udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kreszta Traian

2000. június 24.

Nagyon fontos, hogy találkozom Martonyi János magyar külügyminiszterrel, mert nem normális dolog, hogy bár hat hónapja vagyok ebben a tisztségben, ilyen találkozó még nem volt - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter. A román diplomácia vezetője abból az alkalomból nyilatkozott a román-magyar kapcsolatokról, hogy jún. 24-én részt vesz a Közép-Európai Kezdeményezés szegedi külügyminiszteri találkozóján. Petre Roman a megvalósulóban lévő jó példák között említette az átfogó kétoldalú környezetvédelmi megállapodást, amelyről a két szakminisztérium már tárgyalásokat folytat. Petre Roman elmondta, hogy Romániának nincs semmiféle előítélete új magyar konzulátusok megnyitásával szemben. Ezt akkor is leszögezte, amikor tavasszal közölte, hogy a választási év nem megfelelő pillanat a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitására. Ezért fogadta sajnálattal, hogy Magyarországon volt olyan újság, mely agresszív hangnemben az ő magyarellenességéről írt. Azt elismerte, hogy Kolozsvárott Gheorghe Funar a helyhatósági választások között durván magyarellenes kampányt folytatott. - A román külügyminiszternek hat hónapja érvényes meghívása van egy hivatalos magyarországi látogatásra - közölte a magyar külügyi szóvivő az MTI kérdésére, Petre Romannak azzal a kijelentésével kapcsolatban, amely szerint természetellenes, hogy az elmúlt fél évben nem találkozott magyar partnerével, Martonyi Jánossal. A román fél bizonyos idő elteltével nyugtázta a meghívást, ám a budapesti tárgyalásokra vonatkozó időpont-elképzelést azóta sem kapott a magyar fél. /Martonyi - Roman találkozó Szegeden. Románia nem kifogásolja az új magyar konzulátusok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Petre Roman külügyminiszter jún. 23-án meglátogatta a Tornya-Battonya határátkelőt, ahol megígérte: mindent megtesz, hogy itt a közeljövőben már a 20 tonnás teherszállító kamionok is átkelhessenek. Battonyán az önkormányzat székházában a külügyminiszter szörnyülködve vette tudomásul, hogy a helység ortodox templomában (ahol egyébként egy aradi lelkész teljesít szolgálatot) csupán 200 hívőt tartanak számon, s ezekből alig huszan járnak el vasárnaponként az istentiszteletre. Szükségük van az anyaország támogatására - jelentette ki Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnöke. A magyarországi románok elpanaszolták, hogy egyetlen képviselőjük sincs a parlamentben, "viszont nem csak mi állunk rosszul, hanem az összes magyarországi kisebbség. Ígéretekkel ámítanak minket, ám a választások után mindig megfeledkeznek rólunk". Petre Roman megígérte: fellép érdekükben, hisz az anyaországon kívüli románok sorsa is foglalkoztatja. Egyelőre morálisan és könyvadománnyal támogatta őket; nem valószínű, hogy a közeljövőben konkrétan változtatni tud helyzetükön. Petre Roman jún. 24-én tárgyal Martonyi János magyar külügyminiszterrel Szegeden, többek között, a román és magyar állampolgároknak a két ország közötti határátkelőkön való zökkenőmentesebb átkelésének biztosításáról. Később 16 ország külügyminiszterével találkozik a Közép-európai Államok Szövetségének első találkozóján. /Andó András: Helyszíni tudósítónk jelentése. Gyér érdeklődéssel fogadták Petre Romant Magyarországon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./

2002. október 31.

Rodica Stanoiu román igazságügy-miniszter okt. 30-án Gyulán részt vett nyolcadik alkalommal megrendezett magyar-román jogásztalálkozón. Előtte találkozott Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével, aki felvetette vendégének, hogy a román kisebbségi önkormányzatokba az idei választásokon nemcsak román származású jelöltek kerültek be. Tárgyalása során felvetette ezt a kérdést vendéglátójának, Bárándy Péter magyar igazságügy-miniszternek, aki jelezte, hogy a magyar kormány keresi a megoldást. /Magyar-román igazságügy-miniszteri találkozó Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2003. január 24.

