udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 215 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-215
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kristó Tibor

1993. július 20.

Negyedik alkalommal kerül sor népismereti táborozásra. A Kászonok, Homoródmente és a Gyimesek után idén Gyergyóorotva ad otthont júl. 20-28-a között az eddig kilencven jelentkezőnek, akik között budapesti gimnazisták és dunaújvárosi egyetemisták is vannak. Néprajzi előadásokat hallgatnak a megjelentek, népdalokat és néptáncot, fafaragást tanulnak, gyűjtőmunka is lesz. /Kristó Tibor: Ma nyílik a népismereti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. október 29.

Szervátiusz Tibor szobrászművész keserűen emlékezett vissza arra, hogy a Securitate zaklatásai, házkutatásai miatt tizenöt éve kénytelen volt otthagyni Kolozsvárt, műtermét, amely akkor magyar találkozóhely is volt. Nehéz Budapesten a beilleszkedés, bántja a Székelyudvarhelyre tervezett Orbán Balázs emlékmű sorsa: félreértés történt, Katona Ádám személyesen kérte fel annak elkészítésére. Szervátiusz Tibor beszámolt jelenleg készülő munkáiról. Miskolcon fogják felállítani Kós Károly faszobrát, dolgozik Szabó Dezső szoborfején. Ennek alapjába lesz bevésve: Minden magyar felelős minden magyarért. /Kristó Tibor: Minden magyar felelős minden magyarért. Beszélgetés Szervátiusz Tibor Budapesten élő képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

1997. február 19.

Alcsík leggazdagabb könyvtára Csíkszentmártonban van, a Baka János Könyvtár. Buzás Zsuzsanna könyvtárosnak köszönhetően a könyvtárban rendezvények, találkozók zajlanak. /Kristó Tibor: Öntevékeny könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

1998. december 15.

Megjelent Kristó Tibor Égő Éden /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című verseskötete. A szerzőnek korábbi verseskötetei mellett néprajzi tanulmánykötete is megjelent Csíki néprajzi gyűjtések /1995/ címmel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 15./

2000. február 26.

Febr. 25-én Csíkszeredában, a Corvina Könyvesházban mutatták be Muckenhaupt Erzsébet kutatónak, a Csíki Székely Múzeum főmuzeológusának kiváló munkáját, a csíksomlyói ferences könyvtár történetéről szóló művét. A közös magyar-román kiadásban kiadott könyvet dr. Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője méltatta. /Kristó Tibor: Könyvbemutató a Corvinában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2000. március 14.

A vágási iskola a Bögöz községhez tartozó két falucska határára épült valamikor. Lelkes pedagógusok dolgoznak itt Székely Zoltán igazgató irányításával. A gyermeklétszám az utóbbi években örvendetesen növekszik. A vágási iskola felvette Márton Áron püspök nevét. Az iskola előtt látható emlékművet is erre az alkalomra állították, Márton püspök bronzba öntött képmásával (a fémdomborítás Silye Ferenc öntőmester munkája), s megjelentették a falumonográfiát. A tanulók az igazgató rendezésében betanult Háry János című népszínművel járták a közeli falvakat, a plébános pedig a már feledésbe merülő helyi farsangi szokásokat próbálta újra feleleveníteni. A katolikus templomot helyén valamikor szerzetesek éltek. Fogolymegváltó rendként él emlékük a vidéken, hiszen a török-tatár fogságba került vágásiakat váltották ki, önként vállalva helyettük a rabságot. /Kristó Tibor: Vágási hagyományápolók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

2000. március 18.

E hónap elején Bukarestben Ion Caramitru kultuszminiszter bejelentette, hogy a székelyderzsi unitárius templom felkerült a világörökség listájára. Mihály Zita műemlékvédő muzeológus kifejtette, hogy a székelyderzsi unitárius erődtemplom (egyedüli megyénkben, sokan tévesen a csíkkarcfalvit is ide sorolják, holott vártemplomnak számít) első olyan műemlékünk, amely immár a világörökség listáján szerepel. A Brassó megyei szász templomok, a máramarosi fatemplomok és moldvai kolostorok mellett a székelyderzsi templomot is a világörökség részévé nyilvánították. A múlt év végén döntött így a Világörökségi Bizottság. /Kristó Tibor: A derzsi templom a világörökség listáján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./

2000. március 20.

A Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából márc. 18-19-én Csíkszeredán nemzetközi konferenciát tartott. Nem véletlen a helyszín megválasztása sem, mert a társaság első vándorgyűlését ebben a városban rendezte meg 1990 szeptemberében. A konferencia kezdeteként Ádám Gyula alkalmi, a moldvai csángók életéből merített etno-fotó tárlatát méltatta Halász Péter budapesti kutató, majd dr. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke felvázolta az elmúlt tíz év eredményeit. A konferencia egyik neves meghívottja, dr. Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke az itt dolgozó néprajzkutatókról elmondta, hogy nagy erdélyi elődeik a 111 évvel ezelőtt megalakult Magyar Néprajzi Társaság bölcsőjét is ringatták. Dr. Péntek János egyetemi tanár a kolozsvári BBTE keretében működő néprajzoktatásról értekezett. A Hargita Állami Székely Népi Együttes és a Kájoni János Szakközépiskola lánykara műsorral köszöntötte a konferencia résztvevőit. /Kristó Tibor: Tízéves a Kriza János Néprajzi Társaság. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. április 27.

A múlt rezsimben a székelyföldi múzeumok állandó nyomásnak voltak kitéve, olyan történelmi alapkiállítás létesítését követelték a dákoromán kontinuitás jegyében, melynek igazolásához eléggé szegényes bizonyító ásataganyag állt/áll rendelkezésre. A gazdag néprajzi anyagokból akkor csupán időszakos kiállításokra "futotta". Végre elérkezett az az idő, amikor e vidék emberének múltját igazolandó, néprajzi, tárgyi anyagokból készülhetnek igazi alapkiállítások. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban épp egy ilyen néprajzi állandó kiállításon dolgoznak, Zepeczáner Jenő múzeumigazgató és Károlyi Zita muzeográfus elmondták, hogy Székelyföld virágai címe lesz az alapkiállításnak. A múzeum erőssége ugyanis a gazdag virágmotívumokkal díszített tárgyi anyag, kerámiától kezdve, népi bútoron át a textildarabokig. /Kristó Tibor: Készül a székelyudvarhelyi múzeum alapkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2000. május 15.

Máj. 13-án Csíkszeredán tartották meg a Néprajzkutatás Székelyföldön című konferenciát. Márciusban is ebben a városban találkoztak a néprajzosok, így lassan Csíkszereda a néprajzkutatók gyülekezőhelye lesz. Sok értékes előadás hangzott el, az előadók között volt Gazda József, Pozsony Ferenc, dr. Balázs Lajos, Tankó Gyula és Fülöp Lajos. /Kristó Tibor: Néprajzkutatás Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Márc. 18-19-én a Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából tartott tartotta ülését Csíkszeredában. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. június 20.

Jún. 17-én Csíkszentdomokoson gyűltek össze a táncosok, énekesek. A hagyományőrző csoportok Gyergyóalfaluban mutatkoztak be legelőször. A legrendszeresebben Felcsíkon jönnek össze.1991-ben az első találkozó színhelye Csíkmadaras volt, 1992-ben Dánfalva, 1993-ban Csíkcsicsó, 1994-ben Csíkszentdomokos, 1995-ben Dánfalván találkoztak újból az együttesek. Alcsíkon később kezdődtek el a tavaszi folklórtalálkozók. Ezeket a rendezvényeken inkább a kórusok szerepeltek. - Örvendetes, hogy olyan falvakban is, ahol eddig nem volt - Csíkszentmárton, Kozmás, Tusnádfürdő -, tánccsoportok alakulnak. - A 77 éves domokosi Bíró Guszti bácsi a budapesti néptánctalálkozóknak is ismert alakja. - A felcsíki találkozókra már a szakma jelesei is eljönnek, Kallós Zoltán, Bardócz Sándor, Szép Gyula. /Kristó Tibor: Hagyományőrző folklórtalálkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2000. június 27.

A székelyudvarhelyi városi könyvtár létesítése óta mindig albérlője volt valamelyik épületnek. Most végre új épületbe költözik a több mint 120 000 kötetes könyvtár. Erdély egyik legkorszerűbb könyvtárépületét kapja meg a könyvtár. A nyilvántartás Tinlib számítógépes programmal történik. Az utóbbi években a Bibliofil Alapítvány pályázatai által jelentősen gyarapodott az állomány. /Kristó Tibor: Költözik az udvarhelyi könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2000. augusztus 3.

