udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 123 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-123
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Sándor

1990. október 21.

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége jan. 24-én alakult meg, és a romániai keresztény érdekeket védi. Olyan fórummá szeretne válni, amely megerősíti a keresztény egyházak szerepét a társadalomban, "kovásszá lenni", ahogy azt Sikli László szilágysomlyói plébános, a szervezet szülőatyja mondotta. A szövetség IV. ökumenikus találkozója Székelyudvarhelyen volt, témája: az ifjúság nevelése. Elsődleges feladatunk a hitoktatás megkezdése az iskolákban, hangsúlyozta a házigazda, Kovács Sándor római katolikus esperes. Székelyudvarhelyen március óta végzik az iskolákban a hitoktatást. Sikli László kifejtette, az egyház újabb evangelizációs mozgalom elé néz Romániában, igazi hittérítői munkára van szükség. Ugyanezt támasztotta alá Vetési László református lelkész is, hozzátéve: erős kisközösségekre van szükség, Vetési László kitért a szórvány fiatalságáról való gondoskodásra is. /Márkus Etelka: A Keresztény Egyházak Szövetségének IV. ökumenikus találkozója. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 21./

1991. február 26.

Febr. 26-án a római Magyar Akadémián történészek, magyar és olasz meghívottak előtt bemutatták a Budapesten 1989-ben Benda Kálmán szerkesztésében megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1707 című kétkötetes művet. A tudományos ülésen Benda Kálmán tartott előadást, két olasz történész, Francesco Vida és Rita Tolomeo szólt hozzá. Az ülésen köszönetet mondtak Sachis Tabarnak, a Propaganda Fide levéltárosának és Eördögh Istvánnak, a római Pápai Egyetem /Universita Gregoriana/ levéltáros-történészenek a magyar történetkutatásnak nyújtott támogatásért. Sárközy Péter, a római egyetem magyar tanszékének vezetője olaszra fordította Benda Kálmánnak az okmánytárban közölt bevezető tanulmányát. A Moldvai csángó-magyar okmánytár részletekbe menően cáfolják Dumitru Martinas 1985-ben megjelent monográfiáját /melyet később olaszul is kiadtak/. Martinas szerint a moldvai csángók katolikus hitre kényszerített ortodox románok, akiknek a csángó nyelve korcs magyar, mert eredetileg románok voltak. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 18., 64. sz., Kovács Sándor Iván: Csángók a Via Giulián. = Magyar Hírlap, márc. 15./

1991. augusztus 13.

A Szilágysági Szó /Zilah/, a szilágysági szórványmagyarság fóruma 76 szám megjelenése után, jún. 28-án megszűnt. Ezután júl. 5-én Szilágyság névvel indult újra. Ezt a hetilapot a Szilágy megyei RMDSZ adja ki. A névváltoztatásról Kui Sándor elmondta, hogy 1883-ban jelent meg a Szilágy, amely nevét 1910-ben Szilágyságra változtatta. Ezt a hagyományt elevenítették fel. A mostani Szilágyság első számában Kovács Sándor a lapelőd tükrében vette számba az elmúlt másfél évet. /(Sarány István): Lapozgató. Szilágyság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. június 2.

Az elmúlt héten ünnepelte a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium az iskola négyszáz éves fennállását. Az évforduló alkalmából több könyv jelent meg, köztük Albert Dávid: 400 éves a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium; Emlékkönyv /Szikszai Annamária főszerkesztésében/; és a nagyobb kitekintésű tanulmánykötet: Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete /Kriterion, Bukarest, 1993/. A hét végén szentmise volt a Márton Áron téren. Beszédet mondott Benczi Tibor iskolaigazgató, Kálmán Attila államtitkár a magyar közoktatási minisztérium képviseletében, dr. Szilas László római professzor, a jezsuita rend képviselője, Magyari Lajos költő, szenátor. Kovács Sándor főesperes és dr. Ferenczy Ferenc polgármester. /Oláh István: Időünnep, időutazás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1994. március 7.

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1995. június 6.

