udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 55 találat lapozás: 1-30 | 31-55
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Béla

1997. október 29.

Okt. 29-én sztrájkba léptek a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola diákjai az oktatás színvonalát befolyásoló súlyos gondok /könyvtár és olvasóterem hiánya, kevés tanterem és a tanárok folyamatos változásai/ miatt. A tiltakozók kérték, hogy Kovács Béla rektor töltsön több időt az intézményben, s bejelentették: addig nem mennek órákra, amíg követeléseiket nem teljesítik. A sztrájk első napján a rektori tanács öt tagja közül csak Szűcs István rektor-helyettes volt Nagyváradon, aki megértését fejezte ki a diákok problémái iránt. Szerinte ezek főoka az egykori református püspöki palota tisztázatlan vagyonjogi helyzete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./

1997. október 31.

A Sulyok István Református Főiskolán okt. 31-én megegyeztek a sztrájkoló diákok és a tanárok, így véget ért a sztrájk. Kovács Béla rektor elhamarkodottnak ítélte meg a sztrájkot. Megtorló intézkedésektől nem kell tartaniuk a hallgatóknak, mondta. Tőkés László püspök levélben közölte a sztrájkolókkal, hogy rosszul időzítették tiltakozásukat. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1-2./

1998. augusztus 22.

Az RMDSZ oktatási főosztályának székhelyén, Kolozsváron tartotta aug. 11-én munkamegbeszélését a Felsőoktatási Tanács az önálló magyar egyetem újraindításával kapcsolatos kérdésekről, ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki az egyetem létrehozását előkészítő kormánybizottság számára. A tanács munkájáról Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke számolt be az Udvarhelyi Híradóban. A Felsőoktatási Tanács tagjai: Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Tonk Sándor egyetemi tanár, Horváth Andor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, dr. Jung János a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet képviselője, Geréb Zsolt, a teológiai intézetek képviselője, Pusztai Kálmán, a kolozsvári Műszaki Intézet professzora, Kovács Béla /Sulyok István Református Főiskola/, Jakab Sámuel, a kihelyezett tagozatok képviselője/. A stratégia egyértelmű, a cél az önálló magyar egyetem. Az önálló magyar egyetemen tíz kar fog működni: természettudomány és matematika, bölcsészkar, jog-, közgazdaság- és politikatudományok, református teológia, római katolikus teológia, művészeti, zeneművészeti, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi és gyógyszerészeti kar. /Ismét lesz magyar egyetem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., az Udvarhelyi Híradó nyomán/

1998. október 4.

A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ okt. 4-én tartotta tanévnyitóját. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hirdetett igét. Kovács Béla rektor beszámolt arról, hogy Andrei Marga miniszterrel tárgyalt, ismertette a főiskola gondjait, így az épülethiány okozta nehézségeket. Egyelőre csak ködös ígéreteket kapott. Kovács Béla elmondta, hogy a vallástanár-szociális munkás szak elérkezett a végleges akkreditáláshoz, reméli, hogy a többivel sem lesz gond. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1999. július 13.

A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ vezetőtanácsa júl. 7-én tartotta szokásos félév végi ülését. Dr. Kovács Béla rektor leszögezte, hogy a hallgatók jól szerepeltek: a szociális munkás-vallástanár és a némettanár-vallástanár szakon (amelyek már négy, illetve három éve előzetes akkreditációval rendelkeznek) végzettek 87-88 százaléka idén sikeresen államvizsgázott Kolozsváron. Ezen szakok számára végleges működési engedélyt kérnek szeptembertől. E két elismert szak jelentené a jövendőbeli Partiumi Egyetem magját. A jogi hátteret a bejegyzendő Pro Universitate Partium Alapítvány jelenti. A rektor hangsúlyozta, hogy nem a Bolyai Egyetem vetélytársát akarják létrehozni. Szerinte a 2000-2001-es tanévtől mindenképpen működni fog a Partiumi Egyetem. - A Sulyok István Református Főiskola túlnőtte magát, most 500-nál több hallgatójuk van. Az egyházkerület nem bírja anyagiakkal a felduzzasztott szakokat. Múlt év decemberéig elfogyott az egész tanévre szánt alap. Jövőre viszont az alapítványi támogatás eredményeképpen ilyen gondok nem lesznek. Az iskola tanárai megkapják elmaradt béreiket. /Felsőoktatás magyarul. Születőben a Partiumi Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./

1999. július 22.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1999. július 22.

A Sulyok István Főiskola rektora, Kovács Béla arról tájékoztatott, hogy az 1998/99-es tanévben a főiskolának 527 hallgatója volt, köztük 60 végzős. A főiskola négy egyetemi és két főiskolai szakkal működik /vallástanár-szociális munkás, vallástanár-német tanár, közgazdaságtan-intézmények menedzselése, zenepedagógia-egyházi zene, tanítóképző-kántor/idegennyelv, tanítóképző /levelező tagozat/, kántor-vallástanár/. A főiskola az akkreditációs kérelmeket benyújtotta, az elbírálás gyorsítását a rektor Marga miniszterrel való 1998. szept. 22-i megbeszélésén is kérte, de eddig nem kaptak választ. /Kovács Béla rektor: Tanévzáró - 1999. = Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), júl. 22./

1999. szeptember 11.

Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

1999. október 4.

Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./

1999. december 28.