Idén júl. 29-e és aug. 5-e között ötödik alkalommal rendezi meg a Kászonokban a kolozsvári Minimum Party Társaság az összművészeti alkotótábort. Az előző években a jakabfalvi Salutaris-borvíz környéke adott otthont, jelenleg a Kászonfeltíztől 5 km-re eső Tiszásfőn táborozik a népes társaság: 120 egyetemista, köztük budapesti zenészek, győri filmesek, bukaresti fotóművészek, képzőművészek, építészek, színészek vesznek részt a műhelytevékenységekben, melyeket közismert művészek vezetnek - tájékoztatott a tábor főszervezője, Korodi Szabolcs. Gáspárik Attila színész és Szabó Attila rendező a színházi műhelyeket, Starmüller Géza, a képzőművészeket, Radu Igazság a fotósokat, Hartyándi Jenő a filmeseket irányítja- Tábori újság és rádió tudósítanak a nap eseményeiről. /Kristó Tibor: Minimum Party a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2000. szeptember 2.

Aug. 27-én felavatták a bükkhavasi /Bükkhavaspataka/ római katolikus templomot. A környékbeli hívek közmunkával is támogatták az építkezést, a román állam mindössze 50 millió lejjel járult hozzá. Az oltárképet Balázs József festőművész készítette, a szobrokat - köztük a Mária-szobrot - ugyancsak a művész és felesége restaurálták. /Kristó Tibor: Hívek támogatásával épült templom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2000. szeptember 7.

Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, hogy ezelőtt 70 évvel alakult meg a Csíki Székely Múzeum, 30 éve, 1950-ben hivatalosan is bejegyezték az intézményt. Első múzeumőre, s egyben tiszteletbeli igazgatója néhai Kovács Dénes volt. Október végén-november elején emlékeznek meg a kettős évfordulóról. Újra átrendezik a kiállításokat, olyan tárlatok lesznek, mint: Bibliák a Székelyföldön, egyházművészeti kiállítás, s a gazdag régészeti anyag legszebb darabjait is a látogató elé tárják. Bemutatják a csíki szőnyegeket, Csíkszereda polgári építészetét korabeli fényképek és rajzok tükrében. Készül a múzeumi emlékkönyv is. Tudományos szimpózium is lesz. /Kristó Tibor: Évfordulós ünnepségre készül a múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

2000. szeptember 7.

Bálint Elemér Imre Oroszhegy polgármestere e napokban a magyarországi testvértelepülés, Deszk önkormányzata meghívásának tesz eleget. A deszkiek anyagiakban is sokat segítették e Bosnyák-völgyi települést. Jelentősen hozzájárultak a községközpont faluházként emlegetett épületének renoválásához. Ez lassan egy szociális intézménynek lesz az otthona. Az épületben községbeli rászoruló idős emberek gondozását vállalnák fel, olyképpen, hogy néhány magára maradt öregembert itt helyeznének el. A községben jelen pillanatban 43 olyan magára maradt idős személyt tartanak számon, akiknek helyzete régóta tarthatatlan. /Kristó Tibor: Szociális otthon létesül Oroszhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-án a Kalonda-tetőn tartották meg a Farkaslaki Szenes Napokat. Demény Gábor községi polgármester kifejtette, hogy e hagyományteremtőnek induló rendezvényt először szervezték meg. Ez alkalomra elkészült el az óriási boksa (szénné égethető farakás), melyet ünnepélyesen a Rekordok Könyve (Guinness Book) képviselőjének, Dieter Lindnernek a jelenlétében hitelesítettek. Szept. 24-én az ünnepi szentmise után millenniumi megemlékezést tartottak, valamint megkoszorúzták Tamási Áron emlékművét. /Kristó Tibor: Farkaslaki Szenes Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2000. szeptember 29.

A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) 7 évvel ezelőtt végzett felmérése után Budapest V. kerületének önkormányzata úgy döntött, hogy pénzzel is támogatja Énlaka falu műemlékházainak megmentését. Albert Homonnai Márton, /Csíkszereda/ építész vezetésével hatvannyolc ház felújítását és megőrzését vállalták fel. Egy másik falumentő akció még a múlt rezsimben beindult azáltal, hogy egy dél-angliai település, Bodenhaim örökbe fogadta Énlakát. Azóta évről évre visszatérnek az angolok. Támogatásukkal gyümölcsöst létesítenek: olyan kertet, falumúzeumot, ahol a településen eddig ismert, mind az 51 fellelhető almafajta megtalálható lesz. A múlt hétvégi falutalálkozóra több mint 200 elszármazott tért haza Énlakára. Karsai Károly Budapest V. kerületének polgármestere átnyújtotta a millenniumi emlékzászlót a település képviselőinek. Ugyancsak felavatták azt a kopjafát a templomkertben, melyet Szávai Márton tanító faragott. /Kristó Tibor: Állj a pusztulásnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. október 11.

