udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 106 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kuszálik Péter

1996. április 5.

A Teleki Alapítvány kiadásában nyáron napvilágot lát az Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989 című kiadvány, Kuszálik Péter /Marosvásárhely/ bibliográfiája, amely Monoki István előző időszakot /1919-1940/ feldolgozó sajtóbibliográfiájának folytatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1996. október 1.

A Kisebbségi Adattár VI. köteteként megjelent Kuszálik Péter értékes bibliográfiája: Erdélyi hírlapok és folyóiratok 1940-1989 /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1996/ A kötet tizenöt közgyűjteményben levő, a korszakban megjelent 690 időszaki kiadvány pontos leírását adja. A könyv szakbeosztásos mutatót, kiadási hely szerinti címmutatót, román, német és szerb nyelvű társ-, illetve testvérlapok adatait, valamint szerkesztők és kiadók névmutatóját is tartalmazza. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1998. augusztus 25.

Kuszálik Péter Monfordír című rovatában Bodor Pált, az Erdélyből Budapestre áttelepült újságírót, a Népszabadság munkatársát idézte, aki Orbán Viktorról írt,elítélő hangsúllyal, még a Fidesz választási győzelme előtt. "Ambíciója több ezer lóerős." "...mindig neki áll följebb. Egy idő után ez már ellenszenves." Kuszálik most írt még "az RMDSZ előszobájában toporgó fiatalokról", akik több diplomával rendelkeznek, de "hiányzik belőlük a helyismeret, a meggondoltság". Kuszálik szerint tíz-húsz év múlva lesznek reálpolitikusok. "Kétségbe vonják az RMDSZ jelenlegi vezetőinek alkalmasságát." - írta róluk Kuszálik megrovóan, megnevezve egyiküket: Borbély Zsolt Attiláról van szó. /Kuszálik Péter: Monfordír. Iuventus ventus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1998. augusztus 27.

Kuszálik Péter Morfondír rovatában Tőkés László püspököt támadta az Alsócsernátonban összehívandó fórum kapcsán. Nem igaz, hogy kritikus a helyzet, szögezte le Kuszálik. Idézett Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének meghívójából és ironikus hangon elutasította a tanácskozást. /Kuszálik Péter: Diéta, duma vagy díván? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1998. szeptember 30.

Kuszálik Péter az ocsmány falfirkákról ejtett szót, az újságban pedig olvasta, hogy kormánytisztviselők fölszólították "Tőkés püspököt, hogy mossa le a kitüntető gazember jelzőt, s kérjen bocsánatot". /Kuszálik Péter: Hej, Bonifác. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1998. október 5.

Kuszálik Péter Morfondír rovatában először a háromlépcsős autonómia fogalmán élcelődött, majd a helyreigazításon: akinek nem inge, ne vegye magára, fogja majd mondani. /Kuszálik Péter: Helyreigazítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Ezzel Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke írására célzott: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30.

1998. november 9.

Kuszálik Péter Morfondír rovatában az RMDSZ Reform Tömörülés platformját igyekezett nevetségessé tenni /Ref. Töm.-nek írva/, kioktatva őket arra, hogy a demokráciában a döntés érvényes a közösség valamennyi tagjára /tehát nem szállhatnak szembe a döntéssel/. /Kuszálik Péter: Valamit tudnak. - Morfondír = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1998. november 17.

Borbély Zsolt Attila visszautasította Kuszálik Péter ismétlődő ironikus, elutasító megjegyzéseit a Reform Tömörüléssel kapcsolatban és terjedelmes írásában értelmezte a platform fogalmát, a Reform Tömörülés tevékenységét és számba vette, hogy miben áll az RMDSZ vezetésével való szembenállásuk. /Borbély Zsolt Attila: A fagylalt visszanyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Kuszálik Péter egyik ilyen írása: Valamit tudnak, RMSZ, nov. 9.

1998. november 25.

Kuszálik Péter folytatta ironikus kötekedését, visszautasította Borbély Zsolt Attila írását /A fagylalt visszanyal, Romániai Magyar Szó, nov. 17./ és igyekezett nevetségessé tenni a Reform Tömörülést, továbbra is Ref. Töm.-öt írva. /Kuszálik Péter: Bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1999. január 26.

