udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 466 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-466
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács András

1990. május 5.

A Tineretul Liber egyik múlt heti száma a magyarság valóságos bűnlajstromát hozta, felsorolva a lélekmérgezők állításait. Történik mindez a vásárhelyi tragédia után. Szűcs László műszerész Sütő Andrással együtt élte át Marosvásárhelyen, márc. 19-én a borzalmakat. Elmondta az újságírónak, mi is történt. Kiment a térre. Dühöngő román tömegek járták a várost és minden magyar feliratot levertek, kirakatokat bevertek, plakátokat leszaggattak. Sütő András beszélt megafonba: mindenkit arra kért, menjen haza. Feldühödött, vasvillákkal, botokkal felfegyverzett román tömeg támadt rájuk. Sütő kiáltott: hamar be a székházba. Befutottak az RMDSZ-székházba. A román tömeg összetörte a kapu üvegét, összetörték a táblákat, a feliratokat. Hiába húzódtak be, a téglakerítés mögül kővel dobálták őket. Végül a román tömeg betörte a kaput, a bentrekedt magyarok az épületbe menekültek. Minden ablakot betörtek a románok és az ajtót fejszével felfeszítették. A bentrekedt magyarok /hetvennégyen voltak/ hátráltak, felmentek az első emeletre. Sütő tanácsára Király István alelnök összeírta az ott szorongó magyarok névsorát. A dühödt román támadók tüzet akartak rakni, hogy felgyújtsák az épületet. Közben megjött a rendőrség. Feljött a bentszorult magyarokhoz Judea ezredes és kérte, jöjjenek le. Mindenki bizalmatlan volt, azután Sütő András mégis elindult, mondván, a többiek maradjanak itt, amíg ő nem jön vissza. Sütő elindult. A többiek vártak másfél órát. Judea ezredes azt mondta, hogy Sütő hazament. Végül elindultak a bentszorult magyarok, egy rendőr ment elől, egy hátul. Ahogy kiértek a magyarok, a románok vadul ütni kezdték őket. A rendőrök, a tisztek szótlanul nézték mindezt, nem avatkoztak közbe. Különösen egy kisebb magyar csoport tagjait verték össze kegyetlenül. /B. Kovács András: A vesszőfutás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

1990. október 10.

Az utóbbi időben talán a legmozgékonyabb kisebbségi szervezet lett a Romániai Magyar Kisgazdapárt. Több vezetőségi tagjuk részt vett a Romániai Magyar Gazda Egyesület sepsiszentgyörgyi tanácskozásán. Búzás László, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke kifejtette: megállapodtak az RMDSZ-szel: aki a Kisgazdapártba belép, az RMDSZ-nek is tagja marad. Először gazdaköröket alakítottak, nem kisgazda helyi szervezeteket, mert azt tartották fontosabbnak. A Kisgazdapárt kapcsolatot épít ki a testvérpártokkal. A Kisgazdapártnak székháza, vagyona nincs, két irodát bérelnek Csíkszeredában. Lapjuk /Kisgazdák Lapja/ megjelenését felfüggesztették, mert anyagilag nem tudják fenntartani. Eddig 19 szám jelent meg. Búzás László bízott benne, hogy a párt meg fog erősödni és új pártok is fognak alakulni. /B. Kovács András: Beszélgetés Búzás Lászlóval, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1990. október 27.

Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./

1991. június 7.

Újraindítják a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatát Kolozsváron, Erdély történelme, művelődéstörténete, irodalomtörténete, néprajza, valamint egyház- és vallástörténet témakörökben. Az előadók között ismert tudósok és irodalomtörténészek vannak: Bodor András, Jakó Zsigmond, Bitay Ilona, Csucsuja István, Magyari András, Imreh István, Egyed Ákos, Csetri Elek, Kovács András, Murádin Jenő, Benkő András, Szabó György, Székely Erzsébet, Mózes Huba, Egyed Emese, Antal Árpád, Kozma Dezső, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Erdő János és Buzogány Dezső. /Szatmári László: Bolyai Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1991. július 12.

