udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Katalin

1994. február 24.

Szovátán a helyi műkedvelők megalakították a Szovátai Népszínházat. A társulat lelke, az első bemutatott darab főszereplője Kovács Katalin. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

1996. december 10.

Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./

2000. június 8.

A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ Csoóri Sándor-estet tartott. A verses műsort Kerekes Edit állította össze. Az eseményt az Erdélyi Magyar Olvasó Egyesület, valamint a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány támogatta. A műsor Kovács Katalin magyartanárnő bevezetésével kezdődött. /Nánó Csaba: A kezed nyoma. A Horváth Béla Stúdiószínpad Csoóri Sándor-estje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2000. szeptember 22.

Cs. Kovács Katalin kifejtette, hogy Fey László Mítosz és ráció /RMSZ, aug. 25./ című írása megmosolygatta. Fey László elutasította Kocsis Istvánnak a Szent Koronáról szóló írását. Miért zavarja Fey Lászlót a Szent Korona tana? Fey László nincs tisztában a misztérium, mítosz, legenda, babona kérdéskörökkel. Cs. Kovács Katalin kifejtette, mit takarnak ezek a fogalmak. A Szent Korona tana nem mítosz, szögezte el a cikkíró. Miért fél Fey László attól. hogy "az ilyen mítoszok néhány magyar ember fejében zűrzavart keltenek"? A történelmi tudatában biztos magyar ember fejében nem lesz zűrzavar. A sok évtizedes elnemzetlenítő politika olyan tudatrombolást végzett, hogy sokan nem tudják vállalni magyarságukat. "A Szent Korona tanának ismerete azonban éppen ennek a szellemi összetartozásnak a tudatát erősítheti". /Cs. Kovács Katalin: A misztérium nem misztifikáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Kocsis István tanulmánya: A Szent Korona misztériumának és tanának néhány kérdése = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 11 folytatásban: aug. 2-16.

2000. október 5.

Fey László elutasította Cs. Kovács Katalin vitairatát (A misztérium nem misztifikáció, RMSZ, 2000. IX. 22.), fenntartva Mítosz és ráció c. írásának (RMSZ, VIII. 25.) megállapítását. Nem látja értelmét, hogy a Szent Korona tanról, mítoszról, misztériumról vitatkozzon. "Bár azonos nyelven beszélünk, eltérő fogalomrendszerben, más paradigmában gondolkozunk, a fogalmak egyikünk számára mást jelentenek, mint a másik számára." Fey szerint a mitikus, misztikus gondolkodás bizonyítatlan és bizonyíthatatlan állításokat, tételeket is elfogad, hisz bennük. Hisz például a csodákban is." /Fey László: Egy hibaigazítás és két megjegyzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Szabó Rozália vitatta Fey László Mítosz és ráció című cikkét. Nem ért egyet Fey megállapításával: "Az 1848-as szabadságharc azért bukott el, mert a magyar vezető réteg nem vette figyelembe a demográfiai valóságot, süket maradt a nemzeti tudatra ébredő kisebbségek követeléseivel szemben, nem oldotta meg a nemzetiségi kérdést. A kiegyezés utáni kormányzatok sem okultak a történtekből, továbbra is abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a nemzetiségek boldogan akarnak magyarrá válni, a kevés renitenst pedig erővel lehet kordában tartani. "A mindent vissza" a szomszédokkal való megegyezés helyett a konfrontáció élesedéséhez vezetett, ez hajszolta bele Magyarországot a Hitlerrel való szövetségbe." Szabó Rozália Ion Slavici-ra hivatkozott, aki annak ellenére, hogy egyik legtevékenyebb híve volt Erdély Magyarországtól való elszakításának, így írt A világ, amelyben éltem című könyvében: "Aki ennek az országnak polgára, az mind itthon van". Ion Slavici állítását igazolja az a tény is, hogy a román iskolákban nem tanították a magyar nyelvet. Ugyancsak Slavici a szabadságharcról ezt írta: "Azok a magyar vezetők, akik értettek a politikához, mindent elkövettek, hogy elhitessék az emberekkel: Ausztria egyformán elnyom mindnyájunkat, s azon igyekeztek, hogy Magyarország népei egyesüljenek és vállvetve válasszák el Ausztriától a "közös hazát", melyet aztán mindnyájunk közös boldogságára szervezzenek meg". Ószentannáról így beszél: "Ebben a faluban az ügykezelési nyelv a román volt, így egész levelezésünk románul folyt. Románul írtam a hivatalos írásokat, a szerződéseket, a végrendeleteket, a telekkönyvi kivonatokat és más effélét, amire a magánszemélyeknek szükségük volt. Magyarul csak azokat az átiratokat készítettem, melyeket a magyar ügykezelési falvakhoz intéztünk". - A szabadságharc nem a nemzetiségi kérdés miatt bukott el, hanem a túlerő miatt. - A "mindent vissza" jelszó csak a tájékozatlan kisembereket lelkesítette egy ideig, aztán ráébredtek ők is a valóságra. Teleki Pál miniszterelnök titokzatos halála éppen azért következett be, mert nem akart Hitler engedelmes követője lenni. - "Magyarország tragédiáját nem jelszavak okozták, hanem földrajzi helyzete. Zsákmányra éhes ellenség leste minden mozdulatát, határon kívül és belül egyaránt. Nem kellene beállnunk a valótlanságot terjesztők sorába, elegen vannak nélkülünk is!" /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Mítosz és ráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. november 17.

