udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Kinga

1999. március 11.

A múlt év végén jelent meg dr. Vofkori László tanár Székelyföld útikönyve című, 20 ezer adatot tartalmazó kétkötetes munkája, melyet Zayzon Sámuel "jól felépített adatkatedrálisnak" nevezett. Két évtizedig dolgozott ezen a munkán, mondta el a szerző. Készül következő munkája: A Kárpát-medence magyarságának alkotásföldrajzi atlasza. Ez azt jelenti, hogy minden kutató, író, alkotó, felfedező, sportoló, politikus, diplomata és egyházi ember születési helye szerint rákerül a térképre. /Kovács Kinga: Interjú dr. Vofkori Lászlóval. = A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./

1999. december 7.

Csíkszeredában a Művészeti Népiskola ebben a tanévben 146 tanulót iskolázott be a Csíki medencéből. A nyár folyamán Balogh László, a Népi Alkotások Házának új igazgatója helyet kért ebben az épületben az általa vezetett intézménynek, majd később az egész emeletet igényelte. Ez vitát szült a két intézmény között. Kőrössy Orsolya, a Művészeti Népiskola igazgatója szerint ugyanis ők egyetlen berendezett szakteremről sem tudnak lemondani. /Hátsekné Kovács Kinga: Kultúrberki vitákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1999. december 11.

Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

1999. december 15.

Fodor Csaba, a Hargita Állami Székely Népi együttes táncmestere idén megkapta az EMKE Kacsó Sándor-díját. A Csíkrákosról származó díjazott 1970-1990 között oktatómesterként dolgozott Csíkszeredán, az 1-es számú Ipari Líceumban, ahol délutánonként néptáncot tanított a diákoknak. A táncoktatást szabadidős tevékenységként végezte, heti négy alkalommal. Anyagi juttatást nem kapott ezért a tevékenységért, de abban az időben a megmaradást szolgálta a népi tánc. Fodor Csaba hangsúlyozta, hogy történelmünk és őseink szokásainak ismerete által tudjuk, hogy kik vagyunk, hagyományaink feladásával elveszítjük a lábunk alól a talajt. - A Hargita együtteshez kerülve Fodor Csaba életében a tánc életformájává vált. /Hátsekné Kovács Kinga: "Végigtáncolt" élet után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2000. január 7.

Hagyományosan minden év januárjában Csíkszeredában adják át a Kriterion-Koszorút. Idén dr. Faragó József néprajzkutató kapta a díjat, munkásságát jan. 7-én dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és dr. Balázs Lajos tanár, néprajzkutató méltatták. Dr. Pozsony Ferenc laudációjában elmondta: a 78 éves néprajzkutató életét a magyar folklór kutatására szentelte. Dr. Faragó József a Bolyai Tudományegyetemen népköltészetet és folklórt tanított, emellett folyamatosan végzett gyűjtőmunkát Moldvában, a Székelyföldön, a Kalota- és Aranyos vidékén, a Mezőségen és Biharban. Több, mint 7600 kézzel lejegyzett népköltészeti alkotás, 3100 magnetofonra rögzített népdal, népballada és népmese jelzi termékeny munkásságát. Dr. Balázs Lajos kiemelte, hogy az erdélyi folklórkutatók jelentős hányada Faragó József köpenyéből bújt elő. /(Hátsekné Kovács Kinga): Első hazai elismerés a termékeny és kitartó munkáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2000. január 8.

Jan. 6-án nyílt meg Csíkszeredában a gyergyószárhegyi Szárhegyi Alkotótábor munkáiból készült kiállítás. Az alkotótábor működésének 25. évfordulója alkalmával a Gyergyószárhegyen készült festmények néhány darabját állították ki. A gyűjtemény jellegzetessége abban áll, hogy minden munka megvan, ebben egyedülálló a világon. Debrecen és Marosvásárhely után tekintheti meg a kiállítást a csíkszeredai közönség. /Hátsekné Kovács Kinga: Negyedszázad alkotásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2000. február 26.

