udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Korondi Kinga

1999. október 11.

Okt. 10-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón ismertették a tervezett új magyar nyelvű országos napilap, a Krónika megjelenését Stanik István felelős szerkesztő, továbbá Ágoston Hugó, Gazda Árpád főszerkesztő-helyettesek és Szucher Ervin a vásárhelyi kirendeltség vezetője. /Korondi Kinga: Dobbant az új országos magyar napilap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2001. május 16.

Máj. 15-én Marosvásárhelyen emléktáblát állítottak Baranyai Decsi Csimor János humanista tudós tanár halálának 400. évfordulója alkalmából a Vártemplomban az Erdélyi Múzeum Egyesület, a helyi egyházközösség és a Teleki Alapítvány szervezésében. Baranyai Decsi Csimor János, a ma már Európa-szerte ismert és elismert magyar tudós, gondolkodó, tanító, szólásmondásgyűjtő, költő és történetíró 1601. május 15-én halt meg. Az emléktábla leleplezésére meghívták a tudós szülőfalujának, Decsnek a képviselőit is. Benkő Samu, az EME elnöke méltatta a schola particula volt igazgatójának életét. Ezután szimpózium keretében emlékeztek meg Baranyai Decsi Csimor Jánosról, végül a Teleki Tékában Bányai Réka bemutatta a tudós tanár és kortársai műveiből rendezett könyvkiállítást. /Korondi Kinga: Tiszteletadás elődeinknek. 400 éve hunyt el Baranyai Decsi Csimor János. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2001. június 7.

Nagykenden befejeződött a kultúrotthon felújítása. Jún. 2-án tartották a kultúrotthon névadását, mostantól Petőfi Sándor Kultúrotthon a neve. Az ünnepségen a falu asszonyai közül néhányan előadtak egy darabot, amely leginkább egy hagyományos fonóra emlékeztetett, majd a falu versmondója, Rüsz Károly következett. Rüsz Teréz tanárnő Petőfiről tartott előadást, az ünnepséget a falu dalárdájának szereplése zárta. Ugyanaznap este a helyi fiatalok megtartották első előadásukat. /Korondi Kinga: Ünnep Nagykenden. Művelődési otthont avattak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2001. augusztus 29.

Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre emlékezik szept. 8. és 9-én Kibéd lakossága. Fellép a helyi dalárda, majd Kacsó Ildikó, a marosvásárhelyi rádió munkatársa ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát. Nagy Ferenc, az Országos Seprődi János Kórusszövetség elnöke előadást tart Seprődi Jánosról. Ezt követően koszorúzás lesz a kibédi múzeumnál és a Seprődi Háznál. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület jóvoltából tárlat nyílik meg Ismerkedés Békéscsabával címmel. Vasárnap az ünnepség falutalálkozó jelleget ölt. Istentisztelet után a környező települések futball-találkozója következik. A rendezvényre a békéscsabai vendégek mellett Kibéd összes testvértelepülése meghívót kapott: így küldöttséget várnak Zalaegerszegről, Zalalövőről, Szatymazról, Bakonyszombathelyről, ugyanakkor a kisrégióhoz tartozó községek polgármesterei is hivatalosak. /Korondi Kinga: Kibédi emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2001. szeptember 10.

Szept. 8-9-én kétnapos ünnepségnek adott otthont Kibéd. A rendezvény első napján a falu lakossága nagyjaira emlékezett: Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre. A nagyiklódi születésű Madaras Gábort a gyerekkorában itt eltöltött idő szorosan fűzte e településhez. A falu emlékszobát rendezett be tiszteletére. Seprődi János Kibéden született, és a ház, amelyben élt, ma is áll. Életútjáról Nagy Ferenc, a Seprődi János kórusszövetség elnöke tartott előadást. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület nyitotta meg tárlatát Békéscsaba anno címmel. /Korondi Kinga: Nagy elődökre emlékeztek Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2001. október 17.

