udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kulcsár-Terza József

2004. október 30.

Kulcsár Terza József a Magyar Polgári Szövetség Kolozs megyei parlamenti jelöltje. Tibori Szabó Zoltán igyekezett nevetségessé tenni a jelöltet: eddig soha nem hallott Kulcsár Terza Józsefről, nem tudja, hogy az azt elmúlt 15 esztendőben mit tett a Kolozs megyei magyarságért. Tibori bejelentette: nem fog Kulcsár Terza Józsefre szavazni. /Tibori Szabó Zoltán: Hála az MPSZ-nek! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2006. december 27.

Autonómia és liberalizmus címmel hirdetett konferenciát az RMDSZ legfiatalabb platformja, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). A meghívó szerint az értekezlet célja az lett volna, hogy ,,kiszélesítse a párbeszédet egyrészt a civil szervezetek, az akadémiai szféra, az ifjúság, az üzleti világ és a média képviselői, másrészt a politika szereplői, a platformok és politikai csoportosulások között az önrendelkezés kivívásának részleteiről”, de az RMDSZ-meghívottak hiányoztak a múlt heti megbeszélésről. Dénes István moderátor elmondta: előzőleg az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke telefonon kérdőre vonta, hogy tudtuk nélkül milyen konferenciát szerveznek, illetve kifogásolta egyes meghívott előadók szerepeltetését is. A megbeszélésen végül többek között Bíró Béla egyetemi tanár, Kovács István unitárius lelkész, Dénes Judit, az NSZK soros elnöke, Gazda Zoltán és Kulcsár-Terza József, az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ képviseletében vett részt. Bíró Béla kijelentette, ha egy társadalmi szerződés valamelyik félnek nem jó, azt jogában áll megvétózni, és a másik félnek kötelező (lenne) azt figyelembe is venni. Az MPSZ meghívottjai szégyenletesnek tartották, hogy az RMDSZ távolmaradással, mások munkáját hiteltelennek nevezve viszonyul a párbeszédhez. /Ferencz Csaba: Autonómia és liberalizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

2007. június 29.

Bizonyítékot találtak arra, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ sepsiszéki vezetőinek, szervezetének számítógépeit. Az elmúlt napokban derült ki, olyan chipeket helyeztek el a gépekben, amelyek lehetővé teszik a behatolást, a levelezés, beszélgetések ellenőrzését, láthatóvá válnak a tárolt dokumentumok. „Létezik egy igen drága, speciális dekódoló, amely kimutatja az ilyen chip létezését. Ezzel ellenőriztük jogászunk, Kulcsár Terza József és jómagam gépét, illetve a székházban található számítógépet. Mindhárom esetben jelezte a szerkentyűk létét, megtaláltuk, és eltávolítottuk azokat” – mondta el Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Kifejtette, felháborítónak tartják az eljárást, és nem értik, miért váltak a hatalom számára oly fokozottan veszélyesekké, hogy lakásaikba, székházaikba is behatoljanak. Az MPSZ, illetve az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ vezetői régóta gyanítják, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik őket, erre bizonyítékul szolgált az a jelentés, amelyet idén március 28-án Petre Strachinaru képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügy-miniszter, Monica Macovei, és amelyből kiderül, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Nyomozóhatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratcsomók összeállítását. Macovei válaszából kiderül: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében. /Farkas Réka: Megfigyelik a számítógépeket (Dolgozik a titkosszolgálat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29/

2007. július 4.

Bizonyítékot találtak arra, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki vezetői számítógépeit. Olyan chipeket helyeztek el a gépekben, amelyek lehetővé teszik a behatolást, a levelezés, beszélgetések ellenőrzését, láthatóvá válnak a tárolt dokumentumok. ”Létezik egy igen drága, speciális dekódoló, amely kimutatja az ilyen chip létezését. Ezzel ellenőriztük jogászunk, Kulcsár Terza József és jómagam gépét, illetve a székházban található számítógépet. Mindhárom esetben jelezte a szerkentyűk létét, megtaláltuk, és eltávolítottuk azokat” – mondta el Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Gazda Zoltán felháborítónak tartja a megfigyelést. Az MPSZ, illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői régóta gyanítják, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik őket, erre bizonyíték az a jelentés, amelyet idén március 28-án Petre Strachinaru képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügyi miniszter, Monica Macovei. Ebből kiderült, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Nyomozóhatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratcsomók összeállítását. Macovei válaszából kiderül: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében. Neve elhallgatását kérő háromszéki informatikus elmondta: Gazda Zoltán háromszéki sajtótájékoztatója után a román titkosszolgálat hatalmas felderítő munkába kezdett Sepsiszentgyörgyön a chipeket feltáró informatikus azonosítására. Tucatnyi informatikust hívtak fel ismeretlen telefonról érdeklődők azzal a provokatív kérdéssel, hogy nem ismernek-e olyan szakembert a városban, aki azokat a bizonyos chipeket ki tudná mutatni. Gazda szerint a megfélemlítés miatt a szakember nem akar nyilvánosság elé lépni. /Tovább élnek a Ceaucescu-féle módszerek. Módszeresen lehallgatták az MPSZ vezetőit. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 4./

