udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kulcsár Edit

2000. április 26.

A fiatal Egressy Zoltán az egyik legnépszerűbb drámaíró Magyarországon. Portugál című színművét a francia és az angol közönség is láthatta. Sóska, sültkrumpli című drámáját a budapesti ősbemutatót követően Szatmárnémetiben műsorra tűzte a színház magyar társulata. A szerző elmondta, hogy ebben a drámájában azt akarta bemutatni, hogy ha három ember összekerül egy bizonyos ideig, hihetetlen dolgok derülhetnek ki személyiségük lényegéről. /Kulcsár Edit: Beszélgetés Egressy Zoltán drámaíróval. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2000. június 5.

Románia távol áll a nyugati értelemben vett civil társadalomtól, fejtette ki Varga Attila képviselő a vele készült beszélgetésben. A civil társadalom "még most építkezik az anyagi, törvényi és szellemi feltételek terén." A civil társadalom hatását kevéssé érzékeli a politikai kérdésekben. Varga Attila pártolja az Identitas Alapítvány által szervezett népfőiskolai előadás-sorozat megszervezését, mert itt előadó és közönség közös szellemi csemegézésére nyílhat lehetőség a felvetett kérdésekről. /Kulcsár Edit: Kötetlen beszélgetés Varga Attila képviselővel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./

2000. augusztus 1.

Júl. 31-én Csíkszeredában a Csíki Játékszín művészei színre vitték a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj című zenés mesejátékot. A társulat a mesejátékot bemutatja a csíksomlyói árvaházban, Szentegyházán, Csíkszépvízen, Marosvásárhelyen, a Millenniumi sokaság rendezvényen, valamint a Csíki Napok alkalmából is. /Kulcsár Edit: Bemutató előadás a Mikó-várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2000. szeptember 18.

Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2002. szeptember 9.

Szept. 6-án Szatmárnémetiben, az Északi Színház stúdiótermében tartották meg a Mecénás Társaság idei első találkozóját, amelyre mintegy hatvan, a Harag György Társulatot eddig is aktívan támogató üzletember és közéleti személyiség kapott meghívót. A társulat eredményeit és gondjait Lőrincz Ágnes társulatigazgató és Kulcsár Edit dramaturg, a Proszcénium Alapítvány elnöke ismertették a megjelentekkel. Szatmárnémetiben létezik egy évről évre erősödő réteg, amely nemcsak igényli, hogy színháza legyen, de tenni is hajlandó annak fenntartásáért. A Mecénás Társaság (amelynek új igazgatója Baranyai Attila) segítségével az új évadban a társulat hat előadást igyekszik önerőből színpadra állítani. A Proszcénium Alapítvány működésének évei alatt három lakást és több technikai segédeszközt sikerült vásárolniuk a magyar társulat számára, négy másikkal pedig ezen kívül is rendelkeztek, fiatal színészeik számára további lakásokat is kell bérelniük. /Báthory Éva: Péntek este tartották meg a Mecénás Társaság idei első találkozóját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

2004. november 6.

Okt. 26-án Budapesten, a Vármegye Galériában bensőséges emlékezés zajlott, megnyílt a tizenkét esztendeje elhunyt Szécsi András festőművész budapesti magángyűjteményekben található képeiből rendezett kamarakiállítás. A kezdeményező ezúttal is a galériavezető Kulcsár Edit volt, aki az Erdély Művészetéért Alapítvány nevében, támogatásával folyamatossá tette a tárlatokat, könyvbemutatókat, más hasonló eseményeket. Az alapítvány 1990 januárjában szervezte első nagy sikerű Szécsi-kiállítását az Országos Széchényi Könyvtárban, majd 1991-ben Hatvanban, Egerben nyitottak tárlatot a festő munkáiból. Utoljára 1992. decemberében mutattak be Szécsi-képeket. A mostani kiállításra a festőművész születésének 70. évfordulója adott alkalmat. /Hetven éve született Szécsi András festőművész. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

2004. december 28.

A Magyar Játékszíni Társaság Életműdíjjal jutalmazta R. Fazekas Piroska szabadkai színművészt, és Hűség-díjat ítélt oda öt határon túli színművésznek: Soós Angélának, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjának, a marosvásárhelyi Szabó Ducinak, a temesvári Ferenczi Majának, a komáromi Bugár Bélának, illetve a szabadkai Medve Sándornak. Az 1997-ben létrehozott Magyar Játékszíni Társaság elnöke Horányi László, ügyvezető főtitkára a szatmári társulat volt irodalmi titkára, Kulcsár Edit, tagsága pedig a határon túli magyar társulatokból tevődik össze. Soós Angéla a vele készült beszélgetésben rámutatott, a színházi társalgónak, mint a közösségi élet egyik fontos színhelyének megszüntetése törést jelentett. Egy Tennessee drámában lépett hosszú kihagyás után Soós Angéla ismét szatmári színpadra 2002 tavaszán. /Dancs Artúr: Aki egész életét színpadon töltötte. Beszélgetés Soós Angéla díjazott színművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2005. július 22.

Július 21-én benépesedett a gyergyóalfalvi Képzőművészeti Galéria. Gál Mihály, a Sövér Elek Alapvány elnöke köszöntötte az első Bükkfői Alkotó Táborban egy héten át dolgozó művészeket. György István polgármester Gyergyóalfalu önkormányzata nevében ígérte a folytatás lehetőségét. A helyi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület citerásai és táncosai köszöntötték a művészeket. A tábor résztvevői, illetve Kulcsár Edit, a budapesti Vármegye Galéria igazgatója és Demeter Ervin magyar országgyűlési képviselő virággal rótták le kegyeletüket Sövér Elek sírjánál. /(Bajna György): Táborzárás tárlatmegnyitóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

2006. március 4.

Gaál András csíkszeredai festőművész 70. születésnapjára Kulcsár Edit kiállítást rendezett alkotásaiból a budapesti Vármegye Galériában, ahol a művész barátjával, a Budapesten élő Péterfy László szobrászművésszel együtt lépett a közönség elé. Gaál András, Gyergyóditró szülötte, Csíkszereda művészeti életének meghatározó személyisége. A legnagyobb ünneplés Csíkszeredában volt, a Kriterion Házban reprezentatív festményeiből mutattak be válogatást. A megnyitón barátja, pályatársa, Márton Árpád tekintett vissza a jubiláló útjára, majd Domokos Géza író, a Kriterion Alapítvány elnöke és Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotótábor igazgatója köszöntötte. – Gaál Andrásnak Gyergyóditróban állandó kiállítása van. /N.M.K.: Gaál András 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2006. március 18.

2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998