Okt. 16-án megnyílt Marosvásárhelyen a Határon túli műemlékek kutatása és felújítása, melyet Sebestyén József és Káldi Gyula állított össze, bemutatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Teleki Alapítvány közös programját. A látogatók nem csak erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket látnak, hanem az egész Kárpát-medence olyan részein levő értékek felsorakoznak, amelyek az elszakadt országrészekben vannak. Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője elmondta: Az 1999-ben indított program első részében számos szakmailag át nem gondolt pályázat érkezett hozzájuk. Azóta a helyzet sokat javult. A támogatásokkal egyidejűleg a kedvezményezettek egy részében tudatosul, hogy nem elegendő időről időre nagyszabású helyreállítási munkálatokat végezni, sokkal fontosabb a tulajdonban levő épület folyamatos gondozása. /Korondi Kinga: Műemlékvédelmi kiállítás. Üzenet az utókornak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2001. november 27.

Erdőszentgyörgyön kilencedik alkalommal rendezték meg az amatőr színjátszók fesztiválját. Négy társulat, a hármasfalusi, a gyergyószentmiklósi, az erdőszentgyörgyi és a szászrégeni műkedvelők mutatkoztak be ezúttal. A szászrégeniek által előadott darab, Nóti Károly: Nyitott ablak sok helyen a profizmus határát súrolta (rendező Tamás Ibolya). A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás által támogatott fesztivál szervezői ígéretet tettek, jövőre is sor kerül a fesztivál megrendezésére. /Korondi Kinga: Amatőr színjátszó fesztivál Erdőszentgyörgyön? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

2002. január 12.

Jan. 11-i telekonferenciáján Adrian Nastase kormányfő elsősorban a 2002-es évre vonatkozó prioritásokat ismertette. A kormány ez évi legfontosabb feladatai a Nato-csatlakozásra való összpontosítás, a reform további végrehajtása, a korrupció felszámolása, a földek és erdők visszaszolgáltatása, és az állami hivatalokban az ügyfélfogadás jelentős javítása. Adrian Nastase beszámolt arról, hogy 2001-ben a rendőrség több mint 8200 korrupcióval vádolt személyt azonosított. Nastase kijelentette a kedvezménytörvényről, hogy a prefektúrák nem segíthetik azoknak az irodáknak a létrehozását, amelyek igazolványok kiosztását célozzák. A kül- és belügyminisztérium, valamint a közigazgatási minisztérium munkatársainak megkülönböztetett figyelemmel kell kísérniük a szóban forgó információs irodák működését. Kijelentette: nem szabad megengednünk, hogy a magyar munkáltatók etnikai alapon válasszák ki alkalmazottaikat. /Korondi Kinga: Telekonferencia. A tél még sok gondot okozhat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

2002. március 6.

Egy éves a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás (KTT). Az elmúlt évről Borbély Emma, a társulás ügyvezető elnöke számolt be. Két vállalkozó-találkozót szerveztek, a polgármesterek számára pedig a budapesti Szent István Egyetem szakemberei tartottak vidékfejlesztés témakörben szakmai tanácsadást. Lehetővé tették a kisvállalkozóknak, hogy az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy-napok keretében bemutassák népművészeti termékeiket. Eddig 6 pályázatukból 4-et pozitívan bíráltak el, és sikerült támogatást szerezniük. Munkájukat a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete is támogatta. Kiadtak egy prospektust Vendégváró értékek a Kis-Küküllő térségében címmel. A KTT ugyanakkor részt vállalt a szentgyörgyi hagyományos amatőr színjátszó fesztivál megrendezésében is. Elkezdődött a kistérségi stratégia összeállítása, ezzel párhuzamosan a korábban kiképzett fiatalok feltérképezik az egyes települések lakóinak gondjait, terveit stb. /Korondi Kinga: Egyéves a Kis-Küküllő menti Térségi Társulás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2002. március 7.

A Kis-Küküllő menti Egrestő faluban levő Árpád-kori, kazettás mennyezetű református kis templom restaurálása tavaly elkezdődött. A zsindelytető cseréjéhez, a javításához szükséges anyagiakat a svájci HEKS Alapítvány teremtette elő. Timár Erika egrestői lelkész hozzáfűzte, hogy számukra mindennél fontosabb a gyülekezet részvállalása. A 246 lelket számláló gyülekezet derekasan kivette a részét a felújításból. /Korondi Kinga: Restaurálják az egrestői templomot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

2002. április 17.