2008. március 14.

A vissza nem szolgáltatott, elkobzott ingatlanokat szándékozik összesíteni az a munkacsoport, melyet Tőkés László EP-képviselői irodáiban hoznak létre. Kulcsár Terza József, a székelyföldi iroda vezetője elmondta, egy hónapos működésük alatt szembesültek azzal, hogy a gondokkal hozzájuk fordulók kilencven százaléka megoldatlan erdő-, föld-, épület-visszaszolgáltatás miatt kéri segítségüket. Ezért döntöttek a munkacsoport létrehozataláról, és április elsejétől Erdély minden nagyvárosában kezdik összesíteni az erre vonatkozó adatokat. Amint elkészül a leltár, Tőkés László az Európai Parlament segítségét fogja kérni. /Farkas Réka: Összesítik a vissza nem szolgáltatott ingatlanokat (Munkacsoportot hoz létre Tőkés László) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

2008. április 11.

Az MPP megnyitotta székhelyét Kézdivásárhely főterén. Fekete Károly, a kézdivásárhelyi szervezet elnöke elmondta, várnak minden érdeklődőt. Ugyancsak az MPP székházában minden csütörtökön fogadóórát tart Kulcsár Terza József, Tőkés László európai parlamenti képviselő székelyföldi irodavezetője, és Furu Székely Imola, az MPP jogi tanácsadója. /Iochom István: Új székházban az MPP Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2008. április 23.

Nyilvánosságra hozta a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei tanácsi listáját. A megyei önkormányzati versenyben teljes, 38 nevet tartalmazó névsorral száll versenybe az MPP, a tanácselnöki tisztségre Kovács István unitárius lelkész pályázik. A megyei tanácsban a jelöltek listáját Fazakas Tibor közgazdász-vállalkozó vezeti, őt követi Fekete Károly állatorvos, Gazda József író, tanár, Fülöp Csaba orvos, Szilágyi Sándor Róbert mérnök-vállalkozó, Tulit Attila tankönyvszerkesztő, Kulcsár Terza József jogász, Benedek Eszter fogorvos, Bartha Sándor mérnök-vállalkozó, Csog Ignác vállalkozó, Bándi Imre tanár, Nagy András gyógyszerész, Furu-Székely Imola jogász, Benedek Barna vadgazdálkodási mérnök és Máthé István szerszámlakatos. Sepsiszentgyörgy városban az önkormányzati helyekért 27 fős listával száll versenybe az MPP. Polgármesterjelölt Csinta Samu, a tanácstagok névsorát Gazda Zoltán vezeti. /Farkas Réka: Leadta jelöltlistáit az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2008. április 30.

Nagybaconban a Magyar Polgári Párt helyi jelöltlistáján szereplő hat személy visszalépett. A párt helyi szervezetének elnöke, Bardocz István elmondta, azért döntöttek így, mert szerintük a megyei szervezet jogtalanul beleszólt a polgármester-jelölésbe és a tanácsi lista összeállításába is. Álláspontjuk, hogy az MPP megyei szervezete által támogatott jelölt, Benedek Márta elvesztette tagsági minőségét, hiszen április 14-én kilépett a pártból, sőt, aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy függetlenként indulhasson. Kulcsár Terza József, a MPP megyei elnöke szerint a visszalépések hátterében valami hátsó szándék rejtőzik, hiszen egyik napról a másikra ennyi ember nem cselekedhet ennyire egy időben. /Hecser László: Baconban hat jelölt visszalépett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

2008. július 26.

