udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kulcsár Sándor Kálmán

1992. január 15.

Székelyhídon megalakult a Gazda Párt, elnöke Gardó Ferenc, alelnöke pedig Kulcsár Sándor lett. /Barabás Zoltán: Egy mondatban ? Bihar megyéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1999. szeptember 22.

Sára Sándorhoz és a Duna tv vezetőihez intézett nyílt levelet több erdélyi magyar értelmiségi. A közel 400 aláírást tartalmazó levél szerint aggodalommal értesültek arról, hogy "a televízió vezetősége 1999 őszétől tervezett átszervezései olyan műsorokat, rovatokat, adásokat is érintenek, melyek számunkra fontosak és kedvesek. Ezek között első helyen nevezzük meg a Közép-európai Magazint, Balogh Júlia és kitűnő szerkesztőtársai kiemelkedően jó sorozatát". Ennek "megszüntetése, szerkesztői koncepciójának bármily felhígítása éppen most, az átmeneteknek ebben a kényes és fontos határpillanatában, egyoldalú döntés lenne, és mindenképpen a nézői közvélemény iránti barátságtalan lépés." Az aláírók között van Lászlóffy Aladár, Pillich László, Gáll Ernő, Péntek János, Tánczos Vilmos, Kónya-Hamar Sándor, Vincze Gábor, Katona Ádám, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Bara Gyula, Tőkés László, Szász Jenő, Ambrus Vilmos, Szilágyi Zsolt, Somai József, Mátis Jenő, Bodó Barna, Fischer Fülöp Ildikó, Kincses Előd, Kulcsár Sándor, Csapó József, Tőkés András. /Erdélyi értelmiségiek nyílt levélben fordulnak a Duna tv vezetőségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Az aláírók közül hiányoznak az erdélyi liberálisok /Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Kántor Lajos stb./, továbbá az RMDSZ mérsékeltnek mondott vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Szabó Károly/ és a neptunosok /Verestóy Attila, Borbély László, Tokay György, Frunda György/.

2000. április 25.

Beder Tibor kifejtette, Székelyföld a magyarság hátországa, és a VET, amely egész Erdélyt képviseli a Világszövetségben, nem tudja megfelelőképpen megjeleníteni. - A Világszövetség Székelyföldi Társasága létrehozásával esze ágában sincs a VET-et háttérbe szorítani, hangsúlyozta. Beder szerint van itt annyi ember, hogy létrehozzanak egy Székelyföldi Társaságot. Olyan szervezetben gondolkodik, amelynek tagjai nem veszekednek, hanem szolgálják a magyarságot. Programot sem dolgoznak ki, mindenki tegye azt, amit eddig is tett. - A sajtó azt állította, hogy Beder Tibor meg akarja bontani a romániai magyarság egységét. Hibát követett el, mert megkérte Fülöp Dénes vásárhelyi, és Sylvester Lajos szentgyörgyi barátait, hogy hat embert javasoljanak, akikkel a társaságot hivatalosan meg lehet alakítani. A névsort eljuttatta a világszövetséghez, a VET telefonon leellenőrizte... Fodor Imre, valamint Kulcsár Sándor azt mondták, hogy nem tudnak semmiről. Igazuk volt. Az a baki történt, hogy Dénes nem ment el idejében hozzájuk. - Végül azért megalakult a Világszövetség Székelyföldi Társasága, hivatalosan is bejegyezték, megkérték Beder Tibort, hogy egy évre vállalja el az elnökséget. A Székelyföldi Társaságnak meghívással lehet valaki a tagja, vagy ajánlással. Politikus, szenátor, képviselő, RMDSZ-tisztségviselő nem. Nem akarnak ugyanis a politika mezejére lépni. /Inczefi Tibor: Aki "forradalmat" csinált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

2000. június 26.

Aug. 11-13-án Nagyváradon, a sportcsarnokban tartják meg a magyar baptisták világtalálkozóját. A szervezők mintegy öt-hatezer hívőt várnak a földkerekség minden részéről, így elsősorban Erdélyből, Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból, Amerikából, Ausztráliából. Másokkal együtt előadást tart Kulcsár Sándor, az Amerikai és Kanadai Magyar Baptisták Szövetségének elnöke, a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke és Simon József, a Romániai Magyar Baptisták Konvenciójának elnöke. Mint Vékás Zoltán, a szatmári magyar baptisták lelkipásztora, a világtalálkozó sajtóreferense elmondta: a találkozó célja a magyar baptisták összetartozásának és hitének megerősítése. /Augusztusban magyar baptisták világtalálkozója! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. július 10.