Dr. Borbély Zsolt Attila reagált Kuszálik Péter cikkeire, aki fáradhatatlanul írja a Romániai Magyar Szóban Morfondír rovatát és abban rendszeresen támadja őt, ugyanúgy Tőkés Lászlót és általában a radikálisoknak nevezett csoportot. A szerkesztőség készséggel helyt ad Kuszálik kirohanásainak. Dr. Borbély Zsolt Attila bemutatta, hogyan hamisít Kuszálik Péter: azt állította, hogy ő Kántor Lajost támadta, holott az írásában elő sem fordult Kántor Lajos neve, továbbá Kuszálik átvette a román sajtó botrányos vádját, hogy Tőkés László besúgó lett volna. Aki átveszi ezt a vádat, "az nem csak a sajtótisztesség, hanem általában az emberi tisztesség dolgában igen rossz bizonyítványt állít ki magáról", állapította meg dr. Borbély Zsolt Attila, és emlékeztetett: "Nagy Benedeket azért zárták ki az RMDSZ-ből egyidőre, mert készpénznek vette azt a képtelen dezinformációt, miszerint Tőkés László elismerte volna: szekus-kollaboráns volt". /Dr. Borbély Zsolt Attila: "Ne ítélj keményen!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

1999. február 11.

Az Erdélyi Naplóra gyakran hivatkozik a Romániai Magyar Szó, írta Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Dénes László a Romániai Magyar Szót "bukaresti kormánypárti lap"-nak nevezte, mondván, tele van állami hirdetésekkel, továbbá kap a kisebbségi sajtónak kiutalt pénzekből is. A napilapban Kuszálik Péter folyton az Erdélyi Naplóban "olvasottakon élcelődik": Az Erdélyi Napló még be sem fejezte A Securitate és a magyarok című vallomássorozat közlését, a Romániai Magyar Szó már átvette a sorozat első felét "az Erdélyi Napló nyomán" címmel, ez valójában szó szerinti átvétel volt. A sorozat közlése után az Erdélyi Napló nem kapott cáfolatot, a Romániai Magyar Szót viszont elárasztották cáfolatokkal. Bitay Ödön kikérte magának, hogy őt bárki lebesúgózza /jan. 18./, Jeszenszky Ferenc pedig perrel fenyegetett, miközben dr. Airizer László emlékezette őt régi dolgaira /jan. 25./. Dénes László szerint szerecsenmosdatás folyik a "kis példányszámú bukaresti magyar lapban." /Az Erdélyi Napló szomorú - Erdélyi Napló (Dénes László): "Ujjal mutatnak ránk a Romániai Magyar Szóban" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1999. február 18.

Kuszálik Péter ítélkezett a nagy vihart kavart a Securitate és a magyarok /Erdélyi Napló, 1998. dec.1., dec. 8., dec. 15./ című sorozat ügyében: a Rongy Ember el tud hitetni ezt-azt. A rongy embereknek nem kell esélyt adni a mosakodásra. Példának Robotos Imre esetét hozta fel. A Magyarországra költözött " R. elvtárs mégis talált kiadót: épp Nagyvárad, ahonnan dicstelen pályája indult." Egyúttal "a Magyar Köztársaság valamely csillagát is a mellére tűzték." /Kuszálik Péter: A P. F.-szindróma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

1999. március 4.

Kuszálik Péter Morfondír rovatában kiállt a Horn-kormány mellett, egyben manipulációnak nevezte dr. Borbély Zsolt Attila érvelését, aki az előző kormányt nemzetellenes erőnek minősítette. /Kuszálik Péter: Manipulációs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1999. április 21.

Kuszálik Péter Morfondír rovatában gunyoros hangon írt a Magyarok Világszövetségéről, továbbá igyekezett nevetségessé tenni Borbély Imrét, aki az MVSZ nemzetstratégiájának kidolgozója. /Kuszálik Péter: A háttérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1999. június 26.

