udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kusztos Endre

1990. december 12.

Makfalván a Wesselényi Művelődési Egylet újjáalakította a dalárdát, irodalmi színpadot tart fenn, képzőművészeti táborokat szervez, ápolja Kusztos Endre és Suba László állandó kiállítását, gyarapítja a helyi néprajzi múzeumot. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

1991. január 18.

Mózsi Ferenc Chicagóban megjelenő Szivárvány című irodalmi, művészeti szemléjének tavaly júniusi /31./ száma hat hónapos utazás után jött meg. A folyóirattal együtt érkezett meg a folyóirat 10. évfordulója megünneplésére szóló meghívás. A 31. számban szereplő képzőművészeti válogatás teljes egészében az erdélyi magyarokra alapoz. Ennek magyarázata, hogy a Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében Philadelphiában, Pittsburgban és Washingtonban 18 erdélyi magyar művész alkotásaiból rendeztek kiállítást. A folyóiratban több erdélyi képzőművész /köztük Plugor Sándor, Kusztos Endre, Gáll András, Páll Lajos és Bardócz András/ munkái láthatók. Gazdag ennek a Szivárvány-számnak az irodalmi összeállítása is, emellett Ágoston Vilmos Markó Béla Talanítás című kötetét elemezte, Szathmáry Lajos Kettős siratója pedig Bözödi Györgytől és a szintén Erdélyből származó Teleki Bélától vett búcsút. /N. M.K. [Nagy Miklós Kund]: Az Óperencián túlról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1994. április 6.

Makfalván márc. 15-én a helyi Wesselényi Művelődési Egyesület koszorúzott a templom előtti emlékműnél, a szónok Marosi Barna író volt. Fülöp Dénes tanár, az egylet elnöke elmondta, hogy képtárukat megfelelőbb helyre költöztették, az anyag nyolcvan százaléka Kusztos Endre képeiből áll. Nyárra művésztábort szerveznek, Gyergyószárhegyhez hasonlóan úgy gondolják, hogy a művészek egy-egy alkotásukat felajánlják, ezek árából fogják finanszírozni további művelődési programjaikat. Makfalva színjátszócsoportja is aktív, huszonkét szereplős darabot vittek színre. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

1996. június 19.

A kolozsvári román irodalmi hetilap, a Tribuna most megjelent 20. számát a román-magyar kulturális kapcsolatoknak szentelte. Cseke Péter - akinek segítségével készült az egész lapszám - a nemrég elhunyt Kiss Jenő költő balladafordításait méltatta. A költő több évtizedes munkával a román folklór gyöngyszemeit tette hozzáférhetővé a magyar olvasók számára. Hasonló hídépítő munkát végzett a kitűnő román műfordító, Gelu Pateanu is. Gáll Ernő a román-magyar kulturális kapcsolatok hátterét vázolta fel, Kántor Lajos Renner Miklós /Spectator/ és Németh László munkásságát hozta fel példának, Ioan Muslea a Korunk Cumpana-antológiáját ismertette, Dávid Gyula az erdélyi magyar könyvkiadás gondjait taglalta, Gábor Dénes /Dionise Gábor néven/ a Művelődésnek és mellékletének, a Könyvesháznak szentelt tanulmányt, Ioan Aurel Pop, az Erdély-kutató Intézet igazgatója nyilatkozott, bemutatták Andrei Plesu lapja, a Dilema autonómia-változatokat bemutató különszámát. A Tribunának ezt a számát Kusztos Endre szénrajzai illusztrálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1996. október 17.

40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1997. november 8.

Új folyóirat első száma jelent meg októberben Csíkszeredán, Ferenczes István szerkesztésében, a Székelyföld. Az első számban Tamási Áronra emlékeznek. A folyóirat nemcsak szépirodalommal foglalkozik, hanem közli Tánczos Vilmos hosszú interjúját Imreh István történész professzorral, a professzor tanulmányát és válogatott műveinek bibliográfiáját. A folyóirat bemutatta Kusztos Endre festőművészt, továbbá egész Székelyföld problémáit fogja elemezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./ Megjegyzés: Ugyancsak Székelyföld címen indult Csíkszeredában folyóirat 1997. júniusában, főszerkesztője Murgu Pál Antal volt.

1997. december 3.

Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.

1999. május 31.

Máj. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták a Takács Gábor által írt és szerkesztett Tizenöt erdélyi művész /Scripta Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét. Az érdeklődők megtekinthették egyben a könyvben szereplő művészek munkáinak néhány kiállított darabját. Olyan művészek munkáival találkozhattunk, mint Aranyossy György, Balaskó Nándor, Barcsay Jenő, Bardócz Lajos, Fuhrmann Károly, Incze János Dés, Jakabos Olszefszky Imola, Korondi Jenő, Kopacz Mária, Kraus Pap László, Kusztos Endre, Mohy Sándor, Szederjesi András, Székely Géza, Takács Gábor és Tirnovan Vid. /Minden itt termett (a XX. század közepén, a század második felében). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2000. október 13.

Budapesten, a Vármegye Galériában okt. 17-én nyílik a Magyar Millennium égisze alatt rendezett képzőművészeti kiállítás, a Kárpát-medencében élő képzőművészek tárlata. Németh Zsolt államtitkár nyitja meg a tárlatot, amelyen a Hargita megyei képzőművészeket Antal Imre (Gyimesközéplok), Bíró Gábor (Székelyudvarhely), Fekete Miklós (Csíkszereda), Imets László (Csíkszereda) képviseli; továbbá jelen lesznek munkáik által, többek között olyan jeles képzőművészek, mint Gyurkovics Hunor (Szabadka), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Kovács Géza (Segesvár), Kusztos Endre (Szováta), Miholcsa József (Marosvásárhely), Miklóssy Mária (Sepsiszentgyörgy), Páll Lajos (Korond), Torok Sándor (Szabadka), Zolcsák Sándor (Marosvásárhely). /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2001. szeptember 8.

Megjelent a Pallas-Akadémia Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány közös Műterem-sorozatának ötödik kötete - Botár László, Gaál András, Kusztos Endre, Márton Árpád után - a korondi költő-festőművész Páll Lajos albuma. Alkotásainak - képeinek, verseinek - tematikájában egyetlen percre sem szakad el szülőföldjének vonzáskörétől. /Páll Lajos Műterem 5. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2001. szeptember 18.

Külföldi sikersorozat után, többek között a Makói Művésztelepen nyert első díj birtokában érkezett haza Kolozsvárra Kusztos Endre festő- és grafikusművész. Telefonon értesítették, hogy Saguna utcai műtermét feltörték, de nincs komolyabb baj, csak gyerekcsínyről van szó, s a kifeszített ablakot már bedeszkázták. A művész a műtermet felismerhetetlen állapotban találta. Régi ballada című, nagybányai stílusban készült olajfestményének csupán a keretét találta meg. Emellett még négy olajképét, a Földhordás, a Cseresznyés hegy ősszel, a Festő háza és a Sörgyár utca címűeket is ellopták. Az íróasztallal, faragott bútorral együtt minden képzőművészeti albumot és értékes könyvet, éjjeli lámpát, órát és egyéb használati tárgyat elvittek. /Németh Júlia: Feltörték Kusztos Endre képzőművész műtermét. Értékes olajfestmények tűntek el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2002. április 12.

A zene és a képzőművészet kölcsönhatásának jegyében nyílt meg ápr. 10-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában a két éve alakult Esetleg csoport kiállítása. A fiatal művészek, Tosa Katalin és Adrian, Szabó Attila és Váncza Edit alkotta csoportosuláshoz csatlakoztak mások is, amint történt ez most, az Instrumentárium című kiállítás alkalmával. A befutott neves művészektől, mint Veresspál, Kusztos Endre, Soó Zöld Margit, dr. Terényi Ede, Novák Ildikó, Gally Katalin, Kún György, a pályakezdő Jánosi Andreáig terjed az ugyancsak népes kiállítói gárda. /(kő): Instrumentárium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2002. december 19.

