udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Albert

1991. május 11.

Szilágyi Domokos nagysomkúti szülőházán máj. 11-én emléktáblát avatott az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ Az emléktábla Kovács Albert kőfaragó, valamint Dorka István és Szász Győző betűmetszők munkája. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1995. május 20.

Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.

1995. július 26.

Kovács Albert bukaresti egyetemi tanár 1961-63, majd 1990-91-ben volt az orosz tanszék vezetője volt. Sokat támadta a szélsőséges sajtó, lányát vette el Mircea Dinescu. Kovács Albert most írja A felfüggesztett forradalom című könyvét. Fontosnak tartja ezt megírni, mert közelről ismerte az 1989-es eseményeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 26./

1995. november 25.

Dr. Kovács Albert bukaresti egyetemi tanár, orosz irodalom szakos, Dosztojevszkij-szakértő, alapító- és vezetőségi tagja a Nemzetközi Dosztojevszkij Társaságnak nov. 21-étől éhségsztrákjba kezdett, tiltakozásul bizonyos szekus-csoportosulások /Securitate/ nyíltan alkotmányellenes tevékenysége ellen. Sajtóértekezleten ismertette, miért kezd éhségsztrájkot. Könyvet ír a felfüggesztett román forradalomról Revolutia suspendata, Flashback jurnal címen. Elmondta, hogy 1989 márciusától részt vett a forradalmat előkészítő értelmiségiek mozgalmában. 1989 után az intézmények vezetőségében ugyanazok maradtak, akik régen voltak. Amikor felszólalt ez ellen, akkor kezdődtek a személyét érő támadások. 1990 szeptemberében elmozdították tanszékvezetői állásából. Mindezekért Iancu Fischer dékánt, kisebb mértékben Emil Constantinescu rektort teszi felelőssé. Szerinte a dékán a KGB-vel áll kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./ Kovács Albert bejelentette, hogy nov. 27-től felhagyott az éhségsztrájkkal, mert leromlott egészségi állapota kórházi kezelést igényelt. Az őt ért sérelmek orvoslásáért továbbra is síkraszáll, egyelőre Maior oktatási miniszterhez, Magureanu SRI-igazgatóhoz és Iliescu elnökhöz eljuttatott levelével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1995. november 25.

Ádám Erzsébet kinevezése a budapesti Román Kultúrközpont aligazgatói posztjára kész komédia magyar szempontból, írta Kovács Albert. Ádám Erzsébet férje Hajdu Győző, Ceausescu kiszolgálója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./

1996. augusztus 23.

Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1996. augusztus 23.

Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1997. február 11.

Kovács Albert bukaresti professzor határozottan kiállt az önálló magyar egyetem mellett. Készséggel jelentkezni fog az induló egyetemen meghirdetendő professzori állások egyikére összehasonlítható irodalomtörténet/ világirodalom, poétika/ irodalomelmélet, ha lesz, az orosz szakra is. /Kovács Albert: Pro alma mater. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1997. május 21.

Kovács Albert felsorakoztatta érveit amellett, hogy Kolozsváron kell lennie a Bolyai Egyetemnek, hiszen ott van az Egyetemi Könyvtár, a botanikus kert, ott vannak a múzeumok, a könyvkiadók., ezért az egyetem érdekében "nekünk kell már számítgatni, tennünk kell". Szerinte a hatalom egyelőre újra lezárta a megvalósítás útját, de mi nem mondhatunk le önmagunkról. Kovács Albert önkényesnek minősíti a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének a multikulturalitásra vonatkozó döntését. Szerinte a civil társadalomnak kell létrehoznia az akadémiai bizottságot, EME-, RMDSZ-támogatással, és a közeli EME-közgyűlésnek határozatot kell hoznia a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáról, erre a célra alakítson az EME szakmai bizottságot. /Kovács Albert: Egyetlen járható út. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1997. augusztus 13.