Kétnapos rendezvénnyel ünneplik e hét végén Erdőszentgyörgy lakói sárkányölő Szent György, a község névadójának ünnepét. Az ünnepségre Svájcból, Plan les Ouates-ből 15 tagú küldöttség, Celldömölkről és Bajáról pedig 4 tagú küldöttség érkezik. Plan les Ouates-tel és Celldömölkkel aláírják a testvértelepülési szerződést. A termékkiállítással egyidejűleg szarvasmarhák kiállítására is sor kerül, amelyet néhány mezőgazdasági gépek forgalmazására szakosodott cég termékbemutatója is kísér. Marosszentgyörgy egy héttel később ünnepli Szentgyörgy napját. A többnapos ünnepség egyik jelentős mozzanata a katolikus templomban tartott Szent György-napi (ápr. 24.) búcsús szentmise lesz, amelyen ez alkalommal bérmálásra is sor kerül. A bérmálás szentségét Jakubinyi György érsek szolgáltatja ki. /Korondi Kinga: Szentgyörgy-napi ünnepségek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

2002. április 23.

Erdőszentgyörgyön ápr. 20-21-én rendezték meg a Szentgyörgy-napi ünnepséget. Testvértelepülési szerződést írtak alá Celldömölkkel és Plan les Ouates-tel. Borbély László képviselő örömmel tudatta a jelenlevőkkel, hogy többszöri közbenjárására a kormány napirendre tűzte a bözödi templomok ügyét: az erdőszentgyörgyi római katolikus egyháznak 2 milliárd lejt, az unitárius egyháznak pedig 1 milliárd lejt utalnak ki. /Korondi Kinga: Kétnapos ünnepség Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

2002. április 30.

Ápr. 29-én Bukarestben a Román Akadémia és a Köztájékoztatási Minisztérium közösen szervezett A moldvai római katolikus csángók identitásáról címmel nemzetközi szemináriumot. Az Apador-CH és a Pro Európa Liga, amelyek 2001 decemberében egy átfogó tanulmányt készítettek a csángók azon csoportjáról, akik magyarnak vallják magukat, jelentkeztek a szemináriumra. A kapcsolattartással megbízott minisztériumi alkalmazott azonban azt nyilatkozta, hogy a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület akkreditálja a résztvevőket. Ez utóbbinak az elnöke, Bejan Gheorghe pedig egyszerűen megtagadta az engedély megadását a Pro Európa Liga, az Apador-CH és más egyesületek illetve újságírók számára. Ilyenként a Pro Európa Liga és az Apador-CH véleménye szerint a szeminárium a magukat magyarnak valló csángók elleni propagandának minősül és szöges ellentétben áll az Európa Tanács előírásaival. Az eljárás nemcsak az Akadémia hírnevén ejt csorbát, hanem a Köztájékoztatási Minisztériumén is, mivel maga a tény, hogy közpénzeken szervezett szemináriumra a meghívottak kijelölését nem közintézményekre bízzák, már önmagában megengedhetetlen egy jogállamban. Az érintett két szervezet, a Pro Európa Liga és az Apador-CH magyarázatot követelt a szervezőktől, és remélik, hogy a részt vevő nemzetközi szervezetek elhatárolják magukat a demokrácia elveit sértő eljárástól. /Korondi Kinga: Tiltakozik a Pro Európa Liga. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

2002. május 28.

Máj. 25-én végződött a kecskeméti Gáspár András Szakközépiskola 7 diákjának a gyakorlata Marosvásárhelyen. Székely Ildikó, az iskola aligazgatónője elmondta, hogy a két oktatási intézmény közötti kapcsolat már több éve tart és mára már testvériskolai szerződés is létrejött. Ennek megfelelően évente egy-egy csoport diák jön Magyarországról Marosvásárhelyre és innen oda. Idén 6 kecskeméti fiatal kőműves-tanuló érkezett gyakorlatra. Egyhetes itt-tartózkodásuk alatt persze jutott idő kirándulásokra és egyéb tevékenységekre is, így részt a csíksomlyói búcsún is. /Korondi Kinga: Cserediákok gyakorlaton. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

2002. július 19.