Július 25-én marosvásárhelyi Bernády Házban találkoztak egymással az RMDSZ és az MPP küldöttségei, az előzetes egyeztetések értelmében a szervezetek elnökei nélkül. Az RMDSZ-t Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Szepessy László, a szövetség elnöki hivatalának igazgatója képviselte. Az MPP részéről Árus Zsolt, Ráduly Levente, Orbán Mihály és Kulcsár Terza József vett részt. A megbeszélésen jelen volt még Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is. A találkozót követően Szilágyi Zsolt elmondta: nem közeledtek látványosan az álláspontok, de nem reménytelen a jövő. Jelezte: azt kérte a felektől, hogy jövő héten még egyszer üljenek tárgyalóasztalhoz. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetés közös parlamenti képviselet kialakítására. /Kudarccal zárultak az RMDSZ és az MPP közötti egyeztetések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2008. szeptember 2.

Fontos szempont lehet Tőkés András véleménye a következőkben, hiszen nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ önkényes akarata érvényesüljön a parlamenti választások jelöléseit illetően – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arra reagálva, hogy Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezete jelölteket indítana Markó Béla és Kelemen Atilla jelöltek ellenében. Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke szerint viszont nem tekintik befejezettnek az RMDSZ-szel való egyeztetési kísérleteket. Csép Sándor, a Kolozs megyei MPP elnöke hangsúlyozta: legfőbb stratégiai partnerük az RMDSZ. Az a különbség, hogy az MPP határozottan akarja az autonómiát és a Bolyai Egyetemet, nem ímmel-ámmal. Egyetért Maros megyei kollégáinak javaslatával Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP vezetője. Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök nem tartja kizártnak Bihar megyében sem az ellenjelölt-állítást. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor, Varga Réka: További ellenjelölt-állítást fontolgatnak az MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2008. október 14.

Az MPP háromszéki szervezete a megye majdnem mindegyik választókörzetében indít jelöltet, akiket azonban független jelöltekként jegyeznek be, nyilatkozta Kulcsár Terza József, a háromszéki MPP-szervezet elnöke. Nem állítanak jelöltet Bodzaforduló vidékén, ahol a magyarság kisebbségben van. Fekete Attila sepsiszentgyörgyi üzletember a sepsiszentgyörgyi választókörzetben lesz képviselőjelölt, Szilágyi Sándor pedig, a baróti MPP alelnöke szenátorjelölt lesz ugyanabban a körzetben. /Az MPP háromszéki szervezete tarol a független jelöltekkel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2008. október 24.

A két székely megye, Kovászna és Hargita kapta országos szinten a legkevesebbet a kormány tartalékalapjából a múlt héten kiutalt összegekből, állítják a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) háromszéki vezetői. „Az is feltűnő, hogy Kézdivásárhely alig kapott pénzt, míg Barótnak semmi se jutott, mert mindkét település vezetősége MPP-közeli” – jelentette ki Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke szerint viszont „mértéktelenül nagy pénzösszeg” érkezett a kormánytól. „A kormány és a megyei tanács azokat a településeket támogatja, ahol vannak elképzelések, de a kézdivásárhelyi és baróti polgármesterek egyetlen projekthez sem kértek támogatást” – magyarázta Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: Kormánypénzek: kié a babér? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2008. december 6.

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete reagált a párt országos sajtóirodája által közzé tett közleményére. Csép Sándor megyei elnök, Sándor Krisztina megyei alelnök és Gergely Balázs kolozsvári elnök értetlenségüket fejezték ki az országos sajtóiroda által december 4-én nyilvánosságra hozott közleménnyel kapcsolatban, amelyben aláíróként a párt kilenc megyei elnöke között Csép Sándor neve is szerepel. Csép Sándor ugyanis nem a tisztújítást sürgette, csupán az Országos Tanács összehívását üdvözölte, de fontosnak tartja a párt országos vezetőségének megválasztását is. Hasonlóképpen az MPP Kovászna megyei elnöksége furcsának tartotta, hogy Szász Jenő elnök telefonbeszélgetések révén próbálta megszerezni a megyei elnökök támogatását. Ugyanakkor elítéli, hogy az elnök csak részben ismertette a közlemény tartalmát a megyei elnökökkel. Gergely Balázs szerint sajnálatos, ami történt. A tisztújítás ellen küzdő Szász Jenő olyan közleményt jelentetett meg a megyei elnökök nevében, amelyet az érintettek szövegszerűen nem ismertek. Többeknek, mint például Kulcsár Terza József Kovászna megyei MPP elnöknek úgy szerepel neve a dokumentum végén, hogy nem járult hozzá annak aláírásához. /P. A. M. : Változatlanul tisztújítást szorgalmaznak az MPP Kolozs megyei vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2008. december 22.

