udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 82 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kozsokár Gábor

1990. január 13.

A Nemzeti Megmentési Front Kovászna Megyei Tanácsa jan. 13-án egyhangúan megyei polgármesterré választotta Kozsokár Gábor jogászt, alpolgármesterré Pop Dumitru közgazdászt, titkárrá Péter Zoltánt. /Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. május 23.

Kovászna megyében nyilvánosságra hozták a megye választási végeredményét. Szenátorjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /76,67 %/, Nemzeti Megmentési Front /17,52%/, Casuneanu Vlad /független jelölt/ 1,72 %, Nemzeti Liberális Párt /1,66 %/, 1% alatt: Romániai Demokrata Agrárpárt, Romániai Ökológiai Mozgalom, Román Szocialista Demokrata Párt, Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt. - Kovászna megyében megválasztott szenátorok: Király Károly és Kozsokár Gábor. Képviselőjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /77,10 %/, Nemzeti Megmentési Front /16,63 %/, a többi 2 % alatt. Kovászna megyében megválasztott képviselők: Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos. /Az RMDSZ meggyőző sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 13.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kozsokár Gábor /sz. Gidófalva, 1941./ szenátor Sepsiszentgyörgyön él, államügyész volt, jan. 15-e óta Kovászna megye elnöke. Legfontosabb a jogállam megteremtése. Új alkotmányt kell kidolgozni. A helyi képviseleteknek tükröznie kell a megyei választás eredményeit. Jelenleg a legfontosabb a nemzetiségi öntudat ápolása, határozott állásfoglalás a nemzetiségi érdekeket sértő intézkedésekkel szemben. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

1990. július 5.

A szenátusban megalakították a szakbizottságokat. Verestóy Attila, a szenátus titkára kiemelte, hogy a többségi párt, a Front magatartása etikus volt, vezető szerepet kapott néhány bizottságban az RMDSZ. A kisebbségi jogokat védő emberjogi szakbizottságban Szőcs Géza szenátor alelnök lett, az oktatásügyiben pedig Demény Lajos lett az alelnök. A munka, szociális ellátás szakbizottságának Kozsokár Gábor, az állampolgárok panaszaival foglalkozó szakbizottságnak pedig Hosszú Zoltán lett az elnöke. Hajdú Gábor és Fazakas Miklós az új alkotmány kidolgozásának bizottságában vesz részt. /Béres Katalin: A szenátusi szakbizottságon méltányos kisebbségi képviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1990. július 28.

Kilenc RMDSZ-szenátor /Király Károly, Csiha Tamás, Demény Lajos, Fazakas Miklós, Hajdú Gábor, Hosszú Zoltán, Kozsokár Gábor, Szabó Károly, Tóth József/ júl. 28-án nyilatkozatban tiltakozott a kisebbségek megfélemlítését célzó növekvő nacionalista propaganda ellen. Bizonyos politikai alakulatok nemzeti gyűlöletre bujtogatnak, mozgósítva a sajtót, a televíziót, a rádiót, gyűléseket tartanak, a parlamentben is elhangzanak ilyen megnyilatkozások. A kisebbségellenes politika célja a kisebbségek megfélemlítése. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1990. augusztus 4.

Kozsokár Gábor jogász, Háromszék szenátora elmondta, hogy a szenátus ülésein a vatrás szenátorok minden alkalmat megragadnak arra, hogy a magyarokat támadják. Képtelen állításokat sorolnak, bizonyíték nélkül, így csökken a szavahihetőségük. A marosvásárhelyi márciusi vérengzésről készült Minzatu-jelentés olyan elfogult, hogy a kivizsgáló bizottság tagjai sem írták alá. A múlt héten kormánybizottság járt Háromszék megyében. Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője kijelentette, hogy Hargita és Kovászna megye két forró pont az ország térképén, tel feszültségekkel. A magyar szenátorok kérték, mondjon konkrét dolgokat, akkor elhallgatott. /Péter Sándor: Hiszem, ügyünk diadalra jut. Beszélgetés Kozsokár Gábor jogásszal, Háromszék szenátorával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

1991. február 7.

Az erdélyi magyar egyházak, az irodalmi, művészeti és politikai személyiségek támogatásával, köztük van Tőkés László püspök, Sütő András író, Kányádi Sándor költő, valamint Király Károly, Szőcs Géza, Kozsokár Gábor, Markó Béla és Kolumbán Gábor képviselők, egy szervezőcsoport létrehozta a Páter Hitelbankot, amely szerteágazó hálózattal fog rendelkezni Erdély területén. Ez a bank segít majd az erdélyi mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem és más tevékenység fellendítésében. /Czikó Árpád közgazdász: Végre lesz saját bankunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./

1991. február 12.