A legfontosabb az iskolakérdés, az egyházak vezetői már sokszor kérték az iskolák visszaadását, de eredménytelenül. A görög katolikusok részben visszakapták ingatlanaikat. Engedélyezték az úgynevezett katolikus szemináriumok létét, Gyulafehérváron berendezkedett egy katolikus gimnázium, amelynek filiáiként osztályokat hoztak létre Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen. Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes elmondta, hogy 35 ezer lelkes városában 22,5 ezer katolikus él /57 %/, a katolikus szemináriumot az egyetlen kilencedik osztály jelenti. Csíkszeredában a Márton Áron Gimnáziumban van egy-egy párhuzamos osztály, a városban működik a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Kolozsváron a Báthoryban van 9-10. osztály. A katolikus óvoda - ferences nővérek vezetik - magánóvodaként ősztől indul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1995. szeptember 23.

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./

1996. április 25.

Másodszor rendezték meg Székelyudvarhelyen a gyermek- és ifjúsági kórusok találkozását, a Bárdos Lajos-Palló Imre Kórusfesztivált. Tizennyolc kórus vet részt a találkozón, amely ápr. 19-e és 21-e között zajlott le. Jöttek vendégkórusok is, így Budapestről a Bárdos Lajos Gimnázium kórusa. A fellépők között volt a szentegyházi Gyermekfilharmónia, több iskola kórusa is. A fesztivált az Illyés Alapítvány, több kft, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes és mások támogatása tette lehetővé. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./

1996. május 20.

Új székházba költözött Brassóban a BRAMIK /Brassói Magyar Iparosok és Kereskedők Egyesülete, elnöke, Kovács Sándor személyében állandó alkalmazottjuk is van. Az egyesületnek közel nyolcvan tagja van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

1996. június 8.

Jún. 8-án Máréfalván az iskola fennállásának 210. évfordulójára emlékeztek, névadó ünnepséggel összekapcsolva. Az iskola felvette Nyírő József nevét. Kovács Sándor székelyudvarhelyi katolikus főesperes mondott beszédet, idézett az író utolsó leveléből, amelyet halálos betegen diktált Madridban. A megjelentek megvásárolhatták Kovács Piroska nyugdíjas tanárnő értékes munkáját: A máréfalvi iskola 210 éve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

1996. augusztus 8.

Aug. 8-án tisztújító értekezletet tartott az RMDSZ Zilah városi szervezete. Kovács Sándor elnök tartott beszámolót, majd megválasztották az új vezetőséget, az új elnök Kerekes Edit, Fekete Károly, Zilah alpolgármestere az önkormányzati alelnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./

1996. augusztus 8.

Aug. 8-án tisztújító értekezletet tartott az RMDSZ Zilah városi szervezete. Kovács Sándor elnök tartott beszámolót, majd megválasztották az új vezetőséget, az új elnök Kerekes Edit, Fekete Károly, Zilah alpolgármestere az önkormányzati alelnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 9., 841. sz./

1996. október 20.

Okt. 19-én Székelyudvarhely északi, Fenyéd felőli bejáratánál okt. 19-én székely kaput avattak /Tarcsafalvi László és Waum Péter hitoktató tanár munkája/. Az avatáson beszédet mondott Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor főesperes. Ugyenezen napon a város déli bejáratánál, a Jézus Szíve kápolna szomszédságában is városkaput avattak, a háromnyelvű névtábla mellett három díszes kopjafát állítottak fel. A kopjafákat idős és ifjú Kisgyörgy Imre, valamint Bartha István fafaragók készítették. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Okt. 20-án Székelyudvarhelyen, a millecentenáriumi rendezvények keretében Markó Béla szövetségi elnök beszédet mondott a város másik bejáratánál, a Szejkénél felállított székely kapu és háromnyelvű helységtábla felavatásának ünnepségén. Markó Béla a magyarság ezerszáz éves helytállásáról beszélt. "Legyen ez a székely kapu megmaradásunk, akaratunk és megújulásunk jelképe" - mondta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Ugyanaznap Markó Béla részt vett Szovátán az első és második világháborús hősi halottak emlékművének felavatásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./

1996. október 24.

Székelyudvarhelyen fölavatták a harmadik városkaput, két helyi faragóművész, Vaum Péter és Tarcsafalvi László készítette el a város harmadik bejáratánál a székelykaput, amely a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékezik. A városnév három nyelven olvasható, a székelykapu mellett van a testvérvárosok listája. Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor katolikus főesperes vett részt az avatáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1997. július 15.