Gyulán tartják február 2-án a magyarországi románok országos önkormányzatának választási ülését. Egyik nagy gondja a magyarországi románoknak, hogy helyi kisebbségi önkormányzataikban magas a nem román nemzetiségű képviselők aránya, és ezek zömmel romák, elsősorban Budapesten alkotva erős csoportosulást. (A többféle nemzetségbe tagolódó magyarországi cigány közösségek egyike, melynek tagjai több mint egy évszázada élnek Magyarországon, egyfajta archaikus román nyelvet beszélnek.) Újabban nézeteltérés alakult ki a valóban román nemzetiségű képviselők között is. Választási koalíciók alakultak: az egyiket a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát elmúlt négy évben elnöklő Kreszta Traján köré csoportosulók alkotják, a másikat a közelmúltban megalakult Román Alternatíva Tömörülés, melynek tagja többek között Petrusán György, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Román Nyelv-, és Irodalom Tanszékének vezetője, Muntyán György, Méhkerék polgármestere, Ruzsa György gyulai elektor és Berényi Mária, a budapesti székhelyű Román Kulturális Társaság elnöke. Kreszta Traján számít a győzelemre. Petrusán György szerint, ha ez a területi elven alapuló lista érvényesül, a választásokon többségbe kerülnek azok, akik nem képviselik az igazi magyarországi románság többségét, mert nem is románok. A népszámlálási adatok alapján a román kisebbség létszáma 10 év alatt 25%-kal csökkent. /(Guther M. Ilona): Egymásnak feszülő vélemények a magyarországi román kisebbség képviseletéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2003. május 24.

Máj. 23-án Zimándújfalu adott otthont a határ menti települések polgármesterei hagyományos találkozójának, amelyen több mint tíz Arad megyei település polgármestere, alpolgármestere mellett szinte ugyanannyi Békés megyei község vagy város első számú vezetője vett részt. Füzegyarmat és Zimándújfalu polgármestere aláírta a testvértelepülési megállapodásról szóló dokumentumot. Kreszta Traian, a Magyarországi Román Önkormányzat elnöke új határátkelők megnyitását sürgette. /Balta János: Az integráció szellemében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2003. szeptember 18.

Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2003. október 11.

Okt. 9-én rendezték meg Gyulán a két ország határa menti települések polgármestereinek találkozóját, amely közös zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A fő témakör az Arad és Békés megyei határ menti települések idegenforgalmi együttműködése volt. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke javasolta az egybegyűlteknek: közös állásfoglalásban kérjék a két ország kormányától, fejlesszék a Battonya-Tornya, Szalonta-Méhkerék, Csanád-Kiszombor határátkelőhelyeket, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tengelysúlyú teherautók is áthaladhassanak ezeken. Ugyanakkor Kreszta hangsúlyozta, a kürtösi vasúti határátkelő mellett közúti átkelőt is nyitni kellene. /(Irházi): Határ menti települések találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2005. január 21.

A közeljövőben az Aradról érkező egyetemi tanárok képezik tovább a magyarországi iskolákban román nyelven tanító pedagógusokat Gyulán – közölte a Magyarországi Országos Román Önkormányzat elnöke. Az országos önkormányzat a közelmúltban több mint 1,2 millió forintot nyert a magyar Oktatási Minisztériumtól, hogy lehetőség nyíljon a Magyarországon román nyelven tanító pedagógusok továbbképzésére – mondta Kreszta Traján. /Aradi tanárok képzik tovább a magyarországi román pedagógusokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

2005. február 3.