Háromszéken az idei 1750 kilencedikes helyből 1230 jut magyar tanulóknak, szigorúan betartva, hogy a nyolcadikosok fele kerülhet középiskolába. A krónikus tanítóhiányt sikerült enyhíteni, az idén 90-nel több hely lesz a tanítóképzőkben, így sok képesítés nélkül tanító is szakképesítést szerezhet. A minisztérium jóváhagyta a középiskolák magyar elnevezését, végre hivatalosan is felvehették Gábor Áron /Kézdivásárhely/, Kőrösi Csoma Sándor /Kovászna/, Mikes Kelemen /Sepsiszentgyörgy/, Baróti Szabó Dávid /Barót/, Bod Péter /Kézdivásárhely/, Nagy Mózes /Kézdivásárhely/, és Puskás Tivadar /Sepsiszentgyörgy/ nevét. Az a rendelet, hogy románul kell tanítani a történelmet és földrajzot, azt jelenti, hogy tovább folytatódik román tanárok betelepítése Székelyföldre. Ráadásul ez a minisztériumi határozat alkotmányellenes. Nekünk nincs történelmünk? tette fel a kérdést Kovács András, hozzátéve. "Csak annyit kérünk, amit a moldáviai oktatásügyi miniszter, aki az orosz és a román nép történelmének elválasztásáról beszélt. A Mihai Viteazul román tannyelvű líceum /Sepsiszentgyörgy/ öt kilencedik osztályt kapott, holott nincs annyi román gyermek. Ezek szerint tovább tart a más megyékbeliek behozatala. Magyar részről sérelmezik, hogy a szakoktatás az összes iskolában románul folyik. /Kovács András: Tanügyi kérdések Kovászna megyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

1991. október 17.

Az EMKE október eleji tanácskozásán megalakult az EMKE Könyvtári Szakosztálya, élén Kiss Jenővel, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójával. A szakosztály titkára Pillich Katalin, aki az EMKE jelenleg létező két könyvtárának egyikét, a kolozsvárit vezeti /a másik Nagyváradon van/. A szakosztály célja az, hogy kiépítse a magyar könyvtárhálózatot. A háború előtt az EMKE kétszázötven könyvtárral rendelkezett, ezek mind eltűntek, szétszóródtak. A szórvány könyvellátásának nagy jelentősége van. A jövőben létrehozandó könyvtárak a nyugati emigrációban bevált ún. Magyar Házzá fejleszthetőek, ahova újságot olvasni, ismerősökkel találkozni betérhetnek az emberek, ahol előadásokat rendezhetnek. /B. Kovács András: Lesz-e kettőből kétszázötven? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1992. június 16.

Összesítették Háromszéken is a népszámlálás adatait. Az 1977-es népszámlálás óta Konstanca megye után itt nőtt a legnagyobb mértékben a népesség. A Har-Kov (Hargita-Kovászna) jelentéssel ellentétben /hogy elmagyarosítják a románokat/, a nemzetiségi megoszlás másként változott. A megyében élő románok lélekszáma 1977-ben 38 948 volt, a megye lakosságának 19,6 %-át tették ki, 1992-ben viszont 54 517-en voltak /részarányuk 23,4 %/. Ugyanezen idő alatt a magyar lakosság adatai: 1977-ben 156 120 fő /78,4 %/, 1992-ben 174 968 fő /75,2 %/. Felekezet szerint 50 531-en vallották magukat ortodoxnak, 84 432-en római katolikusnak, 79 631-en reformátusnak, 10 648-an unitáriusnak és 1122-en görög katolikusnak. /B. Kovács András: Népszámlálás Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1992. október 24.

Két éve áll a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ élén Kónya Ádám. Elmondta, mennyi a tennivaló, hogy újra berendezzék a múzeumot a diktatúra kötelezően előírt kiállításai után. Egy jó néprajzosra szükségük van. Támadták a múzeumot azzal, hogy önkényesen megváltoztatta a nevét. Valójában a múltban is elismerték ezt a nevet, hiszen a hivatalos közlönyben, a Monitorul Oficialban 1936-ban Székely Nemzeti Múzeumként vették nyilvántartásba. /B. Kovács András: Beszélgetés a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1992. november 13.

Ősz Erőss Péter, a moldvai csángók lapjának, a Moldvai Magyarságnak a szerkesztője elmondta, hogy tavaly 80 közép- és általános iskolás csángó tanult Csíkban, 52-en pedig Magyarországon. Lészpeden a szülők kérését, hogy vezessék be a magyar nyelv oktatását, a minisztérium jóváhagyta, a tanfelügyelőség viszont akadékoskodik. /B. Kovács András: Csángóföldi hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

1993. január 6.

Beder Tibor, a Hargita megyei főtanfelügyelő vázolta fel a megye oktatási helyzetét. Az anyanyelvi oktatást sikerült biztosítani, de kevés a szakképzett tanár, elavultak az iskolai épületek. A Gödöllői Egyetem kihelyezett kara második éve képez mezőgazdászokat Csíkszeredában. /B. Kovács András: Beszélgetés Beder Tiborral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1993. április 7.