Harminchat alapító taggal Nyárádszeredában alakult újra az egykori Hangya Szövetkezet. A szövetkezeti tagok legalább egy részvénnyel rendelkeznek, melynek névleges értéke 100.000 lej. Czakó József elmondta, hogy sikerült megszerezni a jogi személyiséget a szövetkezetnek. A most megalakult szövetkezet jogutódja a Hangya Szövetkezetnek. Az alapító okirat szerint a szövetkezet majd a kistermelők által termelt javak forgalmazását vállalja fel. A tervezett, falvakban és városokban kiépítendő üzlethálózattal megteremtődik a lehetőség arra, hogy közvetítők nélkül szerezhessék be az egyes közösségek a legszükségesebbeket. A hiánycikkeket a szövetkezet előnyös áron felvásárolja a nagyforgalmazóktól, melyeknek cserébe a helyi termékeket kínálja majd. Szeretnék, ha más központokban is elindulna a Hangya Szövetkezet újraszervezése. /Korondi Kinga: Újraalakult a Hangya Szövetkezet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2002. augusztus 12.

Két éve folyt Radnóton a 195 tagú helyi római katolikus közösség templomának felújítására. A külföldi adományokból, illetve a hívek bőkezű adakozása nyomán összegyűlt pénzt a belső javításokra fordították. A Nagyboldogasszony oltalmába ajánlott templomot aug. 11-i búcsúja alkalmából dr. Jakubinyi György érsek megáldotta, ünnepi szentmise keretében. A szentmisére meghívták a város többi felekezetének lelkészeit és Cornea Vasile polgármestert. A polgármester a katolikus egyház tulajdonát képező és visszaszolgáltatandó radnóti kastélyt eladásra vagy bérbe adásra felkínálta. A kastély átadása után az épületet a radnóti katolikus plébániának kell őriznie. /Korondi Kinga: Nagyboldogasszony-búcsú Radnóton. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2002. augusztus 14.

Hármasfaluban e hét végén Szent István-napi ünnepségek zajlanak. Aug. 16-án a hármasfalusi általános iskola névadó ünnepségére is sor kerül. A Szent István nevére keresztelendő iskola nevének megváltoztatására a helyi tanács határozatot hozott, azonban a prefektúra közölte, ehhez a megyei bizottság kedvező véleményezése is szükséges. A tanfelügyelőség szóban a kérését negatívan véleményezte. Borbély László képviselő leszögezte: Nem egyedi esetről van szó. Az RMDSZ és a PSD protokollumának egyik pontja az volt, hogy a szóban forgó dekrétumot hatályon kívül helyezzék, és az utcák, terek, általános iskolák, művelődési intézmények névváltoztatásának hatásköre a helyi tanácsok hatáskörébe kerüljön. Azonban a dekrétumot még nem érvénytelenítették, noha ennek a határideje az egyezség szerint febr. 28-án lejárt. Sehol máshol az országban e téren nincs vita, csak a magyar névre átnevezendő iskoláknál. Borbély többször tárgyalt a prefektussal, szóbeli ígéretet kapott arra, hogy nem akadályozzák az iskolák átnevezését. Mégis megakadályozták.- Mindennek ellenére aug. 16-án megtartják a névadó ünnepséget. Az RMDSZ vezetősége év eleje óta több ízben felhívta a polgármesterek figyelmét, hogy az átiratok ellenére átnevezhetik utcáikat, tereiket, iskoláikat vagy művelődési otthonaikat. /Korondi Kinga: Akadályozzák a névadást. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2002. augusztus 19.

Aug. 18-án, vasárnap tartották Kibéden a Kibédi Seprődi János emlékünnepséget. A névadó 1874. augusztus 15-én született és ennek okán a faluban évente emlékünnepséget tartanak. Idén ezt összevonták a Szent István-ünnepséggel. A templomban Falka József református lelkész emlékezett meg államalapító Szent Istvánról. Az egybegyűltek ezt követően a Madaras Gábor Emlékmúzeumhoz vonultak és nem mulasztották el felkeresni a Seprődi család házát sem. /Korondi Kinga: Emlékünnepség Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2002. augusztus 26.

