udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Kuruc János

1996. április 26.

Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkájával Petri Mór maradandó értéket hagyott az utókorra. Ezt az összefoglalót szeretnék a megye értelmiségei kipótolni egy újabb kötettel, a millecentenárium alkalmából. A szerzői közösségnek sikerült rangos kolozsvári történészeket és néprajzosokat is megnyerni, akik a Szilágyság /Zilah/ című lapban helytörténeti dolgozatokkal ismertté váltak: Kovács Kuruc János, Jokits Anna, Nagy Mihály, Hajdú Attila, Sipos László, Horváth József, ők magyarlakta falvak monográfiáit is megírták. A könyvet a zilahi Color-Print magánnyomdában adná ki a Szilágy Társaság, azonban nincs elegendő forrásuk, ezért előfizetési felhívást tettek közzé. /Fejér László: Szilágy megyei magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ Petri Mór monográfiájának kötetei 1901 és 1904 között jelentek meg.

2000. október 16.

A Zilahi Napok című kiadvány minden évben egyetlen alkalommal jelenik meg. Az idei, harmadik évfolyam helytörténeti írásokat, illetve egy-egy esztendő mérlegét tartalmazza, valamint bemutatja a Pro Zilah Egyesület munkáját. A kiadvány összeállítója, Kerekes Edit. Kovács Kuruc János a Szilágysági magyarok, tavaly megjelent monográfia műhelytitkait tárta fel, Gáspárik Attila a Szilágysági gyerek vagyok elnevezésű népdalfesztivál tíz esztendejéről és a szilágysági népdalgyűjtésekről számolt be. /Minden évben megjelenik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2002. február 23.

Megjelent a Hepehupa /Zilah/ folyóirat első száma, Major István vállalkozó támogatásával. Fejér László a főszerkesztő, Kovács Kuruc János a főmunkatárs. A kiadványban több tanulmány olvasható, például Demográfiai, etnikai és felekezeti viszonyok a mai Szilágy megyében az elmúlt másfél évszázadban /László László/, Nyelvföldrajzi térképek és tanulságaik a Szilágyságból /Hegedűs Attila/. /Szabó Csaba: A jégtörő Hepehupa testőrsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2002. július 9.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókja újraalakulására került sor a tudományos intézmény elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus jelenlétében. Az újraalakulás alkalmából dr. Egyed Ákos előadásában ismertette az EME történetét és jelenlegi állapotát. Dr. Egyed Ákos tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, ezután július első napjaiban szándéknyilatkozatot fogadtak el az EME és az MTA párhuzamos együttműködéséről. Az EME Zilah és Vidéke fiókja elnökének dr. Bajusz István történészt, egyetemi adjunktust választották meg, alelnökéül Kovács Kuruc János tanárt, helytörténészt, a titkári feladatokat a szilágycsehi Vida Katalin tanár, a Tövishát Társaság vezetőségi tagja látja el. /Fejér László: Zilah és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2003. február 19.

Egyéves a Hepehupa /Zilah/, a művelődési folyóirat. Helytörténeti tanulmányait nem egy iskolában kötelező olvasmányként jelölték ki a tanárok. A folyóirat szerkesztői és kezdeményezői, Fejér László újságíró és Kovács Kuruc János történelemtanár február 15-én tartották az egyéves megjelenés évfordulós ünnepségét. A rendezvényen dr. Egyed Ákos akadémikus gróf Mikó Imrére emlékezett. Dr. Péntek János A tudós kötődései című előadásában Szabó T. Attila munkásságának szilágysági vonzatait ismertette. Az előadások után a zilahi Silvania főgimnázium Zelma diákszínjátszó csoportja lépett fel. Az új számban Lakóné Hegyi Éva muzeológus a zilahi temető többszáz éves síremlékeiről közölt tanulmányt. A Hepehupa megjelenése nagyrészt az önzetlen támogatóknak, elsősorban Major Istvánnak, a Color Print nyomda igazgatójának köszönhető. /Józsa László: Egyéves a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2004. július 5.

Minden negyedévben Fejér László újságíró leteszi az olvasók asztalára a szilágysági művelődési folyóiratot. A Hepehupa /Zilah/ ezévi második számában Wesselényi Miklós személyiségét és a tavaly márciusban Zsibón felállított impozáns Wesselényi-szobor történetét Kovács Kuruc János tanár ismertette. Az alkalomhoz illő történelmi tudományos ülésszakon elhangzott előadásokból dr. Egyed Ákos tanulmányát közlik. László László történelemtanár a zsibói kastélyban történteket idézte fel drámájában, ugyancsak ő emlékezett meg a 175 éve született Orbán Balázs életéről és művéről. Kovács Miklós történész a zilahi kollégium 1646–1918 közötti diáknévsorának dokumentumait kutatta fel. /J. L.: Megjelent a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2005. február 18.

Hároméves a Hepehupa /Zilah/, a szilágysági művelődési folyóirat. Ez köszönhető többek között Major István nyomdatulajdonosnak, aki előteremtette az anyagiakat. Az eltelt három év alatt összesen 161 szerző sorakozott fel a Hepehupa számaiban. A munkatársak közül ki kell emelni László László, Fejér László és Hajdu Attila nevét, akik minden számban jelen voltak, de nem elhanyagolható Major Miklós, Lakóné Hegyi Éva és B. Simon György sem. /Kovács Kuruc János: Hároméves a Hepehupa. Felcseperedett a szilágysági művelődési folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2006. május 16.

A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998