Aug. 11-13-a között tartják Nagyváradon a Magyar Baptisták II. Világtalálkozóját. A szervezők mintegy öt-hatezer résztvevőre számítanak. Előadást tart Kulcsár Sándor, az Észak-amerikai Magyar Baptista Szövetség és a Magyar Baptista Világszövetség elnöke, Mészáros Kálmán, a magyarországi Baptista Egyház elnöke és Simon József, a romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. A rendezvény keretében zajlik majd a Magyar Baptista Ifjúság Világtalálkozója is. /Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10./

2000. július 25.

A Szatmárnémetiben élő Vékás Zoltán lelkipásztor, a Romániai Magyar Baptisták Szövetségének alelnöke nyilatkozott a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójáról, amelyet Nagyváradon rendeznek augusztus 11. és 13. között, ennek ugyanis ő az egyik szervezője és sajtóreferense. Első világtalálkozójuk 1992 augusztusában volt, Budapesten. A gyülekezetek között testvéri kapcsolatok jöttek létre. Megalakították a magyar baptisták világszövetségét. Elnöki tisztét felváltva töltik be az egyház legreprezentatívabb személyiségei, a három szövetség: az anyaországi, az amerikai és a romániai képviselői. Most Kulcsár Sándor, az erdélyi származású amerikai lelkipásztor, az ottani szövetség vezetője az elnök. A világszövetség minden évben kiadja a Napi Áhítat című könyvet, az idei tizenegyezer példányban jelent meg. A magyar baptisták huszonötezren lehetnek, és van még tízezer hozzátartozó, családtag, barát. Erdélyben közel tízezer tag van, és négyezer körüli a hozzátartozók száma. A legnagyobb magyar baptista gyülekezet Nagyváradon működik. Népes gyülekezetek vannak a Szilágyságban, de a szatmári is ezek közé tartozik. - 1989 után új imaházak épültek, például Szilágypaniton, Diósadon, most épül a csíkszeredai imaház. 1991-ben a Hargitán létrehozták a Keresztény Tábort. Évente ezerötszáz-kétezer személy nyaralását tudják biztosítani. - 1990 márciusában, 50 év betiltás után, újraindulhatott a Romániai Magyar Baptisták Szövetsége. A szövetség lapja a Szeretet /főszerkesztője Vékás Zoltán/, van még a Mustármag című ifjúsági és a Harmatcsepp gyermeklap. Évek óta működik a szatmárnémeti Keresztény Könyvtár. Ákoson a magyar cigányok körében indult baptista gyülekezet. - Működtetnek egy öregek otthonát a Bihar megyei Szalárdon, ahol nem csak baptistákat fogadnak be. /Sike Lajos: Beszélgetés VÉKÁS ZOLTÁN lelkipásztorral, a Romániai Magyar Baptisták Szövetségének alelnökével, a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójának sajtóreferensével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2000. augusztus 14.

Nagyváradon rendezték meg aug. 11-13-a között a Magyar Baptisták Világszövetségének szervezésében a magyar baptisták II. világtalálkozóját. A háromnapos találkozón a világon élő mintegy 20 ezer magyar baptista képviseletében közel 6 ezer ember vett részt. A világtalálkozó házigazdája a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége volt, melynek több mint 8 ezer tagja van. A konferencián bemutatták a résztvevőknek a baptisták készülő új énekeskönyvét. A rendezvény Kulcsár Sándor, a Magyar Baptista Világszövetség (MBVSZ) elnöke, Mészáros Kálmán, az MBVSZ magyarországi elnöke és Simon József, az MBVSZ romániai alelnöke zárógondolataival ért véget. A magyar baptisták első világtalákozójukat 1992-ben tartották Budapesten. /Magyar baptisták II. világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A résztvevők 11 országból érkeztek: Erdély mellett Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Svédországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Ausztráliából, Felvidékről, Belgiumból. A román baptisták képviseletében Viorel Jurga, aradi lelkipásztor, beszédében hangsúlyozta a magyar baptistákkal való jó kapcsolat kiépítésének fontosságát. Nagyvárad a magyar baptista közösség fellegvára, itt van a legnagyobb magyar baptista gyülekezet és az erdélyi szövetség központja is. /Józsa Tímea: Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2008. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott. A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén megismerésével kezdődött. Több előadás hangzott el. Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi-szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. A könyvbemutatón Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. Másnap Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről. Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. Megtartották a közgyűlést. /Dukrét Géza: A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia: Művelődés (Kolozsvár), október/

2009. szeptember 11.

