udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Lajos

1990. február 3.

Jan. 24-én Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály plébánián rendezték meg a tanácskozást, melynek szervezői Tőkés László lelkész, Sikli László szilágysomlyói plébános és Czirják Árpád kolozsvári főesperes voltak. Tőkés László igehirdetését hallhatták a megjelent magyar történelmi egyházak képviselői, aki kifejtette: vállalnunk kell az ittlétet és meg kell határoznunk hollétünket. A múltban - állapította meg -, nem volt helyünk és nem voltunk a helyünkön. Sikli László előadásában az egyházak szerepéről beszélt. Az egyháznak részt kell vállalnia a társadalmi életben. Többen felszólaltak, így Csép Sándor riporter, Bálint Tibor író, Lászlóffy Aladár költő, dr. Kovács Lajos unitárius püspök, Vetési László református lelkész, Bustya Dezső református lelkész, Jakab Gábor katolikus plébános. A megjelentek megalakították a Romániai Magyar Keresztények Szövetségét. A szervezet az RMDSZ-en belül kíván működni. /Győzhetetlen én kőszálom = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 3. - 7. sz./

1992. május 5.

1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./

1992. október 25.

Okt. 25-én a román parlament magyar tagjai, az RMDSZ 12 szenátora és 27 képviselője a kolozsvári Szent Mihály templomban, ünnepélyes ökumenikus istentisztelet keretében fogadalmat tettek. A fogadalomban szerepel az önrendelkezésért folytatott harc. Az istentiszteleten részt vettek: dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József katolikus, dr. Kovács Lajos unitárius püspökök és Kiss Béla evangélikus egyházi főjegyző. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Az eskütétel, a fogadalom szövege: "Én, ......., Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!" /Az RMDSZ-szenátorok és képviselők hittétele. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Később ez Kolozsvári Nyilatkozatként vonult be a köztudatba.

1992. december 6.

Dec. 6-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban tartott ökumenikus istentisztelettel egybekötött tiltakozó megmozdulás volt. Funar polgármester betiltotta a Mátyás-szobor miatti tüntetést, ezért tartották a gyűlést a templomban, amelyen részt vett az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ és az RMDSZ parlamenti frakciója is. Sokezer ember gyűlt össze a templomban és a téren. Megjelent és részt vett a téren tartott tiltakozó meneten Doina Cornea, Ovidiu Buracu és a román ellenzék több képviselője is. Az istentiszteleten az egyházfők /Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József és Reizer Pál katolikus, Kovács Lajos unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök és Borzási István baptista vezető lelkész/ valamennyien síkraszálltak az önrendelkezésért, a szabad vallásgyakorlásért, a jogállamiságért, a történelmi szimbólumok megoltalmazásáért. A tiltakozás békés körülmények között történt, egy román csoport hangoskodott a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Tőkés László püspök leszögezte, hogy a magyarság a provokációra nem erőszakkal, hanem határozott tiltakozással válaszol. Az ökumenikus istentisztelet után a tüntetők néma körmenetben megkerülték a templomot. /Tibori Szabó Zoltán: Az igazi Kolozsvár szemben a polgármesteri önkénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1993. június 5.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./

1993. július 23.

A romániai unitárius egyház Kovács Lajos püspök aláírásával felhívással fordult az Egyesült Államok Kongresszusának unitárius tagjaihoz: a legnagyobb kedvezmény megszavazásakor vegyék figyelembe, hogy az országban nem alkalmazzák a kisebbségi egyházra a törvényt, nem kapják vissza a kommunista rendszerben elvett egyházi tulajdont. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

1994. október 2.

Dr. Kovács Lajos kolozsvári unitárius püspök életének 85. évében, okt. 2-án elhunyt. 1943-tól teológiai tanár volt, 1972-ben választották meg püspöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Kovács Lajos /Kissolymos, 1909. nov. 13. - Kolozsvár, 1994. okt. 2./

1996. szeptember 20.

