udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 162 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-162
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Csaba Tibor

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. december 18.

Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./

1997. január 31.

Az RMDSZ képviselőházi csoportja február 3-án megválasztotta a frakció új vezetőségét. A frakció elnökévé Varga Attila Szatmár megyei, alelnökeivé Asztalos Ferenc Hargita, illetve Kovács Csaba Brassó megyei képviselőt választották, míg a frakciótitkári tisztséget továbbra is Ráduly Róbert látja el. Ugyanakkor a frakció ismét Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselőt javasolta a Képviselőház Állandó Bizottságának titkári tisztségébe, és a Képviselőház plénuma a javaslatot megszavazta. Ez utóbbi tisztségbe az RMDSZ szenátusi frakciója is megtette javaslatát, amelyet a Szenátus plénuma február 3-i, első ülésén elfogadott, így a Szenátus Állandó Bizottságának titkári tisztségét továbbra is Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor tölti be. Az RMDSZ szenátusi frakciójának új vezetőségét szerdán, február 5-én választják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./

1997. február 11.

Febr. 13-án az RMDSZ bukaresti székházában tartott sajtóértekezletet az RMDSZ vezetése. Ezúttal Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Szabó Károly, a szenátusi frakció, illetve Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, valamint Birtalan Ákos turisztikai és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. Markó Béla röviden összefoglalta a múlt hét végén lezajlott marosvásárhelyi SZKT-n történteket. Elmondotta, hogy az RMDSZ döntéshozó fóruma elemezte a választási kampány eredményeit, a jelöltállítások kapcsán tapasztalt hiányosságokat ? amire az őszi kongresszus távlatában is szükség volt, hiszen elképzelhető, hogy bizonyos módosítások válnak szükségessé az alapszabályzatban ?, áttekintette és megvitatta a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, valamint a kormányzati felelősséggel járó teendőket az elkövetkező időszakban, továbbá meghallgatta és elfogadta az Ellenőrző Bizottság jelentését Szőcs Géza volt RMDSZ-főtitkár, illetve politikai alelnök vagyonkezelési ügyében.-

1997. március 15.

Márc. 19-én tartották az RMDSZ vezetői szokásos sajtóértekezletüket a szövetség bukaresti székházában , amelyen Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Vida Gyula, a Képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottságának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára. Markó Béla elmondta, hogy halaszthatatlan a gazdasági reform megvalósításához szükséges törvények elfogadása. El kell fogadni az állami költségvetésről szóló törvényt, ebben az esetben az ellenzék obstrukciós kísérlete ? "a parlamenti sztrájk" ? nem minősíthető másként, mint mélyen antidemokratikus aktusként. - A március 15-i ünnepségek mindenütt rendben és nagyarányú részvétel mellett zajlottak le. Külön kiemelte, hogy az évfordulós rendezvények részvevői mindenütt igen pozitív fogadtatásban részesítették, olyan tapssal fogadták a kormányfő március 15-i üzenetét, amilyet némelyik ünnepi szónok sem kapott. Victor Ciorbea miniszterelnök üzenete nemcsak a román-magyar megbékélés jelképes gesztusa, hanem igen világos jelzés a történelmi megbékélés megvalósítására irányuló politikai akaratról - hangoztatta Markó Béla.

1997. március 19.

