udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kováts Krisztián

2005. március 2.

Nagyenyeden a legutóbbi tanácsülésen elfogadták a háromnyelvű helységnévtábla használatát. Kováts Krisztián alpolgármester az RMDSZ-tanácsosokkal a város múltjára hivatkozott, hozzátéve, a magyar lakosság részaránya Nagyenyeden 16%-os, de háromnyelvű a felirat Medgyesen, ahol a magyarok 11,8, míg a szászok 2,07%-ban vannak jelen. Nagyszebenben, ahol a németek aránya mára mintegy 1,6% csupán, a Sibiu elnevezés alatt a Hermannstadt nevet is feltüntették. Rácz Levente megyei RMDSZ elnök elmondta: amennyiben a prefektúra beleegyezik, akkor egy-két héten belül felkerül a város határába a háromnyelvű helységnévjelző tábla. /Szabó Csaba: Fehér megye. Az Aiud mellé felkerül a Nagyenyed is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2005. július 19.

Nagyenyeden a hét végén megállás nélkül dolgoztak, az iszap eltakarítása már a vége felé tart, az unitárius parókia pincéjéből kiszivattyúzták a vizet. A Mező utcai károsultak számára Kováts Krisztián alpolgármester élelmiszert osztott. Fari P. Ilona, a neagyenyedi Máltai Segélyszolgálat vezetője a legrászorultabbaknak osztott lista alapján élelmiszercsomagokat. /T. A.: Nincs nyugalom. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2005. augusztus 29.

Balog István álma valóra vált. A nagyenyedi Inter-Art művészeti alapítvány immár 10. alkalommal bonyolította le sikerrel alkotótáborát amelyre majd minden kontinensről eljöttek. A hétvégi kiállítás fénypontja, a Kováts Krisztián alpolgármester személyes közbenjárását élvező, még felújítás alatt álló, a kibővített galériában megnyitott kortárs képzőművészeti múzeum volt, melyben teljes felújítás után a tíz év alatt született alkotások fognak sorakozni. /T. A.: Milyen kicsi a világ... = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2005. december 8.

Nagyenyed pozitív példája az eredményes együttélésnek, a városban a román és magyar anyanyelvű lakosság között nincsenek jelentősebb nézeteltérések. Kováts Krisztián alpolgármester elmondta, hogy a 28 ezer lakosú városban a magyarság részaránya 16,5 százalék. A háború óta nem volt magyar polgármestere, sem alpolgármestere Nagyenyednek, egészen tavalyig. Sikerült elérni a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezését. Amikor valamilyen kultúrműsort szervez a város, megszokottá vált, hogy a magyar néptáncegyüttes is fellép, a március 15-én is sikerült komolyabb ünnepséget szervezni. Nemcsak az RMDSZ és a Bethlen Gábor Kollégium koszorúzott, hanem a Nagyenyedi Polgármesteri Hivatal, a Fehér Megyei Tanács képviselői is jelen voltak. – Mozgalmas kulturális élet zajlik a városban, havonta több kiállítás nyílik, az RMDSZ-székház nagytermében is gyakran rendeznek tárlatokat. /Farkas Imola: Kitartás és határozottság: biztos eredmények Nagyenyeden Beszélgetés Kováts Krisztián alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2006. február 8.

A januári tanácsülésen Nagyenyed tanácsosai jóváhagyták a város 2006-os esemény-naptárát. Az RMDSZ-tanácsosok javasolták, hogy a március 15-i és október 23-i nemzeti ünnepek is kerüljenek be a város esemény-naptárába, azonban a javaslatot egyetlen párt sem támogatta. Kováts Krisztián alpolgármester kifejtette, elvárta volna, hogy ne csak a nagy nyilvánosság előtt mosolyogjanak, hanem olyankor is, amikor szűk körben, tanácsülésen tárgyalják meg a magyarság gondjait. /Takács Ildikó: Nagyenyed esemény-naptára. A magyarok ünnepei nem szerepelnek benne.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2006. május 12.

