udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kun Kriza Ilona

1997. március 19.

Vajdahunyadon 5700 magyar él. A szórványvidéken nehéz a megmaradás, ezt mutatják az óvodák és az iskolák. A magyar óvodába 22 gyereket írattak be, első osztályba már kevesebben kerülnek. Vajdahunyadon 14 éve sikerült beindítani a magyar óvodát, emlékezett vissza Kun Kriza Ilona óvónő. A legtöbb óvodás vegyes házasságból való. Zudor Endre vajdahunyadi nyugdíjas tanár 1951-ben került a városba, munka mellett elvégezte az egyetemet, magyar tanított. A hatvanas években megszervezte a József Attila Irodalmi és Színjátszó Kört. Sikerült az iskolában jó könyvtárt létrehozni, jelenleg 10 988 kötetük van. Az iskola magyar tagozatán 124-en tanulnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2000. november 23.

Nov. 11-én Medgyesen tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diaszpóra Alapítvány közös vezetőségi ülését, amelyen Czelder Márton díjat, Földes Károly díjat, valamint okleveleket osztottak. A díjakat szórványban élő lelkipásztorok, illetve világi egyháztagok kaphatják, oklevelet pedig olyan személyek, akik megmaradnak egyházukban mostoha életkörülményeik ellenére is, elszigetelten és egyedül. Az egyik oklevelet özvegy Ranisavné Farkas Piroska, kitidi lakos kapta, aki immár utolsó magyar a faluban. Élő bizonyítéka annak, hogy a Hunyad megyei Kitiden igenis létezett magyarság és templom. /Kun Kriza Ilona, Vajdahunyad: Az utolsó magyar Kitiden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2002. október 15.

A Vajdahunyadi Zenei Ősz rendezvénysorozat fénypontja a hegedű- és orgonahangverseny volt a római katolikus templomban. Fellépett Ruha István hegedűművész. Botár Katalin tanárnő orgonakísérete évek óta része az ottaniak életének. /Kun Kriza Ilona, Vajdahunyad: Ritka alkalom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2004. január 23.

– Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja, a magyarság színét, a magyarság kincsét?! – idézte Babits Mihályt Doboli Beatrix, az EMKE vajdahunyadi elnöke a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen. Fazakas Tibor képzőművész jóvoltából az ünnepségen sok nagy magyar író arcképe is ott függött a galéria falain. Az ünnepségnek kiemelkedő mozzanata volt Kun Kriza Ilona óvónő költői bemutatkozása. /Gáspár-Barra Réka: A magyarság színét, a magyarság kincsét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2005. november 19.

Bemutatták Déván a Nyugati Jelen fiókszerkesztőségében Kun Kriza Ilona Őszi kikerics című verseskötetét. A torockói származású, évek óta Vajdahunyadon élő óvónő első kötete elnyerte az egybegyűltek tetszését. Nagyfokú játékosság és zeneiség jellemzi verseit. /CH. A.: Kriza Ilona könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

2005. november 29.

Kun-Kriza Ilona óvónő nem volt hivatalos a Déván tartott novemberi szórványkonferenciára. Erről megdöbbenve olvasta a Nyugati Jelenben, hogy Vajdahunyadon szinte semmilyen kapcsolat nincs az óvoda és az iskola között. Valójában az évek során sok szép közös tevékenységet bonyolítottak le. A közös ünnepély, közös módszertani körök, közös bábozás, a mesemondó verseny, a 11 éve tartó bácsi szórványtábor mind-mind óvoda és iskola közti kapcsolat Vajdahunyadon. /Kun-Kriza Ilona óvónő: Mert rólunk van szó. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./ Előzmény: Chirmiciu András: Kihívások, megoldások a szórványoktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14.

2006. január 24.

Immár hagyományosan ünnepelte meg az idén az EMKE és az RMPSZ vajdahunyadi szervezete a magyar kultúra napját, azzal a céllal, hogy a magyarságtudatot erősítse – számolt be az ünnepségről Doboly Beatrix helyi EMKE-elnök. Vajdahunyadon a református műemléktemplomban szervezett rendezvényt Dávid László, számos szavalóverseny nyertes diákjának szavalata nyitotta meg, majd Kofity Annamária és Theiss Eliza a Himnusz keletkezési körülményeiről szólt. Doboly Beatrix mondott beszédet, felszólalt még Kun Kriza Ilona óvónő is. /Gáspár-Barra Réka: Értékeinket át kell örökíteni. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2006. március 3.