Ion Cristoiu a National júl. 18-i és 19-i számában kétrészes vezércikket közölt Victor Ciorbea - Ana Pauker méltó utóda. Corneliu Coposu szilárdsága címen. Elgondolkoztató írás. Egy demokratikus /?/ rendszerben vérbeli román miniszterelnököt minősítenek árulónak és szovjetek által delegált magyarpárti zsidónak - állapította meg a cikkről Kovács Albert. Cristou szerint az utóbbi hónapokban az RMDSZ támadó hadjáratot folytat "a magyar kisebbség európai normák fölötti jogaiért, a román többség károsodásával járó helyi autonómiáért", stb. Az oktatási törvény módosítása betetőzte ezt a hadjáratot. - Kovács Albert javasolta Méliusz Alapítvány létrehozását, hogy támogassák a magyar-zsidó-román kulturális együttműködést. Ma ezt követeli a történelmi pillanat. /Kovács Albert: Történelmi pillanatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1999. július 20.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját köszöntő rendezvények egyik kiemelkedő eseményének helyszíne volt júl. 18-án Nagypeleske: a falu központjában népes közönség jelenlétében leplezték le a Kovács Albert által tervezett és kivitelezett impozáns méretű Petőfi Sándor Emlékoszlopot. A mostani megemlékező ünnepséghez alkalmat az kínált, hogy 1847. július 13-án, nem sokkal Szendrey Júliával való eljegyzése előtt, Petőfi Sándor - útban Szatmár, majd Erdőd felé - Nagypeleskén is átutazott, s Amott az a hegy címmel verset írt útjáról. Az útvonal megválasztásában befolyásolhatta a költőt, hogy megpillantsa azt a falut, ahol Gvadányi József a falusi nótárius alakját megálmodta, s amely mintául szolgált Gál József későbbi népszínművéhez, A peleskei nótáriushoz. /Emlékoszlop-avatás Nagypeleskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1999. augusztus 7.

Aug. 6-án Sándorhomokon, a római katolikus templom előtt a falu két neves szülöttjére - Berencei Kováts Lajosra és Nagy Miklósra - emlékeztek helybeliek és távolabbról jött vendégek. Szabó Menyhért, a mátészalkai múzeum muzeológusa az 1812-ben Homokon született Berencei Kováts Lajos munkásságát méltatta, aki 1848-49-ben az első felelős magyar kormányban államtitkár volt. Életének utolsó évtizedeit a családi birtokon töltötte, Szatmárnémetiben temették el 1890-ben. Ezután a Nagy Miklós Emlékbizottság tagja, Nagy István budapesti történész leleplezte a templom bejárata mellett a Kovács Albert által készített emléktáblát, dr. Szeifert Ferenc csolnoki plébános pedig a népi író és papköltő életútját ismertette, amely 1894-ben Sándorhomokról indult és 1973-ban a Komárom megyei Unyban ért véget. Nagy Miklós Mindszenty bíboros köréhez tartozott, s a per ötödrangú vádlottjaként a mártíriumot, börtönbüntetést is vállalta. /Emlékünnepség Sándorhomokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 7./

1999. november 2.

A bukaresti Kovács Albert professzor esszéit, tanulmányait és publicisztikáit tartalmazza Szépeszmény poétikák /Kelet-Nyugat Kultúráért Alapítvány és a Lyra Kiadó/ című könyve. - A másik új kiadvány A verselgető népi költők antológiája a Kicsiny dalaim /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című kötet. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1999. november 15.

Nov. 14-én felavatták Szatmárudvarin a Volt Politikai Foglyok Szövetsége kezdeményezésére emelt emlékművet, amely román és magyar nyelven hirdeti: "A kommunizmus áldozatainak emlékére, kiket 1949. augusztus 16-án kivégeztek." A község négy egykori lakosát /Papp Endrét, Chira Gézát, Bíró Endrét, Gyulai Sándort/ 1949. augusztus 16-17-én kivégezték a Szekuritate emberei. Az emlékművet Kovács Albert lázári kőfaragómester készítette. /Szatmárudvari: nyilvános megemlékezés, emlékműállítás - 50 év után. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

2000. szeptember 14.

Tasnádon a volt Cserei udvarház jelenleg múzeumként használatos épülete előtti parkban szept. 16-án szobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajos természettudósnak. A Petkes József tasnádi születésű, Magyarországon élő festőművész kezdeményezése nyomán, Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész által elkészített 55 centis (Kovács Albert lázári mester által kifaragott 1,25 méter magas talapzatra helyezett) mellszobrot fogják leleplezni. Ebből az alkalomból szimpóziumot tartanak, ennek keretében ökológiai témájú előadások hangzanak el. Az előadók Tóthfalussy Veress Éva, Stier Izabella és Benedek Zoltán. Ugyanaznap nyílik Petkes József alkotásaiból festészeti, Nagy Lajos Imre gyűjteményéből érmekiállítás. Megnyitóbeszédet tartanak: Demeter Ervin magyarországi miniszter és George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa. /Boros Ernő: Tasnád: Szombat délután szoboravató. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

2001. augusztus 17.