Kovács Csaba képviselőházi frakcióalelnök az ún. parlamenti válság kapcsán a mentelmi jog kérdésének jogi vonatkozásait világította meg az európai gyakorlat tükrében, míg Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ellenzéki párt nem talált komolyabb ürügyet a törvényhozási munka megakadályozására, késleltetésére, és teljesen esélytelennek nevezte az SZDRP kísérletét az előrehozott választások kiprovokálására. A dolognak ? mondotta ? pozitív vetülete, hogy a kormánykoalíciónak ebben a helyzetben bizalmi szavazást kell kérnie, azaz vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vida Gyula a Képviselőházban legutóbb elfogadott, a külföldi beruházók jogait bővítő törvénycikkelyt határozott előrelépésnek nevezte, amely vonzóvá teszi a romániai beruházásokat a külföldi tőke számára, bátorítja a külföldi befektetőket egy olyan helyzetben, amikor Romániának nincsenek pénzügyi erőforrásai a beruházásokra, a gazdaság korszerűsítésére. - A kolozsvári utcanév-változtatásokra vonatkozó tervről szólva Takács Csaba elmondotta, hogy tulajdonképpen csak a városi tanács egységpárti tanácsosainak javaslatáról van szó, és nem határozatról, mint azt a sajtó egy része (többek között az Evenimentul Zilei) közölte, a javaslat határozattá válásához a megyei tanács jóváhagyása kell, amire nincs esély, Funarnak ugyanis már nincs elegendő hatalma az utcanevek megváltoztatására, bárhogyan is csomagolná magyarellenes mesterkedéseit. Nem az RMDSZ-t sérti ezzel, hanem a demokratikus államrendet, olyan állampolgárok kultúráját, történelmi hagyományait, akik évszázadok óta élnek a térségben. Takács Csaba hozzátette, hogy az RMDSZ kérni fogja a jeles magyar személyiségek nevét viselő egykori utcanevek visszaállítását. Markó Béla Funar újabb magyarellenes mesterkedéseiről szólva megállapította: puszta politikai ambíciókról van itt szó, amelyek nem az RMDSZ-t érintik, hanem az RNEP meggyengült helyzetére vetnek fényt. Akkor, amikor a román kormányzat az európai dokumentumokkal összhangban az anyanyelvhasználat, a többnyelvű feliratok kérdésének megoldására törekszik, ezek a kísérletek nemcsak anakronsztikusak, hanem rövidesen nevetségesekké is válnak ? mondotta Markó Béla. A kolozsvári állítólagos zászlókitűzés és -bevonás kapcsán egyes lapokban közzétett híradásokat illetően a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy ezek a március 15-i ünnepségek megzavarását célozták. Arra a kérdésre, történt-e előrelépés, vagy ellenkezőleg, visszalépés a Babes-Bolyai Egyetem kérdésében, Markó Béla elmondotta, az önálló magyar egyetem kérdésében sem előre, sem hátra nem történt elmozdulás az utóbbi hetekben, ezután kell majd előre lépni. Még a tavasz folyamán intézkedéseket kell tenni, hogy az ősztől bővüljön a magyar nyelvű egyetemi oktatás köre, és ebben a tekintetben nincs semmiféle ellentét, nézetkülönbség a szövetség és kormánykoalíciós partnerei között, mint ahogy abban sincs, hogy magyar nyelvű egyetem ? vagy egyetemek ? létesüljenek, csupán a Babes-Bolyai Egyetem jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 990. sz./

1997. március 20.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./

1997. március 24.

Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./

1997. április 9.

Ápr. 8-11. között a román parlament meghívására látogatást tesz Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegációt Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti, tagjai: Csóti György (MDF), Baráth Magdolna, Molnár Gyula (MSZP) és Németh Zsolt (FIDESZ). A magyar parlamenti delegáció április 8-án, kedden látogatást tett az RMDSZ székházában, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta, majd megbeszélésre került sor az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A találkozón az RMDSZ képviseletében részt vett Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint, a frakció titkára, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Eckstein Kovács Péter, Szilágyi Zsolt, a két ház külügyi bizottságainak tagjai, Mátis Jenő, továbbá a Tokay György kisebbségügyi miniszter és Borbély László területrendezési államtitkár. A megbeszélésen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a megváltozott romániai politikai helyzetről, a két ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseiről folyt eszmecsere. Ápr. 9-én a magyar parlamenti küldöttség a Szenátus épületében találkozott a két Ház külügyi bizottságainak tagjaival, a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd délután a küldöttséget fogadta Gavrila Dejeu belügyminiszter és Tokay György kisebbségügyi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz./

1997. április 16.

A költségvetési törvénytervezet cikkelyenkénti vitájában a parlament ápr. 15-i együttes ülésén az RMDSZ képviselőházi frakciója nevében Kovács Csaba Brassó, Ráduly Róbert Hargita és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő szólalt fel. Ugyancsak márc. 15-én, kedden, a mezőgazdaság költségvetését szabályozó 24. cikkely vitájában az RMDSZ frakciója részéről Elek Barna Maros megyei képviselő szólalt fel és tett javaslatot a mezőgazdaság költségvetéséből fennmaradt összegek újraelosztására vonatkozóan. Javaslatát a plénum többségi szavazattal elfogadta, és ez azt jelenti, hogy sikerült a Fajlovak Állami Egyedárúsága számára korábban előirányzott összegekhez képest további 5 milliárd lejt elkülöníteni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./

1997. április 17.

