udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Magda

1990. január 27.

Kolozsváron jan. 21-én, a Családi Tükör szerkesztőségében megalakult a Családsegítő Társaság /CSST/. Az RMDSZ keretén belül kívánnak működni, céljuk a segítségnyújtás és előadások szervezése. Egyelőre a Családi Tükör szerkesztőségében jönnek össze. A kezdeményező bizottság tagjai között van Balla Zsófia költő, újságíró, Kovács Magda, a Családi Tükör megbízott szerkesztője és Nagy Olga néprajzkutató. /Megalakulási nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1996. május 10.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 10-én Budapesten, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ székházában találkozott Kósáné Kovács Magdával, az MSZP ügyvezető alelnökével. Megvitatták a további együttműködési lehetőségeket. Az MSZP a jövőben is minden támogatást megad az RMDSZ számára, a romániai magyarság érdekében kifejtett tevékenységéhez, szögezte le Kósáné Kovács Magda. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

2000. április 6.

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2000. április 20.

Az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége háromnapos látogatása Bukarestben ápr. 19-én befejeződött, a küldöttség az emberi jogok védelmének romániai gyakorlatáról tájékozódott. A küldöttség találkozott a román szenátus és a képviselőház emberjogi bizottságainak képviselőivel, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel, a román emberjogi ombudsmannal, az Emberi Jogok Védelmének Ligájával, a vallásügyi államtitkárral, valamint az (LADO) elnevezésű nem kormányzati, emberjogi szervezet vezetőjével. Kósáné Kovács Magda (MSZP), a küldöttség vezetője elmondta, hogy az elsősorban szakmai jellegű út megmutatta: az emberi jogok parlamenti kezelésében a magyar és a román törvényhozás helyzete nagyon sok téren eltér egymástól. Romániában kétkamarás parlament van, s azt tapasztalták, hogy a két ház viszonylag nehézkes működése rendkívüli módon felértékeli a kormányzati szerepet. Az állam és az egyház kapcsolata, az egyházak jogi elismerésének lehetősége szintén alapvetően különbözik a magyar gyakorlattól. Magyarországon ugyanis az emberi jogokat érintő alaptörvények már tíz évesek, Romániában pedig találkoztak olyan emberi jogi területtel, amelynek még ma sincs törvényi alapja. Ilyen például a lelkiismereti és vallásszabadság - állapította meg Kósáné Kovács Magda. Kiemelte, hogy sajátos, különleges színt jelentett a látogatásban a LADO vezetőjével folytatott megbeszélés. Nicolae Stefanescu-Draganesti, a LADO elnöke az emberi jogok sérelmét mint tartós konfliktusforrást próbálja meg a szervezetével kezelni. Ő sokkal jobban tart a potenciális kisebbségi konfliktusokról, mint azt a hivatalos állami szervekkel folytatott tárgyalásaink során tapasztaltuk - hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda. /Emberi jogok Romániában Magyar parlamenti küldöttség bukaresti tájékozódása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ A magyarországi emberjogi, kisebbségi és vallásügyi szakbizottság küldöttsége találkozott Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszterrel, aki tájékoztatást adott a Nemzeti Kisebbségi Hivatal felépítéséről, feladatairól, törvénykezdeményezéseiről, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának menetéről és a hivatal nemzeti kisebbségek sajátos problémáinak megoldásáért kifejtett tevékenységről. A vendégek számos kérdést tettek fel, érdeklődtek a csángók helyzetéről, a kis lélekszámú nemzetiségek parlamenti képviseletéről, a diszkrimináció elleni törvény tervezetéről, a Nemzeti Kisebbségi Tanács státusáról és működéséről. A miniszter elmondta, hogy nem ütközött akadályba annak elfogadtatása, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei megfigyelőket küldjenek a népszámlálás törvényes keretek közötti lebonyolításának ellenőrzésére. /Magyar parlamenti képviselők Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2000. november 22.

