udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kristófi János Zsigmond

2000. december 19.

A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

2001. szeptember 6.

Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Kristófi János, Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./

2001. szeptember 8.

Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./

2001. december 28.

Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2002. április 23.

Nagyvárad műkedvelő közönsége karácsonyra vehette kézbe Kristófi János festőművész életművét tartalmazó albumot. Kiadását a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Ápr. 24-ével kezdődően 5 erdélyi nagyvárosban mutatják be az albumot. /Erdélyi körúton a Kristófi- monográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2002. április 29.

Banner Zoltán /Szatmárnémeti, 1932. júl. 12./ esszéíró, költő, művészettörténész számos monográfia ? Popp Aurél, Nagy Albert, Máttis-Teutsch János, Andrei Mikola, Szervátiusz Jenő, Bordi András, Mohy Sándor, Benczédi Sándor, Fuhrmann Károly, Kristófi János ?, tanulmány szerzője. Jelenleg Magyarországon, Békéscsabán a Munkácsy Múzeum főmunkatársa. Első monográfiája 1970-ben jelent meg, a Kristófi Jánosé volt a tizenötödik. Ezenkívül foglalkozik az erdélyi magyar naiv művészettel is. Nincs egységes stílusa a 20. századnak sehol a világban, de még egy nemzeten belül sem, szögezte le Banner. Sepsiszentgyörgyön működik a legavantgardabb csoportosulás, de Csíkszeredában, Temesváron, Nagyváradon is vannak ennek hívei. A könyvhétre kell megjelennie Írás ? Jelek /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének, ebben 20. századi hatvan erdélyi magyar művész írásaiból válogatott össze egy kötetre valót. Ezzel fejezi be az általa művészettörténeti hármaskönyvnek nevezett munkáját, amelynek első része 1990-ben jelent meg, a második pedig 1995-ben. E három mű átfogó képet nyújt a 20. századi erdélyi magyar művészetről. Néhány nap múlva hazautazik Szatmárnémetibe, hogy hozzáfogjon Szatmár egyik legnagyobb művészének, a 15 éve elhunyt Erdős Imre Pál grafikus életének megírásához, vagyis a 16. monográfiájához. /Nagyálmos Ildikó: Az erdélyi művészet sokszínűsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./

2002. május 29.

A 230 éves nagyváradi Ady Endre Középiskola megrendezte a III. Öregdiák Világtalálkozót. Jankó Szép Sándor iskolaigazgató nyitóbeszéde felidézte a múltat. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármesterasszonya azért mondott köszönetet, amiért sok kiváló embert nevelt fel az iskola. Váradra látogattak a kassai orsolyás diákok képviselői. Bemutatták be a jubileumi iskolai albumot Emlékképek címmel. A tanáriban Ferenczy Béla grafikus művész, tanár, a szomszédos osztályteremben Kristófi János festőművész munkáit láthatták. Jakab Noémi keramikus az intézet számára készített emlékplakettjét is felavatták az igazgatói iroda közelében. A III. Öregdiák Világtalálkozó egyik legfontosabb és legmeghatóbb pillanata a 17 gyémántdiploma és a 85 darab arany, illetve a hűségoklevelek kiosztása volt. /Balla Tünde: Jól sikerült a nagyváradi III. Öregdiák Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2002. július 6.

Napvilágot látott a 70 éves Banner Zoltán második verses könyve /Vincellér-ének/ A múlt év novemberében jelent meg Antal Imre csángó festőről irt monográfiája. Decemberben mutatták be Nagyváradon a Kristófi Jánosról készült albumszerű könyvét. Idén januárban Marosvásárhelyen került a nagy nyilvánosság elé a szatmári származású Haller Józsefről írt monográfiája. A könyvhéten jelentkezett a Békés megyei művészettörténeti kalauzzal. Most várja a nyomdából az Írás-Jelek címmel leadott kötetet, melyben 60 erdélyi művész írásából válogatott, Trianontól máig terjedően. Jelenleg készíti Erdős I. Pál grafikus monográfiáját. Banner Zoltán ugyan 1989 óta Békéscsabán él, de továbbra is szívügye az erdélyi magyar képzőművészet. /Sike Lajos: Banner Zoltán (70 évesen is) a Hídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2002. augusztus 27.