Ápr. 17-én a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának küldöttsége, amely április 16-19. között négynapos látogatást tesz Romániában, ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. A Szekeres Imre frakcióvezető, pártalelnök vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Baráth Etele és Bihari Mihály országgyűlési képviselők, az RMDSZ parlamenti csoportjának nevében Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc és Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnökei, továbbá Ráduly Róbert, a frakció titkára fogadták. A létrejött megbeszélésen időszerű bel- és külpolitikai kérdésekben folyt eszmecsere. A magyarországi vendégek beszámoltak romániai látogatásuk eddigi tapasztalatairól, vezető romániai politikusokkal, szenátorokkal és képviselőkkel lezajlott találkozóik tanulságairól, és szakmai támogatást ajánlottak fel az RMDSZ kormányzati feladatokat vállalt tisztségviselői, szakemberei számára. A találkozón jelen volt Virág Imre, a bukaresti Magyar Nagykövetség I. titkára, valamint Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 18., 1011. sz./ Az MSZP parlamenti küldöttsége ápr. 17-én tárgyalt Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Emil Constantinescu államelnökkel. /MTI/

1997. május 20.

Máj. 20-án a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozása óta első ízben tartotta újjáalakuló plenáris ülését a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (NKT) Bukarestben, a Victoria Palotában, amelyben a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei 3-3 küldöttel képviseltetik magukat. Meghallgatták a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkájáról szóló beszámolót, megvitatták és elfogadták az NKT szervezési és működési szabályzatát és a testület 1997. évi költségvetését. Ez az összeg 6,3 milliárd lej. /Nem valami sok, az ország lakosságának 10 százalékát kitevő népességről van szó./ Az ülésen részt vett Tokay György kisebbségügyi miniszter, Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkár, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatói és osztályvezetői is. Az ülés után ugyancsak a kormánypalotában sajtóértekezletet tartottak, amelyen részt vesz Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár is. A sajtó képviselői nem lehettek jelen az ülésen, ezt kifogásolta tudósításában Zsehránszky István. Az Ügyvezető Elnökség javaslata alapján Markó Béla megbízta Kovács Csaba és Márton Árpád képviselőket, valamint Kötő József ügyvezető alelnököt, hogy képviseljék az RMDSZ-t a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22, 23./

1997. július 16.

A Román Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ Brassó megyei szervezetei közös közleményt tettek közzé, amelyben a Brassói Polgármesteri Hivatal tevékenységét elemezve megállapítják, hogy Ioan Ghise polgármester a helyhatósági választások óta eltelt egy teljes esztendő során nem volt képes megfelelő stratégiát kidolgozni a város nyomasztó gondjainak /fűtés, lakásépítkezés, infrastruktúra kiépítése, a tanügy és egészségügy anyagi alapjainak biztosítása stb./ megoldására, ugyanakkor minden, e kérdések megoldását célzó együttműködési javaslatot visszautasított mind a megyei szintű közigazgatási intézményekkel, mind pedig a kormánykoalíciós politikai alakulatokkal. Az együttműködés hiánya és a polgármester által szított állandó feszült légkör jelentős károkat okozott a helyi közösségnek, több beruházási kísérlet meghiúsításához vezetett. Mindezek miatt az RDK, az SZDU és az RMDSZ kénytelen volt megvonni a bizalmat Ioan Ghise /LP ?93/ polgármestertől, akinek megválasztását e három politikai erő támogatta a legutóbbi helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az RDK, az SZDU és az RMDSZ a város problémáinak megoldását ezentúl a helyi tanács, az illetékes intézmények, illetve saját parlamenti képviselőik és szenátoraik útján támogatják. A közleményt az RMDSZ nevében Nedeczky László Brassó megyei RMDSZ-elnök, Kovács Csaba Tibor képviselő és Madaras Lázár, a megyei tanács alelnöke írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1072. sz./

1997. szeptember 1.