Egyes gyülekezeteinket a kihalás veszélye fenyegeti - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000. évi naptárában. Tőkés László püspök írta a kalendáriumban: A szomorú tanulság: vészesen fogyunk! A Barabás Zoltán, Csűry István és Mihálka Zoltán szerkesztette kalendáriumban többek között hosszabb írást olvashatunk a millecentenáriumról (dr. Ágoston András), a középkori Váradról (dr. Jósa Piroska), a partiumi tudatról (Dukrét Géza), a Partiumi Keresztény Egyetemről (dr. Kovács Béla rektor) és egyebekről. /Itt a Református Kalendárium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2000. január 7.

1999 októberétől immár Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) néven működik a felsőfokú református tanintézet Nagyváradon. Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy létrejött a jogi háttér, a Pro Universitate Partium Alapítvány, majd végigjárták a törvényben előírt lépéseket: a szakminisztérium és a törvényszék egyaránt jóváhagyta az egyetem beindítására vonatkozó kérést. Okt. 3-án az egyetem elkezdhette első évét. A feltételeket az új (a Hivatalos Közlönyben 1999. július 27-én megjelent) akkreditációs törvény szigorúan szabályozza. A PKE-be épülnek a volt Főiskola szakjai, diákjai és tanári kara, ehhez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet szenátusa hozzájárult. El kellett készíteniük három, az egyetem ideiglenes akkreditálásához szükséges szervezeti szabályzatot: az egyetem statútumát, a tanárok és diákok jogait és kötelességeit összefoglaló tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az alkalmazottakra vonatkozó etikai és fegyelmi szabályzatot. Ezeket jóváhagyta a PKE szenátusa, és elkészítették az ideiglenes akkreditálást kérő dossziét, melyet december 17-én benyújtottak a Tanügyminisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak. - Az Arany János Kollégium épülete végleg az övék lesz, és a Református Püspöki Palota jó részét használhatják. - Az ideiglenes akkreditálás engedélyezése után a szociális munkás-vallástanár szak végleges jóváhagyását fogják igényelni. Ezután kérhetik majd az egyetem végleges akkreditációját. - Az Apáczai Alapítvány pályázatán elnyert összeg év végéig fedezi a költségeket. A magyar állam által felajánlott 2 milliárd forint egy részére számítanak. Erre vonatkozó döntést az erdélyi történelmi egyházak vezetői fogják meghozni. /Partiumi Keresztény Egyetem. Minőségi munkára van szükség. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

2000. január 21.

A Temesváron élő dr. Kovács Béla egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora 1996 óta a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatról nyilatkozott a Heti Új Szónak. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény modellértékű lehet a létrejövő magyar egyetemi központok felépítői számára, a püspökség anyanyelvi felsőoktatási intézményalapítási elgondolása történelmi lépés. 1999 nyarán kezdeményezték a Sulyok István Református Főiskolára épülő Partiumi Keresztény Egyetemet. 1999 július 8-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület létrehozta az egyetem jogi hátterét biztosító Pro Universitate Partium Alapítványt, amelyet szeptember 20-án sikerült bejegyeztetni. A Partiumi Keresztény Egyetem október 3-án megkezdte működését. Az egyetem ideiglenes akkreditálását kérő dossziét december 17-én benyújtották. Az egyetem egyházkerületi döntés alapján megkapta az Arany János Kollégium épületét és a tíz éves küzdelem után visszakapott Református Püspöki Palota jó részét is használhatja. A Partiumi Keresztény Egyetemnél a legfontosabb a nagyváradi Református Püspöki Palota infrastruktúrájának fejlesztése, tantermek, diákkollégiumok, tanári lakások építése vagy vásárlása. /Mi nemcsak tanítani akarunk, hanem igaz embereket nevelni! = Heti Új Szó (Temesvár), január 21./

2000. február 14.

Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről tartottak szakmai tanácskozást Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. A zárt ajtó mögötti megbeszélésen Tőkés László püspök megnyitó beszéde után Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány felkért kuratóriumi elnöke az alapítvány jelenlegi helyzetéről számolt be. A magánegyetem létrehozására szánt magyarországi támogatás helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese beszélt. Kötő József államtitkár ismertette a magánoktatás számára biztosított törvényi lehetőségeket. A Partiumi Keresztény Egyetem helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Tolnay István tanügyi előadótanácsos, az akkreditációs fejleményekről pedig Kovács Béla rektor beszélt. A tanácskozáson szóbakerült még az Erdélyben létező főiskolai és kihelyezett kari intézmények helyzete is. A Sapientia Alapítvány elfogadta a HTMH javaslatát, miszerint az idénre felajánlott kétmilliárd forintos magyar kormánytámogatás elosztásáról pályázat alapján döntenek. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Elsősorban az anyanyelvű állami felsőoktatásból hiányzó szakok indítását tervezik és az új felsőoktatási egységek alapítása mellett az állami rendszerben működő magyar karok, szakok, tanszékek fejlesztését is tervbevették. /(Józsa Tímea): Szakmai tanácskozás az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. április 20.