Jún. 26-án az egyházi sajtóval kapcsolatos megbeszélés helyszíne volt Nagyenyed. Papp László plébános kezdeményezésére az ország különböző részeiből érkeztek a sajtó képviselői a nagyenyedi római katolikus plébániára. Az egyházi sajtó részéről a Mégis című gyulafehérvári lap két teológus-hallgató munkatársa jött el a találkozóra. A megbeszélés három kérdéssel foglalkozott: vallási szakosztály létrehozása a MÚRE-n (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) belül, Romániai Katolikus Újságírók Szövetségének megalakítása, és annak eldöntése, miként lehet felekezeti médiaközpontokat létrehozni. A résztvevők között volt Kovács Sándor unitárius lelkész, valamint Kuszálik Péter sajtómonográfus, publicista. Ez utóbbi bemutatta a jelenlévőknek a több mint húsz magyar nyelvű felekezeti lapot. A tanácskozáson kiderült, hogy vallási szakosztály már létrejött a MÚRE keretében, de gyakorlati tevékenységet eddig még nem mutatott fel. Elhangzott, hogy szükség lenne a felekezeti lapok munkatársainak szakmai továbbképzésére, ehhez azonban az újságírás minden titkát feltáró kézikönyvre lenne szükség. A harmadik kérdéskört, a felekezeti médiaközpontokat minden résztvevő fontosnak találta, hiszen az ilyen irodák létrejötte után a különböző egyházak tagjai a sajtón keresztül is beszerezhetik a felekezetükkel kapcsolatos legfrissebb információkat. /Húsznál több felekezeti magyar lap Romániában. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 29./

1999. augusztus 17.

Kuszálik Péter Monfordír rovatában újra dr. Borbély Zsolt Attilát támadta, aki előzőleg kifejtette: Kuszálik számára "nem vitapartner" (RMSZ, jún. 10.). Kuszálik ennek ellenére megírta elutasítását, idézgetve Borbély Zsolt néhány írásának egy-egy kitételét. Kuszálik Lengyel László budapesti politológust is idézte, elfogadva véleményét, aki szerint Magyarország csak egy provincia; gondjai is csak provinciálisak lehetnek. Kuszálik hozzátette: Erdély magyarsága még kisebb lélekszámú, a provincia provinciája. Ám itt derék magyarok teremnek. "Itt rengett a bölcsője Bartis Ferencnek, az Összmagyar Testület elnökének és legnagyobb költőjének. Innen akart Csurka bácsi elnököt vinni Magyarországra, mert csak itt lehet bizonyítottan magyar embert találni, s bizony mondom: még a Magyarok Világszövetsége is Erdélyből választott tiszteletbeli elnököt." /Kuszálik Péter: Találtam. - Morfondír rovat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1999. augusztus 18.

Kuszálik Péter folytatta rovatában dr. Borbély Zsolt Attila elleni kirohanásait, melyet kiterjesztette Borbély Zsolt baráti körére, így Toró T. Tiborra is. Kuszálik kivitelezhetetlennek tartja a magyarság összeírásának tervét, a kataszter elkészítését. Szerinte senkinek sincs joga az országban népszámlálást (vagy azzal felérő lakossági kikérdezést) csinálni. /Kuszálik Péter: A sárkány másik feje - Morfondír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

1999. augusztus 20.

Borbély Zsolt Attila újból leszögezte, hogy nem fog válaszolni Kuszálik Péter cikkeire, mert "aki magyar értelmiségi létére képes a romániai magyar sajtó hasábjain átvenni a román média gyalázatos rágalmát és lebesúgózza Magyar Szövetségünk első emberét, Tőkés Lászlót, az kizárja magát a jobb szalonokból." Ezért csak a Kuszálik állításait pontosítja. - Borbély Zsolt Attila sajnálja, hogy az újságíró-társadalom nagy mértékben kontraszelektált. Az RMDSZ sajtószervei pártszerűen működnek. /Borbély Zsolt Attila: A sajtóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1999. augusztus 26.

Péntek János nyelvész, kolozsvári professzor pontosított. A Székelyföld /Csíkszereda/ 5. számában jelent meg egy vele készített interjú. Megjelenés előtt nem látta az írást, a nyersen közreadott interjúszövegben tartalmi elírás (vagy félreértés?) is szerepel, amely ellentétes azzal, amit mondott. Elfogadhatatlan, hogy a Románia történelme tankönyvek továbbra is a magyar ellenségképet forgalmazzák meg, és ez a szövegben pontosan fordítva jelent meg. A Romániai Magyar Szó július 23-i számában Kuszálik Péter Morfondírjában kifogásolta az interjúnak azt a részét, amelyben úgy szólt az anyanyelv- oktatás két évtizeddel ezelőtti reformjáról, hogy közben megfeledkezett Kuszálik édesanyjáról, akinek tankönyvírásban és egy tanári kézikönyv megírásában szerzőtársa volt. Nem volt szándékában, hogy saját érdemeit mások rovására felnagyítani. /Péntek János, Kolozsvár: Helyesbítés és pontosítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2000. szeptember 7.