Jankó András, aradi Kölcsey Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy folytatni kívánják a Kölcsey Diákszínpad tevékenységét, aminek az eddigi hozadéka – figyelembe véve a rendszerváltás óta innen kinőtt színművészek számát – túlnő minden Arad megyében szervezett közművelődési rendezvény eredményén. A Diákszínpad munkájának a folytatását a pénzhiány veszélyezteti. Az aradi Havi Szemle rendszeres kiadása is anyagi gondokba ütközik, akárcsak a könyvkiadás, amire szintén nincs pénz, ezért az utóbbi időben kiadott köteteket csupán 50-100 példányban tudták kinyomtatni. Például most Pávai Gyula kiadta Kulcsár Sándor és Horváth Imre aradi emlékei című kötetét. Idén öt pályázatot írtak különféle alapítványokhoz, támogatást azonban sehonnan sem kaptak. /Balta János: Magasztos célokért munkálkodni. Támogassuk a Kölcsey Egyesületet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2009. szeptember 22.

1997 óta a mostani a 18. Fecskés könyv, amit az aradi Kölcsey Egyesület megjelentet az úgynevezett tartozás könyvek sorozatában, amelyet Pávai Gyula szerkeszt. Azért tartozás, mert utódoknak és elődöknek tartoznak a múlt valódi megismertetésével. Erre még Ficzay Dénes gondolt, az anyag gyűlt is, de kiadni nem lehetett. A Fecskés sorozatban közölték Dr. Széll Lajos visszaemlékezéseit és Ficzay Dénes öt kötetét, Az aradi híres emberek című munkát, és most kiadják Kulcsár Sándor és Horváth Imre kultúrtörténeti visszaemlékezéseit. Kulcsár Sándor 1911-ben született Aradon Kulcsár Sándor Kálmán néven. Az aradi Katolikus Gimnáziumba járt, Marosvásárhelyt érettségizett. Teológiát végzett, és egy éves római felkészülés után minorita lelkész lett. Részt vett a közművelődési munkában, dolgozott dr. Wild Endre Vasárnapjánál és a Kölcsey-zsúrokon. Újságíró lett Kulcsár Sándor néven, kilépett a rendből, Horváth Imrével dolgozott Erdős Sándor lapjánál, majd Temesvárra ment a Déli Hírlaphoz, és az Új Szótól ment nyugdíjba. Emlékeit 1975-ben írta meg, Ficzay Dénes kérésére. Horváth Imre Aradi éveiről ír, hiszen itt lett költő, innen került Nagyváradra, s ezzel az egyetemes magyar irodalomba is. Emlékezéseit ő is elküldte Ficzay Dénesnek. A két írásmű most közös kötetben jelenik meg. Pávai Gyula önéletrajzi ihletésű prózáját már ismerik az aradi olvasók. Az ötvenes évek kolozsvári egyetemista életét bemutató kisregényének átdolgozott – a szerző a folytatás megírásával regényes krónikává kerekítette ki – kiadását veheti most ismét kézbe az olvasó. A hangulatos könyv az Egy év az ötből… és még kettő címet viseli. A kettős könyvbemutató az aradi Evangélikus Imateremben lesz szeptember 23-án. /Kettős könyvbemutató a Kölcsey Egyesületben. A 18. fecske. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2009. szeptember 25.

Két Aradon megjelent könyvet mutattak be szeptember 23-án a városban. Pávai Gyula legújabb regényét (Egy év az ötből... és még kettő) bocsátotta az olvasó elé, s ugyancsak az ő szerkesztésében, gondozásában jelent meg a Kölcsey Egyesület 18. Fecskés könyve, amely két munkát tartalmaz: Kulcsár Sándor egykori aradi újságíró visszaemlékezéseit az 1919–1945 közötti aradi magyar művelődéstörténetről és Horváth Imre ismert költő emlékezéseit az Aradon újságíróként az 1930-as évek közepén eltöltött időről. Pávai Gyula új regénye önéletrajzi ihletésű, az 1950-es évek második fele kolozsvári egyetemista életének regényes krónikája. Ujj János Kulcsár Sándor visszaemlékezéseiről szólva kifejtette: 1920 után volt olyan időszak Aradon, amikor egyszerre öt magyar napilap jelent meg (bár nem mindegyik volt hosszú életű). 1940-ben azonban, az első bécsi döntés után egy csapásra megszűnt az aradi magyar sajtó, s amikor 1945-ben újraindult, alig sikerült összetoborozni két lap megjelentetéséhez szükséges munkatársat. Kulcsár Sándor Aradon született, felszentelt papként ugrott ki és választotta az újságírást. /Jámbor Gyula: Aradon kiadott könyvek bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998