Kovács Béla rektor a Partiumi Keresztény Egyetem /Nagyvárad/ akkreditálási folyamatáról elmondta, hogy az akkreditációs bizottság elnöke januárban személyesen tájékozódott és megígérte, talán március elejére befejeződik a munka. Március elején a jogi bizottság elnöknőjével még egyszer tárgyalt, aki jelezte, egy módosítást kér: az új akkreditációs törvény szerint egy román nyelvű szak is induljon, akár magyar nyelvű szakkal párosítva. Március 31-én a húsztagú bizottság kérte a román szak indítását. Úgy döntöttek, hogy mivel van egy akkreditált német tannyelvű vallástanár szak, az a megoldás, hogy a németet megtartják főszaknak, és párosítják román mellékszakkal. Ezután a minisztériumi jogtanácsos megismételte, hogy neki nincs más igénye. Kovács Béla elmondta: március 16-án a bővített rektori tanács úgy határozott, hogy a meglévő öt mellett négy új szakkal próbálnak indulni. Első helyen van az ún. vidékfejlesztés menedzselése. Ezenkívül elektrotechnikában hasznosítható menedzselési szak, négyéves közigazgatási szak, továbbá német-román szak lesz. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

2000. június 12.

Jún. 10-én ballagtak Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ első végzősei. Idén 148-an végeztek a PKE szociális munkás - vallástanár, német nyelv - vallástanár, közgazdaság - intézményi menedzsment, tanítóképző - idegen nyelv és tanítóképző-kántor szakának nappali és levelező tagozatán. Az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét, majd dr. Kovács Béla rektor mondott beszédet. Bejelentette, hogy az Országos Akkreditációs Tanáccsal elismertették a Partiumi Keresztény Egyetemet, az universitas megkapta az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem önálló, saját vezetési struktúrával rendelkezik; a meglévő karokat és szakokat újabbakkal akarják bővíteni. Dr. Kovács Béla szólt a Sapientia Alapítvánnyal létrejött együttműködési megállapodásról is, és arról, hogy egy nagyobb campus kialakítását, a diákotthon bővítését tervezik. Ennek érdekében ingatlanokat vásárolnak, építkezésbe kezdenek. Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért. A kétmilliárd forintból 390 milliót kap a PKE, rövidesen elkezdődnek a beruházások. /Haraji Tóth Hajnal: Ballagás a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12./

2000. szeptember 29.

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

2000. október 2.

Szept. 29-én tartotta a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségét. Tőkés László püspök szólt az erdélyi magyar tannyelvű felsőoktatás helyreállításának fontosságáról. Tőkés püspök kijelentette, hogy a magyar kormánytól jelentős anyagi támogatást kaptak, és kérik a román kormány támogatását is, hiszen a tanügyi törvény ezt lehetővé teszi. Ehhez kérik az RMDSZ segítségét is. Dr. Kovács Béla rektor ismertette a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálási folyamatát, beszélt a további tervekről, elképzelésekről. Az egyetemnek 647 hallgatója van, közülük 212 elsőéves. A Debreceni Egyetem rektora, dr. Fésűs László a két tanintézmény közötti együttműködésről, a közös elképzelésekről beszélt, dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke pedig arról, hogy a magyar kormánytól kapott költségvetési támogatás húsz százalékát a PKE fejlesztésére használják fel. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 2./ Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy az új tanévben hat egyetemi és három főiskolai szak indult. Az egyetem 122 oktatójából 27-en főállásúak. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, Nagyvárad), okt. 17. - 11. sz./

2000. november 10.

A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2000. november 27.

A Sulyok István Református Főiskola - Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) fennállásának tizedik évfordulóján háromnapos /nov. 24-26./ jubileumi megemlékezést és tudományos ülést szerveztek a PKE központi épületében, a Református Püspöki Palotában. Nov. 24-én a diákfórum keretében Szabó László, a magyar ifjúsági és sportminisztérium államtitkára tartott előadást a határon túli ifjúságpolitikáról. Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az egyháznak fontos szerepe volt az egyetem létrehozásában. Szilágyi Zsolt, az Alapítvány Kuratóriumának tagja, parlamenti képviselő hangot adott ama meggyőződésének, mely szerint "...az egyetem nem egy váradi ügy, nem egy bihari ügy, nem egy erdélyi ügy. Számunkra, úgy érzem, ez egy nemzeti ügy". Nov. 25-én többek között dr. Tonk Sándornak, a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elnökének előadását hallgathatták meg a résztvevők. A nov. 26-i, vasárnapi záró-istentiszteleten Tőkés László hirdette az igét, majd dr. Kovács Béla rektor tartotta meg záróbeszédét. /Tököli Magdolna: Jubilált a református felsőoktatás. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./

2001. február 27.