Hargita megyében eddig 13 kistérségi társulást jegyeztek be.Ezek a következők: Csomád-Bálványos, Kászon, Alcsík, Felcsík, Pogányhavas, Délhegy-Bucsin-Libán, Északkelet-Hargita, Hegyalja, Felsőhomoród-mente, Rika, Keresztúr és környéke, Sóvidék, Régió Vest Szent László. Valamennyi közül a legerősebb - Csíkszereda is közéjük tartozik - az alcsíki régió. Elnöke, Gergely András arról tájékoztatott, hogy januárban volt a bírósági bejegyezésük. Az állami költségvetésre alapozni nem elégséges., élni kell a pályázati lehetőségekkel. Az európai uniós programokban való részvételhez tudni kell pályázni is. A PHARE keretében a civil szervezetek összefogását célzó ház létesítésére nyújtottak be pályázatot. /Kristó Tibor: Pályázni tudni kell, avagy a kistérségek szerepéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2000. október 24.

Okt. 23-án Csíkszeredában a Kalász negyedbeli kopjafánál gyűltek össze a volt politikai foglyok és számos városbeli, hogy az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Dr. Csedő Csaba polgármester beszédét követően Nagy Benedek tanár, az ötvenhatosok nevében méltatta a magyar forradalom jelentőségét. Koszorúkat helyeztek el: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi ötvenhatosok, a Németh Géza Egyesület, valamint a főgimnázium nevében, úgyszintén közületek képviselői, magánszemélyek. A Márton Áron Főgimnázium kórusa kórusműveket szólaltatott meg, végül az egybegyűltek elénekelték nemzeti imánkat. Hasonló megemlékezésre került sor a csobotfalvi temetőben, ahol a Szoboszlai-perben elítélt és ártatlanul kivégzett három vértanú (Tamás Imre, Tamás Dezső és Orbán István) emlékére emeltek kopjafát 1995-ben. Gergely István plébános könyörgése után az egyházgondnokság nevében Ambrus Károly, a volt politikai foglyok részéről pedig Kelemen Csongor és Máthé Antal emlékeztek 56-ra. /Kristó Tibor: Ötvenhatos megemlékezések Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Székelyudvarhelyen a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) udvarhelyi fiókjának szervezésében okt. 23-án emlékeztek az '56-os magyar forradalom évfordulójára, a Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél. Beszédet mondott Sándor Balázs, a POFOSZ vezetőségi tagja, udvarhelyi elnöke. /Tisztelgés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Okt. 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak kopjafájánál a magyar forradalom kitörésének 44. évfordulóján az RMDSZ felsőháromszéki szervezete tartott emlékünnepséget. Lőrincz Károly volt politikai fogoly, a Szoboszlay-per egyik elítéltje emlékezett az erdélyi, romániai '56-os eseményekre. Az egész országot átszövő szervezkedés kapcsán épp 56 személyt ítéltek el, tizenegy halálos ítéletből tízet titokban végre is hajtottak. Csak az akkori Maros Magyar Autonóm Tartományban 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket '56 kapcsán meghurcoltak - tette hozzá. De a mai napig senkit nem követtek meg, még az erkölcsi rehabilitáció sem történt meg - hangoztatta az egykor húsz évre ítélt Lőrincz Károly. /(Ferencz): A megtorlás áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2000. október 24.

Okt. 23-án a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola múzeum-szobájában megnyílt a néprajzi gyűjtemény. Burus János tanár irányításával a diákok - néprajzi körük a Nagybükki Társaság nevet vette fel - értékes néprajzi anyagot gyűjtöttek össze. Ez lett az alapja ennek az új iskolamúzeumnak. /Kristó Tibor: Iskolamúzeumot avattak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

2000. november 2.

Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

2000. november 18.

Nov. 17-én kezdődött Csíkszeredában az ünnepi ülésszak, melyen a Csíki Székely Múzeum 70. évfordulójára emlékeztek. Szabó András múzeumigazgató és dr. Benkő Samu professzor, az EME elnöke üdvözölte az ünneplőket, majd dr. Csedő Csaba polgármester az intézmény mostani igazgatójának átnyújtotta a múzeum volt és jelenlegi munkatársainak tevékenységét jutalmazó Pro Urbe-díjat és emlékplakettet. Az ülésszakon a múzeum történetéről volt szó. Bemutattak két kiadványt, a múzeumi évkönyvet, valamint a Székely Oklevéltár VII. kötetét. /Kristó Tibor: Hetvenéves A Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

2000. november 22.

