udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kováts Ildikó

1999. május 19.

Ötéves a Brassai Sámuel Elméleti Líceum torockói alkotótábora. Irányítója Kováts Ildikó rajztanár, aki egyben festőművész. A torockói alkotótábor résztvevőinek rajzaiból, festményeiből Sziklák tövében színek címmel nyílik kiállítás május 22-én a Torockói Múzeum kiállítótermében. /Sziklák tövében színek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2003. szeptember 29.

Egésznapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg Torockón a Tóbiás-ház tízéves fennállásáról: a Brassais Véndiák Alapítvány ifjúsági szabadidő központjában egy évtized alatt többezren megfordultak. Egy héttel korábban megnyílt a Székelykő árnyékában című festészeti kiállítás, Kováts Ildikó rajztanár-festőművész képei Torockó mesebeli világát idézték. Ugyanott Felházi Ágnes képzőművészetis diák kiállítása nyílt meg. Többszáz facsemetét ültetett el a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári karából álló ünneplők csapata. Szabó Zsolt, a Brassais Véndiák Alapítvány elnöke a ház történetét ismertette. Tíz évvel ezelőtti segítségkérő felhívásukra jelentkezett többek között Tóbiás Károly is, akinek nagyapja Torockóról származott el, ő adta a pénzt a telekre és a házra, nekiláthattak az építkezésnek. Tíz esztendeje ünnepelték a házavatót. Rengeteg programot szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek. Szép eredményeket mutathat fel az itteni rajztábor, a néptánctábor, közgazdász hallgatók is évente kijönnek, mintegy 11 ezren látogatnak el ide egy évben. Brassai Sámuel Torockószentgyörgyön született, az utolsó magyar polihisztorként szokás számon tartani, az ő szellemében tevékenykednek. Felolvasták Tóbiás Károly özvegye, Vörös Katalin levelét, majd a Brassai-líceum vezetősége, Kósa Mária igazgató és Sebestyén Éva aligazgató is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Délután a brassais diákok és véndiákok előadása következett. /Sándor Boglárka Ágnes: Tízéves a torockói Tóbiás-ház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2005. április 18.

Fennállásának tízéves évfordulóját verssel és zenével ünnepelte a torockói Tóbiás Galéria. Hantz Lám Irén bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a galéria célja olyan művek bemutatása, amelyekben tükröződik a torockói táj és az egész Erdélyi Szigethegység. Az érdeklődők ezúttal Deák Alpár, Felházi Ágnes, Ferenczi Béla, Kováts Ildikó és Paskutz László műveit tekinthette meg. A Tóbiás család felajánlotta a galéria névadójának egy festményét. /V. J., K. I.: Tízéves a torockói Tóbiás Éva Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2005. június 13.

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ legújabb évkönyve megörökíti a diákok és a tanári kar névsorát. Könyvtári jelentés és statisztikai összefoglalás zárja ezt a számbavételt. Tavaly 34 nappalis osztály mellett 18 esti tagozatos osztálya volt a Brassainak (az utóbbiakból 14 román tannyelvű). A több mint száz tanerő 1247 diákot oktatott. A könyvtár állománya 28 958 kötet, az évi gyarapodás mindössze 157 könyvet tett ki. Az évkönyv a tanárok tudományos dolgozatait is tartalmazza: Fazakas István Apáczai Csere János munkásságáról, Gaal György és Simon Gábor Brassai Sámuelről, Kováts Ildikó az iskola rajztanításának történetéről közöl adatokat. A Málnási Ferenc Irodalmi Kör az írókkal folytatott levelezést tette közkinccsé, Újvárosi Tamás pedig a magyarság sorsát kutatta a Fehér és Hunyad megyei szórványvidéken. /Gergely Gyula: A legújabb Brassai-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2005. augusztus 23.

Megjelent két patinás kolozsvári tanintézmény, a Báthory-, illetve a Brassai-líceum évkönyve. „Báthory István skólájának a 425. esztendejéről számol be ez az évkönyv, amelyben minden megemlített esemény, név és eredmény egyénekre vonatkozik úgy, hogy kikerekedik egész közösségünk munkája, értékteremtő ereje, a gazdag múltra alapozó, jövőbe vetett hite” – írta a kötet bevezetőjében Tőkés Elek igazgató. A Stúdium Kft. gondozásában napvilágot látott kötetet Tőkés Elek szerkesztette. A Brassai Sámuel Líceum évkönyvét Gaal György írása nyitja. A neves művelődéstörténész az 1500-as évek közepétől, az alapítástól napjainkig követte nyomon az iskola fejlődéstörténetét. A Brassai, a szanszkrit nyelv tanára című írásnak is ő a szerzője. Az iskolai rajztanítás múltját elevenítette fel Kováts Ildikó rajztanárnő. Az iskola irodalmi köri tevékenységének eredménye az az értékes gyűjtemény, amely neves íróknak és költőknek a Brassai-líceum felkérésére írt leveleit, verseit tartalmazza. /N. J.: Báthory- és Brassai-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2009. január 10.

Németh Júlia műkritikus több évtizede figyelemmel kíséri a Kolozs megyei tárlatokat. Az éves termést bemutató mostani minden eddigit felülmúl, bizonyítva: Kolozsvár megtartotta nagy mestereinek köszönhető hírnevét, művészeti központ jellegét. A Szentegyház utcai galéria elvesztésével néhány művész, többek között Feszt László munkái idén hiányoznak. A tárlaton látható többek között Gally Katalinnak a kultikus népi faragóművészetből ihletődött munkája, Tosa Szilágyi Katalin látványos kompozíciója, Kováts Ildikó angyala, Kocsis Edit és Lini Enikő festménye, ifj. Starmüller Géza modern Piramisa. Felházi Ágnes Szubjektív táj című festménye egyfajta vallomás is. Sipos László kakasa különleges alkotás, a művész számtalan variációban megfestett szárnyasáról van szó. Szarkasztikusabb hangvétel jellemzi Kőmíves Andor alkotását, Gedeon Zoltán hangulatainak világával lep meg, Nagy Endre míves színvilágával. Ugyanígy színgazdag Dobribán Emil, Tompos Opra Ágota és Lukács Éva. A szobrász Kolozsi Tibor minden évre tartogat egy-egy meglepetést, Visszhang című bronzszobra ezt igazolja. Lőrincz Lehel szintén bronzba fogalmazza művészi elképzeléseit. Különleges hangvételű munka Gergely Zoltán Királyfeje. A grafika, kerámia és textil részleg hasonlóképpen gazdag, így Soó Zöld Margit munkája, Horváth Gyöngyvér a kollográfia műfajában csillogtatta meg tehetségét, míg Székely Géza rézkarcban jeleskedett. Táj a tájban megoldással készült Bordy Margit újszerű táj-képe, a szokásosan biztos teljesítményt nyújtotta Valovits László. Száz művész száznyolcvan alkotása tekinthető meg a hagyományos seregszemlén. /Németh Júlia: Képzőművészeti szalon a minőség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998