Budapesten, az Országházban a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek febr. 25-én, idén első alkalommal. Az Országgyűlés tavaly júniusban döntött arról, hogy e napot a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánítják. A megemlékezésre hivatalosak voltak az országgyűlési képviselők, a kormány, az egyházak, a kulturális, a tudományos, a művelődési és társadalmi élet képviselői mellett a második világháború ás az 1956-os forradalom utáni politikai üldözöttek szervezeteinek képviselői és a Budapesten lévő diplomáciai testületek. Az emléknap Kovács Béla egykori parlamenti képviselő, a Kisgazdapárt főtitkára elhurcolásához kapcsolódik, akit 1947. február 25-én a szovjet katonai hatóságok letartóztattak. A második világháború után ekkor volt az a fordulópont, amikor Magyarországon a korlátozott demokráciát felváltotta a diktatúra. Kovács Bélát a Szovjetunióba vitték és a Gulágból csak 1955-ben érhetett haza. - Áder János házelnök ünnepi köszöntőjében kifejtette, hogy a XX. század diktatúráinak megalázottjaival szembeni vétkeket jóvátenni nem lehet, de lehet emlékezni és emlékeztetni. Mádl Ferenc köztársasági elnök, hangsúlyozva az emlékezés fontosságát, a baloldali diktatúrák természetét idézte fel, számba véve néhány általánosítható tulajdonságot. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának alelnöke, Balás Piri László, aki 56-os forradalmárként megjárta a börtönt, a Kádár-korszakról beszélt: "A diktatúra, mint jóllakott óriáskígyó, emésztett. Felőrölte az emberek hitét, múltban, jövőben, Istenben, önmagunkban. Elvette tőlük a szolidaritás képességét, s az egyéni tisztesség lehetőségét." Egy másik 56-os politikai elítélt, Wittner Mária is emlékezett, kemény vádbeszéddel, amihez az adta az erkölcsi alapot, hogy 1958-ban halálra ítélték, majd 1959-ben életfogytiglanra változtatták büntetését. Vádjainak elsorolása után feltette kérdését: az egykori rendszer kiszolgálói "milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben még most is és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára"? Befejező szavaival "erkölcsi hullává" nyilvánította őket. A Magyar Szocialista Párt a megemlékezés után tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben méltatta a megemlékezést, de sérelmezte, hogy az Országházban olyan gondolatok is elhangzottak, amelyek nemcsak a diktatúrákat bélyegezték meg, hanem a demokratikus baloldalt is megvádolták. /(Guther M. Ilona, Budapest): Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2001. június 8.

Jún. 7-én Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes szenátusa. A testület az oktatási intézmény rektorává ideiglenesen Tonk Sándort, prorektorává Tánczos Vilmost, tudományos titkárává Marton Józsefet nevezte ki. Az ideiglenes szenátus megalakításáról a Sapientia Alapítvány döntött. Az ideiglenes szenátusba az alapítvány kuratóriumának tagjai, a Nagyváradon működő Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Kovács Béla, valamint a csíkszeredai és a marosvásárhelyi tervezett részlegek dékánjai, Lányi Szabolcs és Hollanda Dénes kerültek. - Erre a döntésre azért volt szükség, mert egy sor olyan intézkedést kell megtenni, ami az egyetem szenátusának a hatáskörébe tartozik. Amint állandó alkalmazottaik lesznek, az egyetemi charta alapján megválaszthatják a végleges szenátust - nyilatkozta Tonk Sándor rektor. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette. A charta egyesíti a magyarországi, a nemzetközi és a romániai gyakorlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. /Megalakult az EMTE ideiglenes szenátusa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2001. július 23.

Júl. 23-án kezdődik a tusnádfürdői Univers Kempingben a XII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. Bencze Tibor főszervező szerint már a rendezvény nyitónapján ki lehet tenni a megtelt feliratot. Legkevesebb 1000 regisztrált résztvevő lesz ott a szabadegyetem megnyitóján. Az első napi előadások témája: Schengenen innen és túl, jelen lesz Berta Krisztina, magyar belügyminisztériumi államtitkár, Vasile Dancu román köztájékoztatási miniszter, Pavel Abraham, román belügyminisztériumi államtitkár, Túri-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Délután 50-es évek a Székelyföldön, Ifjúság-munkaerőpiac-elvándorlás, Csángókérdés, Bankrendszer román-magyar viszonylatban valamint a Média kihatása a román-magyar kapcsolatokra tematikákban tartanak előadásokat. /Orbán Ferenc: Mától a tusnádfürdői Univers Kempingben. XII. Bálványosi Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

2001. július 24.

Júl. 23-án a schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg munkáját Tusnádfürdőn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak. A hétfői vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője vett részt. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselő. Szilágyi Zsolt képviselő úgy vélekedett, hogy a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítővé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára. Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer főről 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetőző kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendő is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségű hagyta el Romániát. - A szervezők Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihailescu kormányfőtitkárt, Tőkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nastase kormányfőt hívták meg előadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezető politikusa és parlamenti képviselője. - A román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdőre, de oda az évek során egyetlen miniszterelnök sem ment el. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdőre. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenőszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezőinek meghívását - közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít időt a státustörvényről szóló előadásra. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta Szilágyi -, ahol a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetőivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem - tizenkettedszer. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2001. július 25.

A magyar és a román környezetvédelmi miniszter ősszel találkozót tart a környezetvédelem területén kötendő új megállapodások és közös programok lehetőségének megvitatására - közölte Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter. Turi-Kovács Béla júl. 22-én részt vett a Tusnádfürdőn tartott nyári szabadegyetem munkájában, majd Csíkszeredán a város vezetőivel találkozott. A magyar környezetvédelmi miniszter Csíkszeredán Csedő Csaba István polgármesterrel közös környezetvédelmi programok beindításáról tárgyalt. /Fejleszteni kell a magyar-román környezetvédelmi együttműködést. Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter közös programokról tárgyalt a csíkszeredai polgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2001. október 5.