Nagyenyed Irodalmi Kávéházában mutatta be a tordai születésű, Torockón nevelkedett Kun Kriza Ilona óvónő Őszi kikerics című első verseskönyvét Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója. A Déván élő költőnő férjével, Kun Árpád tiszteletessel együtt részt vesz a Hunyad megyei szórványmagyarság megmentésében, táborokat, közösségfejlesztő tevékenységeket szerveznek. /Tamás András: Kikerics-tükör nagyenyedi óvónőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ / Kun Kriza Ilona óvónő első verseskötetét a dévai Corvin Kiadó jelentette meg 2005-ben. A kötet nyolcvanhét verséből tíz román fordításban is szerepel. P. Szathmáry Károlyról (1831–1891), a Bethlen Gábor Kollégium tudós tanáról Győrfi Dénes főkönyvtáros-házigazda tartott előadást. Szathmáry pályafutása alatt 55 könyvet írt, főként történelmi regényeket, és rengeteg cikket, tanulmányt közölt. Kitűnő munkája A Gyulafehérvári–Nagyenyedi Bethlen Főtanoda története. Szathmáry Károly 1869-től Budapesten folytatta tevékenységét. Az 1878-ban kiadott Emlékeim című munkájában felidézte enyedi éveit. Győrfi Dénes végül dokumentumgyűjteményt mutatott be, amelynek nagy részét P. Szathmáry gyűjtötte össze, bemutatva a kollégium múltját. /Bakó Botond: Kötetbemutató és emlékező előadás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2006. június 20.

Fazakas Tibor tárlata nyílt meg Vajdahunyadon, a Képzőművészeti Galériában. Grafikái és festményei külföldön is ismertek. A mostani kiállítás különleges volt: a hatvanéves művésznek a vajdahunyadi önkormányzat küldöttsége átnyújtotta a város kulcsát és a díszpolgári oklevelet. Fazakas Tibor a vajdahunyadi magyar közösség kiemelkedő tagja. /Kun Kriza Ilona: Határtalan művészet Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2006. október 2.

Egyházak, iskola, RMDSZ és civilszervezetek közösen rendezték meg az idei Zsil-vögyi magyar napokat. A háromnapos rendezvény első mozzanatán, szeptember 29-én Lupényban telt ház előtt lépett színre Koós Éva marosvásárhelyi nótaénekes, valamint a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport néptánccsoportja. – Úgy érzem, igazán mellénk állt mindenki az idei szervezésben – mondja Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök. Koós Éva önköltségen jött el sok száz kilométert, hogy a lupényiaknak énekelhessen. Déván a diákokat a színpadra hívta a művésznő, s kedvükre rophatták a táncot. Nagy volt a siker Petrozsényban is, ahol színdarabbal, tánccal léptek fel a dévai diákok. A háromnapos rendezvény Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő könyvbemutatójával zárult. /(GBR): Zsil-völgyi magyar napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2007. június 5.

Első alkalommal rendezték meg a Hunyad megyei Bácsiban a magyar kulturális napokat. A református parókián szervezett eseményen helyiek és dévai vendégek – a Téglás Gábor Iskola végzősei – vettek részt. A házigazda Kun Árpád lelkipásztor a Hunyad megyei magyar kulturális élet főbb vonásait ismertette az egybegyűltekkel. Deák Piroska dévai tanárnő a magyar kereszt- és családnevekről tartott előadást, majd a dévai Téglás Gábor Iskola diákjainak, valamint Makkai Mónika tanárnőnek verses előadása következett. A közös ebéd után Kun-Kriza Ilona saját verseiből olvasott fel. /Ch. A. : Magyar kulturális napok Bácsiban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

2007. július 28.

A Református Egyház és a KUN Humanitárius Társaság szervezésében tartották meg Bácsiban a papilakban július 16–22. között a tizenharmadik alkalommal megszervezett anyanyelvápoló szórványtábort óvodások és kisiskolások részére. Kun Árpád református lelkipásztor bemutatta Kun Kriza Ilona nemrég megjelent Pitypang című gyermekvers-kötetét. /Bácsi. Anyanyelvápoló tábor kicsiknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. szeptember 18.

Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2007. október 22.

Vajdahunyadon a hagyományossá vált városnapok rendkívüli sikernek örvendhettek. Ez elsősorban az önkormányzatnak és a szintén szervező szerepét betöltő Hunyadi János Humanitárius Társaságnak köszönhető. A képzőművészeti galériában Marosfalvi Antal szombathelyi képzőművész életművét bemutató tárlatot tekinthették meg az érdeklődők. A helyi kiadványok között bemutatták Kun Kriza Ilona Pitypang című verseskötetét is. A közel egyhetes rendezvénynek számtalan magyar vonatkozású mozzanata volt, ami a helyi magyar közösség erősödését tükrözi. /Gáspár-Barra Réka: Ma zárulnak a Vajdahunyadi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2007. október 22.