Nem csupán ünnepi, hanem munkajellege is lesz a Magyar Polgári Párt országos tanácsának 2009. március 14-én, erről döntöttek a hét végén Székelyudvarhelyen a bővített vezetőtestületi ülésen az alakulat képviselői. A megbeszélésen majdnem valamennyi megyei szervezet képviseltette magát. Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke közölte, a háromszéki küldöttségnek sikerült érvényesítenie álláspontját, a megyei szervezetek képviselőinek többsége egyetértett azzal, hogy a párt bejegyzésének egyéves évfordulójára tervezett kongresszus ne csupán ünnepi, hanem munkajellegű is legyen. /Farcádi Botond: Ünnep is, munka is (MPP-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2009. február 4.

Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke kijelentette, pártja nem mond le a területi autonómia célkitűzéséről, hozzátéve, Székelyföld akkor is létezni fog, amikor azok, akik ma az autonómia ellen vannak, nem lesznek már politikusok. Ezzel Basescu államelnök kijelentésére reagált, amely szerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. /Erdely. ma. febr. 4./

2009. február 9.

Február 8-án, vasárnap Sepsiszentgyörgyön a prefektúra épülete előtt zajlott a tüntetés, a történelmi magyar egyházak felhívására körülbelül ötezren gyűltek össze, hogy felemeljék szavukat a román kormány ,,gyarmatosító” szándékai ellen, és kifejezzék igényüket Székelyföld területi autonómiája iránt. A nagygyűlés résztvevői nevében Dénes Csaba református esperes, Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, Kulcsár-Terza József a háromszéki MPP nevében tízpontos petíciót iktatott a kormánymegbízotti hivatalban, amelyet az államfői hivatalhoz, a kormányhoz és az Európai Parlamenthez is eljuttatnak. Ebben követelik többek között az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben, az állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását, az etnikai arányok megváltoztatását célzó betelepítések leállítását, az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását és Székelyföld területi autonómiáját. A tiltakozó megmozduláson számos politikus, honatya, megye- és városvezető részt vett, csak az egyházak képviselői mondtak beszédet. Ünneplőbe öltözött emberek érkeztek székely zászlóval, piros-fehér-zöld lobogókkal, táblákkal a prefektúra előtti térre, ahol a rétyi fúvószenekar dallamai mellett a jelenlevők mindig tapssal várták az újonnan érkezőket. És a tömeg egyre csak nőtt, vidékről is érkeztek buszok, a Hargita megyeiek is eljöttek (jelen volt többek között a Hargita megyei tanács elnöke, Korodi Attila képviselő vagy Sógor Csaba európai parlamenti képviselő).,,A megoldás: az autonómia” – hirdette több tábla magyar, román és angol nyelven, másokon meg: Területi autonómiát a Székelyföldnek, Magyar intézményvezetőket, Tartsák be az etnikai arányosságot.,,Nem csak voltunk, hanem vagyunk, és akarunk lenni” – szögezte le köszöntőbeszédében Hajdu János római katolikus főesperes, majd Petőfi Sándor szavait idézve mondta: rabok többé nem leszünk. Dénes Csaba református esperes hangsúlyozta: atyáink örökségét nem hagyjuk, felemeljük szavunkat a hatalmi önkény ellen. Kovács István unitárius lelkész emlékeztetett: hasonló kordonok mellett állt a tömeg ezelőtt húsz évvel is, amikor a diktatúrával szegült szembe. Nemes Levente színművész egy Reményik-költemény elszavalásával tette ünnepélyesebbé a hangulatot, majd Papp Attila református lelkész szólalt fel, hangsúlyozva: a nagygyűlés tanúskodik arról, hogy van jogunk otthon lenni. Egyúttal felolvasta az egyházak, a civil szervezetek, az RMDSZ és az MPP közös nyilatkozatát.,,A magyar intézményvezetők leváltásával veszélybe kerül a nyelvi szabadság, az autonómia, a magyar jövő folytonossága Székelyföldön. (…) Nem fogadhatjuk el a gyarmatosítást, nem fogadjuk el, hogy Bukarestből megkérdezésünk nélkül rólunk döntsenek, nem fogadjuk el, hogy megalázzanak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák székely népünket” – hangzott el. Nemes Levente olvasta fel a tízpontos petíciót is. /Farcádi Botond: Ezrek vonultak utcára (A magyar intézményvezetőkért és a területi autonómiáért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./ A petíció szövege: Petíció Románia Államelnöki Hivatalához, Románia kormányához, az Európai Parlamenthez. Mi, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen részt vevők felháborodással tapasztalva, hogy a parlamenti választások után mind a román kormány, mind az államelnök részéről felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások, tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája több évszázados múlttal rendelkezik, emlékeztetve, hogy a modern román állam megszületési alapokmányában is garantálták a székelyföldi területi autonómiát, amely a legsötétebb kommunista időkben is – csorbított jogokkal ugyan, de – létezett, figyelembe véve az Európai Unió országaiban biztosított autonómiaformákat, valamint a kollektív kisebbségi jogok elismerését, amelyek az etnikai közösségek közötti békés együttélést szavatolják, követeljük: 1. az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben; 2. az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések leállítását, amellyel az etnikai arányok megváltoztatását célozzák; 3. Székelyföld gazdasága szándékos elsorvasztásának megállítását és a méltányos infrastrukturális fejlesztéseket; 4. az elkobzott egyházi és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását; 5. a militarizált egységek bővítésének leállítását és az ország más régióihoz hasonlóan a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak; 6. állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását; 7. a román nyelv mellett a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését; 8. a kollektív jogok elismerését és kiszélesítését; 9. Székelyföld területi autonómiáját; 10. Traian Basescu államelnök vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit. /Petíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

