udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kulcsár István

1990. július 31.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete júl. 31-én kiadott közleményében tiltakozott a fehéregyházi Petőfi emlékmű meggyalázása ellen. A mai napig nem tisztázták, kik robbantották fel tavasszal Erdődön a másik Petőfi-emlékművet. A Tőkés Lászlóhoz tartozó személyeket egymás után érik titokzatos támadások, mint tavaly Újvárossy Ernőt, újabban Toszó Árpádot, a múlt héten pedig Kulcsár István lelkészt. A leplezetlen magyargyűlölet a sajtóban, a televízióban és a képviselőházban kibontakozott felelőtlen sovén uszítás eredménye, hangsúlyozta a tiltakozó nyilatkozat. /Meggyalázták a fehéregyházi Petőfi emlékművet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2003. május 24.

Tovább tart a Wass Albert nevét viselő iskolák elleni hadjárat. A bethleni ügyészségen kellett számot adnia Kulcsár Istvánnak, a vicei Wass Albert Iskola igazgatójának arról, minek alapján vette fel az intézmény a háborús bűnösként elítélt író nevét, és hogyan került a Wass Albert-szobor az iskola udvarára. Kulcsár magával vitte a tanfelügyelőség által 2001-ben kibocsátott iratot, amely rögzíti, hogy az iskolát áprilistól Wass Albert nevére keresztelik. Máj. 23-ra beidézték e a bethleni ügyészségre az apanagyfalui községháza képviselőjét is, mivel Vice közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozik. /Lukács János: Ügyészségen a vicei igazgató. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2003. december 2.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) aradi kezdeményező testülete nov. 29-én a Jelen Házban tartotta alakuló gyűlését, amelyen, többek között, megszavazták, kik képviselik Aradot a december 13-i, kolozsvári alakuló ülésen. A tanács országos alakuló ülésére a következők utaznak: Baracsi Levente, Bálint Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Burian Sándor, Kosara Gézáné, Kulcsár István, Kurunczi Ferenc, Murvai Miklós, Papp Anna, Süli József, Szalai József. /(Irházi): Aradi EMNT-küldöttek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2004. augusztus 16.

Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2005. szeptember 23.

A Wass Albert elleni hadjárat újabb momentumaként az iskolakezdést megelőzően lekerült a névadónak emléket állító tábla a vicei iskola faláról. A Beszterce-Naszód megyei település iskolája az utolsó volt az erdélyi tanintézetek sorában, amely a háborús bűnösként elítélt magyar író nevét viselte. A közigazgatásilag Apanagyfaluhoz tartozó, színtiszta magyar lakosságú Vice általános iskolája 2001 áprilisától viseli a Romániában még mindig háborús bűnösként számon tartott író nevét, ugyanazon év október 21-én avatták fel az iskola udvarán az író mellszobrát. Két évvel később elkezdődtek az iskola neve és a szobor elleni áskálódások. A szomszéd település ortodox papja, a Nagy-Románia Párt (PRM) tagja tett feljelentést a bethleni ügyészségen. 2003 májusában a vicei iskola akkori igazgatóját, Kulcsár Istvánt beidézték az ügyészségre, hogy számot adjon, minek alapján viseli a vicei iskola Wass Albert nevét A feljelentés azt is firtatta, hogyan került a háborús bűnökért elítélt író szobra a vicei iskola udvarára. Ezt követően törvényszéki végzéssel eltávolíttatták Wass Albert büsztjét az iskola elől. A szobrot mindmáig a helyi katolikus templomban őrzik. Az iskola nevének módosításáról azonban nem született bírósági döntés. A tanintézet igazgatója és pedagógusai éppen ezért meglepetéssel vették tudomásul, hogy az idei iskolakezdést megelőző héten a község alpolgármestere és a hivatal jegyzője új névtáblával jelent meg az iskolában. Az épület faláról levették a táblát, amelyen magyarul és románul is írta, hogy Vicei Wass Albert Általános Iskola, és helyére román nyelvű táblát tettek, amelyen ez áll: Vicei Általános Iskola. Keresztes Zoltán, az iskola igazgatója semmiféle hivatalos felszólítást nem kapott a tanintézet nevének megváltoztatására, emiatt a pecséten, illetve az internetes oldalon még mindig Wass Albert általános iskolaként szerepel az intézmény. Lőrinczi Károly plébános szégyenletesnek nevezte a gesztust, amellyel újfent egymásnak ugrasztják az egymás mellett élő etnikumokat. /Valkai Krisztina: A sajtó áldozata lett a Wass-iskola? = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998