Augusztus és szeptember folyamán újabb emlékművek felújítására kerül sor Szatmár megyében. Aug. 20-án Lázáriban a község napja alkalmából, az RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) szervezésében kerül felavatásra az az emlékmű, amely az ezeréves államiságra és kereszténységre fogja felhívni az arra járók figyelmét. Szeptember 9-én Egriben a II. világháborúban elesett hősök emlékére állítanak emlékművet. Szeptember 16-án Dabolcon kerül felavatásra a Gellért Sándor emlékére készült műalkotás. Mindhárom alkotást Kovács Albert lázári kőfaragó készítette, illetve készíti. /E. Gy.: Újabb emlékműveket avatnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 17./

2001. szeptember 21.

Szept. 16-án Dabolcon felavatták a Gellért Sándor emlékművet. A költő ebben a faluban töltötte gyermekkorát. A költő fia, Gellért Gyula, a bihari egyházkerület esperese ünnepi igehirdetésében a megmaradásról beszélt. Felavatták Kovács Albert lázári kőfaragó kivitelezésében a költő márvány emlékoszlopát, benne Gellért Sándor arcképével. Gellért Sándor a hűség költője volt, aki a legnehezebb időkben is kitartott az övéi mellett. Görbe István /Szatmárnémeti/ tanár felvázolta Gellért Sándor életpályájának fontosabb állomásait, meghatározó fordulatait. A dabolci gyermekek versmondásával megelevenedtek a költő sorai, Gellért Sándor hazaérkezett gyermekkori emlékei színhelyére, Dabolcra. /Sike Lajos: Gellért Sándor végleg Dabolcra költözött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2002. március 20.

Kovács Albert terjedelmes nyílt levelet írt Tőkés László püspökhöz, melyben elítélte azt, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület szembefordult az RMDSZ-szel. Régi barátságukra hivatkozva Kovács Albert megjegyezte: "nincs ínyemre arra irányuló határtalan törekvésed, hogy csak magadat ünnepeljed, ünnepeltesd." Szemére vetette a püspöknek, hogy Domokos Gézát "fundamentalista önteltséggel" ócsárolja. Kovács Albert szerint az RMDSZ-nek részt kell vennie minden demokratikusan megválasztott kormányban. - Azok, akik nem sorakoznak fel a szövetség törvényesen megválasztott vezetősége mellett, legyen az akár a tiszteletbeli elnök is, morálisan csak egy dolgot tehetnek: lemondanak tisztségükről. /Kovács Albert: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. Meddig lehet elmenni a fenyegetőzéssel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2003. március 13.

A Postafiók rovat közölte Kovács Albert olvasó levelét, aki elítélte az RMDSZ kettészakadásán munkálkodókat. Sárdobálás, lejárató rágalom, kampány, vehemens és hazug megnyilatkozások, ellenrendezvények szervezése és szövetségesek verbuválása - mindezt a belső ellenség - nem ellenzék végezte. Mégis megmaradt a magyar érdekvédelmi szervezet egysége. A levélíró kiállt Markó Béla programbeszéde mellett: nagyszerű program. Kovács Albert minősített: Németh Zsolt fidesz-főideológus egy polgári párt alakítását körvonalazza az RMDSZ kettéosztásával. Továbbá keményen bírálta a Fideszt: "négy éven keresztül a magyar adófizetők pénzét is jól tudták osztani maguk, rokonok, barátok és szimpatizánsok közt." /Kovács Albert, Tasnád: Atyáskodás és / vagy megosztás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Hasonló hangnemű írások sorakoznak a Postafiók rovatban.

2003. július 31.

Nem értem, hogy hogyan engedi meg a magyar kormány, hogy az "érzékenyek", vagyis szomszédok minősítsék a magyar állam által kiállított és kiadott okmányokat - nevezetesen a magyar igazolványt -, melyet rájuk nézve sértőnek tartanak, mert viseli a Magyar Korona lenyomatát. És Kovács László külügyminiszter meghátrálást tanúsít ebben az ügyben. Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy ilyen egyszerűen lemondjunk, csak úgy, mert nemzeti szimbólumunk sérti a szemüket, olvasható az olvasói levélben. Magyarország megszavazta és ratifikálta Szlovákia NATO-csatlakozását. Annak az országnak szavazta meg csatlakozását, melynek kormányfője, Meciar lakosságcserét javasolt a XX. század végén (!?) a magyar kormányfőnek. Annak az országnak szavazta meg csatlakozását, melynek egyik minisztere azzal az "ötlettel" állt elő, hogy a szlovák csapatok rombolják le Budapestet. Kovács László külügyminiszter egy jottányit se engedjen sem az "érzékenyek" óhajának, sem az EU nyomásának. /Kovács Albert, Tasnád: Csak csínyján a Koronával! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2003. augusztus 27.