Aug. 13. és 20. között Nagybánya lakossága ismét a város védőszentjét, Szent Istvánt ünnepelte. Az egyhetes rendezvény Kristófi János nagyváradi orgonaművész koncertjével kezdődött. Marx József (1914-1992) marosvásárhelyi fotóművész erdélyi műemléképületeket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás. Sasi Nagy Béla érem-gyűjteménye szeptember elejéig látogatható. Volt még énekverseny, egyházi könyvújdonság bemutatója, Illyés Kinga is jelen volt Az élet kenyere című, Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló pódiumműsorával. /(szika): Nagybánya. Szent István-napok, harmadszor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./

2002. november 19.

Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2003. augusztus 17.

Nagybányán a Szentháromság plébánia és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület közös rendezésében idén negyedik alkalommal emlékeznek meg Szent István királyról, Nagybánya védőszentjéről. A rendezvénysorozat aug. 17-én kezdődik a Deák Endre vezette nagykárolyi Collegium Régizene Együttes előadásával. Kapnikbányán a város két jeles szülötte, Born Ignác (1742-1791) és Papp Simon (1886-1970) geológus és mineralógus előtt tisztelegtek a római katolikus templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten, majd egy emléktábla leleplezésével és a munkásságukat bemutató kiállítással. A gyűjtemény a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum, valamint a Máramaros Megyei és az Ásványtani Múzeum közreműködésével kerülhetett bemutatásra. Cantate Dominum Canticum Novum! (Énekeljetek az Úrnak új éneket!) címmel aug. 18-án rendezik meg Nagybányán, a Szentháromság templomban a már hagyományossá vált énekversenyt. Ugyanezen a napon este a templomban orgonahangverseny lesz, amelynek előadója Kristófi János Zsigmond, a nagyváradi székesegyház orgonistája, a zenepedagógiai egyetem tanársegéde. Aug. 20-án, Szent István király napján a templom Schola Rivulina ifjúsági kórusa rendez szabadtéri koncertet Czol Ernő karnagy vezetésével. Színházi előadás is lesz a Németh László Gimnázium diákszínjátszóinak fellépésével. A Magyar Házba várják Sára Sándor neves magyar filmrendezőt, akinek A vád és a Magyar nők a Gulágon című filmjeiből vetítenek részleteket a beszélgetésre is lehetőséget nyújtó közönségtalálkozón. /Rencz Gizella: Szent István-napok - 2003. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 17./

2003. augusztus 22.

Nagykárolyban aug. 17-én, vasárnap volt a Szent István Napok nyitórendezvénye, a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes hangversenye. Aug. 18-án került sor arra az énekversenyre, amelyet "Énekeljetek az Úrnak új éneket" címmel hirdetett meg a Szentháromság Plébánia. A pénzjutalmak mellett minden egyes résztvevőnek ajándékot is adtak a szervezők. Este a nagyváradi Kristófi János hangversenyezett ismét Nagykárolyban. Aug. 19-én Balogh Csaba tanár és diákjai, a Fülemile Színjátszó Kör lépett fel. Aug. 20-án a Teleki Magyar Házban nyílt bányászattörténeti-geológiai kiállítás. A falakon elhelyezett több mint hatvan dokumentum a kapnikbányai ünnepségen idézett két neves tudós, Born Ignác és Papp Simon életútját és munkásságát szemléltette. Aug. 20-át a Schola Rivulina énekkar hagyományos cintermi hangversenye és - a Szent István Napok történetében először - látványos tűzijáték köszöntötte; az eseményen legalább hat-hétszázan vettek részt. Folytatódik az egy hetes kulturális programsorozat. /Dávid Lajos: Tűzijátékkal köszöntöttük augusztus 20-át! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 22./

2003. szeptember 5.