Két újabb füzettel gyarapodott a Csíki Műemlékek sorozat. Ezúttal a Szőcs-testvérek: Imre és Miriam két csíki műemléktemplom: a csíkkozmási és a csíkkarcfalvi bemutatására vállalkoznak. A Csíki Műemlékvédő Egyesület támogatásával, valamint a megyei tanács finanszírozásával újabb füzetet várhatók, a sorozatot 14 kiadványosra tervezték. /Kristó Tibor: Újabb műemlék-füzetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2001. január 3.

Dec. 31-én a csíkszeredai plébánián felavatták az épület falán elhelyezett Szent István-domborművet, Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotását. Ünnepi beszédeikben a szónokok - dr. Csedő Csaba István, a város polgármestere és Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke - az államalapító király nagyságát méltatták, majd Tamás József segédpüspök megáldotta és felszentelte a domborművet. Ez alkalommal Márton Áron püspök emlékplakettjét is megkoszorúzták. /Kristó Tibor: Szent István-emlékplakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2001. január 4.

Csíkszeredában 2000-ben 1490 születést jegyeztek be az anyakönyvbe, hasonlóan 1999-hez. /Közülük 422 csíkszeredai szülők gyermekeként látta meg a napvilágot./ A városban 2000-ben 540 halálozás történt, harminccal kevesebb, mint az előző esztendőben. A múlt évben 287 házasságkötés történt, 17-tel több, mint 1999-ben. /Kristó Tibor: Reménykeltő statisztika. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 26.

A 75 éves Deák Ferenc zetelaki nyugdíjas tanár több éve dolgozott Zetelaka monográfiáján. Megjelent életművének egy része: : Táj és ember. A második kötet Zetelaka nagyközség néprajzát és gazdasági életét mutatja be. S még hátravan az utolsó, a 3. kötet, amelyen most dolgozik. E könyvben az iskolaélet régmúltját és jelenét eleveníti fel. Deák Ferenc Egy turista feljegyzései /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ cím alatt gyűjtötte össze székelyföldi barangolásainak emlékeit. /Kristó Tibor: Egy népnevelő életműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2001. augusztus 8.

Atyha faluba látogatott az újságíró, ahol már nem él Kerestély Gyula bácsi a népi költő, aki nem érhette meg verseinek magyarországi kiadását. Elköltözött másvilágra Vinceffy Ilonka néni is, akinek varrottasait budapesti kiállításon is megcsodálhatták. Évek óta nincs autóbuszjárat a faluba. A gyermekek gyalog járnak be az öt kilométerre eső korondi iskolába. A falufelelős, Hadnagy Albert reménykedik: ősztől a korondi Csavargó magánbuszos ígérete szerint járatot indít Atyhára. Az anyaországi testvértelepülés, Veresegyháza önkormányzata pedig segítséget nyújt az útépítéshez. /Kristó Tibor: Atyha, a fellegekig nyúló falu. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./

2001. augusztus 15.

Immár második alkalommal szervezték meg a falunapokat Csíkkarcfalván és Jenőfalván. A szervezők - Karcfalva Községi Tanácsa, a Nagyboldogasszony Egyesület, a Csíkjenőfalváért Egyesület, valamint a Csorgó Ifjúsági Szervezet -gazdag programot állítottak össze. Csíkkarcfalván köszöntötték a vendégeket, köztük a testvértelepülések (a magyarországi Helvécia és Mernye) küldöttségeit, valamint a megyei tanács képviselőit, aztán a helybeli Mártonffy György Általános Iskola tanulói Kőműves Kelemen balladáját mutatták be. Bemutatták Pál-Antal Sándor főlevéltáros-kutató Csíkkarcfalva múltjából című könyvét. A szerző monográfia-előzetesnek nevezte a kiadványt. Volt hittanvetélkedő, gyermektáncok és játékok a parkban, majd a Csorgó Ifjúsági Szervezet bemutatta Tamási Énekes madár című színművét. Aug. 15-én felszentelik a papilak udvarán emelt új kápolnát, valamint azt a házat, mely vendégek fogadására alkalmas. /Kristó Tibor: Nagyboldogasszony-napok Csíkkarcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

2001. augusztus 27.

A falunapok keretében aug. 26-án, vasárnap a fúvószenekarok találkozója jelentette a nap fénypontját Parajdon. A parádés felvonulás élén a parajdi Sóbánya zenekara haladt, utánuk a gyergyóalfalviak következtek, majd a székelykeresztúriak és korondiak, a sort a parajdi Ifjúsági Zenekar zárta. Az előző napon a parajdi 50 évesek tartottak kortárstalálkozót, a művelődési otthonban pedig az érdeklődők Nemes Margit népművészeti kiállítását tekinthették meg. /Kristó Tibor: Falunapok Parajdon. Fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-215




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998