udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Eszter

2001. június 13.

Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székháza adott otthont jún. 11-én a THÉ (Thália Helyi Élete) II. zsebkonferenciájának. Egyed Emese egyetemi tanár bevezetőjében elmondta a kutatócsoport megszületésének körülményeit. A zsebkonferencia többnyire a XIX. századi színházi zsebkönyvek elemzésén alapult, amelyek tartalmából igen érdekes következtetéseket vontak le az előadók. Betleheni Gyöngyi (magyar-francia szak, IV. év) Molière Mizantrópja Kolozsváron címen írt államvizsga-dolgozatát mutatta be. Kovács Eszter (német-orosz szak, II. év) Csehov-interpretációk a kolozsvári színpadon című dolgozatában megállapította: a kolozsvári színház az utóbbi 50 évben nagyon kevés Csehovot játszott. A kantai minorita iskoladrámáról szólt Antal Ildikó (magyar-francia szak, IV. év) vizsgadolgozata. Farkas Wellmann Éva előadása: Székelyudvarhelyi kéziratos nemzeti dráma a XIX. századból. Szünet a súgó szerepéről tartott kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy a XIX. század elején a társulatok súgói amolyan irodalmi titkári feladatokat is elláttak. /Nánó Csaba: Zsebkonferencia Tháliáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2001. június 22.

Jún. 20-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ helyiségében az Egyed Emese vezette tanár-diák kutatócsoport szervezésében Aranka György kéziratos hagyatékáról kiskonferenciára került sor. Enyedi Sándor (Budapest) Az Aranka-kutatás jelenlegi helyzete címmel tartott előadást. Az életműből kiemelte a Nagyszebenben beindított, majd Kolozsvárra átköltöztetett újságot, a pest-budai színházat, végül az 1793-ban Marosvásárhelyen megszületett Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot. Aranka György életművében meghatározó szerepet játszik szerteágazó levelezése, melyet csapatmunkával lehetne feltárni. A kiskonferencián előadást tartott még Palotás Varga Zsuzsa, Kovács Eszter, Egyed Emese, Berki Tímea és Bíró Annamária. /Ö. I. B.: Kiskonferencia Aranka György kéziratos hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2003. március 19.

Márc. 15-én Vajdahunyadon Kovács Eszter és Veress Julianna nyugalmazott tanítónőket életpályadíjjal tüntette ki a pedagógus szövetség helyi szervezete. Szívvel-lélekkel győzték meg a szülőket az anyanyelvű oktatás előnyeiről - méltatta munkájukat Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő. /GBR: Életpályadíj pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./

2005. október 18.

Kilencszáznegyvenezer forint adományt adott át a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromtagú küldöttsége a hodgyai egyházközségnek az árvíz által megrongált református templom javítására. Az elnökség nevében Zagyva György Gyula, Kovács Eszter és Ebneth Frigyes adta át Ballai Zoltán református lelkipásztornak a mozgalom által összegyűjtött adományt, mely elsősorban az október 5-ei pomázi segélykoncert bevételéből és a budapesti tagszervezet gyűjtéséből jött össze. /B. Á.: HVIM-adomány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 18./

2009. október 24.

Az elmúlt 150 év útját kívánja áttekinteni novemberben egy konferencián az Erdélyi Múzeum-Egyesület, melyet nyolcadik éve vezet Egyed Ákos akadémikus, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tagja, aki az egyetem befejezését követően a Román Akadémia kolozsvári Történelmi Intézetében dolgozott, egészen nyugdíjazásáig. Több kötet fűződik a nevéhez, így a Háromszék 1848–49, Falu, város, civilizáció, A székelyek rövid története, Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije és számos tanulmány. Jelenleg az Okmánytár az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetéhez című kiadványon dolgozik. 1950-ben következett be az EME életében a legnagyobb törés: a diktatúra több más intézménnyel együtt betiltotta működését, gyűjteményeit szétosztotta különböző kolozsvári intézmények között. Bár nyíltan nem működhetett negyven évig, az egyéni műhelyekben /Kelemen Lajos, Szabó T. Attila és Jakó Zsigmond/ tovább folyt a munka. 1990-ben, Jakó Zsigmond kezdeményezésére újjáalakult az EME, évente 8–10 tudományos kötetet jelentet meg. Ezek között van az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, a Székely Oklevéltár, az Erdélyi Tudományos Füzetek, az Erdélyi Történelmi Adatok. Az Erdélyi Múzeum című folyóirat mellett szakfolyóiratok: a Múzeumi Füzetek, a Műszaki Tudományos Füzetek és az Orvostudományi Közlemények. Az EMÉ-nek pár éve már tudományos Kutatóintézete van, amelyben 10 kutató dolgozik. Az intézetet Kovács András művészettörténész vezeti, a kutatók feladata a középkori, késő-középkori és koraújkori történeti forrásokat feltárása, feldolgozása és kiadása. Ugyanakkor irodalomtörténeti, nyelvészeti s filozófiai kutatásokat is folytatnak. 2002-ben rendezték meg először a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferenciát, azóta erre minden évben sor kerül. Az EME együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával. Az idei, ünnepi év jegyében született a Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai című kötet, amelyet Egyed Ákos Kovács Eszterrel állított össze, a napokban pedig egy olyan tanulmánykötet is napvilágot látott Kovács Kiss Gyöngy szerkesztésében, amelyben az EME 16 tudósát mutatják be. Készül az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményeiről szóló kiadvány is. Október 14-én Budapesten a Magyar Tudományos Akadémiával együtt ünnepelték az EME 150. évfordulóját, most készülnek a november 20–21-i kolozsvári emlékülésre, az EME hét szakosztálya fog visszatekinteni saját történelmére. /Ferencz Zsolt: Összegyűjteni, rendszerezni és megőrizni az erdélyi magyar történelmi örökséget. Beszélgetés Egyed Ákos akadémikussal, az EME elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2009. november 11.

A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár alkalmazottja, Kovács Eszter elmondta, szabadon böngészhetők a világhálón a könyvtár régi (1872–1940 közötti) katalóguscédulái. Befejeződött a legrégebbi katalóguscédulák digitalizációja és a könyvtár honlapjára való feltöltése. Az egy évig tartó munkával 454. 063 katalóguscédulát sikerült beszkennelni. Az így létrejött 9. 589 darab, ábécésorrendbe rendezett pdf állomány mindegyike 50 oldalt tartalmaz (egy oldal egyetlen katalóguscédulának felel meg). Jelenleg a katalógus a könyvtár honlapján található Régi katalógus (Catalog vechi) menüpont alatt nyitható meg és böngészhető. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete közleményében a következőket nyilatkozta: A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, de minden magyar és nem magyar könyvtáros, valamint olvasó, tanuló, kutató nevében gratulálunk a nagyszerű megvalósításhoz. /Csomafáy Ferenc: Könyvtári digitalizációs premier. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998