Tíz éve látogatnak el Ady Endre szülőhelyére magyar iskolások. A Szatmárnémetiben tartott irodalmi vetélkedőn "Ti vagytok az örökség / A jutalom / Ti vagytok a dalom..." Ady-sorokat kellett értelmezni. Öt ország - Jugoszlávia, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország - területéről érkezett 22 esszészerűen megírt dolgozat érkezett. A pályázatokat két neves irodalomtörténész, egyetemi tanár, Láng Gusztáv és N. Pál József értékelte. A vetélkedő a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium csapatának győzelmével végződött. A második helyen a kishegyesi (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művelődési Egylet és a szatmárnémeti Református Líceum osztozkodott. Harmadik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kéttagú csapata. A kolozsvári brassaisták nyolcadikok lettek. - Érmindszenten, a szülőház udvarán, az idén is nagy tömeg gyűlt össze. Beszédet mondott többek között Fazakas László költő, margittai lelkipásztor, Kósáné Kovács Magda tanárnő, magyar ország-gyűlési képviselő, Cseh Áron, kolozsvári magyar konzul és Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke. Az ünnepségen átadták Ady Endre helyreállított szülőházát. /S. Muzsnay Magda: Ady Endre a harmadik évezred küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2001. április 26.

Kétnapos konferenciára kerül sor ápr. 26-27-én a Baloldali Önkormányzati Közösség és az RMDSZ közös szervezésében Orosházán. A rendezvényen a Magyar Szocialista Párt Békés megyei polgármesterei, alpolgármesterei és az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői vesznek részt. A konferencián előadások hangzanak el a következő témakörökben: a kisebbségek helyzete Magyarországon (Kósáné Kovács Magda, a magyar parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke), az Európai Unióban (Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) és Romániában (Markó Attila, a román kormány államtitkár-helyettese), a kisebbségi jogok érvényesülése a magyar önkormányzatok munkájában (Takács Dezső, Battonya város polgármestere), a határon túli és testvértelepülési kapcsolatok (Árgyelán György, a Békés Megyei Közgyűlés nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester), az Európai Unió bővítési folyamatáról (Vastagh Pál magyar országgyűlési képviselő). /Magyarországi és romániai önkormányzati képviselők Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2001. május 14.

Május 19-20-án hatodszor rendezik meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat. A mostani rendezvény fő címe: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. A meghívott előadók között van Kósáné Kovács Magda /MSZP/ országgyűlési képviselő, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára, Fedinec Csilla ukrajnai tudományos kutató, Issekutz Sarolta örmény kisebbségi kutató, Varga Attila parlamenti képviselő, Kelemen László burgenlandi közgazdász, Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség vezetője és mások. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény szervezésének irányítója jelezte, hogy most lesz a Kárpát-medencei magyar közművelődési ernyőszervezetek első közös programegyeztetése. ük. Három nagy személyiség születésnapjának egybeesése (Jakabffy, Dsida Jenő, Páskándi Géza) alkalmat ad arra, hogy még színesebb legyen a program és minden vendég tehessen egy szál virágot Szatmárnémeti nagy fiainak emlékhelyéhez. Dsida Jenő szobránál már csütörtökön tisztelegnek a Kölcsey Líceum diákjai. /Hatodszor is Jakabffy Napok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. május 21.

Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2002. január 18.

