udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Krajnik-Nagy Károly

1990. július 6.

Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének vezetője nyilatkozott a múltról, a tanszék fokozatos elsorvasztásáról. Régen két tanszék volt, külön nyelvészei és külön irodalmi, a kettőt a hetvenes évek elején egyesítették, ez összefügg a létszámcsökkentéssel. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a tanszékem több mint harmincan voltak. Új doktorandusok nem iratkozhattak be, ehhez külön a megyei pártszervektől kellett engedélyt kérni, a dolgozatok megvédéséhez szintén engedély kellett. Öt évvel ezelőtt a magyar az idegen nyelv státusába került. Kevesen vannak. Az előző tanévet tizenketten kezdték, a tanév végén két kolléga bejelentette, hogy nyugdíjba vonul: B. Gergely Piroska, aki tanszékvezető volt az elmúlt években és Mitruly Miklós. A változások: saját tantervet állítottak össze, a magyar főszakon negyven helyet engedélyeztek, ehhez hozzá kell számítani a mellékszakokat. Jelenleg heten végeznek, a nappali tagozat teljes létszáma most 48 hallgató. /Krajnik-Nagy Károly: Mélypontról ? újjászületés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1993. július 24.

Kolozsváron köztulajdonú helységet magyar nemzetiségű csak kivételesen kap. /Krajnik Nagy Károly: Nyomnak? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

1993. október 14.

Sütő András a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szakmai becsületbírósága elé vitte Bíró Béla sepsiszentgyörgyi újságíróval folytatott éleshangú sajtóvitáját. A MÚRE Marosfőn tartott ülésén /okt. 9./ az etikai bizottság elé utalta az ügyet. Az ügyről Sütő András megzavart álma címen tudósító K.N. K. /Krajnik Nagy Károly/ megjegyezte, hogy politikai vélemény- különbségről van szó, az író népnemzeti, a szerkesztő pedig liberális beállítottságú. /K.N. K.: Sütő András megzavart álma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1993. november 30.

Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1993. december 15.

A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

1995. május 31.

Kolozsváron májusban megjelent a Kontó /alcíme: piacgazdasági lap/ első száma. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság támogatásával a Median Consulting Kft. adja ki, főszerkesztője Krajnik-Nagy Károly. A főszerkesztő beköszöntőjében kiemelte, hogy "a két világháború között mintegy 170-re tehető a hosszabb-rövidebb ideig megjelent közgazdasági szaklapok és körülbelül 130-ra az egyesületi, munkaadói, érdekképviseleti vagy szakszervezeti lapok száma. Utána viszont gazdasági-pénzügyi lap magyar nyelven tudomásunk szerint nem jelent meg az utolsó négy évtized alatt." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

2002. december 13.

Dec. 11-én a Phoenix könyvesboltban bemutatták a Kolozsváron főképpen újságíróként, közgazdasági lapszerkesztőként ismert Krajnik-Nagy Károly A Hétnevű Sárkány című gyermekvers kötetét. /Sz.Cs.: KNK és a hétnevű sárkány. Amikor a toll csak kibújik az emberből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2004. december 22.

A Szabadság napilap elmúlt 15 éve alatt a szerkesztőség többen tagja meghalt, így Bazsó Zsigmond, Krizsán Zoltán, Nagy Károly, Okos György és Pálfi Mircea, akik a rendszerváltás utáni években még aktív tagjai voltak a lapnak. Sok olyan kolléga van, aki innen ment nyugdíjba, vagy más lapoknál keresett magának munkahelyet, többen Magyarországra telepedtek át. Gál Mária, Dózsa Sándor, Horváth Gyöngyvér, Kiss János, Krajnik-Nagy Károly, László Ferenc, Lokodi András, Nits Árpád, Nits Ilonka, Orbán Ferenc, Ördög Béla, Pillich László, Szabó Piroska, Székely Raymond és Turós Jakab László hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak a Szabadság belső munkatársaiként. /Makkay József: Munkatársaink voltak... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2006. április 12.