Az A Hét Lapszemle rovatában az Új Misszió /Kecskemét/ augusztusi száma alapján bemutatta Kovács Lajost, a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztőjét. Kovács Lajos Kézdivásárhelyen született 1969. jún. 24-én. A Gyulafehérvári Szemináriumban tanult, majd jezsuita lett, Innsbruckban végezte el az egyetemet, az egy év pasztorációs gyakorlatát a Vatikáni Rádió magyar adásnál végzi, ahol bemondó és hírszerkesztő, közben kommunikációt tanul Rómában, a Gergely Egyetemen. /A Hét (Bukarest), szept. 20./

1996. december 12.

Dec. 13-14-ig ülésezik Székelyudvarhelyen az unitárius egyház püspökválasztó zsinata, ebből az alkalomból elfogadják az unitárius egyház új alaptörvényét is. Másodszor lesz unitárius püspökválasztás Székelyudvarhelyen, mondta Kedei Mózes helyi esperes-lelkész, először 1972-ben a városban választották meg dr. Kovács Lajost. Az új alaptörvény elmozdulást jelent a presbiteriánus, demokratikus egyházvezetés irányába. Eddig a püspököket életfogytiglan választották, az új törvény szerint viszont hatéves ciklusra választják a püspököt, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Székelyudvarhelyen hatezerre tehető az unitáriusok száma, ami a százezernyi erdélyi unitáriushoz viszonyítva is jelentős szám. A püspökválasztás a városban, a beiktatási ünnep pedig Kolozsváron, az unitáriusok központi templomában lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

1997. szeptember 1.

Szept. 1-jén új intézménnyel gazdagodott az erdélyi magyar református iskolahálózat: megnyitotta kapuit Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki székházának régi szárnyában a Református Pedagógiai Intézet. A megnyitón részt vettek az anyagi és szakmai támogatást nyújtó holland OGO /a közép-európai oktatásért/ Alapítvány, valamint a holland és magyarországi testvérintézetek képviselői. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Kovács Lajos igazgató megtartotta székfoglaló beszédét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1999. június 12.

Gyakorlatilag nincs nálunk olyan falu, különösen magyar lakta falu, ahonnan az erőszakos kollektivizálás esztendeiben ne hurcoltak volna el gazdákat, írta Sike Lajos. Legtöbbjükre sok évi börtön, munkatábor, Duna-csatorna és hasonlók vártak. A politikai elítéltek (ők is azok voltak) rehabilitálását immár néhány éve törvény szabályozza, teszi lehetővé. Ám a visszajelzések szerint egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel. - Érendréden 1959 novemberében a nyolc legtekintélyesebb férfit karhatalommal elhurcolták. 1960 augusztusáig semmit nem közöltek hollétükkel kapcsolatban. Hozzátartozóikat ekkor értesítették, hogy hadbíróság elé állítják őket. A vád: 1956-ban a rendszer megdöntésére szervezkedtek! Valójában Bujdosó Géza állatorvos (ő volt a fővádlott), Ábrám Sámuel volt gazdatiszt, Kovács Lajos zootechnikus, Szaleczki Miklós nyugdíjas tanító, Avasán Gyula orvos, Fischer Lajos tanító, Kiss Miklós és Truczkai Sándor gazdálkodó ellenszegült a kollektivizálásnak, így Érendréden 1959 őszéig nem alakulhatott meg a kolhoz. Amikor elvitték őket, a megfélemlített faluban már simán ment. Bujdosóra halált kért az ügyész. Végül "megúszta" 15 évvel. A többiek 10-től két évig terjedő börtönt kapnak, és teljes vagyonukat elkobozták. A Duna-deltából szabadultak egy 1963-as amnesztiával. Többször kérték rehabilitálásukat, eredménytelenül. A rendszerváltás után először Kolozsváron próbálkoztak, majd Brassóban, végül Pitesti-ről küldték el a katonai bíróság eredeti határozatainak másolatait. 1997 áprilisában fordultak a legfelsőbb ügyészhez, rá egy évre tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság, mely 1998. május 25-én semmisnek nyilvánította a korábbi ítéleteket. Kár, hogy a legérintettebbek - a nyolc politikai üldözött - nem érhették meg ezt a napot. Egy év múlva, idén tavasszal közölték az örömteli határozatot! A román bürokrácia nem sietett értesíteni őket. Néhány hete hozta a posta a végzést hozzátartozóiknak. Ennek birtokában most megindíthatják az újabb pert, a negyven éve elkobzott vagyonok visszaszerzéséért. Mert a rehabilitálás erről is intézkedik. /Sike Lajos: Nyolc érendrédit rehabilitáltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1999. november 6.

