udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Jácint

2002. december 4.

Nov. 22. és 24. között megszervezett Szatmári Magyar Ifjúsági Napokon mutatták be Kovács Jácint Éjtenger című verseskötetét, amely a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés kiadásában jelent meg. Kovács Jácint elmesélte, hogy versírással elég régóta foglalkozik. Először a Szatmári Friss Újságban jelentek meg versei, évekkel ezelőtt pedig az Ifjú tollforgatók pályázaton második díjat kapott. /E. A.: "Ha nem írhatnék, üresebbnek érezném magam". Interjú Kovács Jácinttal, verseskötetének megjelenése alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2003. január 27.

Jan. 25-én tartották Kolozsváron az RMDSZ (egyházi, oktatási és művelődési személyiségeket tömörítő) Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) ülését. Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának és szaktestületeinek tevékenységével kapcsolatban több pedagógus kifogásolta a határon túli magyar diákoknak nyújtott újabb magyarországi ösztöndíjakat. Tempfli József püspök értetlenségét fejezte ki a többi magyar püspök távolmaradása miatt. Az ülésen bemutatkoztak a SZET új tagjai, az Itthon Fiatalon Mozgalom által delegált Kovács Jácint és Dimén Hunor. Markó Béla rámutatott: a kongresszusnak az alapszabály és a program módosítása mellett elemeznie kell az 1996-ban kezdődött időszakot, amikor az RMDSZ kormánykoalícióba lépett. Kifejtette: mindenki az egység jegyében és védelmében szólalt meg. A viták azt a látszatot kelthetik, hogy válságban lévő, őrlődő, morzsolódó az RMDSZ. Az erdélyi magyarság végre eljutott abba a helyzetbe, hogy kezd visszaszerezni valamit a tőle elvett anyagi és szellemi tulajdonából. Markó szerint ma már létezik politikai akarat a restitúciós törvények alkalmazására.2003-ban be kell fejezni az erdő- és földvisszajuttatást, beleértve a birtoklevelek kiadását is. Tovább bővítenék idén a magyar rádiózás és televíziózás kereteit. A kedvezménytörvényről Markó elnök elmondta: sikerült elfogadtatni azt, hogy egy gyerek után is járjon oktatási támogatás. A jövő feladata meggyőzni Brüsszelt arról, hogy a kedvezménytörvény a romániai magyar közösség számára rendkívül fontos. Markó szerint a törvény tartalmát az RMDSZ-nek meg kell védenie. Szőcs Judit felvetette: miközben a magyar kormány a szülőföldön maradást szorgalmazza, az elmúlt napokban újabb ösztöndíjakat hirdetett meg azon határon túli magyar fiatalok részére, akik 2000-2001-ben magyarországi középiskolákban érettségiztek. A határ menti iskolák elnéptelenednek, s a kijutott fiatalok előtt most a magyarországi egyetemek is megnyitnák kapuikat. Javasolta: a SZET foglaljon határozottan állást ez ügyben, mondjon nemet a kiáramlásra. Csávossy György az RMDSZ politikáját sikeresnek minősítette, az aláírt egyezményeket pedig pozitív hatásúaknak. Hozzátette: úgy tűnik, az RMDSZ-nek jobb a viszonya a román, mint a magyar kormánnyal, amely a MÁÉRT-határozatokat nem tartja tiszteletben. Értékelte, hogy a státustörvény ügyében "az RMDSZ nem ért egyet a magyar kormány defenzív politikájával". Wanek Ferenc megnyugtatónak tartotta a szövetségi elnöknek a magyar egyetemi oktatásra vonatkozó kijelentéseit. Szóvá tette, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belüli önálló magyar karok és tanszékek ügyét már két korábbi protokollum is tartalmazta, de eredmény nem született. Kötő József azt javasolta, hogy az új protokollumba foglalják bele a magyarság arányos reprezentálását különböző művelődési intézményekben, például múzeumok, levéltárak, könyvtárak esetében, hiszen e téren katasztrofális, jövőnket veszélyeztető hiány alakult ki. Dávid Gyula a magyarországi taníttatás körülményeinek és feltételeinek átgondolását javasolta, s azt, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt keretből adjon az ott tanulóknak ösztöndíjat. Nagy F. István oktatási alelnök kijelentette, hogy a szövetség elítéli az agyelszívást. Markó Béla közölte: 3000 erdélyi magyar diák tanul jelenleg Magyarországon, s csak idén 900-an érettségiztek az anyaországban. Elismerte: a magyarországi iskolák "verbuválják az erdélyi diákoka/Tibori Szabó Zoltán: Hogyan tartjuk meg a visszaszerzett szülőföldet? Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./t". A BBTE keretében egyelőre a humán tudományok és a természettudományok karának megalakítását szorgalmazzák.