A csereháti ügyből ismertté vált svájci Cyrill Bürger /aki mindenképpen a román apácáknak akarja adni a székelyudvarhelyi épületet/ nyílt levelet írt a székelyudvarhelyi katolikus plébánosnak. Elszomorította, írja, hogy a plébános ellene van annak, hogy a román apácáké legyen az épület, hiszen ott a személyzet nagy része magyar lesz, biztosítják a gyermekeknek anyanyelvük használatát. Az otthonba árvákat vesznek majd fel és testi fogyatékos székelyudvarhelyi gyermekeket. Kovács Sándor főesperes válaszát azzal kezdte: sajnálja, hogy először keresi fel, de most is csak levélben. A magyar katolikus papok mindig segítették a görög katolikusokat az üldözésben. Kovács Sándor feltette a kérdést: miért jöttek Székelyudvarhelyre, miért erőszakoskodnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./

1997. október 19.

Az Erdélyi Magyar Népművészek Szövetsége és a Magyar Művelődési Intézet háromnapos tanácskozást tartott Csernátonban, melyen részt vett Halász Péter, az anyaországi intézet tudományos főmunkatársa, a határon túli magyar kapcsolatok felelőse. Okt. 19-én, vasárnap pedig felavatták Felsőcsernáton központjában a hősök emlékművét. A Kovács Sándor mérnök terve alapján született térplasztikai mű a magyar szabadságharc és a két világháború helyi áldozatai emlékére készült. A kőobeliszkre felvésték a 130 elesett nevét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1998. május 21.

Székelyudvarhely város polgármesterének, alpolgármesterének, városi és megyei önkormányzati képviselőinek, valamint a magyar történelmi egyházak képviselőinek közös elhatározásával máj. 21-én megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület. Az egyesület célja, hogy a város lakosainak elvárása szerint a csereháti kisegítő iskola végső megoldásából nem maradhat ki Székelyudvarhely városa. A cél megvalósításához pénzintézeti számlaszámot nyitottak, hogy mindenki hozzájárulhasson a város e nagy gondjának megoldásához. A Csereháti Iskoláért Egyesület vezetőtanácsa: Szász Jenő polgármester az elnök, Kovács Sándor római katolikus főesperes az alelnök, Szőke László önkormányzati képviselő, a Csereháti Bizottság elnöke a titkár. A tagok: Sófalvi László alpolgármester, a városi RMDSZ elnöke, Hegyi Sándor református lelkész, Kedei József unitárius esperes, Derzsy András önkormányzati képviselő. /Felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

1999. június 26.

Jún. 26-án az egyházi sajtóval kapcsolatos megbeszélés helyszíne volt Nagyenyed. Papp László plébános kezdeményezésére az ország különböző részeiből érkeztek a sajtó képviselői a nagyenyedi római katolikus plébániára. Az egyházi sajtó részéről a Mégis című gyulafehérvári lap két teológus-hallgató munkatársa jött el a találkozóra. A megbeszélés három kérdéssel foglalkozott: vallási szakosztály létrehozása a MÚRE-n (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) belül, Romániai Katolikus Újságírók Szövetségének megalakítása, és annak eldöntése, miként lehet felekezeti médiaközpontokat létrehozni. A résztvevők között volt Kovács Sándor unitárius lelkész, valamint Kuszálik Péter sajtómonográfus, publicista. Ez utóbbi bemutatta a jelenlévőknek a több mint húsz magyar nyelvű felekezeti lapot. A tanácskozáson kiderült, hogy vallási szakosztály már létrejött a MÚRE keretében, de gyakorlati tevékenységet eddig még nem mutatott fel. Elhangzott, hogy szükség lenne a felekezeti lapok munkatársainak szakmai továbbképzésére, ehhez azonban az újságírás minden titkát feltáró kézikönyvre lenne szükség. A harmadik kérdéskört, a felekezeti médiaközpontokat minden résztvevő fontosnak találta, hiszen az ilyen irodák létrejötte után a különböző egyházak tagjai a sajtón keresztül is beszerezhetik a felekezetükkel kapcsolatos legfrissebb információkat. /Húsznál több felekezeti magyar lap Romániában. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 29./

1999. július 21.

