udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Korodi Zoltán

2002. augusztus 24.

Mi az oka annak, hogy tíz év alatt szinte 200 ezer fővel fogyott Erdély magyarsága? 1945 után súlyosan megromlott az erdélyi magyarság gazdasági helyzete. A két világháború közti erdélyi magyarságnak megvoltak a nagyiparosai, a földbirtokosai, a gazdag magyar református, katolikus, unitárius egyházai. A munkásságot, parasztságot is beleértve, Erdély magyarsága jólétben élt, vállalt több gyereket. Léteztek magyar bankok, hitelintézetek, áruértékesítő szövetkezetek, biztosító társaságok, magyar kollégiumok, ahol a magyar fiatal ingyen tanult. Koródi Zoltán sürgette: jöjjön létre egy erdélyi ipari és kereskedelmi hitelbank, egy magyar érdekeltségű biztosító társaság, egy mezőgazdasági áruellátási és értékesítő szövetkezet, amilyen valaha a Hangya volt. Szükséges ugyanakkor a magyar értelmiségnek a magyarlakta falvakban való letelepedése, a szórványban élő magyarokról való gondoskodás, az egyházak erőteljesebb szerepvállalása a családi problémák megoldásában, anyagi gondoskodás, és segítség a sokgyerekes magyar családoknak. Sok erdélyi magyar fiatal látja a magyarok mindennapi kigúnyolását, megaláztatását, mellőzését, a román politikai elit gyalázkodásait, így kiábrándul szülőföldjéből, két alternatíva között választhat: vagy átvedlik románná, vagy itt hagyja Erdélyt. - Szenátoraink, képviselőink hányszor interpelláltak a törvényhozásban a magyarság megaláztatása ellen? Tudják-e Strasbourgban, hogy mi folyik Romániában? - tette fel a kérdést Koródi Zoltán. /Koródi Zoltán: Fogyunk ugyan, de miért? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2004. szeptember 25.

Fontos a Szabadság kezdeményezte aláírásgyűjtést a kábeltévé-társaságok részére, hogy több magyar nyelvű műsor legyen. Érdekes, hogy ezt is egy újság kezdeményezi, és nem az RMDSZ. Az olimpia ideje alatt az MTV 2 minden sportadást beszüntetett, helyette a Napkelte és a Napnyugta műsorokat sugározta. Igaza van annak, aki jogosan azt állítja, hogy mi, külhoni magyarok ne számítsunk az anyaország támogatására, mert ők érzelmileg távol állnak tőlünk, írta keserűen Korodi Zoltán. A Duna tévé sem az, aminek indult, most az MTV befolyása alatt áll. /Korodi Zoltán: Még egyszer az MTV-ről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2007. október 22.

Néhány napja elhunyt a Szabadság egyik évtizedek óta elkötelezett pártolója, Korodi Zoltán. A háborúban szovjet hadifogságba került, az erdőgazdálkodással foglalkozott, munkája megbecsülés szerzett. Nem érhette meg, hogy hivatalosan bemutassák néhány hete napvilágot látott kötetét, A farkasvezér címmel, amely a Szabadság hasábjain éveken keresztül közölt, az erdei élettel kapcsolatos kalandos történeteinek válogatása. Ezekben őstehetségre valló módon, már-már az irodalmiság határát súrolva írta le a tájat, legyen az a Görgényi-havasok vagy a Mócvidék. /Ö. I. B. : Elment egy igazi zöldaranyműves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998