udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Árpád

1992. február 1.

Ősz Erőss Péter elmesélte életét, aki akár kiválasztottnak is nevezhető. Ő azon kevés moldvai csángók egyike, akinek sikerült magyar értelmiségivé válnia. Ősz Erőss Péter 1935-ben született Pusztina moldvai csángó faluban. Pusztina tiszta magyar falu volt. Nagy szegénységben éltek. Otthon magyar nyelvű Bibliájuk volt, apja abból tanította őt és testvéreit magyarul olvasni. Péter nagyon szeretett olvasni, a falu papja egyre mondta a családnak, hogy ezt a fiút taníttatni kell. A pap tanácsára a iasi-i szemináriumba ment Ősz Erőss Péter. Az udvaron egy másik csángó fiúval magyarul beszélgettek, erre az egyik tanítójuk lekent egy hatalmas pofont, mondván, az ördög nyelvén itt nem lehet beszélni. Ősz Erőss Péter egy évet végett a szemináriumba, akkor feloszlatták a szerzetesrendeket, bezárták a szemináriumot. Nagy változás történt, alig akarták elhinni: a csángó falvakban sorra megnyíltak a magyar iskolák. Ő is magyar iskolába járt. Az elemi iskola elvégzés után folytatta a tanulást, felvették Kézdivásárhelyen a pedagógiai középiskolába. A középiskolát befejezve jelentkezett Kolozsvárra, a Bolyai Egyetemre. Felvették, életének öt legszebb éve következett. Megismerkedett a csángókkal foglalkozó tanárokkal és Kallós Zoltánnal. Az egyetem után Kovásznára került tanárnak. A hatvanas évek végén a Fábián Ernő igazgató leváltása miatti áldatlan állapotok miatt Sepsiszentgyörgyre ment, a megyei könyvtárban helyezkedett el. Ősz Erőss Péter 1981-ben hozzászólt a Flacara lapban kibontakozó vitában egy Dumitru Martinas nevű botcsinálta történész fércművének értékeléséhez /Marinas könyvében azt bizonygatta, hogy a csángók románok/. Ő bátran kiállt az igazság mellett, ezt a vitát a szerkesztőség lezárta, nem adott e teret annak, hogy Ősz Erőss Péter kifejtse érveit. A hírhedt titkosrendőrség már előbb is figyelni kezdte őt, sokszor behívatták, kihallgatták, megfenyegették, értékes könyveit, néprajzi jegyzeteit az ismételt házkutatások alatt elkobozták. A folyamatos zaklatás következtében Ősz Erőss Péter idegei felmondták a szolgálatot, kórházba kellett vinni. Felépülése után sem hagyta abba a rendőrség a zaklatását, még 1989 novemberében is kapott idézést. ? Az 1989-es változás után megindulhatott a Csángó Újság, a szerkesztője Ősz Erőss Péter. /B. Kovács Árpád: A félelem és az összetartás leckéi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18.,folytatás: jan. 25., febr. 1-2./

1998. március 5.

Március 5-8-a között Félix-fürdőn rendezik meg a VI. Partiumi Önkormányzati Konferenciát. A Vállalkozó önkormányzatok-önkormányzati vállalkozások címmel a HTMH és a Bihar megyei RMDSZ szervezésében sorra kerülő rendezvényen előadást tart többek között Borbély László területfejlesztési államtitkár, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Seres Dénes szenátor, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Romániából, Magyarországról Kovács Árpád helyettes államtitkár, Markotay Sándor és Abos Hugó a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból, Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztériumból. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 1221. sz./

2000. február 17.

A budapesti Hallássérültek Szent József Otthona Pasztorációs Központjának segítségével Kolozsváron is beindult a halláskárosultak lelkigondozása, a piarista templomban. A pasztoráció vezetője Kovács Árpád pap, a jelnyelvi közvetítő pedig Domokos Botond. Vizi Ildikó tanárnő elmondta, hogy a hallássérült pasztorációt főképpen a Csíki-medencéből és Felső-Háromszék vidékéről érkezett, Kolozsváron tanuló halláskárosult gyermekek szülei igényelték. /Hallássérültek lelkigondozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2001. március 20.

Kádár István esperes, kolozsmonostori plébános és Kovács Árpád, a Szent Mihály templom segédlelkésze március 17-én felszentelte a kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata Szent Kamill otthonában lévő kápolna harangját. Ez jelentős állomása a kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata és Tokay Rozália építő, intézményteremtő és lélekápoló munkájának. A Szent Kamill otthon alapkövét 1996. április 16-án tették le. A magyar mozgáskorlátozottak gondozása és ellátása végett épülő ötszintes, 3.870 négyzetméter felületű otthon létesítése - elsősorban osztrák segélyszervezetek és a Szent Kamill Rend támogatásával - a mai napig több mint 4 milliárd lej (közel 50 millió forint) értékű adomány hasznosítását jelenti a rászorulók számára. /Felszentelték Erdély első Szent Kamill kápolnájának harangját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2001. április 26.