Megjelent Unitárius ösvény /Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Kolozsvár, 1999/ címmel egy zsebkönyv magyarországi minisztériumi, valamint a Romániai Unitárius Egyház támogatásával. A könyv Bartók Béla véleményét idézte: "A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius - amely a humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne - állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy érdektelenül fogadják." A megjelent könyv alkalmas híradás lehet a felekezetről, annak hitelveiről és eszmerendszeréről és történetéről. Az egyház hitelveit és eszmerendszerét Czire Szabolcs foglalta össze, Kovács Sándor és Simén Domokos az egyháztörténetet, ugyanakkor függelékben felsorolták a híres magyar és észak-amerikai, valamint nagy-britanniai unitáriusokat. Közöttük szerepel például Benjamin Franklin, Samuel Morse, Charles Dickens. A sorban ott található Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Kriza János, századunkból Kelemen Lajos, Bartók Béla. /Alkalmas híradás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest). júl. 21./

1999. szeptember 24.

Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós római katolikus plébánián rendezik meg szept. 23-26-a között azt a nemzetközi médiatalálkozót, amely kereszténységünk és államalapításunk megünneplésére szándékozik felkészíteni a katolikus médiában dolgozókat. A találkozóra kb. 100 résztvevőt várnak, köztük kárpátaljaiakat is. Tamás József segédpüspök mutat be nyitószentmisét. Kovács Sándor helyi főesperesnek és Juhász Juditnak, a Magyar Rádió alelnökének üdvözlőbeszéde után elkezdődnek az előadások. Juhász Judit, Sebestyén Péter, dr. Marton János történészprofesszor, Derzsy András, Nagy Balázs néprajzos, Zoltán Ildikó tanárnő, valamint Vadász Ágnes, a Magyar Rádió bemondónője tartanak előadásokat. /Katolikus médiatalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./

1999. december 18.

Miután az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsa elfogadta a Házsongárd Alapítvány alapszabályát, kuratóriumának összetételét, december 7-i hatállyal engedélyezte ennek működését. Az alakuló ülésen ügyvezető elnökül dr. Gaal Györgyöt, titkárul Kovács Sándor unitárius teológiai tanárt választották. A kuratórium jóváhagyta az alapítványi munkát végző tisztikar összetételét. Igazgatója Gergelyné Tőkés Erzsébet lett. Az alapítvány felekezetközi jelleggel fog működni a Házsongárdi temető megóvása érdekében. /Megalakult a Házsongárd Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18/

2000. február 23.

Több mint egy milliárd lejbe kerül az egri kétszintes kultúrotthon felújítása, melynek befejeztével a színmagyar település 5 felújított tanteremmel, orvosi rendelővel és óriási méretű teremmel várja az iskolásokat, betegeket és a lakodalmas népet. A közigazgatásilag Batizhoz tartozó település környező falvainak lakosai is idejárnak majd orvosi vizsgálatokra, vagy éppen tanulni. A fiatal tanárok munkájának eredményeképpen több fiatal felvételizik sikeresen szatmári líceumokban és kollégiumokban. (1996-ban mindössze egyetlen diák tanult felsőoktatási intézményben). /Hamarosan elkészül az egri kulturális-oktatási-egészségügyi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 23./ Kovács Sándor helyi református lelkész rövid magyar és román nyelven megtartott istentiszteletével kezdődött az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ öt iskolatermének az átadása. Az átadáson jelen volt Miclaus Gheorghe, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Fodor Mihail és a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője is. /Átadták az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) febr. 22./ Egri: Szatmár megyei település.

2000. április 28.

Április 21-én bejegyezték az Udvarhelyért Polgári Egyesületet mint jogi személyt, amelyet székelyudvarhelyi lakosok alapítottak. Az egyesület célja a polgári társadalom, a demokrácia erősítése, a magyar nemzeti közösség jogainak védelme. Az alapító tagok közt találhatók egyházi vezetők /Kovács Sándor római katolikus főesperes, Kedei Mózes unitárius esperes, Hegyi Sándor református lelkipásztor/, iskolaigazgatók, művészek, újságírók, más értelmiségiek és vállalkozók. Az egyesület elnöke Szász Jenő polgármester, alelnöke Péter Péter gyárigazgató, titkára Orbán Attila, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának igazgatója. /Udvarhelyért Polgári Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

2000. december 16.

