udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Csilla

2005. június 14.

Székelykeresztúr a 90-es évek elején még 20 000 lelket számláló városka volt. Akkor még a lengyár, vajgyár, fonoda, melegház eltartotta az ott dolgozókat, a Törekvés szövetkezetbe tömörülő kisiparosokat, mesterembereket. A középiskolában jobbára elhivatott tanárok végezték feladatukat, évente sok fiatalnak sikerült bejutnia egyetemekre, a technikumoknak nevezett főiskolákra, amelyeknek elvégzése után igyekeztek visszatérni szülővárosukba. A 80-as években felépült ipari monstrum, az acélöntöde 2000 munkahellyel csábította hazafelé a technikai végzettségűeket, sokan haza is jöttek. A városka kórházában jó nevű orvosok gyógyítottak, szülészetén gyermekek születtek elég számban ahhoz, hogy a reprodukció megtörténjen. – A városban ma ide látogató elhagyatott, málló vakolatú épületeket lát, az utcák sárosak, gödrösek, szemetesek, a kórház bezárt. A város jövőtlen, elhanyagolt, inkább visszafelé fejlődő régiója lett a térségnek. Amikor a privatizálás befejeződött, alig 200 munkás dolgozott a kezdeti 2000-ből. A maradék 200 azóta is 50-75%-os fizetésért dolgozik. Kőművesek, asztalosok, ácsok, lakatosok, víz-gáz szerelők tízesével hagyták el a várost, máshol (Székelyudvarhelyen, Magyarországon) keresve megélhetést. Családok bomlottak fel a távházasság kényszerűségében. A város agilis alpolgármestere a Magánvállalkozók Szövetségének is az elnöke. Most már a tanult, egyetemet végzett fiatalok sem jönnek vissza szülővárosukba. Öregedik a még itthon maradt lakosság Keresztúron. /Kovács Csilla: Egy székely kisváros tragédiája. Milyen sors vár Székelykeresztúrra? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 14./

2006. március 17.

Március 15-én Kőrösfőn ünnepi istentisztelettel kezdődött az emléknap. Igét hirdetett Ferencz László református esperes. Ezt követően az ünneplők levonultak a templomdomb alatti Vasvári Pál emlékoszlophoz, ahol Kovács Csilla helyi RMDSZ elnök nyitotta meg a koszorúzási ünnepséget. /P. L.: Méltóak vagyunk-e ’48 eszmeiségéhez? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2009. február 11.

A Szatmár Megyei Tanfelügyelőségen belül működő Tanügyiek Házának képviselői könyvtáros képzésen vettek részt február 9–én Nyíregyházán A találkozónak köszönhetően tapasztalatcserére kerülhetett sor a nyíregyházi könyvtárosok, valamint a Tanügyiek Házának képviselői között. Megvitatták az irodalmi körök fontosságát, kapcsolatot teremtve a hagyományos és modern könyvtárak között. A megbeszélésen jelen volt a magyarországi könyvtárosok mellett Szász Piroska, a Tanügyiek Házának vezetője, Tania Scarlat és Kovács Csilla könyvtárosok, valamint egy nagyváradi és egy ukrán könyvtárosokból álló küldöttség. A tapasztalatcserét követően közös megállapodás született arról, hogy a legközelebbi tanácskozásra áprilisban Szatmárnémetiben kerüljön sor. /G. H. L. : Könyvtárosok Nyíregyházán. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 11./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998