Ezelőtt 40 évvel, 1959 novemberében a Securitate emberei a Szatmár megyei Érendréről elhurcoltak nyolc férfit. Hozzátartozóik sokáig nem tudtak semmit róluk. 1960 szeptember 3-án a kolozsvári hadbíróság államellenes szervezkedésért, két főt pedig feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ítélt el: Bujdosó Géza állatorvos 15, Kovács Lajos 10, Szaleczky Miklós 7. Ábrám Sámuel 5, dr. Avasán Gyula 4, Fischer Lajos 4, Toroczkai Sándor 3, Kiss Miklós 2 év börtön. Végül 1963-ban amnesztiával szabadultak. Koncepciós per zajlott, azért ítélték el őket, mert ellenszegültek a kollektivizálásnak. Románia Legfelsőbb Bírósága 1998. május 25-én felülvizsgálta és jogtalannak ítélte az 1960-ban kimondott ítéletet. Nov. 6-án Érendréd református templomában az ártatlanul elhurcoltak emlékére márványból készült emléktáblát állítottak. /Boros Ernő: Rehabilitálták a szekuritate áldozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./ 1959. november 3-án éjjel tartóztatták le a nyolc érendrédi férfit. Tíz hónapig az Nagybányán kínozták és vallatták őket. A katonai ügyész halálbüntetést kért a fővádlottra, Bujdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Szerencsére a Nagybányán lezajlott nyílt tárgyalás kedvező fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret-furdalása miatt visszavonta addigi vallomásait. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenőrzést tartottak Varga József üzletvezetőnél, és sikkasztás miatt három évet kapott. Az ártatlanul elítélt érendrédieket a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára vitték. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza. /Dr. Ábrám Zoltán: Emlékezés az érendrédi politikai elítéltekre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Nov. 6-án Érendréd református templomában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1959?ben elhurcolt, majd utána koncepciós per nyomán bebörtönzött helybéliek emlékének állított emléktábla felavatása alkalmából. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Németi János történész emlékeztetett arra, hogy a törvénytelenül elítéltek rehabilitálására 1998 májusáig kellett várni. A márványtáblán az 1960-ban elítéltek névsora szerepel, továbbá Márton Attila lelkész, akit 1958?ban ítéltek el Kolozsváron 7 évre. /Ünnepség Érendréden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./

2001. május 8.

Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2002. március 19.

Kovács Lajos, a Romániai Református Pedagógiai Intézet igazgatója ismertette: 1992 óta az Erdélyi Református Egyházkerület (ERE) évente megszervezi a vallásismeretfelmérő versenyeket. A tíz évvel ezelőtti szerény keretek közt indult vetélkedő egyre terebélyesebb és az egész egyházkerületre kiterjednek. Ehhez hasonló vetélkedők Maros megyében, a Székelyföldön vannak. Az országos vetélkedő megszervezését akadályozta az utazás és szállás költsége. /Bibliai-ismereti vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2002. december 9.