December közepén tartotta háromévenkénti tisztújító közgyűlését a szovátai Bernády Közművelődési Egylet. 1999 tavaszán kis szobát kaptak székháznak az RMDSZ-épületben. Mester Zoltán elnök tartott beszámolót, felsorolta az egylet rendezvényeit 1999-től napjainkig. 2002 januárjában volt Csávossy György könyvbemutatója a Teleki Oktatási Központban, majd ugyanott Kusztos Endre kiállítása. Március idusán ünnepi műsor a Petőfi- szobornál, színpadi játék, versműsor. Júniusban vendégül látták Zenta város kórusát. Augusztusban Szent István-napon az Intermezzó kamarakórus fellépett Hármasfaluban. Szeptemberben Márton Márta Ágota kiállítása a TOK-ban, majd Reményik Sándor-est a református templomban. Októberben zentai vendégszereplés, az Intermezzo fesztiváli fellépése Óbecsén. Novemberben Százhalombatta testvérvárosban is felléptek. Legújabb könyvük Márton Béla albuma a szovátai székelykapukról és faragásokról. /B.D. [Bölöni Domokos]: Erdélyi lélekkel, európai szemmel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2005. április 11.

Április 10-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az ülésen 44 új, határon túli magyar művész vehette át a tagságot bizonyító oklevelet. Ezen a napon kapta meg az idei akadémiai aranyérmet Gergely István csíksomlyói plébános. Az MMA új, erdélyi tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor zenenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. /Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. június 11.

Tíz romániai magyar grafikus, Baász Imre, Cseh Gusztáv, Feszt László, Gy. Szabó Béla, Haller József, Kusztos Endre, Nagy Pál, Plugor Sándor, Szabó Zoltán (Judoka) és Újvárossy László alkotásaiból nyílt tárlat május elején, a Római Magyar Akadémián. /Vécsi Nagy Zoltán: Romániai magyar grafikusok alkotásai Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2005. szeptember 24.

Kusztos Endre grafikus nyolcvanéves. 1985-ben elvesztette feleségét, hét évre rá a fiát. Ezután az örökös gyász következett, vallja, a fák világába menekítette fájdalmát. A fák festője kimeríthetetlenül gazdag formanyelvre talált. „Kusztos Endre gazdag tónusú tus és szénrajzainak naplószerű képi szekvenciái, a művész európai színvonalú szakmaiságáról, valamint egyéniségének lenyűgöző puritánságáról tanúskodnak”– írta róla Vécsi Nagy Zoltán. A véletlen folytán az 56-os magyar forradalom idején feleségével együtt éppen Budapesten tartózkodott. Ott helyben papírt ragadott, és megörökítette a történelmi pillanatokat. Rajzai értékes fejezetét képezik a magyar forradalomról megjelentetett dokumentumkötetnek. Előrehaladott kora ellenére Kusztos Endre, a Barabás Miklós Céh tagja mai napig egyike a legaktívabb erdélyi képzőművészeknek. Járja az országot, járja a nagyvilágot. Nemrég tért vissza a makói művésztelep nyári táborából, szeptember 24-én nyílik tárlata Marosvásárhelyen, szeptember 30-án pedig Szászhalombattán mutatják be az alkotásaiból rendezett tárlatot. Szeptember 29-én a Magyar Művészeti Akadémián köszöntik születésnapja alkalmából. /Németh Júlia: Kusztos Endre, a rajzolás Petőfije nyolcvanéves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2005. október 6.

Öt tárlat látható az erdélyi képzőművészetről Magyarországon. Budapesten, a Ráday utcai Galéria 9-ben most zárul a csíkszeredai székhelyű Forte Grafikai Egyesület kiállítása. A nemrég bejegyzett országos szervezet ezzel az alkalommal mutatkozott be külföldön, jelezet Léstyán Csaba, a tárlat egyik szervezője, illetve kiállítója. Szintén Budapesten nyílt meg a Kolozsvári festők című tárlat: a Szent István téri Belvedere Szalonban lehet megtekinteni Fülöp Antal Andor, Incze János Dés, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor és Szolnay Sándor műveit. Százhalombattán a nyolcvanéves Kusztos Endre grafikusművész munkáiból rendeztek tárlatot. Formavilág címmel október közepéig Budapesten húsz kortárs bánsági képzőművész műveit lehet megtekinteni a magyar képzőművészek és iparművészek székházában, 15-étől Sopron, Pápa ad otthont az alkotásoknak. A legtöbb munkát felvonultató, művészettörténeti jelentőségű tárlat a Nagybányai Művésztelepet Szentendrén mutatja be. /Rostás-Péter Emese: Kortársak, halhatatlanok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2005. október 10.

