udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kusztos Tibor

1990. április 19.

Megjelent az Ige - református gyülekezeti lap /Kovászna/ első száma. A folyóirat tiszteletbeli elnöke Tőkés István. Főszerkesztője Fábián Ernő, a szerkesztőség tagjai: Gazda József, Gazdáné Orosz Ella, Kónya Ádám, Kusztos Tibor. /Megjelent az Ige első száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

1992. július 23.

Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./

1999. október 22.

Megjelent a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ folyóirat szeptemberi, a tíz éve élő lap századik száma. Boldizsár Zeyk Imre írása a lap életét követte nyomon. Kusztos Tibor, a lap jelenlegi főszerkesztője a mai Kalotaszeg sorsát méltatta. /100. Kalotaszeg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2000. szeptember 26.

Szept. 23-án istentisztelettel és a Kalotaszegi népi építészet című tárlatmegnyitóval kezdődtek Bánffyhunyadon a Ravasz László-napok. Miklós Sikesi Csaba munkáit tekinthették meg az érdeklődők, majd a debreceni dr. Gaal Botond Természettudományok és vallás című előadása hangzott el. A bánffyhunyadi általános iskola román és magyar diákjai versekkel, énekkel és tánccal mutatták be tudásukat a vendégeknek. Farkas Miklós Találkozásaim Ravasz Lászlóval és Buzás Pál Fejezetek Ravasz László irodalmi hagyatékából címen tartott előadást. Szept. 24-én megkoszorúzták a templomban elhelyezett Ravasz László-emléktáblát. Az ünneplők megtekintették a Ravasz László-emlékszobát, majd Kusztos Tibor lelkipásztor méltatta Ravasz életművét. /Péntek Attila: Bánffyhunyad. Ravasz László-napok a tolerancia jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2001. március 26.

Márc. 25-én Nagyváradon, a várad-ősi református templomban Népfőiskolai vasárnap címmel Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor tartott előadást Ravasz László püspökről. Barabás Zoltán ismertette a népfőiskola idei programját. Áprilisban A határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiája és lehetőségei címmel tart előadást Elekes Botond, a magyar kulturális tárca főosztályvezetője. Májusban dr. Indig Ottó Nagyváradi sajtótükör - 1990-2000 címmel tart előadást. Júniusban Péter I. Zoltán Örökségünk: Nagyvárad című előadása hangzik majd el. /Népfőiskolai délelőtt Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./

2001. április 10.

Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium feladata a hagyományőrzés és az értékfelmutatás, továbbá a közösségteremtés és -formálás, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető elnök. Az intézmény 2001-es programjainak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ ad otthont, havonta tartanak egy előadást. Múlt hónapban indították a Népfőiskolai vasárnap című rendezvénysorozatot, melynek első állomása márc. 25-én volt, Ravasz László és az erdélyi magyarság kérdéskörét járta körbe Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor. Áprilisban Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tart előadást a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról és lehetőségeiről. Májusban Nagyváradi sajtótükör 1990-2000 címmel Indig Ottó tart előadást. Lesz élő irodalmi újság, helyi kortárs költők közreműködésével. Júniusban Péter I. Zoltán szakíró mutatja be az építészeti örökséget, júliusban pedig Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára tart előadást a keresztyén orvos esélyeiről. Augusztusi vendégük Semjén Zsolt vallásügyi államtitkár, témája: Állam és egyház - a szekularizáció kihívásaival szemben. Előadást tart még a következő hónapokban Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke, Jakobovits Miklós képzőművész, Kiszely István történészprofesszor, végül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora. /Papp Gy. Attila: Erdélyi Népfőiskolai Collegium. Gazdag programkínálat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2001. május 26.