Szept. 1-jén tartotta tisztújító ülését az RMDSZ parlamenti csoportja. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének újraválasztották Verestóy Attilát, alelnöknek ugyancsak Hajdú Gábort, a titkár Puskás Bálint lett, a szenátus titkárává Kozsokár Gábort választották. A képviselőházi csoport vezetőjét, Varga Attilát is újraválasztották, alelnökök: Asztalos Ferenc és Márton Árpád, a titkár Ráduly Róbert. A képviselőházi titkár Kovács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

1997. szeptember 4.

Kónya Hamar Sándort az őszi ülésszakra nem választották meg újra a képviselőház titkárának. Elkezdődtek a találgatások, hogy mi ezzel az RMDSZ célja: a mérsékeltek erősítése vagy Kónya Hamar Sándort megbüntették a Fidesz melletti kiállásáért? Asztalos Ferenc, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke cáfolta ezt a feltételezést. Kónyára tízen szavaztak, Kovács Csabára pedig 13-an. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1997. október 14.

Okt. 14-én vitatták meg a képviselőházban a Helyi Önkormányzatok Európa Chartája ratifikálásáról szóló törvénytervezetet. Az általános vita során Tamás Sándor Kovászna és Kovács Csaba Brassó megyei képviselők szóltak hozzá a tervezethez, és szorgalmazták a Charta minél hamarabbi és feltételek nélküli ratifikálását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1033. sz./

1998. február 2.

Febr. 2-án megkezdődött a szenátus és képviselőház tavaszi, június 30-ig tartó ülésszaka. A szenátus és képviselőház egyaránt megválasztotta állandó elnökségét. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a Román Nemzeti Egységpárt súlya. Elutasítottak Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi, illetve szenátusi RNEP-frakciók vezető posztjait.Titkári tisztségében újraválasztották az RMDSZ jelöltjeit, a szenátusban Kozsokár Gábort, a képviselőházban pedig Kovács Csaba Tibort. Az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének újraválasztották Varga Attilát, /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ az alelnökök: Márton Árpád és Vajda Ferenc, az RMDSZ-frakció titkára Szilágyi Zsolt lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3. -1199. sz./

1998. október 30.

Emil Constantinescu elnök a hét elején tett finnországi látogatása során kérdésekre válaszolva úgy fogalmazott: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az l996. évi parlamenti és elnökválasztások után azért vonták be a kormányzásba, hogy ezzel pozitív jelzést adjanak Európának és a magyaroknak a romániai kisebbségi jogok biztosításáról. A Román Demokrata Konvenció és a Demokrata Párt a magyar politikai szövetség részvétele nélkül is rendelkezett a szükséges parlamenti többséggel. Az államfő kijelentéseire reagáltak az RMDSZ parlamenti képviselői. Kovács Csaba, a képviselőház titkára kijelentette, hogy az RMDSZ nélkül pedig a parasztpártiak, a demokraták és a liberálisok csak kevéssel haladták volna meg a parlamenti ötven százalékot. Ezért számos sarkalatos törvény nehezen született volna meg a törvényhozásban az RMDSZ 7,5 százalékos részvétele nélkül. Kovács Csaba azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele Románia külpolitikai sikerének számított s Nyugaton már "román modellről" beszéltek. Ám sajnos, ez a modell csak a madridi NATO-csúcsig működött. /Emil Constantinescu - RMDSZ. Rossz helyen szólt az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

1998. november 14.