Október 16-án Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium könyvtárában Kun Kriza Ilona óvónő Pitypang című gyermekverses kötetét mutatták be a szerző jelenlétében. A könyvet Feodorov Katalin óvónő mutatta be, megemlítve azt is, hogy a szerzőnek ez már a második ilyen kötete. /Sz. B. : Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2008. július 23.

Tizennégy esztendeje már, hogy a Hunyad megyei Bácsiban a református parókia és annak minden tartozéka a magyar nyelv ápolása céljából szervezett szórványtáborrá alakul át, ahol minden nyáron két csoportban fogadják a magyarul tudó vagy csak tudogató gyermekeket. A felekezeti hovatartozás nem számít. A jelenlegi csoporttal Kún Árpád tiszteletes és Kún-Kriza Ilona óvónő foglalkozik, a resicabányai Bálint Erzsébet tanítónő segítségével. A napi tevékenységhez a nyelvápolási program mellett énektanulás, versek, „nyelvgyötrő” mondókák, találós kérdések játékos tanulása tartozik. /Makay Botond: Anyanyelvápoló szórványtábor Bácsiban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2008. augusztus 5.

Augusztus 2-án három új taggal bővült a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjazottjainak köre. Marosvásárhelyen a Szabadi Úti Református Egyházközség gyülekezeti központjában Adorján Kálmán lelkész, a Református Mentőmisszió és Bonus Pastor Alapítvány programkoordinátora, Becsky Borbála pszichológus, a FA- MILIA Családsegítő Centrum vezetője és Kun-Kriza Ilona, a KUN Humanitárius Társaság alapítója és munkatársa részesült erkölcsi-anyagi elismerésben. /Díjátadás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./

2008. november 5.

2003 novemberében a szórványban, Vajdahunyadon egy román kereskedelmi adó, a Color Rádió a 92,1-es URH-n heti másfélórás magyar adásnak biztosított helyet, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. Eleinte Gáspár-Barra Réka, dévai újságírónő vállalta a műsor szerkesztését, aki 2004. december 31-ig végezte munkáját. Ez idő alatt a rádió fő munkatársa volt Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő, aki esténként mesét olvasott a hallgatóknak. A másfél órás műsorban hírek, kulturális rovat, esti mese, egyházi rovat és kívánságműsor volt. 2005 januárjától Kun Kriza Ilona vette át a műsor szerkesztését. Jelenleg a KUN Humanitárius Társaság székhelyén állítják össze az anyagot. Minden héten pénteken este közvetítik a műsort. A műsor főmunkatársa volt az elmúlt három évben dr. Schmidt Alfréd orvos, Kun Árpád református lelkész és dr. Hauer Erich főorvos. Alkalmanként helyi pedagógusok és a város különböző felekezetű lelkészei is megszólaltak. Az adást Vajdahunyadon és környékén körülbelül négyezer magyar hallgatja. /Kun Árpád: Vajdahunyad. Ötéves a Color Rádió magyar nyelvű adása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2008. december 20.

December 15-én nyílt meg Fazakas Tibor képzőművész, grafikus kiállítása Vajdahunyadon, a Képzőművészeti Galériában. Fazakas Tibor az op-art irányzat egyik legkiválóbb képviselője, hangzott el a megnyitón. Nemcsak a vajdahunyadi magyarság, hanem a város román értelmiségi rétege is felfigyelt rá. /Kun Kriza Ilona: Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. január 21.

Kulturális összejövetelt szervezett a Noua Provincia Corvina román irodalmi lap vezetősége Vajdahunyadon január 16-án. Közel ezer oldalas antológia jelent meg Cartea intalnirilor (Találkozások könyve) címmel, amelybe nem csak a helyi román írók és képzőművészek kerültek be, hanem mindazok, akik az elmúlt esztendőben alkotásaikkal jelen voltak a Noua Provincia Corvina című lapban. Vajdahunyad magyar közösségéből az antológiában helyet kaptak Kun Kriza Ilona írásai magyarul és románból magyarra fordított versei. Több írót és művészt megajándékoztak különböző oklevelekkel. A magyar képzőművészek közül oklevelet kapott Fazakas Tibor és Balázs Tibor. Kun Kriza Ilona a gyermekirodalom terén folytatott tevékenységéért és fordításaiért érdemelte ki az elismerést. Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő irodalompártolóként kapott oklevelet. /Kun Árpád: Vajdahunyad. Magyar irodalmárokat is díjaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2009. március 7.

