udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Korhecz Tamás

1998. szeptember 11.

Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2000. március 2.

A magyar kormány 1998. decemberében hozta létre az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság anyanyelvi felsőoktatásának, szakképzésének, pedagógus továbbképzésének támogatására. Egy éves tevékenységükről Budapesten, február 25-én tartott sajtótájékoztatót a kuratórium elnöke, dr. Berényi Dénes akadémikus (Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete - Debrecen) és Csete Örs, a Közalapítványi Iroda igazgatója. Az alapítvány munkáját Tanácsadó Testület segíti, tagjainak többsége a környező országok kiemelkedő oktatási szakemberei közül kerül ki: Bauer Győző professzor (Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézete - Pozsony), Pisnják Mária szaktanácsadó (Szlovénia - Lendva), dr. Korhertz Tamás magiszter (Jugoszlávia - Szabadka), Dékány Zsuzsanna (Horvátország - Suza), Wurst Erzsébet (Ausztria - Bécs), dr. Péntek János professzor (Babes-Bolyai Tudományegyetem - Kolozsvár), dr. Tonk Sándor történész (Kolozsvár), dr. Soós Kálmán kandidátus - (Ukrajna - Beregszász, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese). A közalapítvány támogatási célkitűzései az anyanyelvű felsőoktatás és szakképzés széles körű tevékenységi területeit érintik: intézményrendszer erősítése, bővítése, helybeli és anyaországi résztvevő oktatók javadalmazása, továbbképzése, tanulók, hallgatók ösztöndíjas támogatása, kollégiumi ellátásuk biztosítása, szakképzési és felsőoktatási tananyagok, segédanyagok, kutatási eredmények kiadása, terjesztése, anyanyelven történő kutatómunka,; informatikai rendszerek megerősítése, kifejlesztése stb. - A támogatás pályázati alapon történik. Magánszemélyek nem pályázhatnak, csak jogi személyiséggel rendelkező non-profit civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, intézmények. Kiemelt támogatásban részesült Felvidéken a Kálvin János Teológiai Akadémia, Kárpátalján a Beregszászi Tanárképző Főiskola és Erdélyben a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Százalékos arányban a 475 millió forintot - a beérkezett pályázatok alapján - a következőképpen osztották szét: Erdély 64%, Felvidék 12%, Kárpátalja 11%, Vajdaság 8%, határon túliak anyaországi képzése, továbbképzése 3% és a nyugati szórványmagyarság 2%. - A 2000. évre összesen 750 millió forint áll az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére. A három főbb támogatási programcsomag. a/ A határon túli magyar szakképzés intézmény- és képzési szerkezetét megrajzoló kutatás támogatása. Fel kell deríteni, milyen intézményekkel rendelkezik a határon túli magyarság, milyen is pontosan a szakképzés intézmény- és képzési szerkezete a környező országokban. Erről tényleges felmérést még nem készítettek. b/ A szülőföldjükön, illetve a Magyarországon tanuló (szak- és felsőoktatás) határon túli magyar fiatalok ösztöndíj-kiegészítése. c/ Pedagógus- és oktató továbbképzés a szakoktatás és felsőoktatás területén. Ide kapcsolódik a szakoktatás és felsőoktatás területén dolgozó fiatal oktatók életkörülményeinek javítása is. /Apáczai Közalapítvány - az anyanyelvű oktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2003. szeptember 3.

Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos vajdasági követelésre nem lehet rövid időn belül megoldást találni. A miniszter szerint a magyar kormány illetékesei először negatívan reagáltak a követelésre, arra hivatkozva, hogy a magyar állampolgárság odaítélése ellentétes lenne Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az európai uniós gyakorlattal. A legújabb megnyilatkozások azonban már azt jelzik, hogy a kormány mégis foglalkozni fog a kérdéssel. Korhecz szerint "a nemzetközi jogi akadályok miatt kizárt, hogy ez a kérdés gyorsan rendeződjék". /Kizárt a kettős állampolgárság gyors rendezése? A vajdasági kisebbségügyi miniszter szkeptikus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2004. április 10.

A vajdasági kisebbségek elleni atrocitások megszaporodásáról és a kisebbségeket érintő problémákról folytattak ápr. 8-án tárgyalást Belgrádban Vojislav Kostunica szerb kormányfővel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői. – Tárgyilagos, s hiszem azt, hogy eredményre vezető megbeszélés volt, amelynek gyümölcseit az elkövetkező hónapokban érezni fogjuk – közölte Kasza az MTI-vel a találkozó után, amelyen rajta kívül részt vett még Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke, vajdasági oktatási miniszter és Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter. Kasza tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy a Vajdaságban nő a kisebbségek elleni atrocitások száma és a támadások súlyossága. Kostunica pozitívan értékelte minapi telefonbeszélgetését Kovács László magyar külügyminiszterrel. – A szerb kormányfő és a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetése a jószomszédi viszony építésének lesz a sarokköve – mondta Kasza József. A VMSZ vezetői kérték a szövetségi szinten elfogadott kisebbségügyi törvény átvitelét szerbiai köztársasági szintre. Szorgalmazták a jogszabály módosítását, a kisebbségi nemzeti tanácsok hatáskörének és eszköztárának pontos meghatározását, hogy a kisebbségi önkormányzatokat ezentúl ne elektori rendszerrel, hanem közvetlenül válasszák meg. /Megbeszélés a vajdasági kisebbségek helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2005. június 16.