1605 januárjában Szatmár vármegye nemessége Szárazbereken találkozott Bocskai István fejedelemmel, s ajánlotta fel neki szolgálatait. Az eseményt a helyi református templom szószéke alatt latin nyelvű tábla jelzi. Ilyés István, a Bocskai Szövetség Szatmár megyei elnöke kezdeményezte, hogy a templomkertben szobrot állítsanak Bocskai Istvánnak. Szilágyi Tibor szatmári szobrász készítette a szobrot. A bronz megvásárlásában segített az Illyés Közalapítvány és az RMDSZ megyei szervezete. A márvány talapzat Kovács Albert lázári vállalkozó jóvoltából készül el. Az életnagyságú mellszobor várja az október végi, a reformáció ünnepéhez kapcsolódó avatást. /(Sike Lajos): Szárazberken szobrot állítanak Bocskai Istvánnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2005. november 24.

Civil kezdeményezés eredménye Szatmár megye negyedik Petőfi-szobra, amelyet november 23-án avattak fel Lázáriban. Kovács Albert kőfaragó mester teljes költségét állta a mellszobornak, az alkotómunkát is ő végezte el. Kovács Albert elmondta: tartozott iskolájának, községének és kedvenc költőjének az emlékművel. /Petőfi-szobor Lázáriban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2007. április 25.

Vissza a gyökerekhez címmel jelent meg Tapody Lukács Ottó önéletírásának második kötete, mintegy húsvéti ajándékként. Az önéletírás első kötete 2004-ben látott napvilágot. A szerző /sz. Tasnádbalázsháza, 1931. nov. 27./ Zilahon a Wesselényi Főgimnáziumba járt, az osztályharc beleszólt életébe, kizárták a gimnáziumból. Ezt is megírta Zilah város ködbe vész, avagy kicsapatásom története címmel. Ezek után hazakerült a családi birtokra és gazdálkodott. Jóval később, 1964-ben érettségizhetett. Tasnádon az Állami Gazdaságnál bérelszámoló osztályvezető volt nyugdíjazásáig. Tollforgató tevékenysége a rendszerváltással kezdődött, sajtólevelezőként több írása jelent meg az országos és a helyi lapokban (Romániai Magyar Szó, Erdélyi Napló, Szatmári Friss Újság, Fakutya, Nagykároly és Vidéke), de közölt a Tasnádon megjelenő lapokban is. Írt verseket, újságcikkeket, tárcát, esszét. Írásainak zöme politikai jellegű, de kedvelt műfaja az erdélyi népi emlékírás. Első könyve „A Tapody család krónikája” 2004 szeptemberében jelent meg, melyben leírta a család eredetét, szerepét a környék életében, a két világégést és a békebeli időket. A családi krónikán túl betekintést adott a kor társadalmi–politikai életébe, kiemelten ismertette Tasnád közösségi, művelődési életét. A most megjelent „Vissza a gyökerekhez” című részben a Tapody család drámáját örökítette meg. /Kovács Albert: Tapody Lukács Ottó újabb kötete. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 25./

2007. május 2.

Április 28-án Nagypeleskén a római katolikus imaház udvarán haranglábat és keresztet szenteltek, a szentmisét követően. A 60 lelkes gyülekezet számára Kovács Albert lázári kőfaragómester készítette a keresztet, és a maroknyi egyházközség tagjait nemsokára saját harang fogja szentmisére hívni. /(fi): Kereszt és harangláb. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./

2007. október 4.

Hauler Pacz Gyöngyi Nagykárolyban született. A főiskola elvégzése után tovább végezte a gobelinvarrást. Munkái vallási kellékek; miseruhák, oltár– és szószékterítők. Alkotásai közt nagy elismerést szerez Munkácsy: Rőzseszedő asszony, Szinnyei Merse Pál: Lilaruhás hölgy, Murillo: Dinnyeevő fiú, Cavaragio: Gyümölcsárus fiú gobelin-változataival. Munkái kikerülnek külföldre is. 2003 nyarán meghívást kapott a Tokajban megrendezett nemzetközi kiállításra, ahol megosztott első díjat nyertek alkotásai. Több kiállítása volt. Verseket is ír, verseinek többsége vallásos vers. /Kovács Albert: Nagy festők képei gobelinből. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 4./

2007. november 7.

Hegedüs István lelkipásztor negyvenegy évi lelkészi szolgálat után nyugdíjba vonult, búcsú istentiszteletét tartotta Tasnádon november 4-én, vasárnap, népes gyülekezete előtt. Tasnádon 13 évet szolgált. A presbitérium az 1467–ben Vindgárdi Geréb László Erdély római katolikus püspöke által épített templomot ábrázoló olajfestménnyel ajándékozta meg, amely ma a tasnádi református gyülekezet temploma, alkotója Vass Csaba tasnádi festőművész–grafikus. /Kovács Albert: Búcsúistentisztelet Tasnádon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 7./

2008. február 29.