Dec. 8-án Zsobokon hármas kiállítást nyitottak meg a Bethesda Gyermekotthon dísztermében. Gróf Bánffy Miklós (akinek lánya, Kabdebó Lívia szintén megjelent az ünnepségen) a legismertebb, ő sokat tett a zsoboki református templom újjáépítéséért. Nevelőapja, Kovács Lajos 15 esztendeig tanított a faluban, és gyakran elhozta ide fogadott fiát, Horescu János festőművészt is. A kiállítás a Bánffyhoz kapcsolódó fotókat, kézirat- és könyvborító másolatokat, Kovács Lajos hagyatékát és Horescu festményeit mutatta be a közönségnek. Mákófalván pedig átadták a gyülekezetnek a több éve épülő közösségi házat. Rendbehozatalára megmozdult a falu népe. /Sándor Boglárka Ágnes: Adventi csodavárás Kolozs megyében. Tevékeny emberek, gyarapodó gyülekezetek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2004. július 7.

400 székelyföldi középiskolás diáknak szerveztek magyarországi munkatábort székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi pedagógusok. Az utazást az utolsó pillanatban meghiúsította a magyar Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának döntése: ragaszkodnak a diákok munkavállalói vízumainak a kiváltásához. A tábor szervezőinek a Külügyminisztériumból korábban azt ígérték: lévén, hogy szerény anyagi körülményekkel rendelkező erdélyi diákokról van szó, eltekintenek a nem kis összegbe kerülő vízumoktól. Székelyudvarhelyen 250 tanuló számára Kovács Lajos, a Tamási Áron Gimnázium matematika szakos tanára szervezte a kukoricacímerező tábort. A székelyföldi diákokat a Hidasháti Rt. várta bakuci címerező táborába. A cég már 1990 óta foglalkoztatott erdélyi diákokat. A munkavállalói vízum július elsejétől 50 euróba kerül. A Profi Diák Iskolaszövetkezet a magyar külügyminisztériumhoz fordult, és kérték, hogy szerény anyagi körülmények között élő erdélyi diákokról lévén szó, álljanak el a vízumdíj megfizettetésétől. A Külügyminisztérium pozitívan bírálta el kérelmet. Az utazás előtt két nappal arról tájékoztatták a szervezőket, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felülbírálta a külügyminisztériumi állásfoglalását, és ragaszkodik a munkavállalói vízum kiváltásához. /Kiss Edit: A magyarországi bürokrácia útvesztői. Meghiúsult címerező munkatábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 7./

2004. szeptember 30.

Az 1902-ben a református vallású pedagógusok szakmai szervezeteként létrejött Országos Református Tanáregyesület (ORTE) idei évi közgyűlését és konferenciáját Kolozsváron tartotta. A találkozó házigazdái Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, dr. Juhász Tamás egyetemi tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa voltak. Szabó Dezső életéről és munkásságáról előadást tartott a magyarországi dr. Korsós Bálint igazgató és Baranyai Norbert tanár, valamint Kató Béla főjegyző, illyefalvi lelkész. Csete Örs irodaigazgató az Apáczai Közalapítványnak a határon túli egyházak számára folyósított támogatásait mutatta be. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, világi főjegyzője a partiumi református közoktatási intézmények helyzetét vázolta fel. A jelenlevők megemlékeztek a nemrég elhunyt Kovács Lajosról, a kolozsvári Református Pedagógiai Intézet igazgatójáról. /Dr. Ábrám Zoltán: Erdélyi közgyűlést tartott az Országos Református Tanáregyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2006. október 25.