Sikeres volt a három napos Érmelléki Ősz Székelyhídon. A dr. Kéri Gáspár szervezte helytörténeti tárlat régi iratokból, utalványokból, levelekből sorakoztatott fel néhányat a székelyhídi múzeumban. Az Érmelléki Halászat és Vadfogás Múzeumában a hajdani lápvilágot tekinthette meg a betérő. A Székelyhíd monográfiáját elkészítő Nánási Zoltán történelemtanár a középkortól kezdődően írt a településről. A jeles nagyváradi festőművész, Kristófi János és leánya, Enikő voltak a meghívottjai az idei képzőművészeti tárlatnak. A helybeliek mellett fellépett a diószegi Szömöre, a micskei Görböc és az érmihályfalvi Nyíló Akác népi tánccsoport. /Balla Tünde: IX. Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. május 4.

Nagyváradon máj. 2-án, vasárnap megkezdődött a XIII. Festum Varadinum a Sebes-Körös-parti Ezredévi emléktéren, a Várad-Olaszi református templomban. A rendezvények az élő magyar bástyaként létező négy nagyváradi történelmi egyházra épülnek. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is visszakapcsolódott a Varadinumba, a nyitóünnepségen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki szerint nagyon sok lokálpatriótára volna szükség Erdélyben, hiszen hatalmas a magyarság szétszóratása és ez meggyengíti a közösséget. „11 millió magyar visszakerült az európai népek közösségébe. Erdély az előszobában van. Egyéni és közös útkeresésünkkel indítjuk ezt a Varadinumot, amikor a magyar jövendőt hirdetjük." – mondta. A püspök az MPSZ támogatására szólította fel a megjelenteket. A gyermekek verses-zenés összeállítással köszöntötték az édesanyákat, anyák napja lévén. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az „egyházhoz és szülőföldhöz ragaszkodásunk meghatározza életünket, hiszen a magyarság a diktatúra idején is a templomok védőszárnyai alatt talált menedékre”. A megmaradás eszközének az autonómiát, „a Bukaresttől való függetlenség kivívását" tekinti, az egyházi javak visszaszolgáltatását pedig közös nemzeti ügynek. Az anyaországgal való kapcsolattartást megnehezíti, hogy az országhatárnál 500 eurót kell felmutatni. Pomogáts Béla arról szólt, hogy a történelem véres korszakaira, a veszteségekre emlékezünk leginkább: Muhi-csata, Mohács, Trianon, kevésbé emlékezünk meg az építés, a béke korszakairól, amilyen a magyarság életében jelenleg az európai csatlakozás. Pomogáts Béla három alapelv betartására intett: az autonómia, a nemzeti integráció és a nemzeti szolidaritás: „Egy Magyarország és egy nemzet van", az új békekorszak is veszendőbe mehet, ha nem lesz belső kiegyezés, vélekedett. Az ünnepség végén átadták a Pro Família-díjat ifj. Kristófi János orgonaművésznek és családjának. /(Balla Tünde): Megnyílt a 2004-es Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2004. október 1.

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2005. február 12.

Kristófi János nagyváradi festőművész gyűjteményes kiállítása nyílt meg február 10-én Kolozsváron. A művész fél évszázad munkáját mutatta be. Starmüller Géza kifejtette, Kristófi életének három pillére a zene, a festészet és a család. Kristófi egyszerre felvételizett zene- és képzőművészeti fakultásra, mindkettőre sikerrel, végül a képzőművészet iránti rajongása döntött. Nagyváradon alkotta meg életművét, ott alapított családot és nevelte fel szobrászművész feleségével együtt tíz gyermekét. /F. I.: Kristófi János tárlata a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2005. április 28.