A magyar és a román Állami Számvevőszék együttműködési megállapodásáról tárgyalt a hét elején Bukarestben Kovács Árpád és Ioan Condor, a román számvevőszék vezetője. A mostani megbeszéléseken meghatározták az együttműködés fő területeit. Ezek: az uniós felkészülés tapasztalatainak cseréje, a szakembercsere, a privatizáció ellenőrzésével kapcsolatos segítségadás, a nemzetközi konferenciákon való közös fellépés. /Számvevőszéki együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2001. október 15.

Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2003. december 9.

Aradon megtartotta tisztújító közgyűlését az Alma Mater Alapítvány, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bognár Levente, Arad alpolgármestere örömét fejezte ki, mert az aradi magyarságnak sikerült összefogni a bentlakás érdekében és megvalósítani azt, amit lelkes emberek egy csoportja tűzött ki célul. Hadnagy Éva ismertette a Wieser Tibor Alap évi jelentését, elmondva, hogy az elmúlt évben számos rendezvényt (véndiák-találkozó, atlétikai verseny, kirándulás) sikerült támogatni és a Szövétnek kiadására is jutott pénz. A bentlakásul szolgáló épület helyrehozása 12 év küzdelembe, négy év munkába és 300 ezer dollárba került. Az utolsó simítások még hátravannak. Balta János, a Nyugati Jelen vezérigazgatója a magyar diákok felkutatásának és a vidéki magyar bentlakások létrehozásának jelentőségéről beszélt. Kovács Árpád felajánlotta az alapítványnak ménesi telkét, ahol a csikys diákok táborozhatnak majd. /Karácsonyi Zsolt: Küzdelem, munka, pénz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2005. október 20.

Az augusztusi árvíz által lerombolt házak újjáépítése az eredeti határidőig, november 30-ig befejeződhet Hargita megye településein – ígérték meg a polgármesterek október 19-én a prefektusi hivatal által szervezett találkozón. Siménfalva községben tizenkét házat építenek, ezekből tizenegynek elkészült az alapozása, tíznek az alsó szintje, nyolcnak már a teljes falazata. Farkaslakán a 16 újjáépítendő házból nyolcat csak jövőben építenek fel a tulajdonosok kérésére, akik nagyobb épületeket szeretnének, mint ami a típustervekben szerepel. A másik nyolc ház néhány hét alatt elkészül. Farkaslakán egy újabb szakértői felmérésre lesz szükség, mert a megerősítésre szoruló házak száma nagyobb a korábban megállapított 19-nél. A Bögözhöz tartozó Dobóban Kovács Árpádék otthona is lakható lesz télre. Hasonlóan bíznak a határidő betartásában Tusnád, Felsőboldogfalva és Tölgyes elöljárói is. /Kovács Attila: Határidőre befejezhető az újjáépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

2006. március 18.

Az Erdélyi Művészet, a Székelyudvarhelyen megjelenő művészeti folyóirat /főszerkesztője Veres Péter/ 22. számában Kincsek röjtökben címmel Kovács Árpád, a kortárs magyar művészet különböző műfajokkal kísérletező képviselője és a néhány évvel ezelőtt elhunyt budapesti Veress Pál festő- és grafikusművész életútját, művészi pályáját mutatja be. Szűcs György budapesti művészettörténész a Nagybánya-jelenséget elemezte. Kozma Erzsébet (1879–1973) „szobrásszá válásának és életútjának néhány biztosabb adatra támaszkodó földerítését” tűzte ki céljául Murádin Jenő. Öt kolozsvári festő, Fülöp Antal Andor, Incze János Dés, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor és Szolnay Sándor munkáiból 2005 őszén Budapesten rendezett kiállításról Sümegi György művészettörténész írt. A lap közölte továbbá Bíró József erdélyi kastélyokat bemutató sorozatának IV. részét, valamint a 2005. évi EMKE-díjasok névsorát. /Művészsorsok az Erdélyi Művészetben. Kultpárlé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2006. május 9.

Május 7-én Kisbácsban felavatták a katolikus egyház kultúrtermét, a fiatalok előadták az Örök titok című színdarabot, Kovács Árpád rendezésében, majd köszöntötték az édesanyákat. /Török Á. Rebeka: Kultúrterem-avatás. Kisbács. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2006. június 21.