Okt. 4-én nagy rendőri készültség várta Nagyváradon az érkező Orbán Viktor miniszterelnököt. Állig felfegyverkezett katonák, mesterlövészek, csendőrök, az elnöki őrző-védő szolgálat emberei figyelték a járókelőket, egy katonai helikopter délután háromtól este nyolc óráig körözött a Partiumi Egyetem és a református templom fölött. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyar kormányfő fogadására. Tőkés László püspök beszédében elmondta: nyolcvan év után ismét összefogtak a romániai magyar egyházak és egyetemet indítottak nemzetük fejlődéséért: "Kiáltani kell! Dadogó korunkban, tört magyar nyelven megszólaló erdélyi magyar kistársadalmunkban, suttogó félelmeink közepette, makogó, dadogó gyermekeink között, a megalkuvás suttogása közepette, kiáltanunk kell! A szólás jogát és szabadságát, sőt kötelességét, sőt egyházi hivatását kell hirdetnünk a mai napon. Jaj nekünk, ha az igehirdetők nem igéről, hanem másról beszélnek!" - A Partiumi Keresztény Egyetem hosszú távon integrálódik az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi öt és csíkszeredai négy szakján 374 diák kezdi meg egyetemi tanulmányait, és számuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nyolc szakján tanuló diákokkal együtt eléri az 1100-at. Az egyetemre felvett diákok fele tandíjmentesen tanulhat; a tandíjköteles helyeken egyévi taníttatásért 200 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. A hallgatók hatvan százaléka ösztöndíjat kap. A magyarság részaránya Romániában 7,12 százalékos, az 1999-2000-es tanulmányi évben viszont a magyar egyetemi hallgatók csupán a diákok 4,89 százalékát tették ki, s ennek a 4,89 százaléknak is közel háromnegyede román nyelven tanult. Ezért volt szükség a magyar egyetemre. - Orbán Viktor államfő a református templomban tartott beszédében elmondta: "Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan erednek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gazdaggá tette történetét, kincsszekrényét zárva tartotta vagy legalább belőle nem merített a jelen számára elég tanulságot. Szigorú gondolatokat idéztem az imént: Kemény Zsigmond éppen százötven évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Igaz ugyan, hogyha másfél száz esztendőt mennék vissza az időben, sem a magyarság, sem Közép-Európa nem ismerne önmagára; mégis olyan erővel szólnak hozzánk e szavak, hogy hatásuk alól ennyi idő elmúltával sem vonhatjuk ki magunkat. Szigorú szavak, de biztatóak is egyben. Önbírálatra késztetnek, de erős benne a bíztatás, amikor azt halljuk, hogy a jövőnk alakításához rendelkezésünkre álló minden szükséges erő, ezer év gazdag történelme során összegyűjtött minden szükséges tanulság itt van velünk; századok felhalmozott ereje, történelmi korok letisztult tanulsága. A történelem az élet tanítómestere, mondták a görögök; kár, hogy nincsenek tanítványai, tették hozzá később a rezignált angolok. S valóban, dicsőség és szenvedés tanulsága csak úgy állhat mellénk bölcs tanítóként, ha mi magunk is képesek vagyunk fölfrissíteni emlékezetünket. Akkor tanít a történelem mindannyiunkat, ha hisszük: ez a történelem mindannyiunké. Éppen azért gyűltünk most itt össze, mert tudjuk: közös a múltunk és hisszük, hogy a jövőnk is közös lesz, itt a Kárpát-medencében. Van mondanivalónk egymás számára A mögöttünk hagyott száz év során soha nem látott módon elszigetelte egymástól az idő az európai népeket. A magyarságot is részekre szakította és miközben elválasztott bennünket egymástól, az erőszak minden lehetséges eszközével igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nemzet újra megtalálja szerepét a Kárpát-medencében és Európában. Az a század azonban elmúlt. A múlt véget ért. Ma már nem taposnak idegen csizmák a történelmünkbe. De ez kevés. Ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon az előző évszázad minden szennyese, úgy kiforrott és bátor képet kell rajzolnunk a jövőről. Kedves barátaim; meggyőződésem, hogy van mondanivalónk egymás számára és van üzenetünk a világ magyarjai és Európa többi nemzete számára is. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy ilyen üzenet. Elhatároztuk, hozzáláttunk és megcsináltuk. Igen, a Kárpát-medencei magyarság ma már képes arra, hogy ilyen nagy közös vállalkozásokat sikeresen véghez vigyen. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem arról beszél, hogy az erdélyi magyar oktatásban új korszak veszi, veheti kezdetét. Az egyetem azt üzeni: ezer év keresztény magyar kultúrájára a XXI. században is lehet építeni. Azt üzeni: az erdélyi és partiumi magyarság nem azon gondolkozik, hogy lesz-e jövője, hanem azon, milyen legyen ez a jövő. Számunkra az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és benne a Partiumi Keresztény Egyetem, annak létrehozása azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg. A XXI. század küszöbén azt is látnunk kell, hogy a magyarság végre elegendő hitet, elszánást és erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy a közös gondolkodás nemzetévé váljon. Úgy érzem, mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz sikeres a magyar nemzet és benne az erdélyi és partiumi magyarság csak akkor tudja a sorsát maga alakítani, ha a fölnövekvő nemzedék szert tehet az ehhez szükséges eszközökre, versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. Az egyik nem pótolja a másikat. Az erdélyi magyar kultúrára eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz ahhoz, hogy az egész Kárpát-medencei közösség megmaradhasson. Történelmi korok fordulóján élünk; ez nem dicsőség, ez adottság. Dicsőség az, ha okos előrelátással és szorgalmas munkával a magyarság történelmében is sorsfordulóvá tesszük e kort. Sorsunk olyan fordulójává, amelynek során a magyarságnak egymástól elválasztott részei a közös nyelv, a közös kultúra és a tudomány szövetségében egymásra találhatnak." A beszédet vastaps követte, majd a díszvendégek és a tömeg átvonultak a száz méterrel odébb lévő keresztény egyetemhez, amelyet Orbán Viktor fölavatott. Itt kijelentette a kormányfő: "Ma látszólag egy egyetem kapujának megnyitásán voltunk jelen, de többről van szó, hiszen önök hallhatják időnként a magyar kormány programjának részeként is azt a gondolatot, hogy eljött az ideje a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének. És akkor mindenki azt kérdezi, hogy is kell azt érteni. Hát így kell érteni, úgy kell érteni, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy gazdasági, egy kulturális, egy szellemi élet