A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat nyilatkozatban utasította vissza Kuszálik Péter állítását, aki a Krónika augusztus 31-i számában másodszor panaszolta fel, hogy a Korunk nem fizette meg munkáját, annak ellenére, hogy egymillió forintot kapott honoráriumok kifizetésére. Valójában a Korunk kért, de még nem kapott egymillió forintot. Az összeg nyolcvan százaléka nyomdai költségekre fordítandó /ami csak részben fedezi a folyóirat nyomdai tartozását. /A Korunk nyilatkozata képé-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

2001. február 1.

A Postafiók rovatban három olvasói levél szerzője állt ki Tőkés László püspök mellett: Az első hozzászóló elítélte, visszautasította Kuszálik Péter cikkeit, aki "a legtöbbet mocskolódik.", nem fogadta el Máthé Éva cikkét sem. Az utolsó csepp a pohárban, ami írásra késztette, az Egeressy László írása volt. "Bodor Pál, aki már rég itt hagyott bennünket és most gyakran küldözgeti tanácsait", "elég gyakran Tőkés püspök ellenesek a cikkei". /Fekete Domokos, Bögöz: "Hálátlan nép!" / A második is kiáll a püspök mellett: Boros Zoltán, Sepsiszentgyörgy: "Meddig"? - A harmadik írás /Dr. Csiszár Ádámné, Zilah: Mit ír a lexikon/ szintén visszautasította Egeressy László "Meddig..." /RMSZ, jan. 16./ című írását. Dr. Csiszár Ádámné feltette a kérdést: "Miért kell egy kiszakadni vágyó egyházi közösségnek, összefogva a helyi és a megyei RMDSZ vezetőségével és kellő idegen hatással a Református Kollégium egyházi vezetői, főképp Tőkés László püspök úr ellen ilyen ocsmány hadjáratot indítania?" /Mindhárom hozzászólás: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1.- Postafiók rovat/

2001. február 10.

Fülöp Mária örömmel nyugtázta, hogy Faragó József professzor felvetette az erdélyi magyar könyvtárügy és bibliográfia ügyét /Helikon (Kolozsvár), dec. 10./. A könyvtárakban is "jogosztottak lettünk" - állapította meg Fülöp Mária. A könyvtárak állománya nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. A könyvtárakban, levéltárakban alig van magyar, a könyvtárakból mér régen eltűntek a magyar nyelvű feliratok, útmutatók. Létkérdés az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtár létrehozása. Ennek alapjait lerakni legcélszerűbb lenne az önálló magyar egyetem mellett. Elképzelhető az is, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárából fejlesztenék ki ezt a könyvtárat. Ebben a jövendő erdélyi magyar könyvtárban kellene létrehozni az erdélyi magyar bibliográfia műhelyét, amely összehangolná az országban folyó bibliográfusi tevékenységet. Az EMKE Könyvtári Szakosztálya összefoghatná ezt a munkát. Össze kell állítani a kurrens Erdélyi Magyar (Nemzeti) Bibliográfiát. Ennek magába kellene foglalnia a doktori disszertációkat és egyéb kiadványokat, az elekronikus kiadványokat is. Emellett el kellene indítani a folyóiratok repertóriumát /Romániai Magyar Időszaki Kiadványok Repetóriuma/. - Jelenleg sok helyen készülnek bibliográfiák. Kuszálik Péter elkészítette a Romániai Magyar Sajtóbibliográfia 1940-1989 összefoglalót s most folytatja /1990-1997/. Egyes megyék is kiadnak bibliográfiákat, a Maros Megyei Könyvtár például kiadta a megyében megjelenő időszaki kiadványok bibliográfiáját 1990-1995-re és lesz folytatás: 1996-2000. Meg kell tehát indítani a munkát, ehhez az EME, az EMKE és a Sapientia Alapítvány segítsége szükséges. /Fülöp Mária: Kis szerény visszhang. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./ Fülöp Mária /Marosvásárhely/ nyugdíjas könyvtáros, bibliográfus.

2001. augusztus 31.