Dec. 10-13 között Torockón tartották a Tempus Alapítvány által támogatott irodalmi ″hételő″t. Az előadók a Szegedi Egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékének tanárai, Odorics Ferenc, Farkas Zsolt és Kovács Sándor voltak. Többnyire filológus hallgatók vettek részt, de érdeklődtek filozófia és földrajz szakosok is. Az előadók nem először meghívottai a torockói összejöveteleknek. /Nyulas Ildikó: A kellemes és a hasznos elve Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2001. február 14.

Apáczai Csere János Emlékezete /Pedagógusok Ház, Csíkszereda/ című emlékkönyvvel Őrá emlékezünk, hisz életpályája nemcsak példa számunkra, hanem egyszersmind parancs is: kutatni, feltárni, az évszázadok távlatából a mába hozni örök értékű hagyatékát - írta Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János születésének 375., halálának 340. évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyv előszavában. A kiadványt Móser Zoltán szerkesztette. Apáczai életútját Kovács Sándor Iván mutatta be, riportot Beke György írt. Móser Zoltán fotóesszéje Ez itt a falu, az én falum címet viseli. /Apáczai Csere János Emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2001. július 20.

Júl. 19-én tartotta az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége (ULOSZ) évi szokásos konferenciáját a kolozsvári Unitárius Kollégiumban. Kovács István, az ULOSZ elnöke beszámolójában a lelkészszövetség évi tevékenységét értékelte. Jelentése pozitív kicsengésű volt. A konferencia keretében mutatták be Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 című forráskiadványt. Kovács Sándor teológiai tanár tájékoztatása szerint a mű az Unitárius Egyház Gyűjtő Levéltárának és Nagykönyvtárának első kiadványa. /Ülésezett az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége. Bemutatták Boros György püspök naplóját. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2001. szeptember 3.

Szept. 1-2-án tartották Farkaslakán a Szenesnapokat. A Kalonda-tetőn a megnyitó után a farkaslakiak ősi mestersége, a szénégetés élő bemutatására került sor. Aztán vetélkedők következtek. Vasárnap a farkaslaki római katolikus templomban szentmisét tartottak, ahol millenniumi zászlóátadásra is sor került, melyet a farkaslakiaknak testvértelepülésük, Lengyeltóti ajándékozott. Farkaslaka címeres zászlóját Kovács Sándor római katolikus esperes szentelte fel. - A zászlón a címer fehér mezőben van elhelyezve. Szélén kék-vörös színekben kifelé mutató farkasfogak utalnak a falu névalakjára. A kék szín a székelyeket, a vörös a magyarokat jelképezi - mondta Pécsi Dániel, a címer megálmodója, majd kifejtette: ezzel azt akartam kifejezni, hogy a székelyek a magyar nemzet részét, megbonthatatlan egységét képezik. Amíg székelyek lesznek, addig magyar nemzet is lesz. A templomból Tamási Áron sírjához vonultak az ünneplők. Farkaslaka történetében először adományoztak díszpolgári címeket azoknak, akik a falu közösségéért, hírnevének öregbítéséért dolgoztak. /Bágyi Bencze Jakab: Méltó megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

2001. október 27.

Okt. 26-29. között tartja Székelyudvarhelyen a Kárpát-medencei katolikus közösségek szervezete, a Háló idei nagytalálkozóját. A rendezők közel kétszáz katolikus közösség képviselőit fogadják Székelyudvarhelyen. Az ünnepélyes megnyitó után Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes-kanonok, dr. Nagy György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész, az erdélyi Háló lelki vezetője, valamint világi vezetője Molnár Melinda és Szász Jenő polgármester üdvözölte a rendezvény résztvevőit. Előadások lesznek, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot és dr. Marosfői Leventét hallhatják a résztvevők. /Bágyi Bencze Jakab: HÁLÓ-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2002. január 18.

Jan. 16-án Kolozsváron bemutatták dr. Gaal György tanár, művelődéstörténész Múzsák és erények című új könyvét. Az Unitárius Egyház gondozásában megjelent kötet dolgozatokat tartalmaz Erdély és Kolozsvár unitárius múltjáról. Kovács Sándor teológiai lektor elmondta, a kötet nemcsak nélkülözhetetlen segédkönyv az e témával foglalkozó kutatóknak, de nem hiányozhat egyetlen unitárius értelmiségi könyvespolcáról sem. /B. A. M.: Könyvbemutatót tartottak Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-123




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998