Nov. 14-én tartotta a Brassó megyei RMDSZ tisztújító közgyűlését. Nedeczky László leköszönő elnök tartott beszámolót az elmúlt két évről. A megyei RMDSZ-tagság létszáma állandóan csökken, ennek okai: a beolvadás, a vallási szekták terjedése, a születések számának csökkenése és a kivándorlás. Az RMDSZ tagságának elszegényedése, a román sajtó magyarellenes kampánya, a megoldatlan kérdések, mint a Tulipán Kft. ügye, a kárpótlási jegyek helyzete is hozzájárult a tagok lassú eltávolodásához. Brassó megyében több mint 70 ezer magyar él, közülük ma kb. 16 ezer RMDSZ-tag, Brassó városában 30 ezer magyar nemzetiségű lakosa van, közülük 7500-an RMDSZ-tagok. Nedeczky László beszámolójában elismerte, hogy a brassói Ápriliy Lajos Középiskola ügyében nem sikerült előrelépni, nem tudták elérni, hogy tisztán magyar középiskola legyen. A szociális segítség terve a pénzalapok hiánya miatt csak elképzelés maradt. A szűkös anyagi alapokkal a szervezet puszta létezését tudták biztosítani. - A közgyűlésen heves vita volt, egymás elleni kirohanások is elhangzottak. Öt elnökjelölt volt, a szavazás eredménye: Kovács Csaba Tibor 70, Simon Sándor 68, Nedeczky László 65, Aranyosi István 12 és Török Ernő 5. Egyik sem kapta meg az egyszerű többséget, ezért a két legtöbb szavazatot kapott elnök között újabb szavazás döntött. Kovács Csaba Tibor parlamenti képviselő lett az RMDSZ Brassó megyei elnöke 92 szavazattal, Simon Sándor mindössze két szavazattal kapott kevesebbet. /Both Csaba: Bűnbak-keresés a Tulipán jegyében. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 20-26./

1998. november 17.

Nov. 17-én befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája, minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt a döntés. A nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyó állami főiskolai oktatásról szóló cikkely megrövidült. Elvetették az első bekezdését, tehát a szenátusi változatot is és a képviselőházi szakbizottság szövegét is. Mint ismeretes, a szenátusi változat már nem tette lehetővé önálló karok és főiskolák, egyetemek létesítését a kisebbségek számára - pontosabban a kisebbségek nyelvén folyó állami oktatás keretében. Megállt a kollégiumoknál. A képviselőházi szakbizottság szövegében már a kollégiumok sem szerepeltek, a kisebbségi diák számára csak csoportok és szakok működhetnek anyanyelvén De mi az, ami megmaradt ezek után? - tette fel a kérdést az újságíró. A cikkelyhez hozzábiggyesztett (2.) bekezdés, miszerint "Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát, hogy a törvénynek megfelelően saját magánfőiskolai intézeteket létesítsen." Ez sem semmi... - Nov. 17-én a parlamentben megismételték az egy héttel ezelőtti szavazást - és most már minősítetté vált az első bekezdés elutasítása. Ezután sorra vették a szakbizottság által elvetett javaslatokat. Kezdték a Iuliu Furoéval, aki kizárólag román nyelvű főiskolai oktatást kért. Elvetették. Aztán Asztalos Ferenc ismertette Varga Attila szabályosan benyújtott - és képviselőházi szakbizottsági szinten elvetett javaslatát, amely a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveg visszaállítását szorgalmazza, amely biztosítja a romániai nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön működő önálló állami egyetem létesítését is. Indoklása közismert: a romániai magyarság ezt kívánja - 500 000 aláírás bizonyítja ezt a kívánságot; az 1989-es hatalomváltás utáni helyzet lehetővé teszi ezt: benne van a kormányprogramban a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatással szembeni korlátozások megszüntetése, a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás keretének bővítése - a teljes vertikum megvalósulásáig; mert a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények és megállapodások szerint való ez. Mindez süket fülekre találtak a román képviselőházban. Most viszont nem a xenofóbiát nyíltan hirdető, zászlójukon hordó nemzeti-kommunista utódpártok: a PRM, PUNR, PDSR vagy a Melescanu-féle "független" politikai csoportosulás volt süket ezen érvek hallatán, ők ugyanis ott sem voltak a teremben. A teremben csak a kormánykoalícióbeli partnerek voltak: a parasztpárt, a liberális párt, a demokraták stb. És ők egyhangúlag és egyöntetűen elvetették a magyar javaslatot. Ez elgondolkoztató és - nyílt színvallás. A két ház közötti egyeztető bizottság hozhat ezután úgynevezett "közös szöveg"-et, amit aztán megszavaz vagy elvet majd a két ház. /Zsehránszky István: Ez sem semmi... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ Az RMDSZ képviselőházi frakciójának döntése hibának bizonyult, hogy az addig frakció alelnöki tisztséget betöltő Asztalos Ferencet éppen erre az időszakra nem választották újra. A román lélek alapjában tekintélytisztelő, ezért Asztalos többre jutott volna a bizottságban. Feltűnő volt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem szólt hozzá a vitához. Úgy tűnt, hogy az RMDSZ frakció vezetősége magára hagyta Asztalos Ferenc és Garda Dezső küzdelmében. Megszólalhattak volna a nagy tekintélynek örvendő képviselők, mint Kovács Csaba, Birtalan Ákos, Vida Gyula és mások. Nem érezte kötelességének részt venni a vitán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bolyai Társaság, de távol volt Kötő József államtitkár is. A magyar püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán, így Jakubiny György érsek és Csiha Kálmán püspök, akik kötelességüknek tartották a részvételt és azt, hogy nyilatkozzanak a magyar oktatás ügyéről. /Béres Katalin: Befejeződött az oktatási kormányrendelet vitája. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 17./