A Kézdivásárhelyen történt letartóztatások ellen tiltakozott Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor /A hatalom az hatalom = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12 és a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./ Letartóztatás: nov. 26-i jegyzet.

1991. február 17.

Kozsokár Gábor Kovászna megye RMDSZ-szenátora jogászként meghökkentőnek tartja a letartóztatásokat a kézdivásárhelyi rendőr, Agache ügyében. 1989. dec. 22-én a népharag lett úrrá. Sok ember gyűlt össze, nem egy ember ölte meg a rendőrt, aki előzőleg rengeteg visszaélést követett el. Emberölés vádjával letartóztatni egyes embereket, amikor egy egész tömeg fordult szembe a diktatúra képviselőjével, elfogadhatatlan, mondta. /Béres Katalin: Letartóztatások Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1991. október 28.

A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/

1991. november 26.

Nov. 26-án beidézték, majd letartóztatták Héjja Dezsőt /Kézdivásárhely/, nov. 29-én Filip Orban Daniela /Iasi/ tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottót /Kézdivásárhely/ az 1989. dec. 22-i rendőrgyilkosság ügyében. Ezek a letartóztatások összefüggésben vannak a Hargita-Kovászna jelentéssel és megfélemlítés a céljuk, nyilatkozta Kozsokár Gábor szenátor. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8.; Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.; Letartóztatások Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./.

1991. december 7.

Az erdélyi magyar egyházak, az irodalmi, művészeti és politikai személyiségek támogatásával, köztük van Tőkés László püspök, Sütő András író, Kányádi Sándor költő, valamint Király Károly, Szőcs Géza, Kozsokár Gábor, Markó Béla és Kolumbán Gábor képviselők, egy szervezőcsoport létrehozta a Páter Hitelbankot, amely szerteágazó hálózattal fog rendelkezni Erdély területén. Ez a bank segít majd az erdélyi mezőgazdaság, kisipar, kereskedelem és más tevékenység fellendítésében. /Czikó Árpád közgazdász: Végre lesz saját bankunk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec.7./

1991. december 12.

A Kézdivásárhelyen történt letartóztatások ellen tiltakozott Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor /A hatalom az hatalom = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12 és a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./ Letartóztatás: nov. 26-i jegyzet.

1991. december 17.

Kozsokár Gábor Kovászna megye RMDSZ-szenátora jogászként meghökkentőnek tartja a letartóztatásokat a kézdivásárhelyi rendőr, Agache ügyében. 1989. dec. 22-én a népharag lett úrrá. Sok ember gyűlt össze, nem egy ember ölte meg a rendőrt, aki előzőleg rengeteg visszaélést követett el. Emberölés vádjával letartóztatni egyes embereket, amikor egy egész tömeg fordult szembe a diktatúra képviselőjével, elfogadhatatlan, mondta. /Béres Katalin: Letartóztatások Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

1992. január 13.

Király Károly önkényes és antidemokratikus mandátum-megfosztása ügyében az RMDSZ szenátorcsoportja 1991. dec. 18-án tiltakozó közleményt adott ki. Király Károly a szenátus alelnöke volt. Távozása után az alelnöki poszt továbbra is az RMDSZ-t illeti meg, ezt Alexandru Barladeanu is elismerte. Jan. 13-án megválasztották utódát, aki a szenátus alelnöke lesz. A választás Kozsokár Gáborra esett, aki a szavazáskor elnyerte ezt a tisztséget. Kozsokár Gábor hozzászólásában kifejtette, hogy az RMDSZ képviseletében továbbra is következetesen fogja képviselni a szövetség érdekeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. február 12.

A parlament két házának együttes ülésén elfogadta a Hargita-Kovászna jelentést. Ioan Gavra egységpárti képviselő a rá jellemző agresszív hangon beszélt. Javasolta: foglalják határozatba, a parlament kérje a hatóságoktól, vizsgálják ki a magyar szélsőséges csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Vasile Mois, a szenátus alelnöke azt követelte, hogy a parlament ne csak tudomásul vegye a jelentést, hanem foglaljon állsát ebben a kérdésben. Lépjn az igazságszolgáltatás is. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy ez a jelentés alkotmányellenes, diszkriminatív. A jelentés nem más, mint nem ellenőrzött vélemények tömege. Vasile Vacaru szanátor kérte a hozzászólások felfüggesztését és a határozati javaslat megszavazását. Kérését elfogadták. Az RMDSZ ellenszavazata mellé tartózkodással és ellenszavazattal a liberális és parasztpártiak is felsorakoztak. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök a történtekről kifejtette: a megbeszéléseken ő végig hangoztatta, hogy enek a határozatnak nincs semmiféle jogosultsága. /Béres Katalin: A Har-Kov jelentés epilógusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15-16./ Az RMDSZ parlamenti csoportja közleményben tiltakozott ezen határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív az a döntés, hogy csak két megyére terjedt ki a vizsgálat. Tiltakoztak továbbá azért, mert többségi határozattal megakadályozták az RMDSZ ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1992. április 16.

Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./

1992. május 21.

Az RMDSZ parlamenti frakciójának négytagú küldöttsége Kozsokár Gábor, a szenátus alelnöke vezetésével máj. 21-én Budapestre érkezett, az Országgyűlés meghívásának eleget téve. A Parlamentben találkoztak az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi majd az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság képviselőivel, fogadta őket Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A két Országgyűlés hosszú távú együttműködésének megalapozásáról volt szó, az RMDSZ-képviselők a kisebbségi törvény megalkotásának jelentőségéről beszéltek. A küldöttséget fogadta Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, majd Entz Géza elnökkel és a Határon Túli Magyarok Titkárságának munkatársaival folytattak megbeszélést. /Az RMDSZ parlamenti küldöttsége Budapesten. = Új Magyarország, máj. 22./

1992. május 29.

Befejezte budapesti látogatását az RMDSZ parlamenti frakciója, melyet Kozsokár Gábor szenátor, a szenátus alelnöke vezetett, s amely az Országgyűlés alkotmányozó, törvényelőkészítő és jogügyi, valamint emberjogi bizottsága meghívásának tett eleget. A magyar parlament első ízben találkozott az RMDSZ-frakció küldöttségével. Budapestről hazatérve Kozsokár Gábor kedvezően ítélte meg a megbeszéléseket. Nem akarták őket befolyásolni, tanácsot sem adtak, számolt be a szenátor, inkább a véleményüket akarták hallani arról, hogyan lehetne javítani a romániai magyarság helyzetén. /Cseke Gábor, Bukarest: Az RMDSZ küldöttségének budapesti látogatása. = Magyar Nemzet, máj. 29./

1992. július 2.

A Szenátusban megszavazták a bíróságok szervezéséről szóló törvényt. A vitát Kozsokár Gábor, a Szenátus alelnöke, RMDSZ-szenátor vezette, aki elmondta, hogy az RMDSZ kezdettől támadta az igazságszolgáltatásban a nemzetiségek anyanyelvhasználatára vonatkozó sérelmes rendelkezést, azonban nem sikerült változtatást elérni, ezért az RMDSZ-frakció a szavazáson tartózkodott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./

1992. július 22.

Az Audiovizuális Tanácsba nem került be egyetlen kisebbségi sem. Erről a kérdésről nyilatkozott az RMDSZ négy parlamenti képviselője. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök emlékeztetett: több tárgyalást folytattak, kaptak ígértet, de csalódniuk kellett. A jövőben alaposabban ki kell kötni a feltételeket, hogy mi a garancia az ígéret betartására, mondta. Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke azt részletezte, hogy igyekeztek mindent megtenni, majd azzal zárta: ez már lezárt ügy. Megsértették az alkotmányos jogokat. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke kifejtette: az Audiovizuális Tanáccsal kapcsolatos kudarc azt mutatja: ha más megoldás nincs, a politikai egyezkedések hozhatnak eredményt. Markó kiállt amellett, hogy külön kisebbségi audiovizuális tanácsot kell létrehozni. Szőcs Géza helytelenítette, hogy az RMDSZ bizonyos parlamenti tagjai megkötötték ezt az egyezséget. Ezt mindenekelőtt erkölcsi szempontból tartja veszedelmeseknek. "Véleményem szerint nekünk eleve tilos alkudoznunk és egyezkednünk a Fronttal", hangsúlyozta Szőcs Géza. "Vannak közöttünk úgynevezett reálpolitikusok, akik a tisztán erkölcsi és elvi szempontokat készek mindenkor alárendelni egyfajta haszonelvűségnek, vagyis előnyben részesíteni a moralitással szemben a realitást." A jelenlegi politikai viszonyok nem teszik lehetővé, hogy egy magyar is legyen az országos tanácsban. Ha ez így van, "akkor miért küzdünk mi kétes erkölcsiségű módszerekkel" - kérdezte Szőcs Géza. - Kiderült, hogy az előző héten folytak az egyezkedő tárgyalások, de erről az alkudozásról nem tájékoztatták Szőcs Gézát. /Béres Katalin: "Nehéz fiúk" és a még nehezebbek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1992. július 23.

Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./

1992. július 28.