Méhes György termékeny író, sok ifjúsági és gyermekkönyve, regénye és színműve jelent meg. Most megjelent egy könyvcsomag, amely az életmű jelentős részét és egyben a Méhes Györgyről, írásművészetéről szóló monográfiát is tartalmazza. A kolozsvári Erdélyi Híradó igényes, kemény kötésben kiadott "csomagja" hat kötetet tartalmaz, mindenekelőtt Orbán János Dénes monográfiáját (Bizalmas jelentés egy életműről), amelyben Kuszálik Péter mintegy hatvanoldalas bibliográfiája is helyet kapott (Méhes György/Nagy Elek/életművének bibliográfiája), majd Méhes György Bizalmas jelentés egy fiatalemberről, Győzelmes Gábriel, Erdélyi gráciák, Kolozsvári milliomosok és a Barbár komédia kötetei következnek, regények és színművek. Méhes György, igazi nevén Nagy Elek 1916. május 14-én született Székelyudvarhelyen. A díszkiadásnak joggal nevezhető sorozat az író 85. születésnapjára méltó tisztelgés és törlesztés volt. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

2001. október 19.

Okt. 17-én Marosvásárhelyen Kuszálik Péter bemutatta három megjelent könyvét: Az erdélyi sajtó 1989 után /Teleki László Alapítvány, Budapest, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ Bibliográfia. A második a Leveleskönyv. A Svédországban élő Veress Zoltánék kiadója, a Stockholmi Erdélyi Könyvegylet hozta ki pályázat alapján. A harmadik: A hátsó udvarban. Széljegyzetek az erdélyi sajtó és irodalom történetéhez /Pro Print, Csíkszereda/. Továbbá november elején várható a Mörfi-sorozat 5. kötete, címe: Viszem a balhét.(Morfondír-sorozat.) /(lokodi): Kuszálik Péter előléptetése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

2001. november 9.

Többen tanácsolták Borbély Zsolt Attilának, ne válaszoljon Szatmári Tibornak, mert nyilvánvaló célja a provokáció. Azonban a történelemhamisítás ellen mindig is fel kell venni a harcot. Szatmári Tibor írása szerint /Romániai Magyar Szó, okt. 31/ az RMDSZ létét fenyegetik azok az "elvtelen" engedmények, melyeket a vezetés állítólag platformunknak tesz. Továbbá a Reform Tömörülésnek tett engedménynek számít az, hogy e platformot nem vonták felelősségre amiatt, hogy védelmezni merészelte Szőcs Gézát és Borbély Imrét. Szatmári Tibor írásainak visszatérő motívuma, hogy Tőkés László "gyalázza" saját szervezetét, holott Tőkés László nem a szervezetet bírálta, hanem azokat, akik feladva a Szövetség programját a román hatalom szolgálatába szegődtek. Szatmári azt állította, hogy Borbély Zsolt Attila Budapestről írogat haza kitartásról, nemzeti öntudatról. Kuszálik Péternek adott válaszában már elmondta, hogy az effajta érvelést csakis a trianoni trauma tudatcsonkításának lehet betudni. Ha ugyanis összmagyar szemléletben gondolkodunk s a Szabó Dezső-i "minden magyar felelős minden magyarért" aforizma adja világlátásunk zsinórmértékét, akkor teljesen mellékes, hogy valaki a Kárpát medencén belül honnan hova irogat. Tényszerűen sem áll meg, hogy Budapestről ír, mivel cikkei javarészét itthon, Aradon írta, mint ahogy ideje javarészét is itt tölti lassan két éve. Szatmári a FIDESZ vezetők magánvéleményéről szólt, másrészt jobboldali és szélsőjobboldali lapokról, ahová "más FIDESZ-közeliek" írnak az RMDSZ vezetése ellen. Sajnos vannak olyan erők ma Magyarországon, melyek az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság bélyegét politikai fegyverként használják, így lesz Orbán Viktorból Hitler, Tőkéczki professzorból vérgőzös szélsőjobboldali és sorolhatná Borbély Zsolt Attila tovább. Nem lenne jó, ha ezt a nemzetellenes terminológiát erdélyiek is átvennék s a magyar szellem olyan alkotóműhelyeit, mint a Magyar Nemzet, a Demokrata vagy a Vasárnapi Újság megpróbálnák kitolni a jobbszélre - fogalmazott Borbély Zsolt Attila. Szatmári a vezetés pártkatonájaként kiterjeszti a vádat a vezető magyar kormánypártra is. "a napról-napra keresztényebb Fidesz 1990-ben még radikálisan liberális volt, s holnap akár a szocialistákkal is koalícióra lép, csak hogy hatalmon maradhasson, míg az RMDSZ megalakulásakor is ugyanazokat az értékeket képviselte, mint ma." Betű szerint hamis az az állítás, hogy az RMDSZ ugyanazt képviseli tíz éve, jegyezte meg Borbély. A FIDESZ valóban radikális liberális volt s ma valóban konzervatív, ám ezen ideológiai fordulat mögöttese egyáltalán nem hatalomtechnikai jellegű. Szatmári Tibor emlékezhetne arra, hogy 1993-ban a FIDESZ épp akkor vállalta fel hangsúlyosan a nemzeti értékeket, s fordult jobbra, amikor népszerűsége a csúcsán volt és e lépéstől abban a szellemi közegben csak népszerűségvesztést lehetett várni! A magát ereje teljében érző balliberális sajtó le is vitte a FIDESZ-t kb. 40%-ról, amennyit az egymástól független közvélemény-kutatók 1993 nyarán mértek, a választáson elért kb 7%-ra. Ha a FIDESZ nem tesz mást, mint belesimul a Demokratikus Charta ellenzéki SZDSZ-MSZP-s egységébe, akkor 1994-ben vezető kormánytényező. Vagyis a FIDESZ nemhogy érdekből, számításból vállalta volna fel a nemzeti problémák képviseletét, hanem éppenséggel hatalmi érdekei ellenére! - Valójában a Reform Tömörülés és Markó útja akkor vált el, amikor ez utóbbi élére állt annak a folyamatnak, amit neptuni térhódításnak lehet nevezni. A Reform Tömörülés azért akarja leváltani a jelenlegi vezetést, hogy véget vessen az alapszabályzat lábbal tiprásának, hogy visszaadja az SZKT-nak a rangját, hogy megszervezze az erdélyi magyar belső népszámlálást, hogy kiírja a már nyolc éve programba vett belső választásokat, hogy reális képet sugározzon a Nyugat felé a honi valóságról, egyszóval, hogy érvényt szerezzen a háromszintű erdélyi magyar autonómiára épülő hivatalos RMDSZ-programnak. /Borbély Zsolt Attila: A történelemhamisítás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2001. december 1.