2009. február 21.

Fontos élni a törvények biztosította anyanyelv-használati joggal, legalább az önkormányzatoknak alárendelt intézményekben táblát kellene kirakni: Ebben az intézményben anyanyelvén intézheti ügyeit – fejtette ki Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Kulcsár hamarosan felkeresi a megyei rendőrparancsnokot is, a törvény előírja, hogy minden rendőrségen kötelező módon kell lennie tolmácsnak és fordítónak. Az a tény, hogy a rendőrök esetleg tudnak magyarul (a szóvivő szerint 30–40 százalékuk), nem elegendő, mert csak a hivatalos fordító által aláírt nyilatkozat hiteles. Gazda Zoltán, az MPP alelnöke elmondta, tavaly is utánanéztek ennek a kérdésnek, a rendőrségen megtalálható a hivatalos fordítók listája, de csak heti egy-két alkalommal veszik igénybe szolgáltatásukat. /Farkas Réka: Élni kell az anyanyelv-használati joggal (Kampányt indít az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./

2009. július 30.

Elmarad a Kovászna és Hargita megyei tanács hét végére tervezett együttes ülése. A pártérdekek ismét fontosabbnak bizonyultak a közös székelyföldi ügyeknél. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, a Magyar Polgári Párt Hargita megyében jelezte, hogy nem venne részt a közös tanácskozáson, ha az MPP-t nem vonnák be a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés szervezésébe. Ezért döntöttek a halasztás mellett. Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke a lap kérdéséből értesült az együttes ülés elhalasztásáról. Elmondta: a polgári frakció tagjai nem kaptak meghívást az együttes ülésre, így nem mondhatták, hogy nem vesznek részt azon. Hangsúlyozta: ők szeretnék, hogy megtartsák az ülést. A halasztás okát firtató kérdésre válaszként Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elküldte azt a levelet, amelyet Thamó Csabától, az MPP Hargita megyei szervezetének elnökétől kapott.,,A két megye közös tanácsülésének a szimbolikus jellegen túl hangot kell adnia annak, hogy közösen szervezzük meg szeptemberben az önkormányzati nagygyűlést, amely pártok feletti összefogást igényel, egymás nélkül nem lehet eredményes. Másként az MPP nem látja értelmét a vasárnapra tervezett közös ülésnek” – áll a dokumentumban. A Hargita Megyei Tanács és a Kovászna megyei önkormányzat közleményében zsarolásnak minősítette az MPP magatartását.,,Sajnálom, hogy Borboly Csaba zsarolásként értelmezte magánlevelemet” – mondta el Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva: nem annak szánta a dokumentumot. /Farcádi Botond: Ember tervez, a pártpolitika végez (Elmarad a Hargita és Kovászna megyei tanács együttes ülése). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

2009. szeptember 12.