Az Érmellék sok szép hagyománya címmel megjelent Tordai József Jenő tasnádi tanító kétkötetes segédfüzete pedagógusoknak. Az első kötetben a húsvét vallásos jellegét, a húsvéttal kapcsolatos magyar népszokásokat és ezen belül az érmelléki, Nagykároly és Tasnád környéki húsvéti mutatja be. Ezenkívül 100 érmelléki locsolóverset és egy képmellékletet tartalmaz a kiadvány. A második kötetben az érmelléki hagyományokat és egyes napokhoz kötődő hiedelmeket sorolja a szerző. Vannak benne születésnapi, névnapi, karácsonyi, újévi köszöntők, lakodalmi szokások, csujogtatók és temetkezési szokások, de fejfafaragások is. Az 1956–ban Krasznadobrán született szerző jelen munkája hasznos mind tanulóknak, mind pedagógusoknak. /Kovács Albert: Kétkötetes segédfüzet – nemcsak tanítók számára. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 29./

2008. szeptember 25.

Testvérvárosi találkozót rendeztek szeptember 19. és 21. között Nagykállón erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai részvétellel. Erdélyt Tasnád képviselte a Sváb Néptáncegyüttessel, Kárpátaljáról Nagytécső, míg Szlovákiából Borsi települések voltak jelen a találkozón. Megemlékezésekre, kézműves-foglalkozásokról tartott bemutatókra, helytörténeti vetélkedőre, kórushangversenyre, konferenciára került sor. /Kovács Albert: Testvérvárosi találkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 25./

2008. szeptember 29.

A Tasnádi Líceumnak 593 diákja van. A líceumi évfolyamok három osztállyal működnek, amiből az egyik osztály magyar tannyelvű, és a szakiskolai tagozaton tavalytól indult egy magyar tannyelvű, mechanika profilú osztály is. Az iskola októberben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, 1958-ban nyitotta meg kapuit, tájékoztatott Ruff Zsófia aligazgatónő. A polgármesteri hivatal közbenjárásával áttértek a gázfűtésre. A műkedvelő csoport iskolanapokon, farsangi, karácsonyi és húsvéti ünnepségeken is fellép műsorával. /Kovács Albert: Októberben 50 éves a Tasnádi Líceum. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 29./

2008. október 14.

Október 17-én, a Krúdy Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendhagyó ünnepséggel indítja a szatmárnémeti Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatát, melynek keretében a magyar irodalomnak a régióból származó nagyjairól emlékeznek meg. Krúdy Gyulán kívül Tersánszky Józsi Jenőről, Móricz Zsigmondról, Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Jókai Mórról és Ady Endréről, befejezésképpen pedig május végén Páskándi Géza tiszteletére szervezik meg az „A költő visszatér” című rockopera előadását. Beveszik az irodalmárok sorába a méltatlanul elhanyagolt írót, Teleki Sándort is. A Krúdy-emlékünnep keretében október 16-én elhelyeznek egy táblát a volt Jezsuita Gimnázium (jelenlegi Unio iskola) falán, melynek az író egy évig diákja volt. Kovács Albert lázári kőfaragó művész alkotására Krúdy önéletrajzából vésett fel egy szöveget: „Születtem 1878-ban, késő őszidőben. Nyíregyházán egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban, amelynek manapság már nyoma sincs a Nagykállói utcán. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában. Szigorú neveltetés végett előbb a szatmári Jézus-társasági atyákra, majd a podolini kegyesrendi papokra bízott atyám, és ezeket az esztendőket sohase felejtettem el, mint ahogy élete végéig a legtöbb ember szívesebben emlékszik gyermekkorára, mint későbbi idejére. ” Az irodalmi teadélutánon Krúdyhoz írt versek hangzanak el Mécs László, Nagy László, Juhász Gyula, Juhász Ferenc, valamint Tóth Bálint tollából. Az Ady Endre Társaság egy kötetet is kiadott az íróról, melyben többek között Tersánszky és Ady Krúdyról szóló írásai, illetve Krúdy önvallomásai is helyet kaptak. Megnyitják Kovács Emil Lajos szatmárnémeti festőművész „A hepehupás Szilágyság” című tárlatát. Az est meghívottja lesz Vári Attila József Attila-díjas költő is, aki a Harag György Társulat színművészeivel együtt lép majd fel. /Babos Krisztina: Leporolják a magyar irodalom nagyjait. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 14./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998