1998. november 28.

Kovács Csaba képviselő, a Brassó megyei RMDSZ újonnan megválasztott elnöke szeretné a szervezetben megoldani az elmúlt években kiéleződött ellentéteket. /Tóásó Áron Zoltán: Szeretném, ha erősebb RMDSZ-szervezet lenne. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

1999. január 13.

Jan. 2-án ismeretlenek kirabolták a brassói RMDSZ-székházat. Benyújtották a panaszlevelet a rendőrségnek, a városi ügyészségen pedig nem voltak hajlandók átvenni a feljelentést, csak a megyei ügyészségen vették át. A rablók minden feljegyzést átnéztek és a földre öntötték az iratokat. /Tóásó Áron Zoltán: Kik rabolták ki a székházat? Interjú Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1999. február 1.

A román törvényhozás tavaszi ülésszakának megkezdésével egyidőben febr. 1-jén megtörtént a tisztújítás az RMDSZ képviselőházi csoportjában, ahol az elnöki tisztet ismét Varga Attila Szatmár megyei képviselő nyerte el. Hasonlóképpen megtartották tisztségüket a csoport alelnökei: Márton Árpád Kovászna megyei és Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A titkár ismét Böndi Gyöngyi Máramaros megyei képviselő lett. A képviselőház állandó irodájának titkári tisztségére az RMDSZ ismét Kovács Csaba Tibor Brassó megyei képviselőt javasolta, akit az ülésen nagy többséggel megválasztottak. A szenátus állandó irodájának titkárává újraválasztották Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ - képviselőházi csoport - megtartott tisztségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

1999. április 21.

A közalkalmazottak törvénytervezetének vitája során a képviselőház másodszor is elutasította az RMDSZ azon módosító indítványát, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak olyan állami alkalmazottakat lehet szerződtetni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az előterjesztő, Kovács Csaba Brassó megyei képviselő felhívta kollégái figyelmét arra, hogy a módosító indítvány elutasítása ellentmondana Bill Clinton elnök azon kijelentésének, miszerint Romániában megoldódtak a kisebbségek gondjai. Tokay György képviselő rámutatott: Romániában 1347 olyan település van, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A vita után felszólalt a közigazgatási bizottság demokrata párti elnöke, és ismételten kifejtette: az említett passzust a bizottság elutasította, és nem találja helyénvalónak ezt vitatni. Vasile Lupu házelnök ezt a javaslatot tette fel szavazásra, így az RMDSZ tiltakozásképpen kivonult a teremből. A szenátusban, ahol a helyhatósági törvénytervezetet tárgyalják, a Demokrata Párt névre szóló szavazást kért az RMDSZ módosító indítványával kapcsolatban. Végül kvórum hiányában a szenátorok a jövő hétre halasztották a helyi autonómiát szabályozó törvénytervezet 51., az anyanyelvhasználat helyi közigazgatására vonatkozó szakaszának újabb szavazásra bocsátását. /Az RMDSZ kivonult a parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1999. szeptember 9.