Egymást követik a tárlatok a marosvásárhelyi Bernády-házban. Alig bontották le Kusztos Endre kiállítását, máris itt a következő, Márton Árpád csíkszeredai festőművész kiállítása. Márton Árpád a minap töltötte hatvanötödik életévét. Banner Zoltán Békéscsabán élő műkritikus elmondta: éppen 25 évvel ezelőtt nyitott először Márton Árpád-kiállítást Csíkszeredában, akkor nagy a tömeg gyűlt össze. Márton Árpád azok közé a művészek közé tartozik, akik „magyarul festenek”, nemzeti és saját kézjegyeiket is fölviszik a vászonra. /Nagy Botond: Hatvanöt év színei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./

2005. november 19.

November 18-án felavatták Kolozsváron, a Farkas utcában a Barabás Miklós Céh (BMC) székházát. Az avatón Jakobovits Miklós, a BMC elnöke megköszönte azok önzetlen munkáját, akiknek odaadása nélkül nem sikerült volna megvalósítani a dédelgetett tervet. A 200 éves épület kilenc éve van a BMC birtokában, a rendkívül romos állapotban átvett ház teljes felújításra szorult. A székházat pályázatokból, alapítványi támogatásokból, képzőművészeti árverések bevételeiből sikerült jelenlegi állapotába hozni. Két terem, illetve egy kiállító teremnek kiválóan alkalmas tágas boltíves pince ad majd helyet a BMC rendezvényeinek. A rendezvény keretében vette át Kusztos Endre grafikusművész Cseh Áron magyar főkonzultól a Pro Cultura Hungarica-díjat. – A főként fekete-fehér szénrajzairól ismert grafikus a jellegzetes erdélyi expresszionizmus kiemelkedő képviselője, méltatta laudációjában Kusztos Endrét Jakobovits Miklós. A székházavató alkalmából Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész munkáiból rendeztek kiállítást. /F. I.: Otthonra talált az erdélyi magyar képzőművészet. Felavatták a Barabás Miklós Céh székhelyét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2005. november 26.

Kusztos Endre grafikus elnyerte a Pro Cultura Hungarica-díjat. A kitüntetést november 19-én, a Barabás Miklós Céh kolozsvári, székházavató ünnepségén nyújtotta át számára dr. Cseh Áron főkonzul. Jakobovits Miklós, a BMC elnöke mondta a laudációt. /(n): A Pro Cultura Hungarica-díjas Kusztos Endre köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ Kusztos Endre 80 éves. 1955-ben, 50 éve diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A tus, a szénrajz, pasztell a megtalált kifejezési eszközei. /Sümegi György: Kusztos Endre 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2005. december 10.

A 80 éves Kusztos Endre gyűjteményes grafikai tárlatának nyújt otthont Kolozsváron a Bánffy-palota. A tárlat szervezője, Székely Sebestyén György művészettörténész emlékeztetett, Kusztos Endre művészetét sokan, de elsősorban maga a művész, naplóként határozza meg. Véletlenül éppen Budapesten volt 1956 októberében, láthatta a Sztálin-szobor ledöntését. Vázlatfüzetébe a szobordöntés szimbolikus mozzanatát is lerajzolta. /Lapok Kusztos Endre naplójából a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2006. november 4.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2007. április 28.