részévé kell tenni. Ehhez egyetemekre, közös kulturális intézményekre, közös programokra és közös szellemiségre is szükségünk van és szükségünk lesz. És bizony, ez a folyamat, amelyről beszéltem, lépésről lépésre épül majd és természetesen nem áll meg Partium és Erdély határainál, Felvidék sem kerülheti el a sorsát, Délvidék sem kerülheti meg a sorsát és jó reményeink vannak, hogy nehány esztendő múlva már valóságos, jól megszervezett, biztos lábakon álló intézmények jelentik a kis magyar életet, a maga közösségeivel egyetemben, minden területen, amely ma nem lehet az anyaország része." A miniszterelnöki delegáció 19 óra körül távozott Nagyváradról. Mögötte maradt a nép, a kipirult arcú asszonyok, a könnyeiket nehezen visszafogó férfiak, az elragadtatott gyerekek. Az erdélyi magyarok, akiket Orbán Viktor megerősített hitükben s megnyugtatott: nincsenek kihalásra kárhoztatva. /Andó András: Orbánt többen várták Nagyváradon, mint Iliescut Aradon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vágta át a Partiumi Keresztény Egyetem avatószalagját. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./ Okt. 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepségen felavatták Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) felújított és korszerűsített székházát, és megnyitották az egyetemi tanévet. A PKE hét karának akkreditált szakán idén 653 diák tanul majd 122 egyetemi oktató irányításával. Ezeknek egy része a szintén magyar állami támogatással felújított és bővített, a református egyházi tulajdonban lévő, 150 férőhelyes Arany János kollégiumban kap elhelyezést. Orbán Viktor kormányfő beszédében rámutatott: "Van mondanivalónk egymás, a világmagyarság, és Európa többi nemzete számára is. Az EMTE létrehozása ilyen üzenet: elhatároztuk, hozzáláttunk, és megcsináltuk." Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyéspüspök igehirdetése után Kovács Béla, a PKE rektora tartott tanévnyitó beszédet. Beszédet mondott többek között Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Orbán Viktor az ünnepség után elmondta: boldog, hogy részt vehetett a tanévnyitón és székházavatón, az egyetem létrehozásában. - Az elveszített XX. század után az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a XXI. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött és folytatódik - mondta. Adrian Nastase megállapítására utalva kifejtette: a magyarországi választásokig hátralévő, és az azt követő időszak között szerinte nincs különbség. Ezért nem indokolt, hogy akár egy napot is elvesztegessenek a román-magyar kapcsolatok előbbrevitelében. A magyar kormány kész arra - mondta - hogy "minden fontos és érdemi kérdésben komolyan tárgyaljon, és ha lehet megegyezéseket érjen el". Hozzátette: a román-magyar vegyes bizottság nem jutott megegyezésre, de ez a magyar felet nem keseríti el. Magyarország minden polgárának az az érdeke, hogy Románia sikeres ország legyen és ennek érdekében Magyarország szívesen nyújt segítséget. /Tibori Szabó Zoltán: Megnyitotta kapuit a partiumi egyetem. Orbán Viktor részt vett a nagyváradi tanévnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ Katonai helikopter körözött Nagyvárad belvárosa felett, inkább csak erődemonstráció végett. Amikor az ünnepi istentisztelet után a tömeg kivonult az egyetem épülete elé a miniszterelnökkel az élen egy rövid utcai szalagavatóra, nemhogy a forgalmat nem állították le biztonságiak, de eltűrték, hogy a villamosvezetők a tömegbe hajtsanak. A fent köröző helikoptertől ellenben nem lehetett hallani semmit. - Utoljára 1977-ben járt Nagyváradon ilyen magas rangú magyar kormányküldöttség, az akkori találkozó gyalázatosan végződött. Ezt a gyalázatot mosta most le jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozta püspök. "Céljaink máig sem változtak. Nem engedünk a 48-ból, sem az 56-ból" - jegyezte meg a püspök, majd szóvá tette: rosszindulatú támadások érték, hogy az Orbán kormány "kliensei", ám a nagyszerű együttműködést nem szabad ilyen módon degradálni, mondta. Tőkés László kitért arra is, hogy pár napja a román államelnök Nagyváradon az állami egyetemen járt megnyitni az új tanévet. A "román egyetemen", fűzte hozzá, hiszen, egyetlen szakot sem indítottak magyarul, pedig sok magyar ajkú él Bihar megyében. "Egyszer talán majd Iliescu elnök megtiszteli jelenlétével a mi tanévnyitónkat is, hogy megtapasztalja a magyarok vendégszeretetét, ahogyan Vasile Dancu tájékoztatási miniszternek már része lehetett benne." - Németh Zsolt politikai államtitkár jobb idők kezdeteként értékelte az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat beindítását, s kissé meg is fricskázta a román biztosági szerveket a különösen zajosra sikeredett védelem miatt. /Balla Tünde: Jobb idők kezdetén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata: Boldog vagyok, hogy itt lehettem, és hogy éppen nekünk jutott az a feladat, hogy közreműködjünk ennek a nagyszerű intézménynek a létrehozásában. Mindannyian láthatják, hogy az elveszített 20. század után - ahogyan mi magyarok mondjuk - az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a 21. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött, és folytatódik. Tőkés László püspök sajtónyilatkozata: Mindenekelőtt nagybeteg édesanyámra és családom itt lévő tagjaira gondolok. Hálával gondolok rájuk, hiszen erre az útra, amely ide vezetett, ők vezettek el. A magyar oktatás, valamint a keresztyén hit iránti elkötelezettséget tőlük kaptam. Tőlük kiindulva, gyermekeinkre és unokáinkra, az utánunk jövő nemzedékre gondolok, és itt szavam beleillik a magyar kormány családpolitikai felfogásába. Túl minden politikán, protokollon a gyermekeinkről van szó, az unokáinkról - a családjainkról van szó. Nekünk nem lehet mindegy, hogy milyen sorsra jutnak ebben az országban, Erdélyben, ebben a térségben a kommunizmus utáni nehéz időszakban. Másodsorban ezt az alkalmat ragadom meg, hogy megköszönjem - Romániára nézve is - azt az ajánláscsomagot, amelyet a miniszterelnök úr Marosvásárhelyen nyújtott át Adrian Nastase román kormányfőnek, amely nemcsak a magyarok, hanem egész Románia számára kedvező. Ez a gesztus számomra jelképezi, hogy nem a magyarok elszigetelt érdekéről van szó, hanem jövőnket csakis népeink közösségében, összefogásban, barátságban és szeretetben képzelhetjük el. Az egyetem üzenetünk a világnak. /Orbán Viktor és Tőkés László sajtónyilatkozata. A jövő elkezdődött és folytatódik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