A Gál Kelemen Oktatási Központ ismert intézménye a kolozsvári, illetve Kolozs, és a vele szomszédos megyék magyar tanítói, tanárai számára. 1992 óta szolgálja a magyar nyelvű oktatásban dolgozók szakmai problémáinak megoldását, segíti a szakmai továbbképzést, értékes a szakkönyvtára. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Erdélyben ez a negyedik központja. Nov. 4-én ünnepélyes keretek között avatták a kolozsvári pedagógusok a felújított két termet. Az oktatási központ vezetője, Szőcs Judit tanárnő avatóbeszédében megemlékezett a központ születéséről, tevékenységének nyolc évéről. Az avatón az RMPSZ országos elnöke, Lászlófy Pál kiemelte az Erdélyben működő oktatási központok fontosságát, jelezte, hogy mindegyik egy-egy régióban fogja össze a magyar pedagógusok törekvéseit: Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza keretében működik, Váradon a párciumi pedagógusok munkáját segíti, Szovátán pedig a Teleki Oktatási Központ nyújt lehetőséget szaktanácskozások, találkozók, konferenciák szervezésére. A magyar irodalom tanításához gazdag videokazetta gyűjteményből lehet kölcsönözni. A magyar zeneoktatásban is tudnak segíteni a zenetanároknak. Az oktatási központ összegyűjti az értékes tanári szakdolgozatokat. /Cs. Kovács Katalin: Így érdemes... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2001. március 15.

Az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület /Kolozsvár/ szervezte előadóest verseit a Babes-Bolyai Tudomány Egyetem harmadéves színésznövendékei válogatták össze, . A versek a század költői feladatvállalásán túl a mindenkori ember problematikáját tükrözték. Adytól Nagy Lászlóig, egy század lélekállapotainak rajza. /Cs. Kovács Katalin: Ki viszi át a Szerelmet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 9.

Minden tavasszal Kolozsváron tartja az Aranka György Beszédművelő Kör és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt, valamint a vers- és prózamondó versenyt. A szervezést az idén is a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vállalta fel, a zsűri tagja között volt dr. Egyed Emese, a BBTE Irodalom Tanszékének vezető tanára is, az elnök dr. Péntek János professzor volt. Kilenc megyéből 53 versenyző érkezett. Misztrik Emese és Fodor-Kis Ildikó, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium diákjai érték el a legnagyobb pontszámot. Az Édes anyanyelvük vetélkedő győztesei ősszel a Sátoraljaújhelyen sorra kerülő versenyen már Kárpát-medencei mezőnyben versenyezhetnek tovább. A szavalóversenyen nehéz volt dönteni a sok kiváló diák közül. /Cs. Kovács Katalin: Az anyanyelv napjai Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2001. október 6.

Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2001. december 10.