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga immár második alkalommal szervezte meg a magyar kultúrát bemutató Interkulturális Transsylvania Akadémiát a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, február 21-26 között. A résztvevők román és magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók, akik a Románia a régiók Európájában című esszéjükkel pályázták meg az egyhetes szemináriumot. A 22 hallgató az ország különböző egyetemi központjaiból érkezett. A megjelentek a jövőben újabb egyhetes szemináriumon vehet részt Nagyszebenben, ahol a német kultúrkörrel, és Gyulafehérváron, ahol a román művelődés sajátosságaival ismerkedhetnek. A mostani előadások változatosak voltak, így Zepeczaner Jenő az erdélyi magyar közösség történetéről, Egyed Ákos az erdélyi magyarok dualizmus alatti éveiről, Ungváry Zrinyi Imre a magyar filozófiáról, Demény Lajos a romániai magyarság 1918-1989 közötti időszakáról, dr. Pozsony Ferenc néprajzi és folklór elemekről, Kolumbán Gábor a regionalizmusról, Csicsó Antal a csángókról, Horváth Andor az erdélyi magyar személyiségekről, dr. Papp Kincses Emese az erdélyi magyar irodalomról, Veres Valter a közösség demográfiai fejlődéséről, Eigel Tibor a magyar nyelvű oktatás történetéről, Horváth István a székelyekről, Ráduly Róbert a magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról, a történelmi egyházak lelkészei az általuk képviselt vallás szellemiségéről beszéltek. A magyar hallgatók esténként román társaikat magyarul tanították. /(Hátsekné Kovács Kinga): Tolerancia és nyitottság az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2000. március 1.

Csíkszeredában febr. 25-én dr. Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki Téka nyugalmazott osztályvezetője mutatta be Muckenhaupt Erzsébet A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei című könyvét. Munkájával, a kéziratok alapos vizsgálata, a leltárok és naplók bemutatása által megteremtődik a Csíksomlyói Nyomda és könyvkötő-műhely hiteles története - hangzott el a bemutatón. Az 1980-1985 között megtalált ősnyomtatványokról szóló könyv rajzokkal és fotókkal dokumentált. A szerző a csíksomlyói Mária-szobor alatt megtalált ősnyomtatványok kalandos útjáról mesélt, amelyek végül 1992-ben kerültek haza, a Csíki Székely Múzeumba. Jelen pillanatban ezek a könyvek országos szinten a 4. helyre állítják Csíksomlyót az ősnyomtatványok szempontjából Gyulafehérvár, Nagyszeben és Kolozsvár után. /Hátsekné Kovács Kinga: Az erdélyi könyves-múlt legjelentősebb hagyatékáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2000. március 4.

Márc. 4-én a csíksomlyói kegytemplomban tartott ökumenikus istentisztelet keretében vette át Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Julianus Alapítvány 1999. évi díját. Az eddigi hagyománytól eltérően, nem hangzik el laudáció Tőkés László személyéről, munkásságáról - hangsúlyozta Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke -, hisz azt mindenki ismeri. Az alapítvány célkitűzéseinek ismertetése után átadta az ünnepeltnek a Pálffy Árpád szobrászművész által készített Julianus-szobrot, a díszoklevelet és a díjjal járó száz német márka pénzösszeget. - Tőkés László felkereste a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székházát, megismerkedve a csíkszeredai főiskola-telepítési kísérletek eddigi eredményeivel. Csíkszeredában ugyanezen a napon bemutatták Tőkés László Remény és valóság, valamint Temesvári mementó című köteteit, majd a püspök vett megjelent az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete által szervezett lakossági fórumon. A rendezvényen Tőkés László a történelmi igazságtétel fontosságáról szólt, arról, hogy a román kormányzatnak bocsánatot kellene kérnie a romániai magyar nemzeti közösségtől a Trianon óta elszenvedett sérelmekért, elnyomásért. /Sarány István: Tőkés Lászlót Julianus-díjjal tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./ Tőkés László Csíkszeredában a lakossági fórumon arról beszélt, hogy Romániában legnagyobb szükség az igazságtételre van, a magyarságnak Trianon után fel kell emelkednie megalázott mivoltából. Az igazságot ki kell mondani Cserehát, a csendőr-laktanya és a Székelyföld gyarmatosítása ügyében is - hangsúlyozta. Az RMDSZ-en belüli ellentét az erkölcsi normák mentén húzódik, akik megalkusznak, azok feladják, elárulják az ügyet. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke rámutatott hogy az RMDSZ a brassói kongresszus óta téves utakon jár. Ráduly Róbert képviselő a tiszteletbeli elnök véleményét kérte a kétnyelvű székelyföldi főiskolákról. Az eltérítés szellemében mindenki tette, amit tehetett - válaszolta Tőkés László -, de ki kell iktatni a főiskolák kétnyelvűségét. /(Hátsekné Kovács Kinga): Sokan csalódtak az RMDSZ- ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. március 8.