Április 27-én Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában a Premontrei Öregdiákok Egyesülete szervezett emlékezést a váradi festőművészekre a Varadinum egyik estjeként. Kiállították Kristófi János festőművész képeit is. Pásztai Ottó, az öregdiák egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. A Mikesként ismert Münich Ödön átütő sikert aratott 1899-ben Münchenben, majd Firenze, Róma, Velence következett. Nagyváradra 1906-ban tanárként tért vissza. Tibor Ernővel igyekezett nagyváradi festőiskolát létrehozni, kevés sikerrel. A zalaegerszegi születésű Udvardy Ignác festőművész (1877–1961) 1901 és 1922 között tanított a premontrei iskolában. Mezey Lajos (1820-1880) festette a premontrei templom oltárképét és még jó pár, ma is létező templomi festményt. Tibor Ernőt rajzolta a legélethűbb Ady-portrét és Dutka Ákosét. Tibor Ernőt Nagyvárad ihletett festőjeként tartják számon, 1945-ben haláltáborban hunyt el. A városban 1995 óta galéria őrzi nevét. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. Festőművész premontrei diákok és tanárok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2005. május 16.

Május 14-én Marosvásárhelyen a várban az EMKE immár másodízben megszervezte a Tavaszi Fesztivál, melyet Csegzi Sándor alpolgármester nyitott meg. Különböző tájegységek népviseletébe öltözött gyerekek töltötték be a teret. Tizenhárom csoport lépett színpadra, Magyarországról is jöttek. A színpadon folyt a tánc, a játék, a mellette lévő téren kézművességre – nemezelés, körmöcskézés, fonás – tanították az érdeklődő gyermekeket. Volt népdalvetélkedő is, több mint negyven benevezővel. A család nemzetközi napja alkalmából a meghívottak között volt Herman János hatgyermekes református lelkész és Kristófi János tízgyermekes festőművész. /Mezey Sarolta: II. EMKE Tavaszi Fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./ A fesztivál keretében megrendezték Marosvásárhelyen a IV. Gyermek-Gyöngykoszorú találkozót, ahol népi gyermekjátékokat mutatott be 15 csoport, közöttük magyarországi meghívottak is. Ezt követően népdalvetélkedőre került sor. /II. EMKE Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2005. szeptember 19.

Szeptember 17-én megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában a nagyváradi Kristófi Enikő Zsuzsanna kiállítása. Kristófi János festőművész tíz gyermeke közül ő harmadik, édesapja nyomdokaiba lépett. Természeti tájak, erdők, házsorok, utcarészletek, templomok és templombelsők elevenednek meg festményein. Kristófi Enikő Zsuzsanna a realista ábrázolásmód híve. /(n): Nagyváradi képzőművész a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2005. szeptember 29.

Szilágysomlyón tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Báthory-napokat. Ifjúsági Báthory-napokkal indult a rendezvény. Szabó Zsolt András és Szabó Tamás Évszakok című fotókiállításának megnyitója után a Szilágysomlyói Magyar Diáktanács szervezésében a szilágysági néptáncbemutató és –találkozó következett, ahol a szilágycsehi Berekenye, a zilahi Terbete és a krasznai Bokréta tánccsoportok mutatták be műsorukat. Szeptember 24-én zajlott a tizenkettedik orvostovábbképző, melyet a Báthory István Alapítvány a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) szervezett. Dr. Széman Péter a MET Kárpát-medencei alelnökének megnyitóbeszéde után dr. Mikola István (Budapest), a MET elnöke tartott előadást. Az előadások és a vita után a vendégek megtekintették dr. Mártonfi István, „mindenki orvosának” emlékszobáját. Megnyílt Kristófi János nagyváradi festőművész kiállítása a szilágysomlyói Magyar Házban. Bemutatták Mitruly Miklós Megsúgta a kisujjam című, krasznai szólásokat, közmondásokat, tréfás beszédeket tartalmazó kötetét. Ezt követően a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadására került sor. Idén öt oklevelet ítélt oda az alapítvány kuratóriuma: Méhes Gyula (orvos; 1897–1970), Mentes Ferenc (címzetes apát-kanonok; 1918– 2005.), Sántha Pál (nyugalmazott lelkipásztor), Balogh Sándor (nyugalmazott tanár), Kristófi János (festőművész). /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó. A család állt a XIII. Báthory Napok központjában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2005. november 19.