A vasárnapi Székely Nemzetgyűlést elítélő levél érkezett a Nyugati Jelen szerkesztőségébe Ditróból. Szerzői a következőket írják: “A magyar kormány, a Katolikus Egyház, az RMDSZ, az MPSZ, SZNT és EMNT figyelmébe. A ditrói közösség elkötelezett híve a demokráciának és a szólásszabadság gyakorlásának, amellyel szöges ellentétben áll a falunkban tervezett elnemzetlenítő gyűlések elvével. Tiltakozunk magyar közösségünk önjelölt képviselőinek azon szándéka ellen, hogy a ditrói napok szellemiségét bármiféle Székely Gyülevész célokra kisajátítsák. Megítélésünk szerint az ilyen jellegű tevékenységek sárral fröcskölik be a demokrácia eddigi vívmányait, összetévesztve a szólásszabadságot az előre gyártott eszmék diktatórikus terjesztésével, összetévesztve egy exkommunista parancsnokság alatt álló gyülevész, munkanélküli és tehetségtelen hordát az igazi Nagy Székely Nemzetgyűléssel. A ditrói lakosság ezúton fejezi ki nemtetszését arra vonatkozólag, hogy véleményük kikérése nélkül néhány jól ismert volt kommunista káder – mint például Csapó József, Fekete Károly és Borsos Géza, a tudományos szocializmus fejlesztésének szaktekintélyei saját érdekeiknek megfelelően használja fel a trianoni szerződés aláírásának évfordulóját. Amennyiben az igazság ezeknek  a jövevényeknek az oldalán áll, amennyiben cselekedeteik által csupán jót tesznek velünk, felkérjük őket, hogy a saját portájukon rendezzenek kis- és nagygyűléseket! Nincs szükségünk arra, hogy egy háromszéki munkanélküli idejöjjön feltalálni a spanyolviaszt, miután tervei dugába dőltek mind Udvarhelyen, mind Brüsszelben. Mindaz, amit izgágaságaik elértek, az volt, hogy román zsebpártokkal kössenek szövetséget, és az, hogy okot adjanak a szélsőséges román tömörüléseknek a székelyföldi rendfenntartó erők növelésére, jelentősen hozzájárulva a régió elrománosításához, vagy Isten ments, a marosvásárhelyi események megismétléséhez. Hívatlan vendégek vagytok mifelénk. Ne feledjétek, hogy mi is ott leszünk.” A levelet Mezei József, Bajkó Imre, Fülöp Sándor, Hompoth Ferenc, Simon Mária, Tamás Anna Mária, Csibi Erzsébet, Hompoth Antal, Köllő István, Csibi József, Kovács Árpád és Bíró András írta alá. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2006. augusztus 24.

A tömeges emlékezet- és tudatvesztés korában parancsoló szükségszerűséggel bírnak ezek a találkozók – jelentette ki Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök augusztus 22-én Debrecenben, a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójáról szólva. A világtalálkozó záró istentiszteletén, a Református Nagytemplomban a püspök emlékeztetett a 2004. december 5-i népszavazásra, amely „kérdőjelként, felkiáltójelként végigkísérte vagy árnyékolta a világtalálkozó szinte minden mozzanatát, minden helyszínét”. A Nagytemplomban ott volt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is. Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a záró istentiszteleten tolmácsolta az erdélyiek üdvözletét, majd az egységről beszélt, s kijelentette: Erdély népe több mint 80 esztendeje szívében, lelkében hordozza a magyar nemzethez tartozását. „Erről lemondani nem akarunk és sohasem fogunk” – tette hozzá. Papp Géza szerint a mostani világtalálkozó is nyilvánvalóvá tette, hogy „hibás politikai diktátumok, hibás politikai döntések nem fognak közénk állni”. /Véget ért a magyar reformátusok világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2007. január 20.

Megjelent az Erdélyi Művészet 25. száma. A lapindító Veres Péter sem remélte, amikor évekkel ezelőtt Székelyudvarhelyen létrehozta hiánypótló kiadványát, hogy elérkeznek a VII. évfolyam 3. számához. Művészettörténész, műkritikus, művészeti író munkatársak színvonalas írásaikkal tartják fenn az interneten is olvasható, sokfelé eljutó lapot. Ebben a számban Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra települt, de szülőföldjéhez azóta is sok szállal kapcsolódó Kádár Tibor festőművész „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia egy nemrég elhunyt keramikus, Szabó Bokor Márta hagyatékát méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményéről közöl összefoglalót. Folytatódik a lapban Biró József Erdélyi kastélyok sorozata, amely immár a VII. fejezeténél tart. /( nk ): Erdélyi Művészet 25. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

2007. június 30.

A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat – főszerkesztő: Veres Péter – 25. számában Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra áttelepült Kádár Tibor festőművésznek a Duna Televízió székházában kiállított „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia a nemrég elhunyt jeles keramikus művészre, Szabó Bokor Mártára emlékezett és Jakobovits Márta nagyváradi képzőművész kolozsvári művészeti kerámia kiállítását méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményét mutatta be. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2007. október 28.