Színházi vita Honnan és hová, kolozsvári magyar színház? címmel dec. 8-án vitafórumot rendezett Kolozsváron a Tonic Média Alapítvány kuratóriumának nevében Sebesi Karen Attila. Sebesi Karen Attila elmondta: az utóbbi években aggasztóan megcsappant a színházba járók száma, mindezt pedig a "rossz, káros, arrogáns vezetés, divatos szóval élve: menedzsment váltotta ki, nem pedig a színészek munkája." Szőcs István író, színikritikus a színház szerepét méltatva elmondta: a rendszerváltás előtt a romániai magyar társadalom temetésen, illetve színházban szembesülhetett az anyanyelv hatásával. A hagyományos értékek megtagadását, a szolgálat elvetését, a túlzásba vitt "modernkedést" a hozzászólók közül többen is kifogásolták. Tompa Gábor főrendező-igazgató nem jelent meg a fórumon. Papp Sándor Zsigmond író-újságíró azonban kijelentette: Tompa Gábor színháza értékes, díjak, elismerések sokasága bizonyítja a főrendező hozzáértését. Az esten feltették a kérdést: ha egy színésszel mindössze egyéves időtartamra kötnek szerződést, akkor ki ítélte életfogytiglani igazgatásra a rendezőt? A fórum eredményeképpen született állásfoglalást Sebesi Karen Attila olvasta fel. Az állásfoglalás végleges változatát Csomafáy Ferenc, Molnos Lajos és Szőcs István szerkesztik meg, és tartalmazni fogja a Tompa Gábor leváltására vonatkozó indítványt. Ugyanakkor felvetődött egy színházpártoló baráti társaság megalapításának igénye is, amelynek megvalósítását egy héttagú bizottság (Vadas László, Kovács Katalin, Kós Ferenc, Vekov Károly, Csortán Márton, Balogh Péter, Bogdán István) vállalta magára. /Sándor Boglárka Ágnes: Tovább gyűrűzik a színház-vita. Tompa Gábor leváltását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2001. december 21.

Színházi vita. Cs. Kovács Katalin szólt hozzá a vitához. Most meg számon kérik tőle, hogy mit akar ő, az arctalan közönség? Minek szól bele olyasmibe, ami nem rá tartozik? Okt. 20-tól követi nyomon a színház körül gyűrűző vitát. Az mutatta, hogy valóban baj van a színház körül, amikor Toma Gábor direktor nem éppen udvarias nyelvi fordulatokkal reagált ezekre a hírlapi jegyzetekre a román nyelvű sajtóban. - Kolozsváriként, magyarként felelősséget érzek az iskoláimért, az újságaimért, folyóirataimért, műemlékeimért, emléktábláimért, ünnepeimért, általában mindenért, ami magyar kultúrámmal lehet kapcsolatban. A színházamért is. - szögezte le a cikkíró. A vita tétje nem a színház művészi teljesítményének elítélése, inkább az akár diktatórikusnak is nevezhető, igazgatói hozzáállásnak a megkérdőjelezése, amely a közönséget eltávolította a színháztól. - Színháztudomány és más tudományágak között nem a szakadékot kéne mélyíteni, hanem hidakat kell építeni. Sértődés és harag nélkül. /Cs. Kovács Katalin: Szakma és/vagy hivatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2006. április 10.

Kézdivásárhelyen április 4-i közgyűlésén ünnepelte az Őrcsillag Nagycsaládok és Családok Egyesülete fennállásának negyedik évfordulóját. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak a múlt évben elhunyt alelnök, Torzsa József emlékének. Bandi Sándor, az egyesület elnöke a négy esztendő sikeres tevékenységeiről, valamint a felmerült nehézségekről számolt be. Elmondta: az Őrcsillag tagja a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének, és több mint negyven magyarországi, vajdasági, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi egyesülettel és/vagy alapítvánnyal áll kapcsolatban. Tisztújítást tartottak. Elnöknek újraválasztották Bandi Sándort, alelnöknek Torzsa Máriát, titkárnak Moréh Adolfot, gazdasági ellenőrnek Kovács Katalint, pénztárosnak pedig Torzsa Istvánt választották meg. /(Iochom): Négyéves az Őrcsillag Családegyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

2006. november 18.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem ösztönzi a színházzal, színművészettel foglalkozó írások megszületését, kiadását. November 10-én, a Színművészeti Egyetemen tartott könyvbemutatón a témával kapcsolatos öt könyvet mutattak be. Király Kinga Júlia A rothadás esztétikája című könyve a Gotzi életműre alapoz. Gotzi puritán színpadi nyelvet használó szövegei magyar nyelven, a szerző fordításában olvashatók. Killár Kovács Katalin a színpadi improvizáció technikáit mutatta be több év kutatómunka alapján az Improvizatia in procesul creatiei scenice című könyvében. Albert Máriának két könyvét ismertették. Az English Act című könyvében a színházi gondolkodást összekapcsolta az angol nyelv oktatásával. Angol drámairodalmi szövegek felhasználásával olyan tankönyvet állított össze, mely segítségével a diákok színházat tanulnak, de közben nyelvet is. Albert Mária fordításában mutatták be Ion Coja bukaresti professzor Színművészeti poétika című művét. Ungvári Zrínyi Ildikó Bevezetés a színházantropológiába című kötete a mai színházi gondolkodás alapgondolatait próbálja letapogatni. A színházantropológia kibontakozóban levő tudomány, a marosvásárhelyi egyetemen Ungvári Ildikó nevéhez köthető. /Szász Enikő: XII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Kiadói újdonságok Thália birodalmáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2006. november 28.