A hetvenhárom éves Banner Zoltán változatlan lelkesedéssel dolgozik művészeti íróként, fáradtságot nem ismerő szervezőként, Erdélyben és magyarságban gondolkodóként. Jelen van a zsoboki képzőművészeti táborban, a fiatalok versmondását bíráló zsűriben, a 2005-ös Szervátiusz-díj ezt a folytonosságot jutalmazta. Munkásságának része jeles erdélyi festők – Popp Aurél, Mattis Teutsch János, Bordi András, Mohy Sándor, Kristófi János, Tóth László – életművének összefoglalása, Benczédi Sándor, Fuhrmann Károly, Haller József munkásságának méltatása, művészi emlékezések és naplók kiadása, valamint olyan átfogó könyvek köszönhetők neki, mint az Erdélyi magyar művészet a XX. században, és a Csillagfaragók, illetve a Teremtő önvédelem. Szervátiusz Jenőről írt kismonográfiája. 1976-ban jelent meg, a Kriterionnál. /Kántor Lajos: Banner Zoltán Szervátiusz-díjára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2006. április 4.

Nagyváradon, a Szent László-templomban mutatták be Az örökkévalóság útjain című verseskötetet, melyet a Protestáns Teológia Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja /Kolozsvár/ adott ki. A kiadványt Zih Ottília Valéria – a várad-újvárosi református egyházközség kántora, a Partiumi Keresztény Egyetem zene szakának harmadéves hallgatója állította össze magyar költők istenes verseiből, melyek tematikájukban a böjttől és bűnbánattól a húsvéton át a pünkösdig terjedő időszakot ölelik fel. A kiadvány hatvan magyar költő – köztük Pilinszky János, József Attila, Bartalis János, Dsida Jenő, Ady Endre, Kosztolányi Dezső – mintegy 150 versét tartalmazza. A versgyűjtemény illusztrálásához Kristófi János festőművész ajánlotta fel alkotásait. Zih Ottília korábban is foglalkozott már hasonló kötet összeállításával, egy előző versgyűjteménye (Az Úr érkezése) advent és karácsony ünnepéhez kapcsolódó verseket foglalt egybe. /T. G.: A festmény, a költemény és az ének hármas egysége. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./

2006. augusztus 29.

Megkezdődött a Finnországban gyártott orgona felállítása a várad-rogériuszi református templomban. Hangzását és felszereltségét nézve egyedülálló lesz Romániában a finnországi Poriból érkezett orgona – mutatott rá Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész. Felépítése azonban közel három hónapot vesz majd igénybe Az orgona Tőkés László királyhágó-melléki református püspök közbenjárására, valamint a rogériuszi templom presbitériumának a döntése nyomán került Nagyváradra. /Orgonájáról váljon híressé Nagyvárad. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 29./

2006. szeptember 4.

Szeptember 3-án Nagyváradon, a várad-olaszi református templomban Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor, volt erdélyi püspök-helyettest kilencvenedik esztendejének betöltése alkalmából Pro Ecclesia díjjal tüntették ki, s A Második Helvét Hitvallás magyarázata című könyvének második kiadását is ebből az alkalomból mutatták be. A professzor az említett zsoltár négyszeres üzenetét tolmácsolta. Az igében négyszer hangzik el az Úr neve. Az ünnepelt fia, Tőkés László református püspök beszámolt a jelenlévőknek az elmúlt napok egyházi történéseiről. Csűry István püspök-helyettes ismertette egykori tanárának könyvét. A jelenlévők megismerhették Tőkés István termékeny életútját, könyveit, tanulmányait, az üldöztetést és a kényszernyugdíjaztatást. A múlt rendszerben az igehirdetéstől is eltiltott professzor rehabilitációjára egyébként máig nem került sor. Kristófi János és Tolnay Tibor váradi festőművészek egy-egy munkájukkal ajándékozták meg az ünnepeltet. /Fried Noémi Lujza: Tőkés István professzort köszöntötték. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 4./

2007. május 10.

