udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kováts László

1994. december folyamán

Kováts László, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője ismertette a kiadó megtett útját. 1989 után megindult "népünk hőn szeretett fiának" és tudós feleségének fényképeinek és tettei ismertetésének kigyomlálása a tankönyvekből. Megszülettek az új tankönyvek. A IX. osztályosoknak írt Régi magyar irodalom tankönyv megírását is tervezik. A kiadónál nagy gond a jó fordítók hiánya. A készen álló Román-magyar iskolai szótár a könyvterjesztési gondok miatt áll: nem tudnak megrendelőt találni, a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanfelügyelőségek passzivitással akadályozzák a magyar nyelvű tankönyvek forgalmazását. /Közoktatás (Bukarest), dec./

1998. április 4.

Kováts László, a Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője nyílt levéllel fordult Béres András közoktatási államtitkárhoz, feleletet várva arra, hogy miért nem adja meg a megrendelést a Románia földrajza és a négy A románok történelme című tankönyv magyar fordításának kinyomtatására. A tankönyvek fordításával 1997 decemberében elkészültek, azóta várják a minisztériumi engedélyezést a nyomtatásra. Béres András azonban nem intézkedik. Kováts László elkeseredetten olvasta Béres András nyilatkozatában, hogy a "kisebbségi kérdést megoldását végleges formában nem lehet elképzelni." Kováts László feltette a kérdést: hogyha a kisebbségi kérdés megoldását még csak elképzelni sem tudja, akkor mint államtitkár milyen cél elérése érdekében tevékenykedik" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2000. május 9.

A bukaresti Didaktikai és Pedagógiai Kiadó új magyar alternatív tankönyveit ismertette Kováts László, a kiadó magyar szerkesztőségének vezetője. A negyedik elemista Magyar nyelv tankönyv mindkét változata a kiadónál rendelhető meg. Az egyik változat a Szóról szóra, Kénosi Dénes Ida brassói tanítónő tankönyve. A másik az Útravaló, az ismert Sántha Jenő és Sántha Rozália szerzőpár munkája. A romániai magyar nyelvű elemi iskolai oktatásban egyedülálló, hogy egy szerzőpárnak teljes, egymásra épülő tankönyvsorozattal sikerül a nyilvánosság elé lépnie. A Kézenfogva, Gyöngyszemek, Magvető és Útravaló a töretlen metodikai egységet bizonyítják. Ez a tankönyv lép majd az 1971-től használt Péterfy Emília és Kuszálik Piroska szerzőpár tankönyve helyébe. Új a VII. osztályos Magyar nyelv és irodalomolvasás is Székelyné Cseh Katalin tanárnő munkája. Az ötödikes és hatodikos Magyar nyelv és irodalomolvasás székelyföldi szerzőpár alkotása, a hetedik osztályos szerzője kolozsvári. /Kováts László, a DPK magyar szerkesztőségének vezetője: A Didaktikai és Pedagógiai Kiadó új magyar nyelvű tankönyvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2001. október 11.

Bukaresten, a Petőfi Művelődési Társaságban köszöntötték Dr. Demény Lajos tanárt, kutatót, a történelemtudományok doktorát, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját 75 éves születésnapja alkalmából. A történész munkásságát Vistai András János szerkesztő és műfordító, Tüdős S. Kinga művészettörténész és tudományos kutató, valamint Tüdős István pszichológus méltatta. Demény Lajos 1926. okt. 6-án született a Maros megyei Kisfülpösön, sokgyermekes földműves családban. A Bolyai Tudományegyetemen kezdte egyetemi tanulmányait, amit Szentpéterváron fejezett be, megszerezve a doktori címet. Bukarestben a Társadalomtudományi Akadémia tanára, tanszékvezető helyettes, majd a Román Akadémiai könyvkiadónál szerkesztő, a Nicolae Iorga Történettudományi intézet főkutatója, a nemzetiségtörténeti kutatások osztályvezetője. 1990-ben miniszterhelyettes a Közoktatási Minisztériumban, majd Bihar megyei szenátor, a szenátus oktatási, kutatási, ifjúsági és testnevelési bizottságának alelnöke, és 1993-tól a Nicolae Iorga Történelemtudományi intézet főmunkatársa. Munkaterülete főleg a XV. és XVII. század közti művelődéstörténetet és a parasztmozgalmakat fogja át. Életművének jelentősebb kiadásai az 1437-1438-as parasztfelkeléssel kapcsolatos közlemények, amelyek magyar, román, német, cseh, orosz és francia nyelven jelentek meg. Erről szól Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés című könyve. Széleskörű kutatásai eredményeként született meg az Anglia politikai kapcsolatai a XVI. és XVIII. század közti Moldvával, Havaselvével és Erdéllyel, Székely felkelések a XVI. század második felében, A székelyek és Mihály vajda, Paraszttábor Bábolnán, Bethlen Gábor és kora, társszerzője a Székely oklevéltár új sorozatában napvilágot látott I., II. és III. kötetének. /Kováts László, Bukarest: A 75 éves Dr. Demény Lajos köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. február 23.

Dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet február 21-én a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házba látogatott, ahol találkozott a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság vezetőségével. A találkozón részt vett a társaság elnöke, dr. Lőrinczi Gyula, dr. Molnár Szabolcs kulturális alelnök és Árvay Zsolt gazdasági alelnök is. Dr. Lőrinczi Gyula elnök ismertette röviden a bukaresti magyarság történetét. Bukarestben 1815-ben jött létre az első magyar egyház, a református (és a magyar nyelvű oktatás kezdetei is eddig vezethetők vissza), majd ezt követte a római katolikus. 1856-ban Koós Ferenc református lelkész kezdeményezésére megalakult a Hunnia Olvasóegylet és a Magyar Dalárda. 1873-ban megalakult a Bukaresti Magyar Társulat. A második világháború után a könyvtárat elvették. 1990. március 15-én az akkori Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetőinek tevékenységével elégedetlen magyarok kimondták a Petőfi Kör elnevezésű művelődési társaság létrehozását, melynek feladata a ház működtetése lett. 1991. február 27-én megalakult a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság. A könyvtár állománya jelenleg kb. 20 ezer kötetet számlál, ebből 11 ezer kötet a Hungarológiai Tanszék számára érkezett adományból származik, itt kapott helyet egyébként a tanszék többi könyve is. A régi könyvtárból szinte semmi sem maradt meg. Kováts László, az irodalmi színpad és a Petőfi Színkör vezetője a színjátszó csoport tevékenységéről számolt be. 1991-ben volt első előadásuk, amikor Móricz Aranyos öregek című darabját vitték színre. /Gáspár Hajnal: Látogatás a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2005. május 20.

Május 23-án a bukaresti Petőfi Házban Herczeg Ferenc Pro Libertate! című regényének Kováts László által egyfelvonásos színdarabbá sűrített változatát mutatja be a bukaresti Petőfi Színkör. A rendező Kováts László. /II. Rákóczi Ferenc a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

2005. november 28.

November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2006. március 21.

1991 elején Bíró István, az RMDSZ oktatási alelnöke, Lőrinczi Gyula matematikus, egyetemi tanár és Nagy E. József egyetemi adjunktus kezdeményezésére bizottság alakult, hogy a másfél évszázados bukaresti magyar közművelődési hagyományok folytatásaként intézményt teremtsenek. Március 6-án megválasztották a vezetőséget. Az elnöki tisztséget azóta mindmáig Lőrinczi Gyula tölti be. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság az 1857-ben alakult Hunnia Olvasóegylet jogutódjának vallja magát, a társaság jelenleg mintegy ötszáz tagot számlál. Céljuk a bukaresti magyarság művelődési és tudományos életének fellendítése és az Ady Endre Iskola támogatása. Alakulásuk után vissza kellett szerezniük a kommunista rendszerben államosított Petőfi Házat, noha azt a XIX. század derekán a bukaresti magyarok közadakozásból építették. Az RMDSZ vezetősége parlamenti úton szorgalmazta az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megszavazását, ennek alapján 1999-ben a Petőfi Ház újból visszakerült, 2004-ben pedig sikerült a könyvtárat is visszaszerezniük, számolt be az elnök a társaság munkájáról. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője cím alatt eddig két kötet jelent meg, a harmadik, amely 2005-ig foglalja össze az intézmény történetét, a napokban kerül nyomdába. Munkájuk elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Berényi Dénes akadémikus javaslatára BPMT-t fölvette a határon túli magyar tudományos műhelyek jegyzékébe. A bukaresti és ezen felül az ókirályságbeli magyarság közművelődését és egyházainak történetét Bíró István, Takács Pál, Lőrinczi Gyula, Zágoni Albu Zoltán, Bányai László, Árvay Árpád, Árvay Zsolt, Adorjáni Dezső és Szász Ferenc tanulmányai örökítették meg. 2001-ben a BPMT pályázattal elnyerte az Arany János Alapítvány támogatását „A bukaresti magyar diaszpóra szellemi élete” című programjához. Molnár Szabolcs a Bukaresti Tudományegyetem magyar tanszéke, illetve az ennek folytatásaként beindult hungarológiai oktatás adatait dolgozta fel. Demény Lajos akadémikus levéltári felfedezések alapján új adalékokkal gazdagította a bukaresti református egyház és iskola 1848 előtti történetét. Lőrinczi Gyula az 1857-ben alakult Bukaresti Magyar Olvasóegylettel kezdődően a közművelődési szerveződéseket mutatja be korabeli jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok alapján, Bántó István, Tapodi Zsuzsanna, Bányai Éva és Szonda Szabolcs sajtótörténeti tanulmányokkal kapcsolódott a kutatói programba. Az érdeklődők tudják, hogy a Petőfi Házban melyik nap milyen rendezvény várja őket. A hétfői nap például a Petőfi Színköré: irodalmi megemlékezések, színielőadások teszik emlékezetessé az esteket; Kováts László, a kör vezetője tavaly az EMKE Szentgyörgyi István díját érdemelte ki. Baloghy Bibiánna divattervező minden ellenszolgáltatás nélkül készíti a színjátszók és a régizene-együttes jelmezeit. Szerda a tudománynépszerűsítő, nyelvművelő előadások napja, de működik itt komolyzenei klub is Árvay Zsolt vezetésével, ahol rendszeresen fellép az Öllerer Ágnes vezette Lyceum Consort régizene-együttes is. Egy nap az időseknek van fenntartva: klubjuk keretében találkoznak, szükség esetén ingyenes orvosi konzultációban részesülnek. A BPMT Kozma Kiss Tibor ügyvédnek köszönhetően ingyenes jogi tanácsadással is az érdeklődők rendelkezésére áll.. /Barabás István: Tizenöt év a bukaresti magyarságért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Emlékeztető: az első évkönyv: A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Értesítője 1991-1993 /Kriterion, Bukarest, 1995/

