udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kozma Sándor

1993. augusztus 21.

Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ tagszervezeteinek elnökei /a Partium Platform egymást váltó vezetői/ azt kéri az RMDSZ tagszervezetektől, hogy a következő SZKT-ülésig tartózkodjanak a Neptunon történt találkozóval kapcsolatos nyilatkozatoktól. Szükségesnek tartják az ügy objektív ismertetését, az SZKT-tagok által zárt ülésen való megvizsgálását. /Dr. Márton Árpád, Muzsnay Árpád, Kozma Sándor, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ elnökei: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1994. november 18.

Nov. 18-án ülésezett az RMDSZ Szilágy megyei választmánya, Kozma Sándor megyei elnök tartott beszámolót, majd a megyei szervezet új felépítését vázoló alapszabályzatot vitatták meg. /Szilágyság (Zilah), nov. 25./

1995. március 24.

Krasznán az RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. Veres Lajos helyi RMDSZ-elnök tartott beszámolót, Kozma Sándor Szilágy megyei RMDSZ-elnök is fölszólalt. Megválasztották az új vezetőséget, Kraszna RMDSZ-elnöke Nagy István lett. /Szilágyság (Zilah), márc. 24./

1995. április 5.

Márc. 24-én Zilahon tisztújító közgyűlést tartott a Szilágy megyei RMDSZ. A küldöttek a megye 22 665 RMDSZ-tagját képviselték. A beszámolót Kozma Sándor elnök tartotta. Újraválasztották Kozma Sándort megyei elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1995. szeptember 16.

Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

1995. november 29.

Erdélyi körútjának második napján Lábody László, a HTMH elnöke Nagybányán találkozott Nagybánya területi RMDSZ kibővített elnökségével, majd Zilahon az RMDSZ Szilágy megyei székházában Kozma Sándor megyei RMDSZ-elnök fogadta, ahol fórumot tartottak. Nov. 29-én Lábody Lászlót Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29./

1996. március 22.

Polgári fórumot rendezett Szilágycsehen helyi református egyházközség és a városi RMDSZ márc. 22-én, melynek meghívottjai voltak Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő és Tőkés László püspök, megjelent Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. Tőkés László felidézte Szűrös Mátyásnak a határon kívüli magyarok érdekében korábban kifejtett tevékenységét. Tőkés László kifejtette: meg kell akadályozni, hogy végveszélybe kerüljön a határon túli magyarság. "Erdély azoké, akik lakják, a miénk - románoké, magyaroké, németeké, egyébként is három neve van." Az alapszerződésről a hivatalostól eltérő a véleménye, amit nem kell erőltetni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1996. szeptember 7.

Jeles nap lesz a Szilágy megyei Zsobok történetében szept. 7-e. A 350 lelkes kalotaszegi faluban sok vendéget fogadtak Németországból, Hollandiából, Magyarországról: segélyegyesületek, egyházközségek képviselőit, akik segítették a Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola Központ felépítését. Két éve helyezték el az alapkövet, emlékezett dr. Molnár János professzor, református lelkész. A 80 lakót befogadó otthonban díszterem, könyvtár, ebédlő, konyha is van. Árvák laknak majd itt és a szórványból jöhetnek ide iskolások tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Jelen volt többek között Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 861. sz./

1997. április 5.

Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./

1997. szeptember 17.

Szeptember közepén tisztújító gyűlést tartott az RMDSZ Szilágy megyei szervezete. A küldöttgyűlés közel kétszáz elektor és meghívott részvételével jóváhagyta a módosított alapszabályzat-tervezetet is. A küldöttek 13 tartózkodással elfogadták Kozma Sándor elnöki beszámolóját, majd Seres Dénes nyerte el kétharmados szavazattöbbséggel a megyei szervezet elnöki tisztségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 1115. sz./

2004. február 20.

A Krónika-karaván egyik olvasó-találkozóján Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő hangsúlyozta, a lapban olyan információkat talál meg, amelyeket sehol másutt. „Ha bírják szusszal, nem lehet vetélytársuk Erdélyben” – szögezte le Kónya. Indulatoktól sem mentes vita alakult ki a Krónika zilahi találkozóján. Kozma Sándor megyei tanácsos szerint a magyarság türelmetlenjei most az autonómia zászlaja alatt próbálnak egységet bontani. Sándor József, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító tagja viszont úgy vélte, ha nem mennek jól a magyarság dolgai, érdemes keresni az új utakat. Oláh Mihály lelkész felrótta, hogy a szilágysági RMDSZ-ben nincs szükség az egyház hangjára, Kerekes Edit helyi RMDSZ-elnök viszont a városi tanács határozataival próbálta példázni, hogy a zilahi tanácsosok jó úton haladnak az autonómia elérése felé. Magyarfenesen hangsúlyozták az olvasók, hogy több figyelmet kellene szentelnie a lapnak a szórványnak. /Ha bírjuk szusszal, nincs vetélytárs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2004. április 10.

Nagyenyeden csengő van Bethlen Gábor Kollégium a régi falai között. A csengő a mindenkori nagyenyedi diák számára sokat jelent. A régi nagy csengőt 1891-ben még a nagyenyedi református tanoda öntette a kolozsvári Andrásovszky Efráim műhelyében. A idő azonban megviselte, megrepedt, és néhány hónappal ezelőtt leszerelték. Helyére most a testvérváros, Siklós polgármestere, Kozma Sándor által finanszírozott új csengőt helyeztek. A bronzcsengő a marosvásárhelyi Rácz harangöntő műhelyben készült, a következő felirattal: “Öntette a Bethlen Gábor Kollégium vezetősége, a siklósi önkormányzat segítségével”. A felszerelésnél ott volt Simon János igazgató és Krizbai Jenő történelemtanár. A hivatalos felavatásra az ápr. 24-i ünnepség keretében kerül sor. /N. T.: Új csengő a Bethlenben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998