András Mihály, a Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója a Múltunk, jelenünk, jövőnk című előadás márc. 6-i főpróbája utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világhírű táncmester, Tímár Sándor koreográfiájával készült a műsor. Tímár Sándor útiköltség árán dolgozott a csíki táncosokkal, még a ruhatár egy részét is biztosították néhány lelkes magyarországi támogató segítségével. Tímár Sándor megjegyezte: a magyarságnak nagyon fontos az értékek, hagyományok megőrzésén alapuló jövő. A 13 koreográfiát - rábaközi, szlavóniai, szatmári, mezőségi, sóvidéki és csíki táncokat tartalmazó előadás ízelítőt kíván adni a közönségnek a magyar nyelvterületen előforduló táncok sokszínűségéből. - Az együttes több országot érintő előadássorozatra készül ez évben, amely alkalmas lesz a magyar népi kultúra bemutatására, ugyanakkor meghívást kaptak a Hannoveri Világkiállításra is. Október 2-án a budapesti Vígszínházban sóvidéki, székely és szatmári táncokkal fogják köszönteni Tímár Sándort a születésnapján. A múltunk, jelenünk, jövőnk című előadást márc. 7-én mutatják be. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hagyományaink megőrzése mindannyiunk feladata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. március 20.

Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter Bálint- Pataki József, a HTMH és Tárnok Mária, a magyar Külügyminisztérium képviselője kíséretében érkezett a múlt hét végén Csíkszeredába, a Reform Tömörülés meghívására. Csíksomlyó határában - ahol a lakosok mellett dr. Csedő Csaba polgármester, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Dézsi Zoltán prefektus fogadták - a miniszter hangsúlyozta, hogy ő hazajött, hiszen otthon érzi magát mindenütt, ahol magyarok élnek. Deutsch Tamás útja a Csibész Alapítvány székhelyére vezetett, ahol nagykorú, árvaházi fiatalok dolgoznak Gergely István plébános vezetésével. A Domokos Pál Péter Gyerekotthonban az árvaház lakói ünnepi műsorral fogadták a vendéget. A kegytemplom meglátogatása után a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán a Sportklub vezetősége, valamint ifjúsági műkorcsolyázók és jégkorongozók fogadták, akik rövid jégbemutatót tartottak. A miniszter 15 darab magyar koronás, nemzeti színű mezt ajándékozott a csíkszeredai csapatnak, a 153 kötetes Millenniumi könyvsorozat 41 megjelent kötetét dr. Csedő Csaba polgármesternek adta át és a Márton Áron Főgimnáziumnak ajánlotta fel. Deutsch Tamás kitért arra, hogy a Trianon-átok akkor is sújt minket, amikor különböző nemzetek közötti összecsapásra kerül sor, s az gyakran magyarok és magyarok közötti megmérettetést jelent. Véleménye szerint az a legédesebb nyereség, ha a magyar válogatott sportolóit egy más országban élő magyar nemzetiségű sportoló győzi le. Jelezte: határozott törekvése, hogy a magyar sportkormányzat tevékenységében minél nagyobb mértékben figyeljen a magyar-magyar sportkapcsolatok ápolására. /Hátsekné Kovács Kinga: Deutsch Tamás Csíkszeredában. Otthon vagyok mindenütt, ahol magyarok élnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2000. április 19.