2003. december 8.

Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./

2004. január 20.

Kovács Jácint "alattomos megnyilvánulásként" jellemezte azokat a plakátokat, amelyek Szatmárnémetiben több épület falán jelentek meg az elmúlt hét végén, és amelyek a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezést (MIK) ócsárolják. "Azért tartjuk alattomos dolognak az ilyesfajta akciót, mert ellenvéleményüket a plakátragasztók nem mondták az érintettek szemébe" – jegyezte meg Kovács. Az egyik plakáton a MIK betűszóhoz társítva – szándékosan helytelenül írva – Magyar Ifiu Kommunistáknak titulálják a Magyar Ifjúsági Kezdeményezést. /(pcx): MIK–ellenes ragaszok a falakon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 20./

2004. január 21.

Január 20-án tartott sajtótájékoztatót a Szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés vezetősége. Kovács Jácint elnök közölte, a MIK 2004–es tervei között olyan programok szerepelnek, amelyek nemcsak szórakoztatják, hanem nevelik is a fiatalokat és nemzettudatukat is ápolják. A szatmári MIK pályázik az áprilisban esedékes féléves MIÉRT–közgyűlés megszervezésére. Májusban a Magyar Ifjúsági Értekezlettel közösen egy Partiumi Ifjúsági Konferenciát szervez a MIK. A Partiumi Magyar Napok megszervezésében idén is szerepet vállalnak. A szervezet ifjúsági lap beindítását tervezi. Kereskényi Gárbor, a MIK ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a MIK részt kíván venni a kampányban, az ifjúsági szervezet az RMDSZ partnereként fog fellépni. A MIK célja, hogy 14–15 ifjúsági jelölt kerüljön befutó helyre a Szatmár megyei tanács, valamint 8 település helyi tanácsosi listáin. A MIK–ellenes plakátok célja Kereskényi szerint a szervezet jó hírének megrontása rágalmazás útján. A MIK ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett a szatmárnémeti rendőrségen. /(anikó): A MIK tizennégy–tizenöt fiatalt akar önkormányzati tisztséghez juttatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./

2004. március 16.

A város magyarsága együtt emlékezett márc. 15-én Szatmárnémetiben. A református temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött az ünnepség. Korda Zoltán református lelkész és Amma Zoltán római katolikus plébános mondott imát. Ünnepi beszédet mondott Varga Attila parlamenti képviselő és Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezetője. Koszorút helyeztek el Kossuth emléksírjánál az RMDSZ, a MIK, az Magyar Polgári Szövetség, valamint több egyházi és civil közösség képviselői. A Kossuth–emléksírtól az Ormos–házhoz vonultak az ünneplők, ahol Kereskényi Sándor szenátor és Kovács Jácint, a MIK elnöke mondtak ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az Ormos–ház falán található Petőfi–emléktáblát. /T. L.: Együtt emlékezett Szatmárnémeti magyarsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

2004. július 14.

Júl. 7–11. között zajlott az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) hagyományos nyári tábora a Balaton–parti Csopakon. A MIK és az IDF közötti, évek óta tartó partnerkapcsolat jegyében az MDF ifjúsági szárnya meghívására idén Kereskényi Gábor, Kis Csilla, Kovács Jácint, Ludescher Rozália és Somogyi Szabolcs vettek részt a táborban. Az egyik napon Hegedűs Attila, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Szövetség elnöke és Kereskényi Gábor MIK–ügyvezető, szatmárnémeti önkormányzati képviselő tartott előadást. Az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatban Dávid Ibolya hangsúlyozta: nem okos dolog az anyaországi politikai retorikát a határon túlra importálni. /K. M.: Csopaki Ifjúsági Tábor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2005. január 27.

Immár 31 tagszervezete van Szatmár megyében a Magyar Ifjúsági Kezdeményezésnek. A legújabb a napokban Krasznadobrán jött létre. Kovács Jácint a MIK megyei elnöke elmondta, hogy bár a 31 szervezetből 20 már vidéken ténykedik, mégis úgy érzik, hogy falun kell tovább terjeszkedniük. Jövő vasárnap, január 30-án Túrterebesen, majd Szatmárudvariban alakul meg az ifjúsági szervezet. /Falun terjeszkedik a MIK. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2005. április 11.