A Magyar Szocialista Párt 1990-es választási plakátján még Horn Gyula és Nyers Rezső mellett Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre és Németh Miklós szerepelt. Ők voltak a párt legnépszerűbbnek ítélt politikusai. Az öt politikus közül egyrészt egy sem volt olyan, akinek neve egyet jelentett volna a klasszikus baloldali nemzetellenes vonalvezetéssel (mint amilyen ma pl. Kósáné Kovács Magda, Kovács László, Szabó Zoltán vagy Vitányi Iván), másrészt pedig három olyan politikus is volt közöttük, akinek neve valamilyen mértékben a nemzeti értékek felvállalásával összefüggött. Pozsgayé és Szűrösé inkább, Németh Miklósé valamivel kevésbé, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Ehhez képest Németh Miklós elutazott külföldre, majd hazatérése után megsértődött és félreállt. Pozsgay Imre kilépett a pártból még az Antall kormány mandátumának elején, Szűrös Mátyásról pedig most lehet hallani, hogy függetlenként indul. A nemzeti politika számára az MSZP-ben elfogyott a levegő, ez különösen most érezhető, amikor az Orbán-Nastase egyezmény kapcsán az MSZP a nemzeti érdekeknek fittyet hányva próbálja felkorbácsolni a legalantasabb indulatokat a kormány, az erdélyi magyarság és egy sajátos fordulattal a románok ellen is. Olyannyira, hogy Európából is rászóltak, nem is akárki, Wilfrid Martens, az Európai Néppárt elnöke. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Az MSZP "nemzeti" szárnya. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./

2002. november 25.

Nov. 23-án a 125 éve született Adyra neves meghívottak jelenlétében emlékeztek Érmindszenten, a hagyományos zarándoklaton. Tőkés László és Tempfli József püspökök tartottak ökumenikus istentiszteletet. Az Ady-emlékház udvarán Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a főszervező nyitotta meg az ünnepi megemlékezést. Pomogáts Béla irodalomtörténész, Szabó Vilmos államtitkár, Kósáné Kovács Magda, magyar országgyűlési képviselő, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke beszélt, Dudás Károly (Szabadka) a délvidéki magyar írók üdvözletét hozta el. Érdekes színfoltja volt az ünnepségnek a magyar országgyűlés tagjaiból álló SZENÁ-TOROK nevű kórus fellépése. Tőkés László püspök szerint az elhangzott felszólalások, a jelenlévők pártállástól független együttállása azt tükrözi, hogy határokon átívelő kérdésekben a magyarság mégiscsak egyet tud érteni. Draveczky Károly tanácsos átnyújtotta a tanács és a megyei múzeum által erre az alkalomra kibocsátott Ady-emlékplakettet és díszoklevelet a következő személyiségeknek: Szabó Vilmos, Pomogáts Béla, Kósáné Kovács Magda, Bálint-Pataki József, Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Gyulai Ferencné, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke, Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Tőkés László, Tempfli József és másoknak. A zarándoklat végén letették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által építendő Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövét. /Fodor István: Ady próféciáinak időszerűségét hangsúlyozták. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./ A leendő Ady-központ a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdona lesz. Ady Endre évtizedek óta pusztuló szülőfaluját szeretné fellendíteni a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a 40 személy befogadására alkalmas szállóval, illetve gyógyvízfürdővel, amelynek alapkövét most elhelyezték Érmindszenten. A beruházás körülbelül 520 millió forintba kerül, amelyből 320 milliót a Széchenyi-terv keretében már jóvá is hagytak. Az Ady-emlékév zárórendezvénye nov. 24-én Csucsán volt, ahol Sorskérdéseink: Ady szavával - az Ige tükrében címmel tartottak nemzetpolitikai fórumot. A ma Octavian Goga nevét viselő múzeum, a volt Boncza-kastély kapcsán Milan Kundera cseh írót idézve Tőkés László püspök kifejtette, nem szabad hagyni, hogy egy nemzettől elvegyék emlékeit. Ady Endre munkásságát Koncsol László, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Szilágyi István író és Indig Ottó irodalomtörténész méltatta. - Tordán is megemlékeztek a költőről, Ady Endre - a humánumőrző költő üzenete című rendezvénnyel emlékeztek a költőre a tordai Mihai Viteazul Gimnáziumban. /Lepedus Péter, Simon Levente: Ady-központ épül Érmindszenten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

2004. április 1.