1990. január 25-én a csíkszeredai 11-es Általános Iskolából kiváltak a magyar osztályok és magyar tannyelvű iskolát hoztak létre, amely felvette József Attila Általános Iskola nevet. Ez év április 10-14-e között ünnepelte az iskolája fennállásának 10. évfordulóját. Az iskola évkönyvében Borbáth Erzsébet nyugdíjas igazgatónő beszámolt a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvi alapképzésének tapasztalatairól, ugyanis 1990. szeptemberétől 34 csángó gyerek tanult magyarul az iskolában. Szakmailag, pedagógiailag a legnagyobb gondot a felzárkóztatásuk, nyelvi beilleszkedési nehézségeik kezelése okozta. A kollégiumi költségeket kezdetben a katolikus egyház biztosította, majd a Domokos Pál Péter Alapítvány pályázatok, segélykérő levelek által, 1993-tól az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány ajánlotta fel szerződéssel a tulajdonában levő Márton Áron Kollégiumot. A sok évi önzetlen munka után a József Attila Általános Iskola pedagógusai rádöbbentek arra, hogy munkájuk eredménye a Csángóföldön nem gyümölcsözik, a tanulók közül nagyon kevesen találtak munkahelyet, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben végzett moldvai csángó tanítónők is Székelyföldön helyezkedtek el, hiszen otthon nem tarthattak magyar nyelvű órákat. Népszerűsítés hiányában 1998. szeptember 1-jétől már nem indult képzés magyar nyelven a csángó gyerekek számára, ám az itt végzett tanulók nagy része magyar nyelven folytatta tanulmányait középiskolákban, hazai és magyarországi egyetemeken. Veress Emőke igazgatónő elmondta, hogy az 1999/2000-es tanévtől új módszerrel működő, Step by Step osztályt is indítottak. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy iskola, amely nem tér ki a kor kihívásai elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2000. május 9.

A csíkszeredai intézményesített művészeti oktatás 30. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat máj. 8-án kezdődött a Napra forgó igék címet viselő szavalóversennyel. Megnyílt a Mikó-vár kápolnatermében a művészeti iskola névadójának emlékkiállítása, Nagy István festőművész jelentőségéről Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója beszélt, majd Pogány Ö. Gábor egyik kevésbé ismert tanulmányát idézte. A Riehen Egyesület székhelyének udvarán, Zsögödön állították ki az egyesület által meghirdetett illusztráció-pályázat díjnyertes munkáit. Megnyitóbeszédet Borbáth Erzsébet, a Riehen Egyesület elnöke mondott. /Harmincéves művészeti iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ A múzeumigazgató Nagy István munkásságát így foglalta össze: minden művében van valami időtlen, a magyarság erejét képviselik és történelmünk vázát alkotják a csíkmindszenti székely festő munkái. /(Hátsekné Kovács Kinga): A képletes egyszerűség alkotásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2000. május 9.