Elhunyt Vistai András János /Vista, 1926. ápr. 5. – Bukarest, 2006. márc./. A vistai földműves-család gyermeke, András János elvégezte a közgazdaság szakot, utána a minisztériumba került, először csak tolmács, majd az Irodalmi Kiadó, a Tanügyi Újság szerkesztője, hét esztendőn át, 1967-től 1974-ig a Művelődés folyóirat főszerkesztője, ezután leváltották. Vistai András János 1974-től a Kriterionban szerkeszthette a néprajzi, művelődéstörténeti és történelmi munkákat, közben fordított a román irodalomból. 1991-ben nyugdíjazták, ezután a bukaresti református egyházközség presbitere, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem román tanszékének a munkatársa lett. Egy hónapja szülőfalujában helyezték örök nyugalomra. /Krajnik-Nagy Károly: Vistai András János (1926–2006). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2006. július 19.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez a jelenleg megjelenő magyar nyelvű napi, heti és havilapok élén álló személyek listáját, amely az átvilágító testület asztalára kerül. Csinta Samu, a Krónika napilap főszerkesztője a kezdeményezést „önmagában hasznosnak és erkölcsösnek” tartja. Szűcs László, az Erdélyi Riport felelős szerkesztője örvendetesnek tartotta a kezdeményezést, amit „a dőlni készülő dominósor első kövének” tart. Figyelmeztetett: lehetnek érintettek, akik megússzák a szembesülést, s félő, akadnak olyanok is, akik »kabátlopási ügybe« keverednek. Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének nincs kifogása az átvilágítás ellen. Időközben az ÚMSZ listája új nevekkel egészült ki. Felkerült rá Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, illetve Hodgyai Géza, az Új Kelet lapigazgatója. Emellett önmagát javasolta átvilágításra Boros Ernő, a Nagykároly és Vidéke főszerkesztője, valamint Krajnik-Nagy Károly, aki korábban a Brassói Lapok és az Előre szerkesztője volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke javasolta, hogy az átvilágítás érintse a jelenleg Magyarországon tevékenykedő, de Erdélyből elszármazott újságírókat is: Csáky Zoltánt, Cselényi Lászlót, Heltai Pétert és Bodor Pált. A Civic Media csupán a romániai sajtóban jelenleg dolgozó szerkesztők, publicisták átvilágítását kérheti. /Cseke Péter Tamás: Tiszta hangok II: dől a dominósor? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2007. június 20.

Duna-menti közös történelmünk máig is legérzékenyebb fejezete 1848-49. Köztéri tábla hirdeti Kolozsváron, a Biasini-ház falán, Petőfi Sándor emléktáblája alatt 1848-49 román áldozatainak állítólagos mérlegét: 40 000 halott, 240 felégetett és elpusztított falu. Ezt a magyar nemesi önkény számlájára írják (különben egész nemzetként is megkapjuk a magunkét, például Baba Novac szobrának uszító feliratán). Ezzel szemben az osztrák császári felmérések szerint a román áldozatok száma 4425 fő. 1857-ben, egy másik statisztika szerint 5405 személy. Utóbbi forrás 18 ezer főre becsülte Erdély lakosságának a teljes veszteségét. Összesen 18 ezer áldozat, csatákban és csatákon kívül, ebből 40 ezer román! És ezt 2007 nyarán, Kolozsváron szó nélkül tudomásul vesszük. Nem hivatkozunk bécsi, pétervári, pesti és hazai levéltárak anyagainak az összevetésére. Egy szava sincs hozzá a „jogvédő” politikának, vállukat vonogatják a megszólított civil szervezetek: „nem jött el még erre az idő”. A július elejére esedékes román-magyar konzultáció napirendjén az ilyen köztéri feliratok eltávolítása még véletlenül sem szerepel. /Krajnik-Nagy Károly: Itt az idő! Vagy ráérünk arra még? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./

2007. szeptember 24.

A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek során hármas könyvbemutató volt. Dr. Fazakas István Erdély nagy pedagógusai neveléstörténeti antológiája /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ hét híres személyiséget – Kereszturi Pál, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kovásznai Sándor, Köteles Sámuel, Bolyai Farkas és Brassai Sámuel – mutat be. A másik két kötet, dr. Rezi Elek Teológia és népszolgálat című könyve és Sánta Ferenc Isten a szekéren című novelláskötete az Erdélyi Unitárius Egyház kiadásában jelent meg Kolozsváron. A Teológia és népszolgálat Ferencz József unitárius püspök életét és teológiai munkásságát mutatja be. Sánta Ferenc műveit több mint húsz nyelvre fordították le, „de a legnehezebben erdélyi magyar nyelvre, mivel az Isten a szekéren című novelláskötet az első Erdélyben megjelenő alkotása” – mondta Krajnik Nagy Károly, a kötet méltatója. /Valkai Krisztina: Az Unitárius Kollégium szélesre tárja a kapuit, és beengedi a történelmet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2007. december 1.

November 14-én Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban rendhagyó irodalomórát tartottak. Sánta Ferenc életének és munkásságának alaposabb megismerése volt a céljuk, az író születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából. A rendezvény meghívottja Krajnik-Nagy Károly magyartanár és szerkesztő volt. Ő állította össze az Isten a szekéren című kötetet, amely válogatást tartalmaz az író novelláiból. Sánta Ferenc /sz. Brassó, 1927/ többek között a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja is volt. Az első alkotása, a Sokan voltunk című novella 1954-ben jelent meg. Az író több elismerésben részesült, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, művei huszonhárom nyelven jelentek meg. Már 1970 óta nem publikál. Az iskola médiatermét ünnepélyesen Sánta Ferenc médiateremnek nevezték el. A falon Csutak Levente brassói grafikus Sánta Ferencről készült portréja látható. /Balázs Aletta Júlia, Csipkés Hajnalka-Szende: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Rendhagyó irodalomóra Sánta Ferenc életéről és munkásságáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2008. augusztus 8.