Csíkszeredában két osztályban moldvai csángó gyermekek tanulnak. A Bákó megyei román sajtó ezt magyarosításnak tüntette fel, az iskolát és tanárnőt magyarosítással vádolta. Borbáth Erzsébet magyartanárnőt személyében érte támadás a sajtóban. A tanárnő meglepődve olvasta a román lapban, hogy az iskolában magyarosítás zajlik: moldvai román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarok legyenek. A román újságíró Borbáth Erzsébet tanárnő szavait idézte, valójában azonban az újságíró nem is járt iskolájukban. Természetesen nincs szó magyarosításról, a csángó szülők szabad akaratukból hozták gyermeküket az iskolába, hogy anyanyelvükön tanuljanak. /B. Kovács András: Mint szarva közt keresik a tőgyét? A "magyarosítás" újabb esetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1993. április 16.

Kozsokár Gábor szenátor tagja volt a kormányszervekkel prefektus-ügyben tárgyaló RMDSZ-küldöttségnek, még a döntés meghozatala előtt. Akkor komoly dokumentációval támasztotta alá a küldöttség a magyarság jogos igényét. A prefektúrán az összes vezető állást románok töltötték be. - A tisztikarban alig van magyar, a rendőrségnél is alacsony a létszámuk, vezető tisztségű jóformán nincs közöttük. Az Állami Levéltár nacionalista-kommunista vezetés alatt áll. A munkaügyi igazgatóságon sincs már magyar vezető. /B. Kovács András: Ami a kormánynál süket fülekre talált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1993. április 27.

Kozsokár Gábor szenátor rámutatott, húsz éve sok magyar dolgozott Sepsiszentgyörgyön a megyei törvényszéken és a városi bíróságon, ma kivételesen találni egyet-egyet. Emlékezetes, hogy a nyolcvanas években a magyar egyetemet végzetteket kihelyezték román vidékekre. Kozsokár szerint szándékos, megrendezett provokáció volt 1984-ben a szoborrobbantás Sepsiszentgyörgyön. Ennek nyomán leváltották a vezető tisztségben lévő magyarokat. A Har-Kov jelentés körül is a betelepítő szándék áll. /B. Kovács András: Aránytalanságok, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1993. május 7.

Az Erdélyi Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége emlékülésén Zsigmond Győző elnök az Aranka György-féle Erdélyi Nyelvmívelő Társaság megalapítása kétszáz éves évfordulója kapcsán mondott beszédet Anyanyelvművelés és politika címen. Aranka György szerint minden nemzet haladása elsősorban az anyanyelvi műveltségtől várható. Akkor a latin, most a román nyelv a nemzeti elnyomás eszköze. /B. Kovács András: Aranka nyomdokain haladni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1993. június 2.

Nemrég letartóztatások voltak Háromszéken, Málnásfaluban és a környező településeken, a történtekről a rendőrség mélyen hallgat. A nyilvánosság segíthet egyedül, nem kell megvárni, hogy "például egy fegyveres összeesküvés mítoszát fabrikálnák az abban érdekeltek." /B. Kovács András: Új fegyverünk: a nyilvánosság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1993. június 5.

Hargita és Kovászna megye önkormányzata szorosabb kapcsolatra lépett egymással, a megállapodás a tanügyet, a kultúra kérdését és a külkapcsolatokat is érinti. Fontos feladat a helyhatósági autonómiának érvényt szerezni, hogy gátat vessenek a kormány központosító törekvéseinek, jelezte Sántha Pál Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke. /B. Kovács András: Székely-székely párbeszéd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5-6./

1993. június 10.

Max van der Stoel EBBEÉ kisebbségi főbiztos Sepsiszentgyörgyön is járt, tárgyalt a prefektúra, a polgármesteri hivatal, az RMDSZ és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőivel. Az RMDSZ képviselői a megbeszélés után elmondták, hogy előterjesztésükben kitértek arra, hogy az önkormányzatokban, az adminisztrációban, az igazságszolgáltatásban az anyanyelvhasználatot nem biztosítják, a kulcspozíciókba románokat neveznek ki, e tekintetben megszállt területként kezelik ezt a két magyarlakta megyét. Késik az egyházi javak és az erdők visszaszolgáltatása, rágalmazó hadjáratot folytat a szélsőséges sajtó a magyarok ellen. Rendőrségi túlkapások történtek, túlzottan megnövelték a rendőrség állományát ezen a vidéken /Kovászna városában például a csendőrökkel együtt tízszer annyian vannak, mint a múlt rendszerben, ebben a városban a rendőrök között egyetlen magyar van. A megye többi városában is hasonló a helyzet./ Az RMDSZ-nek a rendőrségi terrorral kapcsolatos beadványára nem válaszoltak. Az iskolában a hazai történelmet é földrajzot nem szabad anyanyelven tanítani, a kisebbségek történelmét pedig nem taníthatják. A prefektusi hatalom óriási, bármikor megbéníthatja a helyhatóság működését. /B. Kovács András: A nemzetiségi főbiztos Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10../

1993. június 10.