Szept. 8-án Csíkszeredában a megyeházán dr. Selinger Sándor egyetemi tanár, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, valamint csíkszeredai informatikus szakemberek találkoztak. A megbeszélés témája a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozatának Csíkszeredába való telepítése volt. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón dr. Selinger Sándor elmondta, hogy Erdélyben hat éve működik a Gábor Dénes Főiskola, jelenleg hat városban 500 hallgatója van, akik a diplomadolgozatuk megvédése után informatikus mérnöki oklevelet kapnak. A főiskolát az Európai Unióban már akkreditálták. Romániában is megtörtént az akkreditálása, most zajlik az ekvivalizációs folyamat. Csíkszeredában a programvezető Kovács Csaba lesz, aki elmondta, hogy még nem véglegesítették a főiskolai tagozat működésének színhelyét, azonban a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány máris nagyon kedvező ajánlatott tett. A főiskolára felvételi nélkül juthatnak be a hallgatók, akiknek azonban egy félévre 300 dollárnak megfelelő tandíjat kell fizetniük. /Főiskolai tagozat Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

2000. május 19.

Tóásó Áron Zoltán, a lap munkatársa a Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével készített interjúját úgy kezdte, hogy eleve minősített: Simon Sándor, egykori ügyvezető elnök, az RMDSZ brassói szervezetének tanügyi alelnöke "háborút indított párttársai ellen", így Madaras ellen, de másokat is feljelentett, többek között Nedeczky Lászlót, a megyei RMDSZ egykori elnökét és Aranyosi István tanfelügyelőt. Madaras Lázár szerint egy bukott helyi politikus bosszújáról van itt szó. Simon Sándor a katedráról egyenesen beleült az ügyvezető elnöki székbe, anélkül, hogy előtte bármikor is végzett volna közösségi munkát. Simon Sándor belebukott a munkába, le kellett őt váltani. Madaras szerint ekkor nem volt ember, aki ellássa az elnöki tisztséget. Simon tevékenysége ellen a legfőbb kifogás a hozzánemértés volt. Most van egy új ügyvezető elnök, Fetykó Zoltán, de senki sem áll mellé. Madaras Lázár betegsége miatt visszavonul, felmentését kérte az országos alelnöki beosztásból, s itt helyi szinten sem jelöltette magát. Madaras szerint azért, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el, tárgyalni kell a többi párttal. - Apácán megtartották az urnás előválasztást, az eddigi polgármester és néhány tanácsos, akik a listán nem kerültek befutó helyre, Simon Sándor biztatására átálltak a liberális pártba. Madaras szerint Simon Sándor megpróbálja az RMDSZ-t, a magyarságot megosztani. Simon feljelentésében írta, hogy Madaras országos RMDSZ ügyvezető alelnökként használta a Megyei Tanács autóját. Valójában Madarasnak az RMDSZ elnöksége kocsit bocsátott a rendelkezésére. Madaras nem tesz törvénysértő dolgokat, beperli Simont becsületsértésért. Simon táplálja a román közösség bizalmatlanságát a magyarokkal szemben. /Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Simon Sándor, a megyei RMDSZ tanügyi kérdésekért felelős alelnöke a brassói Számvevőszéken feljelentette Madaras Lázárt, a Megyei Tanács alelnökét. Simon Sándor a Brassói Lapoknak elmondta: Madaras Lázár egyéni érdekeinek megfelelően használja fel a Megyei Tanács által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit. Ezzel utazott rendszeresen Kolozsvárra, sőt Magyarországra is. Simonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Madaras Lázár által irányított Cenk Alapítvány több mint 719 millió lejnyi támogatást kapott. Az összegek egy része külföldről, másik része a Tulipán Kft.-től származott. Tisztázni kell, miként lehetséges, hogy a Kézdivásárhelyről érkezett pénzeket a Tulipán Kft. nevében kapták, de a Cenk Alapítvány számlájára folytak be. A pénzekkel el kell számoltatni őket. - Ezzel kapcsolatban Madaras Lázár elmondta: Az egész akció egy bukott politikus bosszúja.Az RMDSZ által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit használta. - A román közvéleményben most az tudatosul, hogy az RMDSZ-t külföldről pénzelik. /Simon Sándor feljelentette Madaras Lázárt. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./ Máj. 12-én a brassói Városi Bíróság itéletet hirdetett a Nedeczky László és Aranyosi István városi, illetve megyei tanácsos-jelöltek ellen indított választási perben. A két jelölt ellen Simon Sándor, Orbán Géza, Roska Sándor és Pánczél Péter nyújtott be óvást. Az óvás megindoklásakor Simon Sándor kiemelte, hogy a két jelölt az önálló ügyvitelű vállalatok igazgatótanácsi tagjaként szerzett többletjövedelme meghatározott hányadát nem utalta át az RMDSZ-szervezet kasszájába. Kifogásolta, hogy Aranyosi István szaktanfelügyelői tisztsége összeférhetetlen a tanácsosjelöltséggel. Nedeczky László pedig - megyei elnökként - az RMDSZ számára hátrányos albérleti szerződést kötött a Cenk Alapítvánnyal és az általa működtetett rádióval. Kiemelte, hogy ő - ügyvezető elnökként - nem írta alá a kérdéses szerződést. Simon Sándor kitért az április 15. előválasztások során történt visszaélésekre is, és kérte a bíróságtól az előválasztásokat követően kialakult jelöltlista módosítását. A két tanácsosjelölt képviseletét Kovács Csaba képviselő, megyei RMDSZ-elnök látta el. Beszédében kiemelte, hogy a Simon Sándor által előadott vádak az RMDSZ belső ügyeire vonatkoznak, s nem sértik a választási törvényt. A két jelöltnek a tanügyben betöltött funkciója - a tanügyben dolgozók jogállására vonatkozó törvény alapján - nem összeférhetetlenségi ok. Kérte az óvás elutasítását. Daniel Cosma, a brassói Városi Bíróság elnöke megalapozatlannak találta és elutasította a Nedeczky László és Aranyosi István elleni óvást. Az ítélet jogerős. /Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