Nem kotyog bele Magyarország dolgaiba, azt sem szereti, ha külföldi politikusok-államtitkárok-képviselők – magyarországiakat is ideértve – beleszólnak abba, „kit válasszunk képviselőnek, szenátornak a román parlamentbe az RMDSZ színeiben”, írta Fodor Sándor. „Most mégis egy magyar, mégpedig az MSZP színeiben fellépő magyarországi politikus hölgy római katolikus egyház elleni otromba kirohanásához kell hozzászólnom.” Kósáné Kovács Magda ugyanis kikelt a Szentszék ellen, amely "egész Európát le akarja nyúlni, ki akarja terjeszteni fennhatóságát egész földrészünkre." A kommunista rendszer főellensége is a római katolikus egyház volt. Magyarországon nincs olyan kisebbség, amellyel a kormány ijesztgetné az ország népét. De ott van a kommunista propaganda eszköztárából a Vatikán-gyűlölet. /Fodor Sándor: Más szóval: Az imperializmus láncos kutyája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2005. február 7.

„Fazakas László jó viszonyt ápol Kósáné Kovács Magdával, a Magyar Szocialista Párt politikusával, így javasolhatták magyar állami kitüntetésre” – jelentette ki a Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese. Polgár Viktor magyar külügyi szóvivője szerint Fazakas egyházi munkásságával és költészetével hívta fel magára a figyelmet. „Dehogyis ajánlottuk, miféle különösebb egyházi szolgálatra lehettünk volna tekintettel?” – reagált az indoklásra Csűry. Hozzátette: megütközéssel fogadták a kitüntetés hírét, hiszen úgy tartják, Fazakas László máig nem tisztázta egyértelműen a Szekuritátéhoz fűződő korábbi viszonyát. Sántha Attilának, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) elnökének meglepetést okozott a lelkipásztor költői munkásságára való hivatkozás. Mint elmondta, az EMIL nevében már csak azért sem tehetett erre javaslatot, mert Fazakas nem tagja a szervezetnek, és ő mindeddig nem is találkozott a margittai lelkész költészetével. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, az állami kitüntetéseket mindig felterjesztés alapján ítélik oda, Fazakas felterjesztését pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök is alkalmasnak találta és elfogadta. Az államtitkár elmondta, valamennyi külföldi kitüntetés a magyar külügyminisztériumon keresztül történik, így hát ennél a tárcánál tudhatnak többet róla. Polgár Viktor külügyi szóvivő viszont úgy vélte, „elvesztené a varázsát az elismerés”, ha a felterjesztő nevét is nyilvánosságra hoznák. Fazakas László elmondta, neki is kellemes meglepetés volt, amikor a kitüntetést átvenni hívták a kolozsvári főkonzulátusra. Fazakas Lászlóról 2000-ben az átvilágító-bizottság mondta ki: együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A parlamenti képviselővé választott lelkész Markó Béla felszólítására lemondott mandátumáról. Az átvilágító-bizottság 2004-ben azonban megváltoztatta a besorolást. Levélben tudatta Fazakassal: „úgy ítéltük meg, nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet.” A bizottság magyar tagja, Csendes László értelmezésében a levél tulajdonképpen azt jelenti: a Szekuritátéval fenntartott kapcsolata nem volt politikai rendőrségi természetű. E levél birtokában a lelkész tavaly ősszel az egyházkerület püspöki székére és parlamenti képviselőségre is pályázott. Mindkét jelöltségről lemondott azonban, amikor a Krónika újabb adalékokat közölt tisztázatlan múltjával kapcsolatban. Fazakas a lap sokszori felkérésére sem kívánt igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy írt-e alá besúgói nyilatkozatot, és adott-e „Nota informativa” című, álnéven jegyzett besúgói jelentéseket. /Gazda Árpád: Megütközést keltett Fazakas László magyar állami kitüntetése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2005. május 31.