Az 1956-os forradalom művészettörténeti vonatkozásainak egyik legjobb ismerője, hű kutatója és feldolgozója Sümegi György magyarországi művészettörténész. A forradalom képzőművész résztvevőivel, szemtanúival készített, 2004-ben megjelent nagy sikerű Kép-Szó /PolgART Kiadó, Budapest/ című interjúkötete után nem hagyta abba kutatómunkáját. Ennek eredményeként született meg az említett könyv folytatásának is tekinthető Naplók, interjúk, ‘56-ról című gyűjtemény, valamint Gyorsjelentés megjelöléssel az 1956 Képtára című kötet. A 2006-os évfordulóra szánt gyorsjelentést kimerítőbb összegzés követi majd. „ E könyv címe láttán a kevésbé tájékozott is jól tudja, hogy csak virtuálisan számolhatunk ‘56 Képtárával. (...) Az 1956-os forradalomnak még nincs különálló, önálló intézményként kezelt képtára” – írta. E hiány felszámolásának eszköze e kötet, amelyben a szerző az 1956. október 23-tól 1989. június 16-ig terjedő időszak képi megnyilatkozásait mutatja be „vázlatos gyorsjelentés” formájában. Sok darabja nyilvánosságra sem kerülhetett, hiszen rejtegették, eldugták, elzárták alkotóik vagy tulajdonosaik. Különösképpen érdekes fejezet az Erdélyiek és 1956 című. Ebbel kiderül, hogy az 1956-os forradalmat Budapesten átélő erdélyi alkotók művekben rögzítették élményeiket. Kós Károly naplót írt és önarcképet rajzolt, Kusztos Endre fontos eseményeket rögzített fotóin. Zsögödi Nagy Imre a forradalom több író-szereplőjének a portréját rajzolta meg, néhány szimbolikus erejű festménye (Madárijesztők I. 1957, Elvonuló vihar 1957, Vihar II. 1959) a forradalom emlékéből merített, ezt Sütő Andrásnak árulta el később. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola 1956-os diákgyűlése szervezői közül Balázs Imre festőszakos és Tirnován Ari-Vid szobrászhallgatót kirakatperben elítélték és börtönbe zárták. Abodi Nagy Béla, a kolozsvári főiskola akkori festő-tanszék vezetője Tárgyalás 1957 című kompozícióján jelenítette meg a művészhallgatók tárgyalását. Tirnován Ari-Vid 1964-ben készített egy Forradalmár című szobrot. Az erdélyi magyar képzőművészeti életből a nyugati országokba került képzőművészeknek a forradalomhoz való viszonyát jelenítették meg Balogh Zoltán szitanyomatai, Nagy Éva és Török Pál rajz-sorozatai, valamint Kazinczy János Antal festményei. /N. J. : 1956 a képzőművészetben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2007. szeptember 1.

Augusztus 18–25-e között zajlott a hagyományos Makfalvi Művészeti Tábor. A nemrég létesített Pincegaléria korszerű kiállítóhely, ahol Sándor János faragványai, Kusztos Endre, Károly Zöld Gyöngyi, Nagy Pál, Maszelka János, Suba László és más, olyan művészek alkotásai láthatók, akik rendszeres résztvevői a nyári alkotótáboroknak. A Maros megyei Makfalva a mai erdélyi magyar képzőművészek egyik központjává nőtte ki magát. A millenniumi évforduló tiszteletére a művelődési ház előtt felállították Suba László Dósa-szobrát, idén július 22-én pedig, a település fennállásának ötszázadik évfordulója alkalmából, a templomhoz közeli téren leleplezték ugyanazon művésznek Wesselényi Miklósról készített alkotását. /Ö. I. B. : Makfalva mint alkotói fellegvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2008. május 10.

Szováta önkormányzatát kiemelten foglalkoztatja a művészi értékek sorsa. Nemrég volt a Márton Áron-mellszobor, Bocskay Vince alkotásának felavatása, most pedig a város nemzetközi hírű grafikus és festőművészének, Kusztos Endrének gazdag életműve került napirendre. Kusztos Endre egyezséget köt Szováta polgármesterével, Péter Ferenccel, ingó és ingatlan vagyonát illetve művei összességét Szováta városra hagyja, amely ennek fejében négy éven belül felépíti a Kusztos Endre Galériát, ahol az alkotónak állandó kiállítása lesz, a kiállításra nem került műveit pedig megfelelő körülmények között őrzik majd. Nagyszámú kollekcióról van szó, hiszen Csokfalváról, Szovátáról, Kolozsvárról és Bánffyhunyadról sok száz festmény és grafika kerül majd egy fedél alá. /(nk): Kusztos Endre Galéria születhet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2008. október 4.