2006. május 19.

A 90 éve született Méhes György Mi, Férfiak háromfelvonásos vígjátékát mutatta be Bukarestben, a Petőfi Házban – a Bukaresti Magyar Napok rendezvénysorozat keretében – a Petőfi Színkör felolvasó színpada Kováts László rendezésében. Több éves kihagyás után először turnézik a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Bánk bánt tekintheti meg a közönség május 27-én Gyergyószentmiklóson, 28-án Székelyudvarhelyen, 29-én pedig Csíkszeredában. Transsylmánia koncert nyitja meg május 18-án Temesváron a XI. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozatát. Az előadások egy részét több bánsági magyarlakta településen is bemutatják, mint a Hagyománykeresőben folklórgálát (Zsombolya, Ótelek, Temesvár), Végh-Kátó: A tékozló lány népszínművet az algyői Móra Ferenc Népszínház előadásában (Újszentes, Igazfalva, Szapáryfalva) és a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj bábelőadást. Három korcsoportban, 12. alkalommal rendezik meg május 20-án az Arad megyei Borosjenő művelődési házában a Horváth Béla szavalóversenyt. A román iskolába járó magyar vagy félmagyar gyerekek számára kiírt hagyományos versenyt a város neves szülöttéről, Horváth Béláról, a Kolozsvári Magyar Színház egykori színész-rendezőjéről nevezték el. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2007. augusztus 16.

Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott augusztus 15-én Kováts László, a bukaresti Petőfi Irodalmi Színpad vezetője. Kováts László 1959-ben szerzett bölcsészdiplomát a kolozsvári egyetemen, majd a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi színház alkalmazottjaként dolgozott. 1991-ben megalapította a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság keretében működő Petőfi Irodalmi Színpadot, amely jelentősen hozzájárult a fővárosban élő magyarság identitásának és magyarságtudatának a megőrzéséhez. Az amatőr színjátszó csoport rendszeresen részt vesz a zsámbéki Határokon túli magyar amatőr színjátszók találkozóján. /B. T. : Kitüntették Kováts Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2008. április 23.

Sokan a keleti őseposzoknak azt a magyar változatát ismerik, melynek szerzője, Csire Gabriella, aki április 21-én ünnepelte hetvenedik születésnapját. Bukaresti irodalomkedvelők, barátok, ismerősök ünnepelték, a Petőfi Ház mindeneseként ismert Kováts László felolvasott az írónő műveiből. Az újságíróként, majd kiadványszerkesztőként is dolgozó írónő eddig 35 kötetet adott ki: meseregényeket, tudományos könyveket. /Mihály László: Hetvenéves Turpi „anyukája”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998