A vajdasági parlamentnek a nemzetek közötti viszonnyal foglalkozó bizottsága megállapította, hogy az elmúlt két évben 178 nemzeti színezetű incidens történt a tartományban, és a jogsértések közel fele a magyar közösség ellen irányult: 178 nemzeti színezetű incidensből 82 jogsértés kárvallottjai vajdasági magyarok voltak, a horvátok ellen irányuló incidensek száma elérte a 19-et, a szerbek ellen 15, az albánok ellen 14, míg romák ellen 12 jogsértés történt. Korhecz Tamás, a kisebbségi minisztérium vezetője úgy fogalmazott beszámolójában, hogy a szóban forgó időszakban megszaporodtak a nemzeti előjelű incidensek, de – kivéve a falfirkákat – rendkívül nehéz volt megállapítani nemzeti indíttatásukat. /A vajdasági parlament szerint: Az incidensek fele a magyarok ellen irányult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2005. július 13.

A vajdasági magyarok számbelileg kevesebben vannak a bíróságokon és a rendőrségen, mint amekkora az arányuk a tartomány összlakosságához képest, de más területeken, az önkormányzatokban és a közigazgatásban már jobb a helyzet, közölte az újvidéki Magyar Szónak adott interjújában Korhecz Tamás. A Korhecz vezette tartományi jogalkotási és közigazgatási titkárság kimutatást készített erről. „A rendőrségen is meglehetősen kifejezett az aránytalanság, de nem akkora, mint ahogy a többség gondolta: a rendőrállományban 6 százalék körül alakul a magyarok aránya. Ez persze jóval kevesebb, mint a 14 százalék, amennyit az összlakosság számát tekintve képezünk a tartományban, de mégsem igaz az állítás, miszerint a rendőrségen nincsenek magyarok” – mondja Korhecz. Az adóhivatalokban már kisebb ez az alulreprezentáltság, a földhivatalok esetében még kisebb valamivel: a magyar hivatalnokok aránya megközelíti a 10 százalékot. Az önkormányzatokban enyhe felülreprezentáltság jellemző: a magyar nemzetiségű hivatalnokok aránya ugyanis 15 százalék körül alakul. Az újvidéki központú tartományi adminisztrációban 6,5 százalék körül van a magyarok aránya, arányaiban annyian vannak, mint ahány magyar él Újvidéken. Korhecz Tamás kormányalelnök elmondta, a magyar közösség alulképzettebb az országos átlagnál. /Kevés a vajdasági magyar a közintézményekben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2005. július 26.

A legtekintélyesebb belgrádi politikai napilap, a Politika olyan kicsengésű összeállítást közölt július 24-én, vasárnap, amely szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kívánatosnak tartaná békefenntartók vezénylését a Vajdaságba. A lap idézi a Nemzetközi Demokrata Unió washingtoni pártelnöki értekezletén elhangzott Orbán-nyilatkozatot, amely szerint „a vajdasági magyarok nemzetközi védelemre szorulnak, mert etnikai jellegű támadásoknak vannak kitéve”. A lap Orbán nyilatkozata nyomán idézte Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökét és Korhecz Tamást, a kisebbségekért felelős, VMSZ-szel rokonszenvező vajdasági kormányalelnököt. A Politika azt sugallja, hogy Kasza támogatja a békefenntartók küldését, mivel a rendőrség még mindig hanyag munkát végez, nem áll feladata magaslatán az igazságszolgáltatás sem, és a vajdasági magyarok egyre több munkahelyet veszítenek el. A lap szerint Korhecz is egyetért a „kéksisakosok” jelenlétével. Páll Sándor szerint „fölöttébb értelmetlen” lenne kéksisakosok kivezénylése, Ágoston Andrást pedig azt mondja, hogy a békefenntartók kivezénylése azért lett időszerű, mert a vajdasági magyarokban él a félelem attól, hogy esetleg nem Belgrád tetszésére rendeződik Koszovó kérdése. /Orbán Viktor „kéksisakosokat” küldene a Vajdaságba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2005. július 30.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke üdvözli Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezését, hogy európai jogászokkal megvitassa a kettős állampolgárság kérdését, ugyanakkor súlyos fenntartásai vannak atekintetben, hogy mit eredményez a közvetlenül érintettek kizárásával tervezett lépés. Kasza Józsefben felmerült benne a kérdés, hogy tényleges jóakaratról van-e szó a kezdeményező részéről, vagy csak látszatintézkedésről. A határon túli magyarokról szól ugyanis a konzultáció, s például a vajdasági magyar szakemberek – a VMSZ elnöke Váradi Tibort, Korhecz Tamást, dr. Szalma Józsefet említette -, akiknek a tudása csöppet sem marad el az európai jogtudósoké mögött, nem vesznek részt a rendezvényen, s nem is tudnak róla. Ennek ellenére Kasza József örül annak, hogy elindult valami, s mint mondta, majd meglátjuk, mi lesz a dolog vége. /Kasza József örül, de fanyalog. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