Bocskay Vince szobrászművészről írta pályatársa, Márton Árpád: „Évtizedeken át szellemi nagyjainkat egy rendszer megtagadta, tiltotta, elhallgatta. Most az idő, a korigény újra kiszólította a feledésből, és Bocskay Vince által kiléptek a terekre méltóságukban és a forma hiteles tisztaságában. ” Alkotóművészetét mérlegelve felezővonalat húzható a pálya közepén. Művészi ténykedése első felét a kisplasztikák uralják, a másodikat az emlékszobrászat, a térszobrok dominálják – írta az 1949. december 16-án Szovátán született, jelenleg is ott élő művészről monográfusa, Nagy Miklós Kund. /Nagy Miklós Kund: Bocskay Vince. Műterem sorozat. Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/ Bocskay Vince Kolozsváron az akadémián szerzett oklevelet 1974-ben, majd hazatért szülővárosába. Rajztanárkodott, pedagógiai tevékenysége hasznosan egészíti ki szobrászatát. Szülővárosában ma már művésztelep működik; Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Siklódi Zsolt, Kuti Botond és t más alkotó együttműködése révén példásan valósult meg a különböző nemzedékek kézfogása. 1990 után közel húsz monumentális munkát fejezett be, volt év, amikor kettőt is avattak. Szovátán Nicolae Balcescu (1991) és Petőfi Sándor (1992) mellszobrát és a két világháború hősei emlékművét készítette el, a Petőfi-mellszobor párját a testvérvárosban, Százhalombattán is felállították. Első egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994). További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006). /B. D. : Bocskay Vince emberarcú szobrászata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2008. december 10.

Megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében a Szovátán élő és alkotó Kusztos Endre harminckét munkáját, tus- és szénrajzát bemutató tárlat. Az 1925-ben született művész betegsége miatt nem lehetett jelen egyéni kiállítása megnyitóján. /Iochom István: Kusztos Endre grafikái a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2008. december 18.

Nyolcvanhárom éves kora ellenére Kusztos Endre festőművész /sz. Makfalva, 1925/ dolgozik. 1962 és 1965 között az Erdőszentgyörgyi Múzeum muzeológusa volt. 1965-től szabadfoglalkozású művész. 1995-től Szováta város díszpolgára. Élete zömében felváltva él és tartózkodik Csókfalván, Szovátán és Kolozsváron. Rendszeresen kiállít itthon és külföldön egyaránt. Úgy érzi, életében a legmeghatározóbb a Magyar Nemzeti Galériában az 1972-es egyéni kiállítása volt. Kusztos Endre amíg tehette, úgy járta a Sóvidék, de egész Erdély, általában a magyar nyelvterület tájait és helységeit, mint Kallós Zoltán vagy éppen Orbán Balázs. Közben minden élményét rögzítette és rögzíti ma is szénnel, tussal, diópáccal, pasztellel vezetett naplójába. Kusztos Endre kiállítása most Kézdivásárhelyen, a Vigadóban látható. /Vécsi Nagy Zoltán: Láttyátok, feleim… (Kusztos Endre kiállítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2009. március 31.

Kusztos Endre grafika kiállítása tekinthető meg Marosvásárhelyen. A 84 éves művészt a Vártemplomi Református Diakóniai Otthonban köszönthették a megjelentek. Kusztos Endrét Erdély egyik legkiválóbb élő képzőművészeként Vécsi Nagy Zoltán székelyudvarhelyi művészettörténész köszöntötte, felelevenítve gyorsan ívelő életpályáját. Minden nap dolgozik, mondta Kusztos Endre, aki szovátai házát és ott őrzött munkáit a városka önkormányzatának adományozta, azzal a feltétellel, hogy emlékházat létesítsenek benne, illetve támogassák egy alkotótábor működését. /Antal Erika: Tragédiák a rajzlapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2009. augusztus 20.

Kusztos Endre festőművészt Székely Sebestyén György, a Quadro Galéria igazgatója hozta kocsival Kolozsvárra Szovátáról egy portréfilm elkészítésére, illetve a szeptember végén esedékes Quadro Galéria-beli kiállítása megszervezésére. Az idős művész a napokban Makfalván volt, a XVIII. Makfalvi Alkotótáborban, de korábban haza kellett mennie, mert nem érezte jól magát. Festményeinek vándorkiállítása volt Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, a következő állomás Nagyvárad lesz, októberben. Kolozsváron szeptember 27-én, a 84. születésnapján lesz kiállítása, reméli, hogy el tud majd jönni. Anyagát most állítja össze. Alkotásai azért olyan sötétek, mert a sorsában is nagyon sok „éjszaka” volt, vallja. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában… Kusztos Endre festőművész, grafikus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998