udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Koszti Ildikó

2001. február 23.

Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./

2001. május 25.

Vántsa Judit elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző könyvtár szakát, majd 2000-ben sikeresen felvételizett a Szegedi Tudományegyetem könyvtár-informatika szakára. 1990-től Kézdivásárhelyen a Városi Könyvtárban dolgozik, egy hónapja pedig az intézmény vezetője. A ma könyvtárának nem csak az a szerepe, hogy dokumentumot, könyvet szolgáltasson, hanem a legfontosabb, hogy információhoz juttassa az oda betérőt, ismertette a helyzetet. A könyvtár-informatikusnak pl. nagy szerepe lehet egy helyismereti adatbázis létrehozásában. A hazai könyvtárak nagy részében az a legnagyobb gond, hogy az állományok nincsenek kellőképpen feldolgozva. A 70-es években megszűnt a felsőfokú könyvtáros-képzés, ami szakemberhiányhoz vezetett. A könyvtár műszaki felszereltség nagyon szegényes. 2001-ben elképzelhetetlen kellene hogy legyen egy könyvtár tévé, video, fénymásoló, internet nélkül. Ezek hiánya óriási hátrányt jelent számukra. -Meg kell oldani a fűtést is, hiszen a kilenc teremből csak kettő fűthető. Vántsa Judit részt vett Csíksomlyón egy tanfolyamon, ahol több erdélyi könyvtár képviseltette magát. Sajnos a résztvevő hét könyvtár (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Borszék és Kézdivásárhely) közül a legelmaradottabb, a legszegényebb a kézdivásárhelyi. Például Gyergyószentmiklós könyvtára 100 ezer kötetes állománnyal rendelkezik és tíz könyvtárosa van. Kézdivásárhelyen 60 ezer kötetre négy könyvtáros jut. /Koszti Ildikó: Emberközelben Vántsa Judit. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./

2003. március 25.

Rendhagyó esemény színhelye volt márc. 21-én Kézdivásárhelyen a Csipkerózsika Napközi Otthon, az országban nem jelent meg eddig napközi által kiadott évkönyv. A napközi otthon 1981-ben kezdte meg működését, 1995-ben vette fel a Csipkerózsika nevet. A közel százoldalas évkönyv bemutatóján kézdivásárhelyi és környékbeli tanintézmények vezetői vettek részt. Koszti Ildikó szerkesztő és Gál Klára igazgató elmondta: az évkönyv fő célja, hogy megismertesse a város lakóival, elsősorban a kisgyermekes szülőkkel az óvodát, betekintést nyújtson az intézmény mindennapi életébe. /Iochom István: Kézdivásárhely. Évkönyvbemutató a Csipkerózsika Napköziben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2008. november 5.

Új hetilap jelenik meg Székely Újság néven Kézdivásárhelyen, november 6-án. A magát közéleti hetilapként meghatározó új kiadványt a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A lapigazgató Sántha Attila költő, író, aki egyben a kiadó egyesület elnöke. Sántha Attila elmondta: független, pártatlan hetilapot kívánnak szerkeszteni, amelyet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem tud majd befolyásolni. Eddig Felső-Háromszék lakossága egyetlen regionális hetilapból, a 12. éve működő Székely Hírmondóból értesülhetett a vidéket érintő hírekről. A kezdetben 5000 példányban megjelenő Székely Újságot Felső-Háromszéken, valamint Orbaiszék és Sepsiszék egyes településein is terjesztenék. A Székely Újság felelős szerkesztője Zs. Ambrus Ágnes magyar szakos tanfelügyelő, szerkesztői Koszti Ildikó, Ferencz Éva, Jancsó Katalin és Salamon Balázs. A lap jogelődje a Kovács J. István által szerkesztett, az 1900-es évek elején megjelent, Kézdivásárhely történelmének leghosszasabb életű hasonló nevű hetilapja, amelyet néhány lelkes helybéli 1989 karácsonyán adott ki újra /1991. márciusáig jelent meg/, a rendszerváltás idején a mostani lapigazgató és felelős szerkesztő is részt vett annak szerkesztésében. /Bartos Lóránt: Új lap, hajlongás nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ 2002 márciusában jelent meg a Székely Újság harmadik sorozata, melyből csak kilenc szám látott nyomdafestéket. /Iochom István: Újraindul a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998