Jún. 1. - okt. 31-e között rendezik meg Hannoverben a Világkiállítást, amelyre több, mint 190 ország és közel 10 nemzetközi szervezet jelezte részvételi szándékát. Románia és Magyarország is képviselteti magát. A csíkszeredai Hargita Állami Székely Népi Együttest az a megtiszteltetés érte, hogy mindkét országot képviselheti Hannoverben - tájékoztatott András Mihály, az együttes igazgatója. A Hargita Állami Székely Népi Együttes a legméltóbban képviselheti az anyaország határain túl élő, erdélyi magyarságot a millenniumi év egyik legrangosabb rendezvényén. A csíkszeredai együttes fellépéseit június 23-26-a között tervezték, a Magyar Napokon teljes létszámmal - 45 személlyel - kívánják bemutatni a székelységet és a teljes Kárpát-medencét képviselő előadásaikat. Románia képviseletében a Hargita Állami Székely Népi Együttes a romániai magyar kisebbséget mutatja be Hannoverben. /(Hátsekné Kovács Kinga: Hannoverbe készül a Hargita Állami Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2000. május 22.

A csíkszeredai Kájoni János Kereskedelmi Iskolaközpont május 19-20-án ünnepelte tudós-szerzetes névadójának, a sok évig Csíksomlyón tevékenykedő Kájoni János születésének 370. évfordulóját, erre az alkalomra iskola-napokat szerveztek. Zayzon Sámuel igazgató hangsúlyozta: az iskola névadója életpéldát mutat és üzenetet közvetít az értékromboló, globalizált világban a tudásról, a civilizált életről és a haladásról. Az ünnepség végén az iskola előtt Kájoni János bronzba öntött mellszobrát leplezték le, amelyet Bodó Dávid, a szakközépiskola volt diákja készített. /(Hátsekné Kovács Kinga): Egy tudós-szerzetes példázata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2000. május 25.

A Caritas szeretetszolgálat május 20-án ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Erdei István, Csíkszereda alpolgármestere Pro Urbe díjjal tüntette ki a Caritas megalakulását kezdeményező dr. Vencser Lászlót, Szász Jánost, a segélyszervezet gyulafehérvári igazgatóját és Fridrich Meyrhofert, a linzi Caritas gazdasági igazgatóját. /Hátsekné Kovács Kinga: A jótékonyság díjazottjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2000. június 5.

Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

2000. június 8.

A Hargita Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint a szegedi Mac Line Kft. szervezésében megnyílt a Csík-Expo Tavaszi Általános Vásár, melyet jún. 7-10-e között tartanak a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán. A kiállítással egybekötött vásárra összesen 70 cég jelentkezett be Magyarországról, Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna és Szeben megyékből, valamint Bukarestből. A tavaszi vásár keretében üzletember találkozó lesz. /(Hátsekné Kovács Kinga): Csík Expo 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2000. június 12.

Csíkszeredán, a Golden Galery-ben megnyílt Vas Géza fotóművész Élő népviseletek című kiállításának. /(Hátsekné Kovács Kinga): Élő népviseletek Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2000. június 22.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elindult a Hannoveri Világkiállításra, ahol képviselni fogják a Kárpát-medence magyarságát. Jún. 23-25-e között a Magyar Pavilonban csak a csíkszeredai együttes fog fellépni, jún. 26-án - a Magyar Napon - a Szolnoki Táncszínházzal és a Gyimes Együttessel együtt. A Magyar Napon a Hargita Székely Népi Együttes fogadja az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar küldöttséget. A székely együttes jún. 27-én indul haza Hannoverből, következő fellépésük a csíksomlyói Ezer Székely Leány Napján lesz, júl. 2-án. /(Hátsekné Kovács Kinga): Székely együttes Hannoverben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2000. június 23.

Hargita megyében több, mint 600 tanári, tanítói és óvónői betöltetlen helyre várnak jelentkezőket. Megyeszinten 123 reprezentatív iskola, óvoda van, amelyek saját maguknak szerveznek versenyvizsgákat az állások betöltésére. A többi üres helyre a Megyei Tanfelügyelőség hirdet versenyvizsgát. A frissen végzősöknek lesz helyük, azonban a távoli helyeket a legtöbb esetben nem akarják elfoglalni, az üres helyeket általában nyugdíjasok vagy szakképzetlenek foglalják el, ezek száma azonban évről évre egyre csökken. A gyermeklétszám csökkenésével sok tanerőnek szűnt meg a katedrája. /(Hátsekné Kovács Kinga): Betöltetlen tanügyi helyek Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2000. június 23.

Dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatót a Magyar Néprajzi Társaság Ortutay Gyula díjjal tüntette ki a folklórtudományban nyújtott magas teljesítményeiért. Dr. Balázs Lajos elmondta, hogy régi célja volt az emberi élet hármas nagy fordulójának a kutatása és átadása a magyarság-tudomány számára. Csoóri Sándor szerint a népszokás nem más, mint a történelem alatt élő tömegek metaforába sűrített története. A makró történelmen túl minden közösségnek megvan a maga története, ez pedig rendszerint a születések, házasságok és a halálok körül szerveződnek. Balázs Lajos régóta vallja, hogy a lokális kultúrában kell keresni az egyetemes kultúra lényegét. Ezért állapodott meg Csíkszentdomokoson és ezért tér mindvégig vissza oda. - A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanáraként vezeti a Domokos Pál Péter néprajz-kört, ahol a diákok minden évben kis egyéni kutatásaik alapján készített dolgozataikat mutatják be a diákok tudományos ülésszakán. - Balázs Lajos munkái valamennyi egyetemen kötelező tételként, bibliográfiaként szerepelnek. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy tudományos életpálya hitelesítése. Interjú az Ortutay-díjas dr. Balázs Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2000. június 27.

A magyarországi Ökotárs Alapítvány a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvánnyal együtt pályázatot hirdet a romániai, magyarországi és jugoszláviai környezetvédő civil szervezetek együttműködésének erősítése érdekében. A program kétéves időtartamú, összesen 120 000 dollárt fognak kiosztani a három országban. Nagy eséllyel indulnak azon pályázatok, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak a környezet aktuális problémáinak megoldására, a civil szervezetek. Romániában elsősorban azon környezetvédelmi civil szervezetek pályázhatnak eséllyel, amelyek a Tisza és ennek mellékfolyói környékén tevékenykednek. /Hátsekné Kovács Kinga: Többmilliós együttműködési környezetvédelmi pályázat a Tisza környékén élőknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2000. július 7.

Csíkszépvízen Szent László ünnepe a falu búcsús-napjával kapcsolódik össze. Ebben az évben a búcsút falunapokkal ünnepelték meg a szépvíziek. Júl. 1-én, sportvetélkedőkkel kezdődött a rendezvény. Vasárnap ünnepi szentmisére gyűltek össze a helyiek és az elszármazottak. Ferencz Tibor újdonsült polgármesternek jelentős szerepe volt a rendezvény megszervezésében. A helyi amatőr színtársulat Ludas Matyit mutatta be. /Hátsekné Kovács Kinga: Közös munka - közös pihenés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2000. július 20.

Megjelent Aurel Marc Adalékok Hargita megye történetéhez című könyve, amelyben az itt élő románok kultúráját, életmódját, az együttélés problémáját kutatta. Ezen a tájon kevés román nyelvű helytörténeti munka született, még kevesebb jelent meg nyomtatásban - értékelte Ana Dobreanu, az Állami Levéltár csíkszeredai fiókjának munkatársa a könyv csíkszeredai bemutatóján. A szerző, Aurel Marc maga is az Állami Levéltárban dolgozott, könyve három évvel halála után látott napvilágot. /(Hátsekné Kovács Kinga): Helytörténeti újdonság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2000. július 21.

A nyolcadik Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóján, július 17-én Csíkszeredában Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára és Lászlóffy Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Kötő József államtitkárt, Nagy Istvánt, az RMDSZ oktatási osztályának alelnökét, Ríz Ádámot, a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjét, Dézsi Zoltánt, a Hargita Megyei Tanács alelnökét és dr. Csedő Csaba István polgármestert. Dr. Kötő József hangsúlyozta: nem durva erőszakkal, hanem műveltséggel kell kitűnni. Ríz Ádám elmondta: az erdélyi pedagógus szövetség a legéletképesebb, nemcsak számarányát, hanem vitalitását tekintve. Hozzátette: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. /Hátsekné Kovács Kinga: Bolyai Nyári Akadémia lesz, amíg Erdélyben magyar ember él. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2000. július 21.