Augusztus 24-én Marosvásárhelyen a IV. Öregdiák Világtalálkozó részvevői ellátogattak a Bolyai Múzeumba, ahol Spielmann Mihály főkönyvtáros a Bolyai-kéziratok sorsáról beszélt. Az Öregdiákok Baráti Körének nevében Mátyás Zoltán számolt be arról, hogy gyémánt-, arany- és hűségfokozatú oklevéllel tüntetve ki azokat, akik jeles tettekkel, sikeres pályafutásukkal öregbítették az iskola hírnevét, vagy erkölcsileg illetve anyagilag támogatták az iskolát. A neves Bolyai-kutatók közül dr. Kozma Béla, dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor gyémánt Oláh Gál Róbert, Oláh Anna és T. Tóth Sándor, az iskola ma 90 éves egykori igazgatója aranyfokozatot kapott. A továbbiakban oklevéllel ismerték el mindazoknak a volt bolyais diákoknak a tevékenységét, akik tudományos illetve művészeti téren alkottak maradandót, akik kimagasló közéleti szerepet töltöttek, töltenek be. Gyémántfokozatú oklevelet nyújtottak át dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspöknek, dr. Sárpataki János nyugalmazott esperesnek és Tőkés Eleknek, akik elősegítették a Református Kollégium újraindulását. Az utolsó napon az emléktáblák leleplezése, a díszterem, sportpálya és tornacsarnok névadó ünnepsége, valamint koszorúzás után felolvasták a zárónyilatkozatot. Kiss József nyugalmazott tanár emlékezett az évtizedekig rejtegetett, megsemmisítésre ítélt emléktáblákról és a táblák méltó helyükre való visszahelyezéséről. Augusztus 25-től a Bolyai Farkas Líceum díszterme Bolyai János nevét viseli, a sportcsarnokot és a sportpályát a nagy hírű iskola két volt tanáráról, Horváth Andrásról illetve Fülöp Györgyről nevezték el. Horváth András (1911-1951) a "mozogj, sportolj, fejleszd magad harmonikusan!" életelvét tarisznyálta útravalónak minden tanítványa számára. Fülöp György tanár (1921-2001) életének több mint felét iskolája falai között töltötte el. A zárónyilatkozat szerint az oktatók és diákok sorából kiemelkednek a világhírű tudósok, Bolyai Farkas és fia, Bolyai János. Az iskola épületét, anyagi javait 1948-ban államosították, majd 1960-tól kezdődően fokozatosan egyre több román tannyelvű osztályt telepítettek az intézménybe, a magyar osztályok számának csökkentésével párhuzamosan. Felhívnak mindenkit, hogy az iskola magyar tannyelvű státusa visszaállításán és ennek a jellegnek megőrzésén munkálkodjon. A IV. Bolyai Világtalálkozó záróakkordjaként koszorúzási ünnepségekre került sor. /Antalfi Imola, Bodolai Gyöngyi, Korondi Kinga: Véget ért a IV. Öregdiák Világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án Koronkán a 200 éves református templom felújítását ünnepelték háladó istentisztelettel. Egy évvel ezelőtt hozzáfogtak a templomjavításához. Sikerült a templom falait, kerítését, orgonáját, csillárját stb. felújítani, az óra még nincs kész, de hamarosan az is működni fog. A szükséges összeg jelentős részét, a Barátok Határok Nélkül holland szervezet keretében a gramsbergeni és De Krim-i gyülekezetek tagjai adakozták. A falu önkéntesei is folyamatosan dolgoztak. Koronka 1200-as lélekszámú gyülekezetének ünnepén jelen volt Pap Géza püspök, valamint a holland támogatók jelentős csoportja. /Korondi Kinga: Felújították a 200 éves templomot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2002. szeptember 25.

Okt. 15-én lesz három éve, hogy megszólalt a Gaga Rádió Marosvásárhelyen és azóta is szüntelenül működik. Szept. 30-tól új műsorráccsal is meglepi hallgatóit a Gaga Rádió. Ezután az adó magyarul fog szólni reggel hattól este hatig. /Korondi Kinga: Hároméves a Gaga rádió. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2002. november 1.

A Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás hétvégi képzést indít. A Mocsáry Lajos Alapítvány által támogatott szociálismunkás-képzés célja, hogy a résztvevőkből majd a térség falugondnokai váljanak. Az elméleti előadások Gyulakután lesznek. /Korondi Kinga: Falugondnok- képzés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1/

2002. november 25.

Tizedik alkalommal került sor Erdőszentgyörgyön az amatőr színjátszók fesztiváljára. Fellépett a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színházi társulat, a hármasfalui kultúrház társulata, a balavásáriak, a marosszentgyörgyi Kolping Alapítvány társulata és a helyibeliek csoportja. /Korondi Kinga: Jubileumi színjátszó fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2003. március 4.