Kolozsváron a Heltai Alapítvány székházában október 23-án tartották az 1956-os megemlékezést, az 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében. András Imre Rácz Sándor üzenetét tolmácsolta, majd Péter Miklós, Kiss Béla és Fülöp Sándor visszaemlékezése hangzott el. Börtönéveik megpróbáltatásairól, nehézségeiről meséltek, néhol elcsukló hangon. Rácz Sándor üzenetében kiemelte: nem tudunk addig tiszta és nyugodt lélekkel ünnepelni, amíg Magyarországon súlyos a helyzet, nem hallgatni, cselekedni kell. Nem szabad megengedni, hogy ’56 eseményei értéktelenné váljanak. Péter Miklós lelkész a fájdalmas emlékezés mellett, örömét fejezte ki, hogy „mint hazátlanok, itt igazibb hazánk van”. Kiss Béla evangélikus lelkipásztor figyelmeztet: elballagnak az 56-osok, emléküket nemcsak őrizni kell, hanem a felnövő új generációnak is beszélni kell a forradalom hőseiről. Gyertyát gyújtott a kolozsvári hősök – Argai György püspök, dr. Dobri János, dr. Erdő János, Lakó Elemér és Kovács Lajos – tiszteletére, akik az evangélikus temetőben az Absentes absunt (A hiányzók itt vannak) feliratú sírban pihennek. Fülöp Sándor a börtönben írt verseit szavalta el. Dr. Marácz László nyelvészprofesszor a magyarországi politika hiányosságairól értekezve szomorúan vonta le következtetést: a magyarságnak nincsen állama. /Nagy Méhész Tünde: Emlékezés a börtönévek tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2008. december 16.

Kovács Lajost és várandós feleségét 1960 utolsó hónapjaiban tartóztatták le azzal az indokkal, hogy szimpatizáltak 1956-tal. Első gyermekük embertelen körülmények között, börtönben született. Kovács Lajost a sors a börtönben is csodálatos emberekkel hozza össze: Anaklét atya segítette a túlélésben, tőle tanult meg igazi reformátusként élni. A hosszú börtönévek, az államrendszer kényszerítő hatására következő kényszerű szakmai mellőzés dacára ez a család mélységes hitből merített erőt a megmaradáshoz, a továbbéléshez – az emberfeletti megpróbáltatások ellenére így lehetett élete „boldog”, ahogyan ő maga értékelte, „örök advent”–, vallotta a könyvbemutatón lánya. Kovács Lajos a „szabad” évek alatti nehéz fizikai munka hatására sem semmisült meg, a Terapia gyárban színjátszó kört alapított. 1990 után az Apáczai-líceumban végre taníthatott, majd a református egyház kinevezte a pedagógia intézet igazgatójává. Életének mozzanatairól szólt Anaklét atya bekecse című emlékirat-kötetében, amely Kovács Lajos kortársainak, a Kolozsváron született, jelenleg Magyarországon élő házaspár, dr. Tiszai Gabriella és dr. Vincze János szerkesztésében jelent meg. /K. E. : Akinek élete örök advent volt. Kovács Lajos pszichopedagógus, 56-os elítélt emlékiratai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Kovács Lajost /Kolozsvár, 1938. nov. 17. – Kolozsvár, 2004. júl. 12./ 1960. november 17-én tartóztatták le, 10 évre ítélték, 1964-ben szabadult.

2009. január 9.

Január 8-án osztották ki Székelyudvarhelyen a Príma Polgár díjakat, amelyet 2006-ban László János vállalkozó, a Príma Rádió tulajdonosa alapított. A rádió decemberben közvélemény-kutatást végzett a város lakói körében, hogy kiderítse, kit tartanak a városban a 2008-as év „legprímább” orvosának, pedagógusának, művészének, sportolójának és polgárának. Az átadási ünnepségen Orosz Pál Levente, a rádió igazgatója, valamint a díj alapítója elmondták: a kitüntetéssel a polgári és szakmai értékek méltatására törekednek. A 2008. év díjazottjai: György Szilárd – asztaliteniszező – a legprímább sportoló, Bálint Arthúr – operatőr – a legprímább művész, Szentannai Dénes – főorvos – a legprímább orvos, Kovács Lajos – matematikus – a legprímább tanár és Lőrincz György – az Erdély Irodalmáért Alapítvány elnöke – a legprímább polgár. /Bágyi Bencze Jakab: Legprímábbak díjazása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2009. november 3.