Kölcsönösen fogja támogatni egymást Arad és Békés megye az EU-s projektek megnyerésére, ezt körvonalazták február 2-án Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Kreszta Traján, a közgyűlés tagja (a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke) aradi látogatásának alkalmából. A két magyarországi vezető Gheorghe Seculici Arad megyei tanácselnökkel találkozott és a két megye közötti együttműködésről tárgyalt. Az elkövetkezőkben – a közös munka szellemében – évente legalább egyszer megszervezik a két megye közgyűlésének (illetve tanácsának) közös ülését. Ennek első lépéseként a héten az Arad Megyei Tanács képviselői utaznak Békéscsabára a közgyűlés ülésére. Kreszta Traján elmondta, felkérték a román miniszterelnököt, hogy járjon közben a magyar kormánynál egy Nagylakon áthaladó, Arad és Szeged közötti autóút megépítéséért. /Sólya Emília: Közös üléseket akarnak szervezni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2006. január 26.

Basescu elnök beszédében hangsúlyozta, Románia küzdeni fog a határon túli románok jogaiért. Az elnökhöz hasonlóan nyilatkozott a külügyminiszter is, aki szerint a román nemzetnek újra kell egyesülnie az egyesült Európában, és a környező országokban, beleértve Magyarországot is, érvényesíteni kell a kisebbségi jogokat. Ezzel szemben Kreszta Traján, a magyarországi Országos Román Önkormányzat elnöke kifejtette, amiről most Romániában annyi vita folyik, a kisebbségek kulturális autonómiája, az Magyarországon biztosított a kisebbségi törvény révén, lehetőségük van arra, hogy intézményfenntartóvá váljanak. A román kisebbség fokozatosan átveszi az intézményeit, 2008. január 1-től minden jogi és pénzügyi garancia adott ezek fenntartására és működtetésére. A statisztikák szerint Magyarországon tízezer fő alatt van a román nemzetiségűek száma, az Országos Román Önkormányzat becslése szerint azonban létszámuk 20-25 ezerre tehető. A 2001-es népszámláláskor 7995 román nemzetiségű magyar állampolgárt és 2681 román nemzetiségű nem magyar állampolgárt regisztráltak. Legtöbben Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében élnek, itt összesen 23 román kisebbségi önkormányzat működik. Budapesten a legutóbbi választások után 18 létesült, de ezek között Kreszta szerint csupán 4 olyan van, amelyeket valóban román nemzetiségűek hoztak létre, a többi 14 az úgynevezett etnobiznisz eredménye. Az országban összesen 44 román kisebbségi önkormányzat működik. /Guther M. Ilona, Budapest: Kresztáékat nem érdekli az országhatárok feletti román nemzetegyesítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2007. augusztus 11.

A kolozsvári román elektronikus és írott sajtónak lehetősége nyílott arra, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a magyarországi kulturális autonómiával, ugyanis László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Gyulára és Méhkerékre látogatott el egy kolozsvári küldöttséggel. A politikus várhatóan Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével is találkozik, de Ioan Fodoreanu gyulai román főkonzullal is megbeszélést folytat. László Attila a gyulai román iskolának könyvadományt és sportfelszerelést vitt. Megállapította, hogy a romániai magyarok és a magyarországi románok kölcsönösen irigykedve néznek egymás helyzetére. Egyfelől Magyarországon működik a kisebbségi önkormányzat, amelynek maximális beleszólása van a kulturális intézmények működésébe, másfelől pedig a román kisebbségnek nincs parlamenti képviselete az Országgyűlésben. /B. T. : A magyarországi románokat kereste fel László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2009. október 27.