Megjelent Marosvásárhely háromnyelvű turisztikai kalauza. A magyar nyelvű rész helyesírási hibáktól hemzseg, és következetesen csak román nyelvű utcaneveket tartalmaz. A polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat közös kiadásában megjelentetett kötet magyar nyelvű szövegeiben még az ékezetek is hiányoznak. A kötet szerint a római katolikus plébániatemplom például a Trandafirilor tere 61. szám alatt, a városháza a Primariei, a Köpeczi-Teleki ház pedig a Revolutiei utcában áll. A kötet szövegét románból magyarra Korondi Kinga fordította. A könyvet Spielmann Mihály és Káli Király István tanácsosok lektorálták, akik elmondták, hogy a magyar szöveget ellenőrizték, azonban a polgármesteri hivatal szerkesztői az utcaneveket visszarománosították. /Antal Erika: Helytelen ismertető. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2003. március 20.

Kisebbségben van Dicsőszentmárton római katolikus egyházközsége. Dicsőszentmártonban az unitárius vallás meggyökerezésétől kezdve nem volt katolikus közösség egészen 1899-ig, amikor 100 család újraalakította azt. A századik évfordulóra felújított Szent Márton-templom minden ünnepi szentmisén megtelik hívekkel, de amint Csala László esperes közölte, a 25 évvel ezelőtti 800-as lélekszámhoz képest ma az egyházközségnek mindössze 480 tagja van. - Felismerve, hogy kettős kisebbségben vagyunk, mélyebb és inkább befele forduló életet próbálunk élni, mondta Csala László. Nagymértékű az elvándorlás Marosvásárhelyre, Magyarországra, Olaszországba. Tavaly csak 4 keresztelő volt Dicsőszentmártonban, 3 a filiaként hozzájuk tartozó Küküllőváron és 9 személyt temettek. /Korondi Kinga: Kettős kisebbségben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2003. március 31.

Két és fél éves program zárult márc. 29-én Szovátán a Teleki Oktatási Központban. Négy ország öt közösségépítő szervezete, a szlovákiai VOKA, a lengyelországi CAL, a magyarországi Közösségfejlesztők Egyesülete, a Román Közösségfejlesztők Egyesülete valamint a SZEKE (Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete) ugyanis 2001-ben elhatározta, hogy közösen próbál meg egy mindannyiuk számára érthető közös szaknyelvet meghatározni, majd ezt követően közös régiófejlesztési koncepciót dolgoznak ki. A program keretében szervezetenként négy-négy tréner kiképzésére is sor került, akik majd lakóhelyükön egyéves programot vállaltak fel. Most ezeknek a programoknak a bemutatása mellett a kétéves munkát kiértékelték. Balla Zoltán, a SZEKE vezetője szerint a minőségi munka folyamatokat generál, közösségi döntéseket készít elő. A cél pedig az volt, hogy az emberek jobban érezzék magukat, életminőségük javuljon, de ezt mérni nem tudják. /Korondi Kinga: Közösségépítők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2003. április 8.

Ápr. 5-én Szentgericén a 210 éve Székelyszentmiklóson született Tiboldi Istvánra emlékeztek, aki 25 évig volt falujukban iskolamester. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök példaként állította a mai tanítók elé Tiboldi Istvánt. A helyi unitárius lelkész, Balázs Sándor köszöntötte a vendégeket. A szentgericei Tiboldi Alapítvány megvalósításairól kiadvukban adtak hírt. Az alapítványt 1996-ban jegyezték be azzal a céllal, hogy orvosi rendelőt és mellé szolgálati lakást építsenek. Minekutána az orvosi rendelő és gyógyszertár már két éve működik, sőt egy éve a fogorvosi rendelő is elkészült, az alapítvány új célkitűzéseket talált. Mercedes kisbuszuk Szentgerice a falut a világgal összeköti. Az alapítvány ösztöndíjalapja a gyermekek továbbtanulását támogatja, továbbá az idős rászorulókat. /Korondi Kinga: Tiboldi-napok Szentgericén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2003. május 20.