2000. július 18.

Júl. 15-én tartották Brassóban az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának soros ülését. Gábor István dr., az MKT elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Fetykó Zoltán ügyvezető elnök elmondta, hogy az 1996-os választásokhoz képest idén az RMDSZ tanácsosokat veszített, de alpolgármestereket nem. Apácán és Alsórákoson van magyar polgármester (Bölöni Gyula, illetve Gáspár Tamás személyében), alpolgármesterek Tatrangon, Apácán, Rákoson, Keresztváron, Szásztyúkoson és idéntől Négyfaluban is. Idén mintegy 10 000 szavazattal kevesebbet kapott a Brassó megyei RMDSZ a helyhatósági választásokon, mint 1996-ban. Nádudvary György kérésére felolvasták azt a beadványt, amelyben az aláírók kérik a helyi felsőbbvezetőség, valamint a tanácsosok azonnali lemondását. Madaras Lázár vélekedése szerint ez az irat bizonyítja, hogy a brassói RMDSZ-be, ha burkoltan is, de be kíván törni a Reform Tömörülés. A gyűlésen vita volt, végül egyetértettek Kovács Csaba Tibor képviselővel, hogy"egységben az erő", a szennyest ildomosabb egyelőre félretenni és a közelgő őszi választásokra kell összpontosítani. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói mérleg, választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. október 18.

Az RMDSZ brassói szervezetének legutóbbi sajtóértekezletén Kovács Csaba képviselő, a helyi szervezet elnöke minősíthetetlennek tartotta ama rendőrjárőr magatartását, aki a megvert magyar egyetemistáknak azt tanácsolta, keressenek egy taxit, ahelyett, hogy megpróbálta volna felderíteni a tetteseket. /(Tóásó Áron Zoltán): Morális fiaskó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. november 4.

Ioan Cioaca, a földvári polgármester megígérte, hogy visszaállítja a ledöntött emlékművet, emiatt az RMDSZ Brassó megyei szervezete pedig visszavonja az ellene tett büntetőfeljelentést. Az emlékművet a földvári táborban meghalt magyar áldozatok emlékére emelték. Ennek ellenére nem történt semmi, a polgármester nem intézkedett az ok nélkül lerombolt emlékmű helyreállítása ügyében. /(béres): Kovács Csaba képviselő: A földvári polgármester be nem váltott ígéretéről. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-162




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998