A magyarországi PAMM Matematikai Társaság a 130. nemzetközi matematikai konferenciát Kolozsváron és Csíkszeredán rendezte meg július 15-22-e között. Kolozsváron négy ország 80 szakembere vett részt a konferencia munkálatain, Csíkszeredába jóval kevesebben érkeztek. Erre a nemzetközi továbbképzőre sok tanár érkezett a Kárpát-medence egyetemeiről, főiskoláiról. /(Hátsekné Kovács Kinga): Matematikai konferencia Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2000. augusztus 14.

Aug. 11-én szentelték fel a Csíksomlyón a Csíksomlyó Ágacskája nevet viselő klarissza-kolostort. A kegytemplomban az ünnepi szentmisén Maria-Beatrix nővér, a csíksomlyói kolostor vezetője köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a rendház létrehozásában: a ferences atyáknak, dr. Jakubinyi György érseknek, Tamás József segédpüspöknek és a helyi közösségnek. A Csíksomlyóra telepedett nővérek legfőbb feladata a Krisztustól kapott szeretet átadása, ez az imádság háza lesz. Dr. Jakubinyi György érsek jelentős eseménynek nevezte a XVI. század óta először történő kolostor szentelését Csíksomlyón. A szentmisét követően dr. Jakubinyi György érsek megáldotta a kegytemplom mögötti kolostort. /(Hátsekné Kovács Kinga): Klarissza-kolostor Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2000. október 5.

Gergely István csobotfalvi plébános az erdélyi magyarság, a magyar kultúra érdekében kifejtett munkásságáért szeptember 21-én Széchenyi István-díjat vett át Budapesten. Gergely István elmondta, hogy 1981-től plébános, 1987-ben került Csíksomlyóra. Az ifjúsággal foglalkozott, ezért sokat volt a szekuritatén, fenyegették, hogy az országból kitiltják. Gyergyóból és Brassóból a szeku nyomására helyezték el. Többször fenyegették halállal is. Az egyik alkalommal -úgy tűnik - meg is próbálták. Bálint Lajos püspöknél volt Marosfőn, míg bent volt, valakik meglazították a kocsi bal első kerekén a csavarokat, majdnem kiesett a kerék Csíkszentdomokoson. - Abban az időben annyira zaklatott volt, hogy már éjszaka sem tudott aludni, felment a Salvator hegyre. Ott "fenn a hegyen éreztem, hogy az Isten megérintett. Ez egy életre szóló és meghatározó Isten-élmény volt, amikor jöttem le a hegyről - ahová az akkori kántor is elkísért a testvérével - felkiáltottam: "Vállalom, mindent vállalok"- ez egy csodálatos éjszaka volt." - A Csibész Alapítványt formálisan 1991-ben hozta létre, az árva gyerekekkel azonban már 1987 óta folyamatosan foglalkozott. Ma már 20 házuk, műhelyeik vannak, a csibészek és a személyzet száma meghaladja a 170-et. /Hátsekné Kovács Kinga: Az emberek szolgálatában - minden időben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. október 16.

A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány és a budapesti Ökotárs Alapítvány közösen meghirdetett Tisza Környezetvédelmi Programjára 22 pályázat érkezett be Romániából, 18 Magyarországról és 5 Jugoszláviából, a kiírt 120.000 dolláros összegből ez alkalommal 67.020 dollárt osztottak ki. Hat romániai, öt magyarországi és három jugoszláviai civil szervezet nyert pénzösszegeket a Tisza Környezetvédelmi Programban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Díjazták a Tisza-Környezetvédelmi Program nyerteseit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998