Illegális és mégis mérvadó közéleti szereplő volt a kommunizmus évtizedei alatt a Szabad Európa Rádió (rövidítve SZER) és a BBC (British Broadcasting Corporation). Tucatnyi nyelven sugározták a cenzúramentes, szabad információkat a vasfüggönyön át, tárgyilagos rendszerkritikájukkal nagy űrt pótoltak. A BBC a második világháború kezdetén indította el adásait Kelet-Európa irányába. Az információs háború hozta létre később, az ötvenes évek elején a Szabad Európa Rádiót, az Amerikai Egyesült Államok anyagi támogatásával, müncheni központtal. Magyarul, románul egyaránt hallgatták az adásaikat, a diktatúra zavaróállomásai ellenére. Nemzedékek hallgatták az olyan híres rádiósokat, mint a sepsiszentgyörgyi Mikóból indult Koréh Ferenc, a Brassóban pályakezdő Mikes Imre, azaz Gallicus, híres rovatával, a Reflektorral, vagy várták a hét közepét, amikor a Szabad Európá-s Vajda Albert csütörtököt mondott. A BBC magyar adásában pedig Márai Sándor, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Határ Győző szólaltak meg. Mindkét adó magyar adása már évekkel ezelőtt megszűnt, augusztus elsejétől pedig elnémulnak a két adó román adásai is. A SZER román adásait Enescu rapszódiája vezette be, nagy öregjei, mint Noel Bernhard, Vlad Georgescu, Virgil Ierunca, Monica Lovinescu, Max Banus már csak archivált hangjukkal vannak jelen. /Krajnik-Nagy Károly: Búcsúzó BBC, SZER: életünk részei voltak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2008. december 6.

A Kriterion Kiadó népszerű sorozatában megjelent a 101 vers Brassóról. Válogatta Jancsik Pál és Krajnik-Nagy Károly / Kriterion, 2008./ A gyűjtemény főként a magyar költők Brassó ihlette verseire koncentrál, de a szászok és a románok kultúrtörténetében és történelmében is fontos szerepet foglal el a város, szász és román kötők brassói verseit is közli. /Bogdán László: Brassó a költészetben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2009. június 12.

Az emlékiratoknak Erdélyben négyszáz éves múltjuk, hagyományuk van, memoárok mostanában is szép számmal jelennek meg. Mina László nyugdíjas brassói mérnök, egykori részlegvezető emlékezése ritkaságnak számít. A szerző Úton /Fulgur Kiadó, Brassó, 2008/ című vaskos kötete megjelent, ebben szerepet játszhatott a fordulat utáni években vállalt közéleti szerepe is. Mina László l990 és 1996 között az RMDSZ Brassó megyei elnöke volt, az indulás és alapozás hőskorában terepjárásban, bázismunkában kamatoztatta az informatika és rendszerkezelés terén felhalmozott szakmai tapasztalatait. Alaposságát a 442 oldalas könyv 106 dokumentumot tartalmazó DVD-melléklete is mutatja. A kötet terjedelmi súlypontja a megyei RMDSZ-elnök számadása. Az indulás optimizmusától a kiábrándulásig, a megkeseredettségig, végül pedig a félreállásig. A központi vezetés centralizációja ütközött össze a megyeiek önállósági igényeivel. A könyv hátsó borítójáról egy mondat: „Brassó megye magyar kisebbsége történetének a megírása még várat magára. ” Az előmunkálatok ideje elérkezett. /Krajnik-Nagy Károly: Brassói családtörténet – közéleti számvetéssel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2009. augusztus 21.

Keresve sem találhattak volna jobb helyszínt a legújabb Petőfi-kötet bemutatójára, mint a gidófalvi Czetz János-emlékszoba. A háromszéki község leghíresebb szülötte, a szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Bem tábornok vezérkari főnöke, majd a szabadságharc után Buenos Airesben az argentin Katonai Akadémiának negyedszázadon át az igazgatója maga is gyakran találkozott Bem főhadiszállásán Petőfivel, noha ennek nem maradt írásos nyoma. Bemutatták Kedves Gyula–Ratzky Rita: Csataterek Petőfije. Dokumentumok, Petőfi-művek hadtörténeti és irodalomtörténeti-poétikai elemzésekkel /Timp Kiadó, Budapest, 2009/ című könyvet. Dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese és Ratzky Rita irodalomtörténész alaposan tájékozódtak nemcsak a könyvtárnyi Petőfi-irodalomban. A kötet a csatatereket számos korabeli haditérképen és napjainkban készült fotográfián mutatja be. /Krajnik-Nagy Károly: Könyvespolc: Csataterek Petőfije. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998