A hatszáz lelkes Málnásról három héten át vitték az embereket a rendőrségre, kihallgatásra. A fegyverrejtegetés ügyében nyolcat letartóztattak, további két főt Bükszádról. A letartóztatottakat nem látogathatják a hozzátartozókat, még a szükséges gyógyszert sem hajlandók átadni a fogdaőrök. Az egyik letartóztatottnál, Kölcze Ferencnél 1918-as fegyverbe való rozsdás golyókat és egy rozsdás kardot találtak, amikor felásták az udvarát. A megyei ügyészség jún. 7-én a kolozsvári katonai ügyészséghez továbbította az ügyet, arra hivatkozva, hogy nagy mennyiségű fegyverről van szó. /B. Kovács András: Jön-e még a fekete autó? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1993. június 12.

Az Embervédő Liga, a LADO Kovászna megyei szervezete jelentésében nem fogadja el azt, hogy nagy mennyiségben talált fegyverről van szó a málnási letartóztatások ügyében, ezért nem indokolt, hogy az ügyet áttegyék a katonai ügyészségre. Ez a döntés megdöbbenést keltett, mert más megyékben, hasonló esetekben a polgári bíróság ítélkezik, pl. Vrancea megyében. /B. Kovács András: A LADO első állásfoglalása a háromszéki letartóztatások "furcsaságairól". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./

1993. június 19.

A tiltott fegyvertartás és orvvadászat miatt letartóztatott kilenc málnásfalusi, illetve bükkszádi fogvatartását újabb harminc nappal meghosszabbították, ügyüket katonai ügyészségre helyezték át. A hozzátartozók első alkalommal meglátogathatták őket. A katonai ügyészség saját védőügyvédjük jelenlétében hallgatja ki a gyanúsítottakat. /B. Kovács András: A "vagy-vagy" napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

1993. június 26.

Kallós Zoltán a nevét viselő alapítványról beszélt, melynek célja minden szellemi és tárgyi népi javak fenntartása és terjesztése. A szalagokra felvett anyagok egy idő után megsemmisülnek. A moldvai csángó gyűjtést már részben dokumentációs anyagnak lehet tekinteni, mert több faluban most történik a nyelvváltás, például Szabófalván. A felgyűjtött anyagot meg kell menteni az utókor számára. Bukaresten is kiadott moldvai magyar népi imádságokat tartalmazó hanglemezt Uram irgalmazz nekünk címmel. A lemezekhez, kiadványokhoz a csángók történetét összefoglaló részt román, magyar, angol, német és francia nyelven közlik, valószínűleg Bardócz Sándor történelemtanár fogja megírni. Érdekes, hogy Klézsén a gyermekek egymástól is tanulgatnak magyarul, magyar könyveket kérnek. Kallós lemezeinek is nagy sikere van Moldvában, rengeteget szétosztott, de még kérnek. A fiatal néprajzosok közül Kallós a legtehetségesebbek között említett Keszegh Vilmost, Pozsony Ferencet és Tánczos Vilmost. /B. Kovács András: Válaszút és Moldva között. Kallós Zoltánnal a nevét viselő alapítványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./

1993. június 30.

A málnásfalui és bükkszádi letartóztatottak ügyében Kozsokár Gábor szenátor Bukarestben megkereste Suciu Anton ezredes katonai fűügyészt, aki nem tulajdonított politikai jelentőséget az ügynek, valószínűleg orvvadászatról van szó, mondta. A kihallgatások folytatódnak, a szabadlábon levő tíz férfi újból idézést kapott. /B. Kovács András: Szelíd húrokat penget a katonai ügyészség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1993. július 3.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége szélesedő mozgalom, ez az iskolákban nyelvi vetélkedőket meghonosító pedagógusoknak köszönhető, köztük van a sepsiszentgyörgyi Zsigmond Győző. A szórványvidéken is meg kellene szervezni a nyelvművelést. Zsigmond Győző örömmel értesült a Vetési László tiszteletes szórványszolgálata táborairól. /B. Kovács András: Nyelvmesterek kirajzása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3-4./

1993. július 7.