Az eddigi legjobbnak nevezte a harmadszorra megrendezett Szatmári Magyar Ifjúsági Napokat Kovács Jácint, a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) elnöke. A fiataloknak volt választanivalójuk április 8-tól 10-ig, vasárnapig kulturális és sportrendezvényekből egyaránt. A fiataloknak megnézték az Antal Nimród rendezte Kontroll című magyar filmet. A Partiumi Teremlabdarúgó-kupáért pedig hat csapat küzdött meg. /Pesek Attila: Szatmárnémeti rapőrület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2006. május 17.

Páratlan az erdélyi műkedvelő versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élő nyugdíjas háromszor lett első, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották az Anyám fekete rózsa, Csoóri Sándor versének címét viselő vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7-e között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklődőket Veresegyházon. A verseny elődöntőjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntőbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Több erdélyi volt eredményes, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna. Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) mesélte: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzőművészeti esemény és színházi előadás is. Rüsz Károly Veresegyházról utazott tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntőjére – ott dicséretet nyert. /b.d.: Szívnek a vers, tüdőnek az oxigén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2006. augusztus 21.

Könyvvásár, gyermekprogramok, népzenei előadások, képzőművészeti és fotókiállítások garmadája fogadta az elmúlt hét végén mindazokat, akik a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napokra látogattak. Augusztus 18-án a Szent István Kör jubileumi emlékülését tartották, este a Dinu Lipatti Filharmónia termében Varga Attila országgyűlési képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke hivatalosan is megnyitotta a „magyarok közös ünnepét”. Másnap íjászbemutató és a papírhajtogatás művészeteként ismert origami csalogatta a gyermekeket a székesegyház előtti térre. A Mare Temporis – Történelmi Hagyományokért Alapítvány tagjai reneszánsz tánc- és ruhabemutatóval nyűgözték le a közönséget. Őket a páncélos lovagok követték a színpadon. A Partiumi Magyar Napok rendezvényei egy időben több helyszínen is zajlottak: a Nyári Színházban a debreceni Csokonai Színház Operettgáláját élvezték a műfaj kedvelői, a főtéri nagyszínpadon felnőtt- és gyermektánccsoportok ropták, majd fúvószenekar és mazsorettek következtek. Augusztus 20-án a Székesegyházban celebrált ünnepi szentmise záróakkordjaként Szent István szobrát is megkoszorúzták. A Szatmári Polgári Találkozó helyszíne idén is a Kossuth-kert volt, ahol egész napos gyermekprogramokkal, sakkversennyel, magyar nép- és könnyűzenével várták a látogatókat. – Valószínűleg idén is mintegy 25 ezren voltak a Partiumi Magyar Napokon – összegzett Kovács Jácint, az egyik főszervező. A háromnapos ünneplés Ruha István-emlékkoncerttel, valamint a Bergendy együttes szabadtéri bulijával zárult. /Varga Blanka Ildikó: Ezreket vonzott a régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 19-én a Partiumi Magyar Napokon Szatmárnémetiben, az Art Caffé kávézóban Végh Béla főiskolai adjunktus dr. Czira Árpád: Menekülés a szibériai fogságból, 1914–1916 könyvét mutatta be Szatmárnémeti régi főterén az egész napos rendezvények közül nem hiányozhatott a partiumi mesterségek utcája sem. Megjelentek a magyarországi és a helyi magyar sajtó képviselői is, a Szatmári Magyar Hírlap, a Szatmári Friss Újság, az Új Magyar Szó és a Duna TV. Látható volt az EKE természetfotó–kiállítása, továbbá a Szatmári Alkotóház képzőművészeti kiállítása, Fazekas József Tamás fotóművész kiállítása és Az erdélyi szászok című viselet– és fényképkiállítása a Szatmár Megyei Múzeumban, illetve a Művészeti Múzeumban. /Szappanos Andrea: Könyvbemutató, kiállítások, gyermekprogramok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

2009. június 13.

Dr. Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő lemondott az Identitas Alapítvány elnöki tisztségéről. Döntését munkakörének bővülésével indokolta, továbbá azzal, hogy komoly nézeteltérései voltak néhány emberrel a szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezet vezetőségének köréből. Az alapítvány az RMDSZ Szatmár megyei választmányából áll, ők döntenek utódjáról. Varga Attila elmondta: a parlamenti munkán kívül ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári és szatmárnémeti tagozatai mellett a Sapientia jogi karán is tanít majd. Az Identitas Alapítvány csapatából távozott még két alapember, Gnánt (Krammer) Csilla és Kovács Jácint. „A szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezetnél morális romlás, értékromlás, és színvonalromlás tapasztalható, ezért belső önvizsgálatra van szüksége” – jelentette ki Varga Attila. /Babos Krisztina: Lemondott Varga Attila. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998