November 25-26-án Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színháztudományi konferenciát szervezett. Három szekció előadásai zajlottak párhuzamosan: az A szekció a román és francia nyelvű előadásokat jelentette, magyar (valamint angol) nyelvűeket pedig a B és a C szekció. A kínálat gazdagnak és változatosnak bizonyult, elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a jelenlevők. Témakörök: Intézmény és identitás, Nonkonformizmus és intézmény, illetve Színházesztétika és ideológia. A felszólalók között volt a magyarországiak mellett János Szabolcs (Nagyvárad, PKE) és Ungvári Z. Ildikó (Marosvásárhely, SZE). A C szekció témakörei: Intézmény és képzés, A kortárs dramaturgia kérdései és Kortárs színház: élmény és intézmény. Az előadók között volt többek között Hatházi András, Bodó Márta és Egyed Emese (Kolozsvár, BBTE), Kovács Levente, Killár Kovács Katalin, Gyéresi Júlia, Budaházi Attila, Albert Mária, Farkas Ibolya, Balási András és Csiky Csabat (Marosvásárhely, SZE). A színházi intézményekről és egyetemi reformokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult a sikeresnek bizonyult színháztudományi konferencia. Az elhangzott összes előadás olvasható lesz az intézmény Symbolon című színháztudományi folyóiratának következő számában. /Nagy Botond: Színháztudományi konferencia a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2006. december 5.

Marosvásárhelyen a színművészetit végzők több rendezvényen is közönség elé lépnek. A végzős évfolyam december 5-én mutatja be Urs Widmer Top Dogs (Nagykutyák) című darabját, a Nyitott kapuk keretében. Rendező: dr. Killár Kovács Katalin docens, évfolyamvezető tanár. December 8-án az I. éves színész, bábszínész és zenetanár szakos hallgatók művészi bemutatkozását láthatják az érdeklődők. December 21-én a Stúdió Színházban lesz a magyar tagozat évadnyitó bemutatója: Kincses Elemér rendezésében Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámája. /Dr. Kovács Levente tanszékvezető: Nyitnak a kapuk a színművészeti egyetemen… = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2007. március 28.

Március 21-én szervezte a székelyudvarhelyi Eszterlánc napközi otthon és az azonos nevű egyesület a már hagyományosnak mondható Tavaszi szél vizet áraszt nevet viselő népdaltalálkozóját. A rendezvényen a város összes óvodája képviseltette magát, továbbá Lengyelfalváról, Farcádról, Felsőboldogfalváról jöttek el. Összesen harminc, népviseletben pompázó kisgyerek énekelt. A rendezvény „karmestere” Kovács Katalin óvónő volt, az Eszterlánc gyermekkórusának vezetője. /Népdaltalálkozó az Eszterláncban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

2008. május 31.

Május 30-án volt a ballagás Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetemen. Dr. Gáspárik Attila rektor átadta a hatvankettedik évébe lépett egyetem ötven éve végzett és azóta színpadon lévő, egykori hallgatóinak az aranydiplomát: Molnár Gizella színművésznőnek, László Károly színművésznek. A harmadik kitüntetett, Varga Vilmos előadása miatt nem lehetett jelen, ő ősszel veszi át az oklevelet. Killár Kovács Katalin felolvasta az egykori és néhai tanárok, illetve az évtizedeken keresztül lelkiismeretes munkával ott dolgozó műszaki személyzethez tartozók névsorát. Csíky Boldizsár, a zenepedagógiai szak vezetője örömét fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen is megszülethetett a felsőfokú zenei oktatás. A Színházművészeti Egyetemen idén júniusban diplomázik az utolsó, négyéves képzésben részt vevő színészosztály, párhuzamosan az első, hároméves tanulmányait záró évfolyammal. Dr. Kovács Levente negyedéves osztályából négy lány és nyolc fiú, dr. Farkas Ibolya harmadéves osztályából öt lány és hét fiú lép idén nyáron a színészi pályára. A 2003-ban elindított bábművészet szakirányon a második évfolyam végez. teatrológia szakon hét harmadéves készül diplomázni. Egyszerre fejezi be tanulmányait a zeneművészeti kar első két évfolyama, a harmad- és negyedéves zenepedagógia szakosok, összesen huszonegyen. Idén kapja meg diplomáját a magiszteri képzésben Beszéd és nyelv az előadóművészetekben szakon tanuló első évfolyam is, velük együtt ebben az évben hetvenkét utolsó éves diák készül a ballagásra az egyetem magyar tannyelvű osztályaiban. /Nagy Botond: Az új előadás kezdete… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

2009. április 10.

Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem napja sok vidámsággal, sok ötlettel zajlott, az utcáról betévedt kíváncsiskodó is jól érezhette magát. Dr. Killár Kovács Katalin Szophoklésztől a posztmodernig. Lehetséges szövegek gyűjteménye a színészmesterség oktatása céljából című kiadványát Albert Mária ismertette. Ez alkalommal debütált a nagyérdemű előtt a tanintézet új orgonája, Molnár Tünde orgonaművész műsorával. A közönség szavazata alapján a legjobb színészi alakításért járó Stúdió-díjat Derzsi Dezső és Paul Socol I. éves magiszteri hallgatók kapták. A kanadai Orbán Balázs Társaság magyar diákok számára felajánlott ösztöndíját Strausz Imre volt zenetanár szakos hallgató érdemelte ki. Az egyetem napja az I. éves magiszteri hallgatók Dandin György, vagy a megcsalt férj című előadásával ér véget. /Nagy Székely Ildikó: Thália-tanítványok vigadalma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

2009. május 29.

Hetvenhat diákját búcsúztatja május 29-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem. A Színházművészeti Egyetem magyar tagozatán idén a színművészet, bábművészet és zenepedagógia alapképzési szakokon, illetve a Beszéd és nyelv az előadásművészetben mesterképzőn végez egy-egy évfolyam. Dr. Killár Kovács Katalin osztályában hét lány és hat fiú fejezi be hároméves színészi tanulmányait. Cojic Ildikó bábosztályában négy lány és egy fiú végez. A zenepedagógia szakról heten lépnek pályára. Dr. Gáspárik Attila rektor kezdeményezésére először tavaly került sor az ötven éve a színészi pályán levő művészek kitüntetésére. Aranydiplomát idén az 1958/59-es évfolyam három végzősének nyújt át az egyetem, mindhárman a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei. Dr. Farkas Ibolya jelenleg is az egyetem tanára, az elsőéves színművészet mesterisek osztályvezetője, ebben az évadban Jon Fosse Alvás című darabjának előadásában láthatja a közönség. Mózes Erzsébet az Ingmar Bergman nyomán készült Dúl-fúl és elnémul című előadásban játszik. Makra Lajos legutóbb Székely János drámájában, a Caligula helytartójában lépett fel. /Ballagás 2009. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

2009. június 29.

Tíz évvel ezelőtt indult a magyar nyelvű főiskolai óvópedagógus- és tanítóképzés Kézdivásárhelyen. Azóta a főiskola egyetemmé alakult. Az idei ballagást ennek jegyében szervezték. Június 27-én a Bod Péter Tanítóképzőben Borcsa Mária és Kovács Katalin pszichológia szakos tanárok az óvodapedagógus- és tanítóképzés sajátos kérdéseiről, Ambrus Ágnes magyartanár pedig az anyanyelv óvodai és elemi iskolai oktatásáról beszéltek az érdeklődőknek. Délután búcsúztak az alma matertől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kézdivásárhelyi tagozata eddigi legnépesebb nappali és távoktatási csoportjainak hallgatói, szám szerint száztíz végzős. Bajcsi Ildikó, a kihelyezett tagozat tanulmányi igazgatója köszöntötte a ballagókat, majd Rácz Károly polgármester, dr. Kása Zoltán egyetemi tanár és Ambrus Ágnes szakfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. /Iochom István: Elballagtak a kézdivásárhelyi tanítóképzős egyetemisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

2009. december 5.

November 27-én mutatták be Kolozsváron Cs. Kovács Katalin Időringató című könyvét. Az egybegyűlt hallgatóságot a Sapientia Alapítvány irodavezetője, Farkas Emőd köszöntötte, a szerző egykori tanítványaként. Kozma Dezső irodalomtörténész, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára a könyv műfaji és szerkezeti felépítésének kérdéseit vetette fel. A magyar szociográfiai irodalom egyik sajátos darabjaként az Időringató sokféle műfajt ötvöz: a vallomás, az önéletírás, a portré jól megfér a leírással. /CS. R. : Időringató: sokféle műfajt ötvöző kötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998