A kisbácsi plébánia színjátszó csoportja nemrég színre vitte P. Jánossy Béla Türingia rózsája című négyfelvonásos, történelmi hűséget és mély lelkiséget sugárzó színdarabját. A lelkes csoport Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800 éves jubileuma alkalmából ismét előadja a színdarabot október 26-án a kolozsvári Szent Kamill Otthon dísztermében. /(Kovács Árpád): Színházi előadássorozat Árpád-házi Szent Erzsébetről. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./

2008. január 5.

A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat küllemében is igyekszik felzárkózni igényesen színes tartalmához. A múlt évben napvilágot látott 27. lapszám fedőlapján immár színesben tekinthető meg Maszelka János Lófürösztés című pasztellje. A folyóiratban Agyagba zárt hagyaték címmel Róth András Lajos és Vetró András László Károly kályhacsempe rekonstrukcióit elemezte. A marosvásárhelyi Damján B. Sándor a Cseke Péter szerkesztésében megjelent Buday György és Kolozsvár /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/ című kötetről írt. Megjelent Kovács Árpád A székelyudvarhelyi ferences templom /Litera-Veres Kiadó, Székelyudvarhely, Pro memoria sorozat/ című könyve. /Az Erdélyi Művészet színváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2008. április 25.

Gyergyóditróban a lakosok tiltakoznak a tervezett szienitbánya ellen, a bányanyitást megakadályozzák, akár erőszakkal is. Az olasz cég álláspontja: a szienitet kitermeli, akár csendőrségi felügyelet mellett is. Az olasz cég képviselője kijelentette, hogy jogilag nem akadályozható meg a bánya megnyitása, „a kitermelésre felhatalmazó húszéves bérleti szerződés ugyanis érvényes”. Kovács Árpád András, a Ditró Közbirtokosság alelnöke jelezte, a közbirtokosság fellebbezést nyújtott be. „Az RMDSZ fejlesztési politikája egyértelmű: azt támogatjuk, amit a lakók szeretnének” – hangsúlyozta Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támogatja a bányanyitást. Az olasz cég képviselője szerint Verestóy Attila szenátor üzletember hajlandó lenne jelentős összeggel beruházni a bányába. Verestóy nem cáfolta a hírt, de hozzátette, a befektetés csak abban az esetben jön létre, ha nem ütközik a helyi közösség többségi véleményével. Szerinte a bánya több száz munkahelyet teremt és nem jelent veszélyt a természeti környezetre. „Ha megnyitják a bányát, ki fizeti meg a turizmus, vadászat, méhészkedés, mezőgazdaság visszaeséséből származó jövedelem-kiesést? A bányatervben legtöbb 26 munkahely szerepel, Gyergyóditró lakossága pedig közel hatezer fő. A bánya megnyitása kizárólag a befektetőnek jó üzlet” – hangsúlyozta Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Aggodalomra ad okot a radioaktivitás kérdése is, ugyanis az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete, radioaktív anomáliákat mutat, létezik itt radioaktív urán, tórium és kálium is – igazolta az állítást Huszár Jenő gyergyói geológus. /Barabás Márti: Csend-völgyben bányazaj. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2008. december 11.

Gondok vannak Hargita Megye Tanácsának munkamódszereivel és a megyei önkormányzat vezetésével – állítják a Magyar Polgári Párt Hargita megyei képviselőcsoportjának gyergyói tagjai. Árus Zsolt és Kovács Árpád-András az MPP színeit képviselő megyei tanácsosok fél év elteltével beszámoltak a sajtónak a megyei önkormányzat tevékenységéről. Ez idő alatt születtek fontos, szükséges döntések, azonban hibás döntéseket is hozott a testület, ráadásul törvénytelenségeket is elkövetett. /Lázár Hajnal: Beszámolt az MPP-frakció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2009. február 5.

Nincs változás Hargita megyében a megyei tanács háza táján, továbbra is fejetlenül működnek a dolgok – állította Árus Zsolt, az Magyar Polgári Párt színeit képviselő megyei tanácsos. A januári megyei testületi ülés egyfajta horroresemény volt – fogalmazott Árus Zsolt. Elmondta, a határozattervezetek sorozatos módosításai az ülés előtt gyakorlatilag lehetetlenné tették a döntéshozatalt. Döbbenetesnek tartja azt, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke menedzsert akar alkalmazni, aki segíti munkáját. Ezzel gyakorlatilag bevallotta, hogy nem tudja elvégezni a munkát, amit vállalt. Az MPP megyei képviselőcsoportjának másik gyergyói tagja, Kovács Árpád András szintén negatív tapasztalatokról számolt be. Nehezményezte, hogy többször olyan határozattervezetekre bólint rá a testület, melyek már elvégzett munkálatokra vonatkoznak. /Lázár Hajnal: Neheztel az MPP-frakció. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998