A Nyugati Jelen április 22-i számában megjelent “Visszakapják szőlőjüket, gyümölcsösüket” című cikk szolgáltatott okot a Konzervatív Párt Fehér megyei szervezetének az RMDSZ-szel kötött protokoll felbontására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselőnek arra, hogy a román nyelvű megyei lapokban kirohant az RMDSZ ellen, “törvényen kívüli politikai szervezet” ellen, mely „undok politikájával fennállása óta csak önnön érdekeit elégítette ki és olyan tevékenységeket és terveket valósított meg, melyek megingatják Románia területi és közigazgatási autonómiáját. Mindezek a nemzetellenes, alkotmányellenes és Európa-ellenes kezdeményezések világosan és kétséget kizáróan azt mutatják, hogy az RMDSZ-nek nincs mit keresnie abban a kormánykoalícióban, melynek sikerülnie fog Romániát az EU-ba integrálni.” Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármesterének nyilatkozata szerint a Konzervatív Párt protokollja a Fehér megyei RMDSZ-szel gyakorlatilag nem létezett. /Takács Ildikó: Dolgozni, komolyan és következetesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

2006. május 20.

Az Enyedi Református Egyházmegye vezetőségének a kezdeményezésére május 18-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban találkozott Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke az egyházmegye lelkészeivel. A megyében levő református templomok jelentőségéről, jelenlegi állapotáról, az egyházközségek gazdasági, vagyoni és oktatási problémáiról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tartott beszámolót. Az egyházmegye református templomai a XIII. és XIX. század között épültek, nagy részük műemlék. Jó részük már romos állapotban van, helyreállításuk hatalmas összegeket igényel, a hívek száma kicsi és tovább csökken. Sürgős beavatkozásokra van szükség, több templomba beesik az eső, állaguk rohamosan romlik. A megye lakosságának 15%-a magyar, 4%-a református, 1%-a katolikus, 0,5%-a pedig unitárius. A földek és ingatlanok visszaigénylésére az esetek többségében még válasz sem érkezik. A református közösségek 98%-a 20 éve nem részesült semmilyen állami támogatásban. A polgármesteri hivatalok diszkriminatív módon osztják szét a pénzt, amiből főleg az ortodox egyház részesül, a többi felekezetnek a költségvetés-kiegészítésből ígérnek alapot, de erre soha sem kerül sor. A tanügyi, oktatási helyzet nem csak református ügy, felsorolták az elnöknek a tanerőhiányt, az összevont és felszámolás előtt álló osztályok problémáját, a bentlakási és ingázási gondokat. A megyei tanács elnökének a beszámolóhoz fűződő kérdése sokakat meglepett: “Új templom nem épül sehol?” – kérdezte. Gudor Botond felvilágosította: elegendő templomuk van, a helyreállítási, fenntartási költségeket nem tudják fedezni. Közösségi házak viszont épülnek. Ion Dumitrel megköszönte a meghívást, és biztosította a jelenlevőket, hogy segít a megyei szinten megoldható gondok esetében. Javasolni fogja kormányprogram beindítását ezeknek a műemlékeknek a helyreállítására. Kónya Tibor lelkipásztor az egyházi alkalmazottak – szám szerint 18 ember – fizetésének problémáját vetette fel és azt, hogy 27 parókia egyáltalán nem részesül állami támogatásban. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: Ion Dumitrel az első megyei tanácselnök, aki az egyházakkal is együtt akar működni. /Takács Ildikó: Református lelkészekkel találkozott a megyei tanácselnök. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2007. március 22.

