udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Korniss Péter

2000. május 11.

Fődíjat kapott Schiffer Pál: Mari - Fejezetek egy széki család történetéből című alkotása az Olomouci Nemzetközi Fesztiválon. A csehországi városban tartották meg az immár 35. alkalommal megrendezett dokumentum-, népszerű-tudományos és ismeretterjesztő filmek versenyét. A film mintegy néprajzkutatói szemszögből követte nyomon a széki Balogh család életét 1992 és 1997 között. Balogh Márton családfő egy időben Magyarországra járt dolgozni, felesége pedig széki termékek eladásával próbált javítani a család anyagi helyzetén. Korniss Péter fotóművész szintén "szereplője" a filmnek. A kolozsvári születésű alkotó gyakorta megfordult a széki családnál a filmforgatás alatt is, hiszen keresztapja a kis Marinak. /Fődíjas lett a Fejezetek egy széki család életéből Schiffer-film. = Szabadság (Kolozsvár), május 11./

2000. szeptember 6.

Szept. 5-én megnyílt Budapesten Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész Erdélyi képek 1967-1998 című kiállítása. A kolozsvári születésű, 1949-től Magyarországon élő művész elmondta: a tárlat anyaga 31 esztendő terméséből nyújt válogatást. Fényképezőgépével számtalanszor járt Erdély magyar- és románlakta falvaiban. Megörökített egy már-már eltűnő életformát, de lencsevégre kapta a változás jeleit is. " Azokat a magyar és román falvakat jártam be, ahol a nyolcvanas évek végéig - Európában kivételesen hosszú ideig - sok minden megőrződött a régi paraszti kultúrából: az életforma mellett a szokások, a viselet, a zene, a tánc. S a hagyományokkal együtt a közösség összetartó ereje" - fogalmazott a művész. /Erdélyi képek 1967-1998. Korniss Péter tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2006. május 31.

Bodor Pál tavaly volt 75 éves. Születésének évfordulója alkalmából Hazám- ill. Simonyi- díjjal tüntették ki „életművéért, gyökérhűségéért, a sajátosság méltóságának megőrzéséért”. Az irodalmi Simonyi-díjat eddig Szabó Magdának (erdélyi Kossuth-díjként értékelte) és Beke Györgynek ítélték oda. A díj alapítója a hazai magyar irodalom jelese és mecénása, Böszörményi Zoltán. A Hazám-díjat minden évben hét ember kapja. A kitüntetekkel interjúkötetet készített Hovanyec László. Az idei díjazottak: Berek Kati színművész, Cselőtei László természettudós, Gál István filmrendező, Kányádi Sándor, Korniss Péter fotós, Seregi László koreográfus és Bodor Pál. Június elsején Budapesten lesz Bodor Pál Saxum Kiadónál megjelenő Búcsúlevél nincs c. kisregényének a bemutatója. A kisregény az ötvenes években játszódik a kolozsvári Bolyai Egyetem diákjainak körében, lélektani krimi. Bodor Pál a Népszabadságban publikál. /Hevesi Mónár József: Bodor Pál köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31/

2008. június 21.

Múlt–jelen–jövő között hidat verni: ezzel a céllal hozták létre jó öt évvel ezelőtt a Kolozsvár Társaságot, írta Kántor Lajos, és most, a reneszánsz év keretében Kolozsvár reneszánszát is hangsúlyozni kell, a megújulás esélyét szóvá tenni. Egyfajta „Hívó Szóra” van szükség, ismét, ahogy ezt 1989 decemberében tették, Kolozsvár magyarságához intézve a felhívást. Akkor, a kommunista diktatúra pusztító évei után, a letargiából, a teljes kiszolgáltatottságból kellett kiszabadítani a várost, ma pedig a globalizáció adta lehetőségek és fenyegetések közepette kell tudatosítani: rajtunk is múlik, milyen lesz a város (és az ország) holnapja, hangsúlyozta Kántor Lajos. A Kolozsvár Társaság az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és más országos intézményekkel, civil fórumokkal együttműködve először június 27. és 29. között szervez Kolozsvár Napokat. A Kolozsvár Társaság kiadásában elkészült Reneszánsz Kolozsvár bemutatásával kezdődnek a Kolozsvár Napok. A Kolozsvárhoz kötődő portré- és játékfilmek lesznek műsoron a Győzelem moziban; a jeles irodalomtörténészt, az akadémikus Poszler Györgyöt, a szintén kolozsvári születésű, nemzetközi hírű fotográfus Korniss Pétert, valamint a közelmúltban elhunyt Domokos Gézát bemutató dokumentumfilmek. Érdeklődésre tarthat számot a Szabédi László életéből-művéből ihletődött Felmentő levél. És újra látható lesz a Dallas pashamende című, európai fesztiválokon sikerrel szerepelt játékfilm, a férfi főszerepben Bogdán Zsolttal. Június 28-án együtt láthatók lesznek a Kolozsvár Társaság Főtér 22. szám alatti székhelyén az elmúlt években megjelent, Kolozsvárhoz kapcsolódó könyvek, a meghívottak pedig a szerzők és szerkesztők, kiadók. Végül a Farkas utcai Református Kollégium ad otthont a Tarisznyás zenekar koncertjének, amelyen közreműködik a Zurboló Táncegyüttes; a műsor vendége lesz a Kossuth-díjas népzenegyűjtő, Kolozsvár egyik mai jelkép-embere, Kallós Zoltán. /Kántor Lajos: Kolozsvár reneszánsza – 2008. június 27–29. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2008. június 25.

Június 27-én az Új Budapest Filmstúdió több filmjével kezdődnek Kolozsvár reneszánsza programjai. A filmek több szálon is kapcsolódnak Kolozsvárhoz. Poszler György neves irodalomtörténész Kolozsváron született, itt töltötte a gyermekkorát, az általa készített filmben részletesen beszél erről. Domokos Géza ugyancsak kötődött Kolozsvárhoz. Szabédi László életműve Kolozsváron született, Korniss Péter fotóművész szintén itt született, életműve jelentős részét Erdélyben fotografálta. A filmek alkotóinak egy része is kötődik a városhoz, így Csiki László neves író és költő, továbbá Weszerle Tibor és Kántor László is. A kolozsvári bejegyzésű filmiroda, a CineCorvin célja, hogy megpróbálják újraindítani a kolozsvári filmgyártást. /Kolozsvár reneszánsza – 2008. június 27–29. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. december 3.

A Nemzeti Együvé Tartozás Alapítvány Nekem szülőhazám e föld című fotópályázatára két kategóriában (6–13 és 14–18 évesek) több mint kétszázötvenen neveztek be. A Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendezőből, Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművészből és Kresz Albert fotóművészből álló zsűri választotta ki mindkét korosztályban az első három legjobb fotót. Kerekes János Csongor, a kézdivásárhelyi tanuló fotójával harmadik díjat kapott. /(iochom): Harmadik díjas művészfotó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998