2005. december 5.

- A magyar nyelv használatához való jogot a szomszédos országokban eltérően szabályozzák, ám a meglévő lehetőségeket is szűkíti a magyar jogi és közigazgatási terminológia ismeretének hiánya – hangzott el a témában rendezett konferencián december 2-án Szegeden. Az 1991-ben elfogadott és 2003-ban módosított román alkotmány a nemzetállami koncepcióból indul ki – mondta Varga Attila parlamenti képviselő. A román alkotmány alapjogokat, illetve a helyi közigazgatást tárgyaló fejezetében azonban van utalás az anyanyelv használatának jogára. Az alkotmány rögzíti, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelvét megtanulnia és azon oktatásban részesülnie – közölte a politikus. A magyar szaknyelv ismeretének hiánya gyakran még a magyar nemzetiségű hivatalnokoknál is nehézzé teszi az írásbeli kapcsolattartást. A szlovák alkotmány szerint a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvi tájékoztatáshoz, művelődéshez, hivatalos kapcsolatokban való használatához – mondta Szabómihály Gizella, a dunaszerdahelyi Gramma nyelvi iroda munkatársa. Az 1999-ben született kisebbségi nyelvhasználati törvény szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségi részarány eléri a 20 százalékot, anyanyelvükön fordulhatnak az önkormányzatokhoz – Szlovákiában mintegy 500 ilyen van –, a hivatalnokok azonban nem kötelesek ismerni a kisebbség nyelvét. A magasabb szintű önkormányzatok esetében a szlovák a tárgyalási nyelv, s kisebbségi nyelven a parlamentben sem lehet felszólalni. A hivatalos nyomtatványok – néhány kivételtől eltekintve – nem állnak rendelkezésre a kisebbségi nyelveken. A szlovák törvények lehetővé teszik a bírósági eljárásban kisebbségi nyelvek szóbeli használatát – jegyezte meg Szabómihály Gizella. A szerbiai és a szövetségi alkotmány is deklarálja a kisebbségek kollektív jogait – közölte Korhecz Tamás vajdasági kormányalelnök, kisebbségügyi miniszter. A jogszabályok alapján a helyi önkormányzatok döntenek arról, hogy egy adott községben a szerb mellett mely nyelv a hivatalos. A 45 vajdasági önkormányzatból 28-ban hivatalos nyelv a magyar, itt él a magyar kisebbség 90 százaléka. A politikus ismertetése szerint ezeken a településeken a felek kérésére az elsőfokú bíróságok és közigazgatási hatóságok kötelesek az eljárást a kisebbség nyelvén lefolytatni, kötelező a többnyelvűség a hivatalos elnevezések és a cégtáblák esetén is. A kisebbséghez tartozók anyanyelvükön fordulhatnak a hatóságokhoz. Továbbra is nagy a különbség a jog és a gyakorlat között – közölte Korhecz Tamás. /A magyar nyelv használatának joga a szomszédos országokban – konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2008. március 27.

Egyedül a vajdasági magyarok tudtak reális, létező autonómiát kivívni maguknak a környező országokban, másutt egyelőre csak koncepciók vannak – állapította meg március 26-án Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány elnöke Budapesten, a témában tartott kerekasztal-beszélgetésen. A konferencián részt vett Korhecz Tamás, a Vajdasági Tartományi Kormány államtitkára is, aki a beszélgetést követő sajtótájékoztatón az említetteket három okra vezette vissza. Egyrészt Szerbiában több évtizedes hagyománya van a területi autonómiának, továbbá a vajdasági vezetőknek az elmúlt nyolc évben sikerült bizalmon alapuló összefogást létrehozniuk a szerb politikai erőkkel, illetve a történelmi, politikai körülmények is kedvezőek voltak. Ez a fajta autonómia a romániai magyarság számára Varga Attila, bukaresti parlamenti képviselő (RMDSZ) szerint ugyan tanulságos lehet, de a törvényi és egyéb környezet miatt teljes egészében nem alkalmazható. /Egyedül a Vajdaságban valósult meg reális autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998