Gógánváralján jól működő támogatási rendszer alakult ki, melynek egyik eredményére volt a gyülekezeti ház felavatása. A Bonyha községhez tartozó, közigazgatásilag egy településnek számító Gógán és Váralja falukban két református közösség működik és két lelkipásztort tartanak el. A 350 lelkes gógánváraljai közösség 1991-től testvérközösségi kapcsolatokat ápol egy holland egyházközséggel. A hollandok 12 éve rendszeresen ellátogatnak a településre. Először az iskolát renoválták, aztán a templomfal egy részét javították. A hollandok működtetik az ösztöndíjprogramot: minden gógánváraljai diák, aki tovább szeretne tanulni, támogatásban részesül. Idén 13 diák kapott ilyen jellegű segélyt. A holland támogatók rendszeresen ellenőrzik, hogy adományaikkal valóban az történik-e, amire szánták. /Korondi Kinga: Gyülekezeti házat avattak Gógánváralján. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2003. május 29.

Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. Geoana ugyanis elítélte a kolozsvári márciusi fórumot. Kincses Előd, aki szónokként jelen volt a fórumon úgy vélte: amennyiben az állítás igaz volna bűnügyileg elmarasztalható lenne minden résztvevő. Ezért az ügyvéd a külügyminiszter erkölcsi elmarasztalását valamint 1 lej erkölcsi kártérítést követelt a kilátásba helyezett perben. Ám mint mondta, ha Geoana nyilvánosan visszavonja kijelentését, ő sem késlekedik visszavonni a panaszt. A mintegy két hete iktatott panasz nyomán az első kijelölt tárgyalási határidő a Marosvásárhelyi törvényszéken jún. 6-a lesz, de ezen csak az ügy halasztását fogják kérni. A fenti ügy mellett Kincses Előd részletesen ismertette az erdőszentgyörgyi tanács ellen indított pert. Ebben Molnár József volt erdőszentgyörgyi RMDSZ-elnök védőügyvédjeként a helyi tanács azon döntését kifogásolták, hogy a megüresedett tanácsosi helyre nem az RMDSZ-listán elsőként szerepelő korábbi RMDSZ-elnököt javasolták, hanem a listán utána következőt. Ezt a határozatot már a prefektúra is megtámadta, így a két per összekapcsolása után június 2-án kerül sor a tárgyalásra. Molnár Józsefet, aki a Reform Tömörülés tagja volt, jogtalanul állították félre, ami arra utal, hogy az igazságot nem mindenhol osztják egyformán. Ezért polgári kártérítést követel Kincsesn, valamint 100 millió lej erkölcsi kártérítést, mivel az ügy kapcsán olyan kijelentések is elhangzottak, hogy Molnár József fegyelmi kihágásokért elítélhető. Kincses Előd beszámolt két ingatlan éppen zajló peres ügyeiről is. - Politkai "ízű" a volt Köpeczi-ház visszaszolgáltatásának ügye is, hiszen az elsőfokú döntés alapján nem szolgáltatnák vissza a lakás felső emeletét, melyet korábban a ma már nem létező Városi Klinikai Kórház használt - fogalmazott Kincses Előd. Az ügyvéd hasonlóképpen törvénytelennek tartja a Kistemplom tér 4 szám alatti ingatlan ügyében hozott elsőfokú döntést. /Korondi Kinga: Kincses Előd Geoana külügyminisztert pereli. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

2003. június 13.

Az új rendelkezés értelmében végleges hitoktatói állást csak akkor hirdetnek meg, ha egy iskolában legalább egy fél szabad katedra létezik, és ez legalább négy évig ugyanígy marad. A rendelkezés megalkotói úgy képzelték el, hogy csak olyan iskolaigazgató hívjon iskolájába hitoktató tanárt, aki legalább négy évig munkát tud biztosítani. Az ortodox felekezetűekkel nincs is baj. Van gyerek elég, a fél katedrák is kikerülnek. Vallási szempontból szórványnak nem számító helyeken (Csíkszeredában a római katolikusoknak, illetve Marosvásárhelyen a reformátusoknak) a magyar hitoktatóknak is könnyebb a helyzetük. De mit tehetnek a szórványban élők? Marosvásárhelyen például jelenleg egyetlen végleges katolikus hitoktatói állás sincs. /Korondi Kinga: Hitoktatók mint vándormadarak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998