Rettegésben tartják a magyar szélsőségesek a Battonyán ingatlant vásárló román állampolgárokat – állítja Marian Crisan aradi üzletember, akinek háza ablakát a múlt héten törték be ismeretlenek, s egy fenyegető levelet is kapott következő üzenettel: „Addig nem nyugszunk, míg a Kárpátokon belül románok fognak élni. ” Battonya alpolgármestere, Kreszta Traján szerint elszigetelt esetről van szó. „Battonyai román vagyok, s amióta magamat tudom, semmiféle nemzeti atrocitás nem volt a városban” – mondta Kreszta Traján, a magyarországi Román Önkormányzat elnöke. Marian Crisan ingatlana egyike annak a 350 háznak, amelyet román állampolgárok vettek meg Battonyán. Kreszta tájékoztatása szerint az utóbbi években 350-400 házat vásároltak meg román állampolgárok a kelet-magyarországi kisvárosban. Az ide költözött román állampolgárok nagyon jól integrálódtak a városban élő román közösségbe – magyarázta Kreszta Traján. A bukaresti Adevarul napilap október 26-i számában címoldalon közölte Magyar szélsőségesek románokra vadásznak című cikkét. A lap azt sugallja, hogy a fenyegető levél aláírói a Jobbik szimpatizánsai voltak. /Cseke Péter Tamás: Románfaló magyarok? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2009. november 2.

A kolozsvári Sétatéren felavatott emlékmű, „In memoriam 1956”, összeköthet magyarokat, itt élő románokat. Ennek ellenére Gheorghe Funar nyilatkozatát közölte a Foaia Transilvana egyik száma, miszerint csak Emil Boc idejében lehetett ilyesmit engedélyezni, merthogy ez az emlékmű a román hatóságok újabb árulásának a jele, a diabolikus magyar irredentáknak tett engedmény. Ugyanitt olvasható a Vasgárda örökségét vállaló Noua Dreapta (az Új Jobboldal) állásfoglalása „a történelem meghamisításáról” és arról, hogy ez az esemény negatív következményekkel fog járni mind a román, mind a magyar fél számára. Melléfogásokban, diverziókban nincs hiány a Kárpát-medencében. Nem kell visszamenni a Malina Hedvig-ügyig, az elmaradt révkomáromi Sólyom László-látogatásig, a kárpátaljai vagy pozsonyi műemlékrongálásokig, a vajdasági diákverésekig. Magyarázat mindig van, most a battonyai ablakbetörés, az idegennek szóló veszélyes fenyegetés. A Battonyán letelepedett aradi román üzletember, a rendőrséghez fordult. A Veszprémben gyilkosság áldozatává lett kézilabdázó, Marian Cozma sajátos módon a magyar–román megbékélés szimbóluma lett, a battonyai-aradi Marin Crisan körül kavarodó hírek az ellenkező hatást váltják ki. A romániai magyar lapok, az Új Magyar Szó, a Krónika Kreszta Trajántól, Battonya alpolgármesterétől azt idézték, hogy „Nem retteg itt senki senkitől. Elszigetelt esetről van szó, én csak erről a fenyegető levélről tudok”, a bukaresti Adevarul, többször visszatérve az esetre, azt adta tudtul a román olvasóknak, hogy ezek a problémák a románok és a magyarok közt mindig is léteztek, mármint az irigység, a gyűlölet mindkét részről. Az Adevarul cikkének a címe: „A magyar szélsőségesek nem akarnak minket az országukban”. Az új kolozsvári hetilap, a Mesagerul de Cluj első száma a változóban lévő Kolozsvárról szól, a lap a magyar konyha receptjeit ajánlja az olvasóknak. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. november (1). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2009. december 11.

Az elkövetkező napokban a 2010-es közös projektekről fog tárgyalni Antal Péter pécskai és Karsai József battonyai polgármester, valamint Kreszta Traján alpolgármester. Együtt pályáznak uniós forrásokra mindkét település felvirágoztatása érdekében. Pécska és Battonya eddig két jelentős és sikerrel zárult mezőgazdasági projektet készített. Pécska nem csupán Battonya felé nyitott, hanem a Szeged melletti Domaszék irányába is, velük most decemberben rajtol egy közös, gasztronómiai pályázat. /Irházi János: Újabb közös Pécska-Battonya pályázatok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998