A Magyar Szín-Játékos Szövetség Határtalan Színjátékos Konferenciát tartott Szilágycsehben február 27. és március 1. között. A magyar nyelvű diák- és felnőtt színjátszás sorsának egészét szívükön viselő magyarországi, partiumi, erdélyi és székelyföldi társulatvezetők, rendezők, színjátszók, és a munkájukhoz nélkülözhetetlen segítséget nyújtó közművelődési dolgozók, fesztiválszervezők gyűltek össze ezen a konferencián. A meghívás a Kárpát-medence valamennyi régiójában alkotóknak és szervezeteiknek szólt. Magas szinten képviseltették magukat a magyarországi meghívottak. – A tanácskozás célja volt hosszú távú együttműködési formákat kialakítani – mondta összefoglalójában Nagy András László, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke. /Kun Kriza Ilona: Szilágycseh. Határtalan színjátékos konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2009. augusztus 22.

Budapest egyik külvárosában működik az Erdélyi Gyülekezet, amelyet a Reménység Szigetének neveztek el. 1989 után ideiglenes szálláshelyként szolgált az áttelepülők számára, ahová felekezetre való tekintet nélkül befogadták mindazokat, akik rászorultak. A Reménység Szigetét Németh Géza református lelkész álmodta és valósította meg. A kezdeményező 1995-ben elhunyt, azóta Zalatnay István református lelkész vezeti az intézményt. Az utóbbi években kibővült a tevékenységi kör: gyermektáborokat, nyugdíjasok üdültetését, képzéseket, konferenciákat szerveznek. Augusztus 8–16-a között nyugdíjas lelkészek feleségükkel jól megszervezett programban vehettek részt. /Kun Árpád és Kun Kriza Ilona: Kilenc nap a Reménység Szigetén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2009. október 19.

Hunyadi János emlékplakett avatással kezdődött a XV. Vajdahunyadi Kultúrnapok október 17-i zárórendezvénye. A helybeli Magyar Ház falára helyezett bronzplakettet Balázs Tibor képzőművész készítette. Kettős cél vezérelte munkájában: egyrészt emléket állítani a magyarság körében a törökverő Hunyadi Jánosnak, aki névadója lett a helyi közösségi háznak is. Másrészt idén október 18. -án ünneplik Vajdahunyad okleveles említésének 600. évfordulóját. A bronzplakett leleplezésére a rendezvény főszervezője, Doboly Beatrix EMKE elnök a helyi RMDSZ szervezet elnökét Győrfi Jenőt és a városnapok alkalmából Vajdahunyadon tartózkodó szombathelyi polgármestert, dr. Ipkovits Györgyöt kérte fel. Ezt követően Babos Aranka tanárnő vezetésével a helybeli diákok Hunyadi János emlékműsort adtak elő. A konferenciateremben Fazakas Tibor, szintén Hunyadit ábrázoló grafikája kapott helyet. A helyi Magyar Házban Kun Kriza Ilona, Húsvéttól-Feltámadásig című kötetét mutatták be. A szerző harmadik kötetének megjelentetésével vigaszt, támaszt, szeretne nyújtani mindazoknak, akik hasonló nehézségekkel néznek szembe. Bemutatták még László Gergely Pál: A bukovinai Istensegíts és Fogadjisten című önéletrajzi ihletésű, dokumentum jellegű könyvét. – A kötet tekinthető település-monográfiának is, néprajzi írásnak is. /Gáspár-Barra Réka: XV. Vajdahunyadi Kultúrnapok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2009. október 24.

Vajdahunyadon a városnapok alkalmával jelen volt Szombathely város vezetősége, élén Ipkovits György polgármesterrel, aki pénzadománnyal is támogatta a Magyar Ház működését. Október 17-én a városi Művészeti Galériában az ötvenéves Balázs Tibor festőművész-szobrász kiállítása nyitotta az ünnepnapot. A szombathelyi polgármester leplezte le a bronzból készült Hunyadi János domborművet (Balázs Tibor munkája) a Magyar Ház falán. Ezután könyvbemutató volt. Kun Kriza Ilona Húsvéttól feltámadásig című munkájában a szerző naplószerűen foglalja össze egy súlyos betegség történetét, amely éppen húsvét napján kezdődött, és több hónapi kezelés után a következő húsvét idejére tehető a gyógyulás. Az érdeklődők Fazakas Tibor helyi festő és grafikusművész festményeit tekinthették meg. /Kun Árpád: Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998