Bánffyhunyadon hónapok óta puskaporos a hangulat az RMDSZ választmánya és a református egyház presbitériuma között. Május 20-án az egyház nemkívánatosnak nyilvánította az RMDSZ-vezetőket emléktábla-avató ünnepségen. A helyi RMDSZ-szervezet közleményben nehezményezte, hogy a rendezvényen, amelyre Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is hivatalos volt, a választmányt megakadályozták koszorúzási szándékában. Kusztos Tibor tiszteletes 1994-ben került Kovásznáról Bánffyhunyadra, magával hozta azt a Hollandiából érkezett nyomdagépet is, melyet Kovásznán az egyházi épületben szereltek fel A Kalotaszeg folyóirat ebben a nyomdában készült. Péntek László, a Pro Kalotaszeg elnöke kifogásolta, hogy kétszer állítottak ki nyugtát ugyanarra a szolgáltatásra. A könyvelési rendellenességek miatt egyesület elnöki tisztségéből Péntek 1999-ben lemondott, sőt kilépett a tagok sorából is. A konfliktust tetézte a Kós Károly Kulturális Társaság és a református egyházkerület közötti, a Ravasz László emlékház tulajdon- és használati joga körüli vita. 1999-ben a Kós Károly Egyesület kuratóriuma Péntek Attilát - Péntek László fiát - választotta elnökké. A Ravasz-emlékház körüli gondok ott kezdődtek, hogy a fiatalok összejövetelei nyomán károk keletkeztek az ingatlan berendezésében. A református egyházközség kitiltotta Péntek Lászlót és Péntek Attilát a Ravasz-házból, valamint a parókiáról és az imateremből. A Kós Károly Egyesület eldöntötte, írásban fogja tájékoztatni az Illyés Közalapítvány magyarországi kuratóriumát a bánffyhunyadi szórványmagyarság kulturális központjának szánt Ravasz László emlékház körül kialakult helyzetről. /Meghúzták a Ravaszt az emlékház ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2002. július 25.

A Kalotaszeg új, május-júniusi számban Kusztos Tibor a jún. 7-i kalotaszegi értelmiségi találkozóról írt. Ami Kalotaszeg bibliográfiájából kimaradt a címe Sebestyén Kálmán írásának. A lap közölte Gráfik Imre és Vízy László Néprajzi örökség, tárgyi műveltség Kós Károly életművében, illetve Aki tudott magyarul építeni című tanulmányait. /Megjelent a Kalotaszeg legújabb száma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2003. szeptember 1.

A bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület aug. 29-31. között háromnapos emlékünnepséget szervezett Kós Károly Emléknapok címmel, amelynek keretében neves erdélyi és anyaországi történészek, építészek, kutatók tartottak előadást Kós Károly életéről és munkásságáról. Sznága Zoltán, az egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kusztos Tibor, a Kalotaszeg c. lap főszerkesztője rövid településtörténet keretében mutatta be a lap múltját és jelenét. Sinkó Kalló Katalin magyargyerőmonostori néprajzkutató bemutatta a fiatalok felszegi téli-nyári ünnepi népviseletét. Délután közös kirándulásra került sor. Másnap Egyed Ákos történészprofesszor, akadémikus Kós Károly szerepe a XX. századi romániai politikában című előadása következett. Az emlékünnepségen részt vett a magyarországi Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának egy csoportja. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE titkára tudományos előadást tartott, részletesen ismertetve Kós Károly életútját és munkásságát. /Péntek László: Kós Károly emlékünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2003. szeptember 30.

Szept. 27-én kezdődtek a Ravasz László emléknapok Bánffyhunyadon. A néptáncbemutatót Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkipásztor köszöntőbeszéde előzte meg. A református műemléktemplomban Hajdú Zoltán lelkipásztor hirdetett igét, közreműködtek az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Művészeti Iskola zenetanárai. A gyülekezeti teremben láthatták az érdeklődők Kudor István fafaragóművész kiállítását és Török Piroska kalotaszegi varrottasait. Másnap, vasárnap az ünnepi istentisztelet a bánffyhunyadi vegyeskórus fellépésével indult Kusztos Tibor ismertette a templom történetét, és köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a felújítási munkálatokat. Dr. Egyed Ákos akadémikus és Péntek János, a BBTE professzora tartott előadást. Az első előadás történelmi jellegű volt, a másodiknak a fő motívuma a bölcsesség és összetartozás. Az előadásokat követte az 1241, 1600, 1661-es esztendők bánffyhunyadi áldozatainak emlékét idéző kopjafás emlékmű és a két világháború közötti magyar irodalom kiválóságaira emlékeztető kőasztal ökumenikus felavatása és koszorúzása. /Dézsi Ildikó: Névtelen hősökre emlékeztek a Ravasz-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2004. február 2.

Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2004. február 20.