2001. október 13.

Szorosabb környezetvédelmi együttműködést javasol a horvát, a román, a szlovén, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi hatóságoknak a magyar környezetvédelmi miniszter, ennek érdekében legkésőbb tavasszal szükségesnek tartja egy többoldalú találkozó összehívását - jelentette be Turi-Kovács Béla okt. 11-i, Gyöngyösön tartott sajtótájékoztatóján, amelyre a második alkalommal megnyílt Kárpát-medencei környezetgazdálkodási konferencia alkalmából került sor. A magyar miniszter szerint ma is érvényben vannak a Magyarország és a szomszédos országok között létrejött, környezetvédelemi-együttműködési szerződések, ám ezek egy része nem működik. A legjobb az együttműködés a szlovák féllel, kiválónak nevezte a Horvátországgal való együttműködést is, amelyre csak a drávai vízi-erőmű terve vet árnyékot. Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy három alkalommal is találkozott román kollégájával, ám az ígéretes megbeszélés folytatása még ezután következik. Ukrajnával pillanatnyilag szintén szünetelnek a szoros környezetvédelmi együttműködésről folytatott korábbi tárgyalások. A tanácskozás nyitónapján a megállapodást írt alá a kolozsvári, illetve a gyöngyösi városgondozási társaság vezetője; eszerint a jövőben felváltva ad otthont a konferenciának az erdélyi, illetve a hevesi város. /Kárpát-medencei környezetgazdálkodás Szorosabb együttműködést javasol a magyar fél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2001. október 17.

A múlt hét végén Magyarországon, Gyöngyösön megrendezték a II. Kárpát-medencei Környezetgazdálkodási Konferenciát, amelyen jelen volt, többek között, dr. Túri-Kovács Béla, a magyar környezetvédelmi miniszter is. A miniszter elmondta: jók a viszonyok a környező országokkal, azonban léteznek bizonyos nézeteltérések is. Ismert Szlovákiával a bős-nagymarosi vita, Horvátországgal a kapcsolatot "befeketíti" a Dráván megépítendő vízi erőmű terve, Ukrajnával pedig "félbeszakadtak a lehetőségek". A ciánszennyezés igazolta, hogy a Kárpát- medencében környezetvédelemről csak az országok közötti együttműködés szellemében lehet beszélni. A román partnerekkel a kapcsolat arra irányul, hogy leginkább a felszíni vizek területén a legszorosabb legyen. - A nagybányai ciánszennyezés után új helyzet alakult ki. Azóta a brüsszeli bizottság elkészítette a vizsgálat eredményét, amelyben a szóban forgó ügyet magánjoginak tekintik. /Vajda György: Román - magyar környezetvédelmi kapcsolatok. Alsóbb szinten eredményesebb. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

2001. november 22.