Dr. Havadtőy Sándor református lelkészt, a Yale Egyetem professzorát Erdély-szakértőként tartják számon az amerikai külügyminisztériumban, Havadtőy a nyáron hazalátogatott, ebből az alkalomból beszélgetett vele a lap munkatársa. Dr. Havadtőy Sándor apja is református lelkész volt. Dr. Havadtőy Sándor tanulmányait végezte Nyugaton, tanulmányai befejezése után nem tudott hazatérni, bekapcsolódott a nyugati magyar emigráció jogvédő harcába. Első sikerük 1964-ben volt, amikor Románia amerikai kereskedelmi kapcsolatai megjavítására törekedett. A magyar emigráció követelte: előbb bocsássák szabadon a politikai foglyokat. Ez megtörtént, 1964-ben sok politikai fogoly szabadult. A magyar emigráció rendszeresen készített beadványokat a külügyminisztériumnak. /B. Kovács András: Egy Erdély-szakértő ismét itthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1993. július 17.

A megyei tanács nem határozhat tanügyi, egészségügyi, pénzügyi kérdésekben, ez mind a megyékben levő huszonvalahány intézmény igazgatóságához tartozik, amelyek a minisztériumok kirendeltségei és a prefetushoz tartoznak. Helyi autonómiáról tehát nehéz beszélni. Az erős központosítás megmaradt, ismertette a helyzetet Sántha Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. /B. Kovács András: Üres üzlet szép kirakata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1993. július 20.

A tiltott fegyvertartás miatt letartóztatott nyolc személyt a törvényes fogvatartás, hatvan nap leteltével szabadon engedték. Ügyüket visszatették a polgári ügyészséghez, mert a parlament megváltoztatta a tiltott fegyvertartásra vonatkozó paragrafust. Összesen tizennyolc gyanúsított várja a további tárgyalásokat. Orza Gyula, az egyik szabadlábra helyezett gyanúsított elmondta, hogy az első három napon nem adtak neki enni, nem bántották, de éjszakai kihallgatáson megbilincselten az ajtóhoz kötözve kellett állnia. /B. Kovács András: Kár lenne most bakot lőni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A gyanúsítottak Málnásfalu és Bükszád lakosai.

1993. július 24.

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen páncélkocsi és mintegy nyolcvan rendőr /!/ vigyázott a meghívottakra. Júl. 24-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Magyarország külpolitikájáról tartott előadást. Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, nem változtat a magyar külpolitika irányvonalán, hangsúlyozta. A Fidesz is a magyar külpolitika alappillérének az európai integrációt, a regionális és kisebbségi politikát tekinti, akárcsak a kormányzó pártok. Nem a kormány hibájából került defenzív helyzetbe a magyar külpolitika, mondta, de offenzívvé, kezdeményezővé kellene változtatni. Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának helyettes vezetője azt hangsúlyozta Bálványoson, hogy nem defenzív a magyar külpolitika. Téves az a felfogás, hogy Magyarország csak akkor integrálódhat Európába, ha nem sürgeti a magyar kisebbségek helyzetének rendezését. Magyarország nem beszélhet a magyar kisebbségek helyett, ehhez csak az adott közösségek legitim képviselői jogosultak. /Balló Áron: Orbán Viktor: Változatlan külpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27., Európai integráció, magyar kisebbség. = Új Magyarország, júl. 26./ A Bálványosi Nyári Egyetemre idén minden eddiginél többen jöttek el. A bejelentkezettek száma hétszáz volt, egyhamaduk erdélyi, egyharmaduk román és egyharmaduk anyaországi. /B. Kovács András: Bálványosi Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

1993. július 29.

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

1993. szeptember 12.

Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./

1993. szeptember 14.

Liviu Maior tanügyminiszter hirtelen Kovászna megyébe látogatott, szept. 13-14-én , találkozott a tanfelügyelőkkel. Jelenlétében a megye prefektusa magyarázkodott: azért rendelte el minden községben román osztályok felállítását, hogy minden román gyermek románul tanulhasson, részben pedig azért, hogy a magyar gyermekek is lehetőségük legyen erre. A miniszter mindezt ellenvetés nélkül végighallgatta, majd a tanácskozás után az újságírónak kijelentette, hogy csak ott szükséges román osztály felállítása, ahol erre igény van. /B. Kovács András: Villámlátogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-466




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998