udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovách Imre

2004. szeptember 18.

Tizenegy országból 26 professzor, illetve doktorandus részvételével kezdődött meg szept. 17-én Csíkszeredában az Európai Vidékszociológiai Társaság őszi iskolája. Rostás Zoltán professzor, a Sapientia–EMTE Csíkszeredai Karainak dékán-helyettese kifejezte örömét, hogy ilyen rangos nemzetközi szemináriumnak adhatnak otthont. A vidéki térségek kutatása és fejlesztése szakértőinek szemináriuma egyaránt tanulási alkalom és szakmai eszmecsere, hangsúlyozta a professzor. Kovách Imre, az MTA osztályvezetője elmondta, azért javasolta a megyeszékhelyet a rendezvény helyszínéül, mert a világ nem sokat tud erről a régióról, a helyi kultúráról. /Szüszer-Nagy Róbert: Sapientia–EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2005. február 2.

Az erdélyi magyar népesség jelenlegi helyzetét feltáró kutatás eredményeinek bemutatásakor Biró A. Zoltán társadalomkutató a romániai magyarságról kialakult kép felülvizsgálatát ajánlotta. Elmondta, hogy általános vélekedés szerint a romániai magyarok körében a különbség a szórványvidék és a tömbmagyarság között van. Azonban sokkal komolyabb gondot jelent az a modernizációs szakadék, ami a falu és város, a községközpont és nem községközpont falu között felmerül. A romániai magyar felsőoktatás kapcsán egyre gyakrabban hangoztatják a túlképzés veszélyét. Valójában még mindig magas a felsőfokú tanulási igény. Gyakran mondják, hogy szétesett, irány nélküli a romániai magyarság. Ugyanakkor a vizsgálat szerint van szervezettség, azonkívül van kapcsolódás a politikai érdekképviselethez, a különféle egyházi és civil szervezetekhez. Ugyancsak sokan emlegetik, hogy mindenki elmegy, ha megkapják a kettős állampolgárságot. Ez sem így van. A kutatás feltárta, hogy meglehetősen tagolt a romániai magyar társadalom, és várható e tagoltság fokozódása. A magyarországi támogatás szempontjából ez azt is jelenti, hogy egyetlen sűrített támogatáspolitikai alapelvvel – például Szülőföld-program vagy kettős állampolgárság – nem kezelhető az egész kérdéskör. /Guther M. Ilona: Milyen is valójában a romániai magyarság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja (Csíkszereda), a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete munkatársaival közösen az erdélyi magyar lakosság jelenlegi helyzetét feltáró kutatást végzett. Az eredményeket az MTA PTI és a KAM munkatársai ismertették a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Laki László (MTA PTI) a földbirtoklásról és földhasználatról beszélt. A megkérdezettek kétharmada jelezte, hogy családjának van megművelhető földterülete. A különböző földtulajdonok közül a szántó a legelterjedtebb (55%). Ezek a földbirtokok elaprózottak, közel felük (46%) egy hektár alatti, s emellett szétdaraboltak is, azaz nagy részük 3-4 vagy még több tagból áll. A bérleti forma nem igazán terjedt el Erdélyben, ez konzerválja a birtokok elaprózottságát és szétdaraboltságát. A gazdaságok felszereltsége és gépesítettsége alacsony, sok a családtagok által végzett kézi munka. Kovách Imre (MTA PTI) a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat vizsgálta. Esetükben szigetszerű modernizációról beszélhetünk. Valószínűleg a szerződéssel rendelkező gazdaságok lesznek a várható termelés-koncentráció nyertesei Ösztönözni kell a nagy magyarországi befektetők, termeltetők, illetve a romániai magyar gazdák romániai földvásárlását. /Guther M. Ilona: Milyen is valójában a romániai magyarság? Szociológiai kutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998