Bizonytalan, hogy diplomához juthatnak-e a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzős végzősei. Tavaly 30 nappali, s ugyanannyi levelező tagozatos fejezte be a főiskolát e szakon. A legtöbb diáknak a diplomamunkája is elkészült, amelyet a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kellett volna megvédeniük. Amíg az Országos Akkreditációs Tanács jóvá nem hagyja a szak működését, addig az egyetem nem fogadja záróvizsgára a diákokat. "Ecaterina Andronescu oktatási és kutatási miniszter asszonynak egy nemrég tett kijelentése miatt aggódom. Azt nyilatkozta, nem látná jónak, hogy magánegyetemek végezzék a tanítók képzését." - fejtette ki Kovács Béla rektor. /Balla Tünde: Bizonytalan a tanítóképző akkreditációja. A miniszter asszony nem híve a magánegyetemi képzésnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

2001. november 29.

Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a vele készített interjúban kifejtette: a Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként létrejött nagyváradi magánegyetem tíz éves múltra tekint vissza. 2000. dec. 7-én nyert hivatalos akkreditációt a román államtól. 210 fő első évfolyamos hallgatójuk és 165 végzősük van, öt tagozaton. A szociális munkás-vallástanár, a német nyelv-vallástanár szak végzősei Kolozsváron, az egyházzene szak első csoportja pedig a bukaresti nemzeti zeneegyetemnél végzett kitűnően, 90 százalék feletti eredménnyel. - Idén már hét egyetemi szakot hirdettek. A tanítóképző főiskolán már több, mint egy éve végzett az első generáció és nem sikerült lediplomázniuk, az egyedüli szak, amelyikre még várják az akkreditációt. Az angol nyelv és irodalmat és román nyelv szakot is akkreditáltatták. Kovács Béla javasolta, ha meglesz a Sapientia akkreditációja, járjanak el az oktatási minisztériumnál, tisztázzák, milyen körülmények között lehet összevonni a két egyetemet. A rektor részt vesz a Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusában. - A PKE a Sulyokkal együtt nevelt már vagy 500 diplomás embert. - Az egyetemet az egyházkerületnek kellett fenntartania, az állam még 5 százalékát sem adta a költségvetésnek. A román állam most sem segít, bár a törvény jogot adna neki erre. /Balla Tünde: A román állam ma sem segít minket. Interjú Kovács Bélával a Partiumi Keresztény Egyetem rektorával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2001. november 30.

A pesszimista becslések szerint 2050-re 6,5 millióra csökkenne ugyanis Magyarország lakosainak száma, ha a jelenlegi tendencia nem változik. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaság fejlesztésében a Kárpát-medencei munkáskezekre is számít. - Orbán Viktor kormányfő elnökletével és Cseh Szombathy László professzor szakmai irányításával 1999-ben a népesedéspolitikai koncepció kialakítását irányító ad hoc bizottság alakult. A kormány idei jún. 26-i ülésén egy negyedévente ülésező Nemzeti Népesedési Kormánybizottság felállítása mellett döntött. A bizottság november elején tartotta meg első ülését. Tagjai: Harrach Péter szociális és családügyi, Deutsch Tamás ifjúsági és sport, Matolcsy György gazdasági, Mikola István egészségügyi, Pálinkás József oktatási, Pintér Sándor belügy-, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi és Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, vezetője pedig maga a miniszterelnök, Orbán Viktor. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter az alakuló ülést követő tájékoztatón kijelentette: a bizottságnak a magyar nemzet legnagyobb gondjára kell megoldást találnia. Sajtóinformációk szerint a bizottság asztalán fekszik egy olyan tanulmánykötet, amely a lehetséges variációkat modellezve gyakorlatilag kijelöli azt az egyetlen reálisan járható utat, amellyel 2005-re is tartható lenne a mai 10 milliós lélekszám. Ehhez arra lenne szükség, hogy az átlagéletkor addigra fokozatosan meghaladja a 80 évet, a gyermekszületések száma pedig elérje az egyszerű reprodukciós szintet, ehhez valamennyi szülőképes nőnek legalább két gyermeket kellene vállalnia. A Magyarországra évente bevándorlók számát pedig tartósan 20 ezerre kellene emelni. A jelenlegi adatok tükrében a tanulmánykötet vázolta helyzet eléréséig sokat kell javítani a magyar lakosság színvonalán. Az átlagéletkor a férfiaknál 66,34, a nőknél 74,24 volt 1999-ben, ez messze elmarad mind a tanulmány számadataitól, mind pedig az Európai Uniós átlagtól: férfiak 74,84, nők 81,24. A reprodukciós szint pedig 1,3 az áhított 2 helyett (magyarul egy anyának átlagosan 1,3 gyermeke születik), a "népességszaporulat" indexe pedig -3,1 volt 2001. január és augusztus között. - A Magyar Szocialista Párt előbb a hazai munkanélküliek támogatását látta igazoltnak, az MDF és a MIÉP egyetértett azzal, hogy ösztönözzék a bevándorlást, de csupán a határon túli magyarok körében. Orbán Viktor kijelentette: nem kívánja bátorítani a Magyarországra való tömeges betelepülést, illetve bevándorlást. A kormányfő azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdasági fejlődés jelenlegi szintjének fenntartására a mostaninál több munkáskézre lesz szükség, amelyet elsősorban a Kárpát-medencei népesség adhat hazánk számára. /Vass Enikő: Nem hal ki a magyar. Népesedési kormánybizottság gondozza a magyar lakosok számát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./


lapozás: 1-30 | 31-55




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998