A parlamentben tűzzék ki Székelyföld zászlaját is a román nemzeti lobogó és az Európai Unió zászlaja mellé – javasolta Sepsiszentgyörgyön Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöke. /A parlamentben helyeztetnék ki Székelyföld zászlaját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

2009. szeptember 12.

Csak részben megfelelő az RMDSZ–MPP együttműködés a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban – vélte Bálint József, a polgári oldal által választott alpolgármester. Meglátása szerint személyekkel jól szót tudnak érteni, de ha csapatban kell dönteni, az RMDSZ-nél százszázalékosan működik a fentről való beintés. Volt példa rá, hogy a közös egyezség jegyében az RMDSZ-es és az MPP-s tanácstagok egyöntetűen megszavazták Tóth Birtan Csaba igazgatói tisztségének meghosszabbítását, de amikor az MPP-s Kulcsár Terza József kinevezéséről kellett dönteni, az RMDSZ-esek ellene voksoltak. /Farkas Réka: Elégedetlen az alpolgármester (Akadozó RMDSZ–MPP együttműködés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2009. október 2.

Heves vita tört ki a sepsiszentgyörgyi tanácsülésen az MPP és az RMDSZ-frakció között, véget ért az eddigi békés együttműködés. A konfliktus a legutóbbi tanácsülésen robbant ki, amikor az önkormányzat alárendeltségébe tartozó, nemrég létrehozott Urban Locato cég költségvetésének elfogadása helyett Antal Árpád polgármester a vállalat felszámolását javasolta, amit az MPP-képviselők elleneztek. Előzőleg az önkormányzat úgy döntött, hogy a közüzemek vagyona jelentős részének városi tulajdonban tartása érdekében létrehozza az Urban Locato nevű céget, s ennek igazgatójává az MPP által javasolt Kulcsár Terza Józsefet, a szervezet Kovászna megyei elnökét nevezték ki. Antal Árpád polgármester visszavonta az Urban Locato cég felszámolására tett javaslatát. Ugyanakkor bejelentette: havonta fogja ismertetni, hogy milyen jelentős összegeket emészt fel a cég. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: vita az RMDSZ-es és az MPP-s tanácsosok közt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2009. október 7.

Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetének elnöke úgy véli, hogy pártjának nem kellene Kelemen Hunort támogatnia az államelnöki választásokon, hozzátette azonban, hogy személyes véleményről van szó. /Az MPP nem támogatná Kelemen Hunort. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2009. december 8.

Húsz megyét nyert meg Basescu jelenlegi államelnök, huszonegyet és Bukarestet Mircea Geoana. Akárcsak az első fordulóban, most is Erdélyben és a Bánságban kapta a legtöbb szavazatot az elnökválasztásokon a jelenlegi államfő, akinek a székelyföldi voksok többségét is sikerült elnyernie. Traian Basescut az ellenjelöltjénél többen támogatták a gazdaságilag fejlett, Erdélyen kívüli megyékben (Prahova, Ilfov, Konstanca) is. Basescu államfő Arad (63,2 százalék), Kolozs (62,77), Szeben (61,11) és Fehér (60,22) megyékben kapta a legtöbb szavazatot. A szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoana támogatottsága Vaslui (59,99), Hunyad (59,81), Arges (58,83) és Teleorman (58,80) megyében volt a legmagasabb. Basescu szavazattöbbséget szerzett a magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében a második fordulóban is. Annak ellenére, hogy az RMDSZ csatlakozott a Klaus Johannis nagyszebeni polgármester-kormányfőjelölt mögé felsorakozó koalícióhoz, és arra kérte tagságát és szimpatizánsait, hogy Mircea Goanára szavazzak. Végül Traian Basescu Hargita megyében a szavazatok 56,4, Kovászna megyében pedig az 59,8 százalékát szerezte meg. Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának elnöke szerint a romániai magyarság alacsony részvétele azzal magyarázható, hogy sem Geoanának, sem pedig Basescunak nem volt a magyarságot megszólító, tematikus kampánya. Kovászna megyében Traian Basescu több mint 13 ezer szavazattal kapott többet ellenjelöltjénél. Háromszéken rendkívül alacsony volt a választási részvétel. A háromszéki RMDSZ elnöke, Tamás Sándor ezt azzal magyarázta, hogy a magyarok számára nem volt közvetlen tétje ennek a választásnak. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ javaslata ellenére a háromszékiek többsége Traian Basescura szavazott. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Fleischer Hilda, Kovács Zsolt: Erdély Traian Basescura szavazott. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998