Az 1956-os magyar forradalomról, erdélyi kihatásairól ma már egyre többet tudunk, írta Dr. Ábrám Zoltán. A forradalmat követő erdélyi megtorlások sorába tartozik nyolc érendrédi (Szatmár megye) lakos meghurcolása is. Közöttük van a cikkíró nagyapja, Ábrám Sámuel, aki mezőfelei (Maros megye) születésű. 1959. november 3-án az állambiztonság emberei egyszerre tartóztatták le őket. Tíz hónapig az akkori tartományi központban, Nagybányán a Szekuritátén kínozták és vallatták őket, ezalatt családtagjaik semmit sem tudtak hollétükről és a vád tárgyáról. Az államhatalom megdöntésére irányuló fegyveres felkelés tervezése vádjával a katonai ügyész halálbüntetést kért volna a fővádlottra, Bujdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Az érendrédiek pere ugyanabba a vádpontba tartozott, mint a két évvel azelőtt letárgyalt érmihályfalviaké, ami két ártatlan ember kivégzésével végződött. Szerencsére a Nagybányán lezajló nyílt tárgyalás kedvező fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret-furdalás miatt visszavonta addigi vallomását. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenőrzést tartottak Varga József üzletvezetőnél, és sikkasztás miatt három évet kapott. A Kolozsvári Katonai Bíróság 1960. szeptember 3-án hozta meg ítéletét az érendrédi vádlottak ügyében. Államellenes szervezkedés, illetve a feljelentési kötelezettség elmulasztása vádjával Bujdosó Géza állatorvost (58 éves) 15 évi kényszermunkára, Kovács Lajos zootechnikust (28 éves) 10 évi nehéz börtönre, Szaleczki Miklós nyugdíjas kántortanítót (75 éves) 7 évi nehéz börtönre, Ábrám Sámuel gazdatisztet (52 éves) 5 évi elzárásra, Avasán Gyula körorvost (32 éves) 4 évi elzárásra, Fischer Lajos tanítót (38 éves) 4 évi elzárásra, Kiss Miklós gazdálkodót (37 éves) 3 évi elzárásra, Truczkai Sándor kovácsot (50 éves) 3 évi elzárásra ítélték. Az ártatlanul elítélt érendrédiek Szatmárnémeti és Szamosújvár börtönei után a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára kerültek. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza. A hozzátartozók kérésére, kétéves utánajárást követően a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban helyt adott a legfelsőbb ügyész előterjesztésének az érendrédi meghurcoltak ellen hozott ítélet megsemmisítésére. Rehabilitálásukkal, az emléküket idéző márványtábla tíz évvel ezelőtti leleplezésével a hozzátartozók erkölcsi kötelességüknek tesznek eleget. /Dr. Ábrám Zoltán: Az érendrédi politikai elítéltek emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

2009. december 7.

A Kissolymosi Unitárius Egyházközség szervezte meg a megemlékezést dr. Kovács Lajos unitárius püspök születésének 100. évfordulója alkalmából november 13–14-e között. Az istentisztelet után dr. Kovács Lajos emlékére kopjafaavatás volt a templomkertben. Az avatáson a volt püspök emlékét méltatták Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, Lőrinczi Lajos unitárius esperes, Tőkés Lóránt kissolymosi unitárius lelkész és Nagy Lajos, Székelyandrásfalva polgármestere. Az ünnepség a kultúrotthonban folytatódott ahol a helyi néptánccsoport, népi táncokat és a SOMOS zenekari együttes protestáns énekeket mutatott be népi feldolgozásban. / Beszámoló Dr. Kovács Lajos unitárius püspök születésének 100. évfordulója megemlékezéséről. = fgpi. hargitahalo. ro, dec. 7./ Dr. Kovács Lajos /Kissolymos, 1909. nov. 13. – Kolozsvár, 1994. okt. 2./ 1943-tól teológiai tanár volt, majd unitárius püspök 1972. márc. 19-től haláláig.


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998