetemi lelkészségek működnek Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen. /Benedek Ildikó: Az iskolai hitoktatás szerepe a keresztény nevelésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2002. március 4.

Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere a tanácsülésen azt javasolta, hogy az egyházak támogatásánál az érvényes népszámlálási adatokat vegyék figyelembe, mely szerint a lakosság fele ortodox, fele pedig katolikus, református és más kisebb felekezetekhez tartozó. Ez nagy vonalakban megegyezik a nemzetiségi hovatartozással is, amennyiben legutóbb a lakosság 54 százaléka románnak, 46 pedig magyarnak vallotta magát, a többi német, roma, ukrán, szlovák és mások. A 400 millió lejes a támogatást így osztották el: 150 milliót kaptak az ortodoxok, 150 milliót a görög katolikusok, 50 milliót a római katolikusok és ugyanennyit a reformátusok. Tehát végül is csak negyede jutott a magyaroknak. Ez illusztrálja a romániai állapotokat: az elvek szépek, s immár a törvények is egyre európaiabbak, a gyakorlat viszont a régi, továbbra is balkáni és ortodox, jegyezte meg Sike Lajos. Ráadásul a tanácsosként is tevékenykedő ortodox tiszteletes azzal állt elő, hogy az egész pénz őket illetné meg, mert az ortodoxok hat, a görög katolikusok pedig három új templomot építenek pillanatnyilag, mások pedig… Ezzel nagyvonalúan megfeledkezett Korda Zoltán tanácsos és református lelkész múlt évi gesztusáról, amikor a református egyház 16 millió lejről lemondott az ortodoxok javára, pontosan azért, hogy egy épülő templomot be tudjanak fedni. Most az ortodoxoknak illett volna viszonozniuk a gesztust. A tanácsülésen Hiába vitatkoztak az RMDSZ tanácsosai. /Sike Lajos: Pénzek és lelkek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2002. szeptember 23.

Szatmárnémetiben a Szent István Kör, a történelmi egyházak és a civil szervezetek összefogásával, szept. 21-én egész napos megemlékezést tartottak Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyházközség imaházában Mózes Árpád kolozsvári püspök hirdetett igét. A református temetőben lévő Kossuth-emléksírnál Czier István római katolikus és Korda Zoltán református lelkipásztor mondott imát. Ezt követően Erdei D. István parlamenti képviselő beszéde következett. A Scheffler János Lelkipásztori Központ előadótermében Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Riedl Rudolf alprefektus mondott beszédet. Bemutatták Tarczy István Kossuth-emlékplakettjét. /Kossuth Lajos 1802 - 2002. Szombaton egész napos emlékünnepség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2004. március 16.

A város magyarsága együtt emlékezett márc. 15-én Szatmárnémetiben. A református temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött az ünnepség. Korda Zoltán református lelkész és Amma Zoltán római katolikus plébános mondott imát. Ünnepi beszédet mondott Varga Attila parlamenti képviselő és Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezetője. Koszorút helyeztek el Kossuth emléksírjánál az RMDSZ, a MIK, az Magyar Polgári Szövetség, valamint több egyházi és civil közösség képviselői. A Kossuth–emléksírtól az Ormos–házhoz vonultak az ünneplők, ahol Kereskényi Sándor szenátor és Kovács Jácint, a MIK elnöke mondtak ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az Ormos–ház falán található Petőfi–emléktáblát. /T. L.: Együtt emlékezett Szatmárnémeti magyarsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

2004. december 28.

Szatmárnémetiben a székesegyházban karácsony este pásztorjáték vezette be a hagyományos éjféli misét, Schönberger Jenő megyés püspök mondott beszédet. A reformátusok ismert templomában, a Láncosban Korda Zoltán hirdette az igét, majd sok száz gyermeket karácsonyi csomaggal ajándékoztak meg. Falvakon, ha nem is mindenütt, tovább él a kántálás. Betlehemesekkel már csak néhány településen lehetett találkozni. Példamutató, hogy Túrterebesen maga Koczán Levente polgármester is beállt a betlehemesek közé. /Pásztorjáték, kántálás, szeretetcsomag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2008. december 27.

Szatmárnémetiben a római katolikus székesegyházban idén is sokan vettek részt december 24-én az éjféli szentmisén és az azt megelőző zenés előadáson. Az örömhírt Schönberger Jenő megyés püspök hirdette az ünneplő híveknek. A szatmárnémeti Láncos templomban Korda Zoltán lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. A zsúfolásig megtelt református templomban az ige hirdetése mellett, a gyerekek karácsonyi műsora is szeretetet varázsolt a jelenlévők szívébe. /Megszületett a világ Megváltója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998