Sólyom László köztársaság elnök március 13-i Fehér megyei látogatása után, március 15-én a megyei román nyelvű Unirea c. lapban két nyílt levelet közöltek: Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke a román zászlót hiányolta a meglátogatott három intézmény – Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Batthyaneum és Bethlen Gábor Kollégium – homlokzatáról. Utalt ezzel a “magyar–székely szélsőséges, irredenta szervezetek” magyarországi támogatottságára, felkérve a prefektust, valamint a Megyei Rendőr-főkapitányságot az 1157/2001 kormányhatározatba foglalt szankciók alkalmazására. Nicolae Popa konzervatív párti képviselő, a parlamenti frakció helyettes vezetője pedig a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében a magánlátogatás fogalmának tisztázását és a magyar államelnöki látogatás céljainak “maximális figyelemmel való elemzését” kérte. Szervezési hiba következtében a Hittudományi Főiskola homlokzatáról valóban hiányzott a román lobogó, a háromlyukú tartóban a vatikáni, az uniós és a magyar zászló volt. Ezt a prefektusi hivatal súlyos hibának minősítette, azonban a főiskola nem a prefektúra alárendeltje, a vétség csak az iskola vezetését terhelheti. Ezért semmiképpen sem hibáztatható a magyar közösség vagy a magyar állam elnöke – nyilatkozta Ladányi Árpád alprefektus. Gyulafehérváron viszont nem volt semmilyen lobogó a Batthyaneum épületén, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium homlokzatát pedig csak az uniós és román zászlók díszítették. Nicolae Popa képviselő március 20-án kelt újabb nyílt levelében Ladányi Árpád alprefektus tisztségéből való felmentését kérte hivatali esküje megszegése miatt Tariceanu miniszterelnöktől. Popa ismételten a többségi és kisebbségi lakosok közötti feszültségkeltés miatt aggodalmaskodott, megismételte a Batthyaneum és Bethlen Kollégiumot illető igaztalan vádjait. Popa vádaskodására Nagyenyed alpolgármestere, Kováts Krisztián válaszolt, kifejtve, hogy Nicolae Popa képviselő mesterségesen szítja a feszültséget a megyében. Sólyom László látogatásakor Nagyenyeden ki volt tűzve Románia zászlaja. Nagyenyeden Sólyom László nem a politikáról, hanem a kultúráról beszélt. /Nem csitul a Sólyom László magánlátogatását követő felháborodás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2007. december 29.

Harácsek Zoltán amatőr festőművész újabb festménykiállítása nyílt meg Nagyenyeden, a Bethlen-kastélyban. Dr. Csávossy György enyedi költő és borász a kiállított festményeket méltatta. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere örvendetesnek nevezte, hogy a városban legalább havonta egyszer rendezhető egy ilyen kiállítás. /Sz. B. : Váratott magára, de megérte. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2008. június 7.

Fehér megyében az RMDSZ megyei listája 6353 szavazatot kapott, ami az érvényes szavazatok 3,97 százalékát jelenti, így nem sikerült a szövetségnek tanácsost bejuttatni a megyei tanácsba. Nagyenyeden a városi tanácsosok száma nem változott, az idei helyhatósági választások eredményeképpen szintén három városi tanácsos dolgozik majd az RMDSZ-nek a városvezetésben Rácz Levente, Kováts Krisztián és Krecsák Sz. Adalbert személyében. Kováts Krisztián, RMDSZ-es polgármesterjelöltnek 1400-an szavaztak bizalmat, ami az voksok 14,84 százalékát jelenti. Torockón az RMDSZ-es polgármesterjelölt, Szőcs Ferencre szavaztak a legtöbben, a szavazatok 65,9 százalékát sikerült megszereznie, így a lakosság visszaválasztotta régi polgármesterét. – Fehér megye egyik településén sem alakult Magyar Polgári Párt. /(di): Fehér megye. Fehér megye. Továbbra sincs megyei tanácsosa az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2009. október 17.

Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök kilenc évi vezetői tevékenység és legutóbbi négy éves mandátumának lejárta után nem újította meg jelöltségét a tisztújításon. Kötő József parlamenti képviselő elmondta, mostanában szórványvidéken egyre több az emberi beletörődés, az önfeladás. Ezzel állította párhuzamba a cselekvő erdélyi magyar ember, illetve közösség típusát. Egyetlen jelölt adta be jelentkezését az elnöki tisztségre: a 45 éves Kováts Krisztián vállalkozó, aki három – matematika tanári, vadgazdálkodási-szakmérnöki és jogi – egyetemi oklevél birtokosa. 2004–2008 között Nagyenyed városának RMDSZ-es alpolgármestere volt. Személyében a testület megválasztotta az új elnököt. /(bakó): Fehér megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998