Megjelent Kuszálik Péter sajtóbibliográfiája /A romániai magyar sajtó 1989 után. Teleki László Alapítvány - Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Budapest, Kolozsvár, 2001./ Az időszaki sajtó bibliográfusának nem könnyű fölkutatni, több ezerszámra kijegyezni, esetenként újra kézbe venni, akár mikrofilmen lepergetni a keresett hírlapokat és folyóiratokat, a hiányzó adalékokat távolinál távolabbi köz- és magán-lapgyűjteményekből pótolni. Kuszálik Péter már első sajtóbibliográfiai kötete [Erdélyi hírlapok és folyóiratok. Bp., 1996.] megírásakor nagy nehézségekkel találta szembe magát. Monoki István könyvében közreadta az 1919-1940 közötti romániai magyar periodikák jegyzékét. Az ő sorolását folytatta Kuszálik Péter, és míg első vállalkozása fél évszázad időszaki sajtóját öleli fel 690 cím alatt, addig jelen kötete az 1989. dec. 23. - 1998. dec. 31. közötti, alig tíz évből immár 935 tételben mutatta be a rendszerváltás utáni lapáradatot, melynek fenntartója a kötet névmutatója szerint közel 4800 hivatásos, illetve műkedvelő újságíró volt. A lapok külön-külön tizenöt adatsorba foglalt bibliográfiai leírásánál a szerző nagy példaképe, Monoki igényességét követi. /Huber András: Kuszálik Péter sajtóbibliográfiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2002. március 11.

A Joseph Pulitzer Emlékdíjakat tizenkettedik alkalommal adták át márc. 10-én Budapesten. Az elismerésben a magas színvonalú szakmai tevékenységet folytató újságírók, illetve egy alkotóközösség részesült. A díjazottak között van a sajtótörténeti mű, memoár kategóriában Kuszálik Péter Marosvásárhelyen élő sajtóbibliográfus, publicista, aki Bajomi-Lázár Péter médiakutatóval osztozik a 300 ezer forint és 1000 dollár értékű díjon. /Pulitzer emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

2002. szeptember 10.

A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./

2003. január 3.

Kuszálik Péter ismét megindítja a lapban Morfondír sorozatát. Folytatja régi gyakorlatát: kiáll az RMDSZ-vezetés mellett és kigúnyolja az ellene fellépőket. /Kuszálik Péter: Morfondír. Ismétlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2003. január 17.

Kuszálik Péter felújította Morfondír rovatát. Írásaiban bátran kiáll az RMDSZ vezetése mellett és kigúnyolja a vezetés ellenzékét, elsősorban a Reform Tömörülést. /Kuszálik Péter: Morfondír. Levélbontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998