Kristófi János nagyváradi festőművész immár tizedik alkalommal mutatja be alkotásait Budapesten, ezúttal a Gellért Szállóban. A május 24-éig megtekinthető tárlatot Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg. Szent László városának festője többször megfestette a váradi magyar király alakját, de felkeltette érdeklődését a többi magyar szent is. Frigyesy Ágnes: Szent László festője Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2007. július 12.

A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban tartja idei vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A július 12-én kezdődő rendezvény házigazdája a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A vándorgyűlés témája Szent László városa és a Partium, jelmondatául pedig egy ismeretlen szerző Ének Szent László királyról című versét választották a szervezők: „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/ Magyarországnak édes oltalma,/ Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,/ Csillagok között fényességes csillag” Az előadók többsége a város történelméről, nevezetes személyiségeiről értekezik. Nagyváradot Dukrét Géza helytörténész és Péter I. Zoltán újságíró mutatja be a meghívottaknak, Fleisz János történész pedig a város múltjáról tart előadást. A vándorgyűlésen Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író A Szent László legenda és a csillagos ég című könyvét mutatja be. A Nagyszalontán született Sinka István költészetéről Medvigy Endre irodalomtörténész beszél majd. A zárónapon a 81 esztendős Kristófi János nagyváradi festőművész is a vándorgyűlés vendége lesz, valamint Gazda József író, aki Varga Domokosra, az Irodalmi Társaságok Szövetségének alapító elnökére emlékezik. /Gergely Gizella: Szent László városában. Irodalmi társaságok találkozója Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2007. szeptember 13.

A Molnár C. Pál Baráti Kör tagjai, meghívott vendégművészek – köztük Kristófi János nagyváradi festő – és nagynevű elődök munkáin keresztül ismerhetik meg a magyar egyházművészetet, történelmet, tájakat és városokat a Budapesten járó érdeklődők a Szent István Bazilika altemplomában megnyílt kiállításon. Molnár C. Pál festőművész, grafikus és egyházművész neve fémjelzi azt a társaságot, mely húsz éve alakult meg hivatalosan. De a barátságok, amelyekből született, jóval régebbi időkre tehetőek. /Kánya Gyöngyvér: Bazilikatitkok váradi színei. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2007. október 1.

A száz éve született Számadó Ernőre /Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30./ emlékeztek Érkeserűn, ahol igazi otthonra talált a Budapesten született költő, meseíró. A második világháború után érkezett a vándorszínészből lett poéta az Érmellékre, ahol az 1956-os forradalom után a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoport tagjaként először halálra ítélték, majd huszonöt évi börtönre enyhítették büntetését. Hat és fél év után szabadult, majd életének hátralévő részét ugyancsak Érkeserűn töltötte, szegényes anyagi körülmények között. Később iskolát neveztek el róla, a hét végén a helyi iskola, a református egyházzal közösen, egész napos rendezvénnyel emlékezett meg Érkeserű „mesebácsijáról”. Boros József méltatta a költő munkásságát. Az érmihályfalvi Gödör Gasztró Galéria (GGG) irodalmi stúdió műsorát követően Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész mutatta be a centenárium alkalmából megjelentetett Fenyőfa a lápon című Számadó-kötetet, amelyben egy illusztrációsorozat is található a lelkész-festő akvarelljeiből. Gavrucza a költőt méltatta, majd a Gavrucza és Fekete Hajnal képzőművész munkáiról Kristófi János festőművész szólt, megnyitván a két alkotó munkáiból nyílt kiállítást. /D. Mészáros Elek: Érkeserű költőjére emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2007. október 26.

Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./

2008. február 11.

Kristófi János képeiből nyílt kiállítás Nagyváradon. Annak szentelte életét, hogy vászonra vigye a nagyváradi magyar élet képeit, méltatta a festőművészt Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székházában tartott kiállítás-megnyitón az idős festőművészt két fia – ifj. Kristófi János és István – köszöntötte egy Beethoven-szonatinával, majd Holló Barna képzőművész méltatta munkásságát és egyéniségét. A tárlat Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. Kristófi képre menti a pusztuló valóságot. Kristófi János /sz. Monospetri, 1925. dec. 15./ 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit. /Fried Noémi Lujza: A kétarcú város festője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998