Stolojan miniszterelnök fogadta az RMDSZ és a Demokrata Konvenció Hargita és Kovászna megyei szervezeteinek képviselőit. A kormányfő meghallgatta a két megye magyar prefektusának leváltása elleni tiltakozást, és ígéretet tett arra, hogy a legközelebbi kormányülésen megvitatják ezt a kérdést. /MTI, Magyar Nemzet, júl. 29./ Kozsokár Gábor szenátor, aki tagja volt a miniszterelnökkel történt megbeszélésnek, elmondta, hogy a leváltást elrendelő határozat "a nemzeti kisebbségek jogait sértő intézkedéssorozatba illeszkedik." /Magyar Hírlap, júl. 30./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. február 13.

Ion Iliescu elnök fogadta a román parlament négy székelyföldi tagját, Magyari Lajos és Kozsokár Gábor szenátorokat, Hajdú Gábor, Nagy Benedek képviselőket. A küldöttség azt kérte az elnöktől, hogy magyarok legyenek a prefektusok a két székely megyében. Iliescu megértőnek mutatkozott. /Bogdán Tibor: Iliescu támogatja az RMDSZ álláspontját. = Magyar Hírlap, febr. 13./

1993. március 30.

A parlament ülésén Kozsokár Gábor szenátor interpellált, tolmácsolta a két magyar többségű megye lakosságának felháborodását, amiért politikai megfontolások alapján román prefektusokat neveztek ki. Utána Vacaru demokrata frontos vezető és Paunescu szenátor vádaskodott, mint máskor is, hozzátette, a kinevezés a kormány dolga, nem a szenátusé. Verestóy Attila szenátor a választók iránti felelősségről beszélt: "nem RMDSZ-prefektust kérünk, még magyar eredetűt sem feltétlenül - csak olyat, aki bírja a lakosság rokonszenvét". Suianu egységpárti szenátor szerint a terem figyelmét az RMDSZ, ez a "politikai szörnyeteg", ez a gátlástalan bolsevik párt mindig képes elterelni az ország súlyos gondjaitól és Tőkés László püspök nyilatkozatát hozta fel. Markó Béla szenátor felelt, mondván, az állami intézményekből, helyi adminisztrációból, kormányszevekből, iskolai, kórházi stb. vezetőségeiből félreállított magyarok igenis etnikai szempontoknak, diszkriminációnak esnek áldozatul. Coia agrárdemokrata történész szenátor az egész RMDSZ-t támadta, amiért elmagyarosították a székelyeket. Az ellenzéki szenátorok hallgattak, nem keltek az RMDSZ védelmére. /Demeter J. Ildikó: Parlamenti rapszódia Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1993. április 1.

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt állította, hogy a prefektusi kinevezéssel kapcsolatban a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások az RMDSZ-szenátorok meg nem jelenése miatt meghiúsultak. Erről a vádról Kozsokár Gábor szenátor elmondta: nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Lajos, Verestóy Attila és ő tárgyalt Hrebenciuckal. Hrebenciuc elmondta, nagy nyomás nehezedik a kormányra a Román Nemzeti Egységpárt részéről. Hrebenciuc szerint a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal kell tárgyalni. Hrebenciuc ígérte, szólni fog Kozsokárnak. Kozsokár várta a hívást, de erre nem került sor. Közben a kormány másnap döntött a prefektusok kinevezéséről, de erről nem értesítették az RMDSZ vezetőit. Hrebenciuc tehát nem mondott igazat. /Szondy Zoltán /Csíkszereda/: Cáfol az RMDSZ szenátora. = Pesti Hírlap, ápr. 1./

1993. április 16.

Kozsokár Gábor szenátor tagja volt a kormányszervekkel prefektus-ügyben tárgyaló RMDSZ-küldöttségnek, még a döntés meghozatala előtt. Akkor komoly dokumentációval támasztotta alá a küldöttség a magyarság jogos igényét. A prefektúrán az összes vezető állást románok töltötték be. - A tisztikarban alig van magyar, a rendőrségnél is alacsony a létszámuk, vezető tisztségű jóformán nincs közöttük. Az Állami Levéltár nacionalista-kommunista vezetés alatt áll. A munkaügyi igazgatóságon sincs már magyar vezető. /B. Kovács András: Ami a kormánynál süket fülekre talált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

1993. április 27.

Kozsokár Gábor szenátor rámutatott, húsz éve sok magyar dolgozott Sepsiszentgyörgyön a megyei törvényszéken és a városi bíróságon, ma kivételesen találni egyet-egyet. Emlékezetes, hogy a nyolcvanas években a magyar egyetemet végzetteket kihelyezték román vidékekre. Kozsokár szerint szándékos, megrendezett provokáció volt 1984-ben a szoborrobbantás Sepsiszentgyörgyön. Ennek nyomán leváltották a vezető tisztségben lévő magyarokat. A Har-Kov jelentés körül is a betelepítő szándék áll. /B. Kovács András: Aránytalanságok, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998