Kevesen jöttek el VII. Jakabffy Elemér Napok keretében Szatmárnémetiben megrendezett kárpát-medencei konferenciára, melynek fő témája a kisebbségben élő magyarság EU-s felzárkózása volt. Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány volt külügyminisztere megjegyezte, hogy több az előadó, mint a hallgatóság. Szabó Vilmos /MSZP/ államtitkár kifejtette, ha egymás ellen dolgozunk, ha nemzetiekre és nemzetietlenekre osztjuk egymást, akkor nem lesz magyar siker. Kósáné Kovács Magda /MSZP/, az EU parlament képviselője szerint az autonómia nem szerepel az új szereződésben, de az elfogadott elvek alapján az önkormányzatiságnak biztosított jogok alapján építkezni lehet irányába. Vastagh Pál /MSZP/ parlamenti képviselő szerint az EU puszta jelenléte is alakítja életünket. Szólt a kettős állampolgárságról is: korábban nem volt politikai akarat egyik párt részéről sem a magadásra. Jeszenszky Géza véleményét taps fogadta: a magyar kormányoknak az a fölöslegesen óvatoskodó, rossz magatartása, mely szerint az elmúlt években nem könnyített a magyar állampolgárság megadásán, lényegében azt jelenti, hogy támogatták Trianont. /(Sike Lajos): VII. Jakabffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2007. november 7.

Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament november 5-én Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Benes-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma. Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben. A vitán főként a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének romlását ecsetelő magyar képviselők mellett a pozsonyi kormánypolitikát védelmező szlovák EP-tagok szólaltak fel, míg néhány más nemzetiségű képviselő a romániai romák olaszországi kiutasítását is szóba hozta. A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben. Gál Kinga hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható. /Brüsszeli vita a Benes-dekrétumokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2008. június 18.

Egyházellenességgel vádolta Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő Kósáné Kovács Magda szocialista EP-képviselőt június 16-án, a strasbourgi plenáris ülésen, napirend előtti felszólalásában: „Találóan fogalmazta meg XVI. Benedek pápa magyar püspökök előtt, hogy a kommunista rezsim hosszú időszaka milyen nyomasztó örökséget hagyott maga után. Felvetése különleges időszerűséget lel ma, Nagy Imre mártír miniszterelnök kivégzésének ötvenedik, valamint a brutális egyházüldözések elindulásának, Mindszenty József bebörtönzésének hatvanadik évfordulóján. A hatalmi erőszakkal párosuló militáns egyházellenesség fájdalmas korszakát idézte fel Kósáné Kovács Magda posztkommunista képviselőtársunknak a plénumon legutóbb elhangzott nyilatkozata, melyben Benedek pápától, a katolikus egyháztól kívánta megvédelmezni az európai értékeket... Annak tudatában, hogy a kereszténydemokrata gyökerekre visszanyúló Unióban a valódi európai értékek hordozói maguk a keresztyén egyházak is, mint református püspök, az egyházellenes ideológiák és intolerancia minden megnyilatkozását visszautasítom” – jelentette ki a püspök-politikus. Martin Sculz szocialista frakcióvezető visszautasította Tőkés szavait. „Kósáné meggyőződéses demokrata, és az európai egységért küzd. Nem érdemli meg, hogy néhány kollégája ilyen szavakkal illesse” – fogalmazott. Hozzátette: „Magyarországi belső ügyekről van szó... Visszautasítom ezeket a szavakat, amelyek belegázolnak Kósáné személyiségébe. ” Kósáné az MTI-nek kifejtette: “szíven ütő és méltatlan volt a felszólalás egy olyan ember kivégzésének évfordulóján, akiről Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának vezetője is azt mondta, hogy hithű kommunistaként halt meg. Akkor most kikhez akar Tőkés László csatlakozni?” XVI. Benedek pápa május 10-én az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás vezette magyar püspöki delegáció előtt mondott beszédében azt mondta: “jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgári jogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is.” Kósáné néhány nappal későbbi napirend előtti felszólalásában úgy foglalt állást: „Az unió tagországai kivétel nélkül szekuláris államok. Ennek értelmében a tagországok kormányai nem avatkoznak a vallási kérdésekbe, de az egyház sem helyezheti ideológiai nyomás alá az egyes tagállamokat”. /Tőkés–Kósáné csörte Strasbourgban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998