A Kolozs megyei RMDSZ megkérdőjelezi, hogy Bánffyhunyadon több mint félezer híve lenne a Magyar Polgári Szövetségnek. Kusztos Tibor református lelkész az MPSZ székely-udvarhelyi kongresszusán 544 támogató aláírásról beszélt. „Tudomásunk szerint Kusztos Tibor a külhoni állampolgárságért 2000. őszén Bánffyhunyadon összegyűjtött aláírásokat mutatta fel Udvarhelyen” – jelentette ki a Krónika várfalvi olvasótalálkozóján Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök. Kónya elmondta, bánffyhunyadi RMDSZ-berkekben nagy a felháborodás a lelkész fellépése miatt. „A Bánffyhunyadon összegyűjtött 544 aláírást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak a kolozsvári Farkas utcai templomban tavaly március 14-én tartott fórumán osztogatott ívekre adták az emberek” – mondta Varga András, a helyi polgári körök elnöke. „Az aláírók kijelentik, hogy egyetértenek az autonómia ügyével, amelyet a Magyar Polgári Szövetség is zászlajára tűzött. Az EMNT-nek és az MPSZ-nek ugyanaz tehát az alapelve, és mindkét szervezetet Tőkés László neve fémjelzi” – nyilatkozta a Krónikának Varga András, a bánffyhunyadi Polgári Kör elnöke. Varga okfejtése szerint, aki támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, az feltétlenül híve a Magyar Polgári Szövetségnek is. /Salamon Márton László: Csúsztatás vagy logika? = Krónika (Kolozsvár), február 20./

2004. április 14.

Az elmúlt hetekben Kalotaszeg több magyarlakta településén az RMDSZ előválasztásokat szervezett a júniusban sorra kerülő helyhatósági választásokon induló magyar tanácsosok rangsorolására, valamint a polgármesterjelöltek kiválasztására. Bánffyhunyad lakossága mára már csak 32 százalékban magyar, ezért itt hangsúlyozottan nagy szükség lenne az összefogásra. A helyi magyarság kettéhasadását egyértelműen a Kusztos Tibor helyi református lelkipásztor által a közelmúltban létrehozott Bánffyhunyadi Magyar Polgári Szövetség tagtoborzói okozták, írta Péntek László. /Péntek László: Magyar gondok Kalotaszeg fővárosában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2004. április 16.

Az egyház illetékes fórumainak meg kell vizsgálniuk, hogy Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor, aki a Magyar Polgári Szövetség helyi szervezetének tiszteletbeli elnöke, megsérti-e az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület azon rendelkezését, miszerint tilos a lelkészeknek a politikai szerepvállalás – jelentette ki Kató Béla az egyházkerület főjegyzője. A főjegyző szerint valószínű, hogy Kusztos nem töltheti be ezt a tisztséget. /B. T.: Kató Béla: Kusztos nem lehet az MPSZ tiszteletbeli elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2004. szeptember 9.

Rágalmazásért pereli Péntek Lászlót a Szabadság hasábjain megjelent írása kapcsán Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkész. Az inkriminált cikk Magyar gondok Kalotaszeg fővárosában címmel jelent meg ápr. 14-én. A per tárgyát a következő cikkrészlet képezi: "De az sem igazán erősíti a református egységet, hogy számos olyan szegény sorsú magyar reformátust, akinek hozzátartozói nem tudnak fizetni, a helyi román ortodox esperes ingyenesen temet el! Az is aligha válik a közösség egységének javára, hogy míg a szószékről vasárnaponként a keresztényi szeretetről, békességről és tiszteletről prédikál, addig hétköznap Kusztos Tibor református lelkipásztor a helyi román bíróságon keresi igazát, az asztalt verve követeli volt kurátorától a ki tudja ki által elsumákolt csekély egyházi pénzösszeget..." Péntek László a tárgyalóteremben elmondta, a cikkben foglalt állításait tanúvallomásokkal és hiteles dokumentumokkal tudja igazolni. /Sajtóper Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2005. január 28.

Három erdélyi magyar személyiséget tüntettek ki az idén a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel Budapesten, a Magyar Kultúra Napján: Kis Portik Irént, Dánielisz Endrét és Kusztos Tibort.A gyergyószentmiklósi Kis Portik Irén néprajzkutató mögött negyedszázados gyűjtőtevékenység áll, ő a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő alkotóközpont néprajzi referense. Kis Portik Irén oroszlánrészt vállalt az egyik legrégebbi gyergyószentmiklósi ház, a Benedek-kúria rekonstrukciójában. Több önálló kötete és több mint kétszáz néprajzi tárgyú tanulmánya látott napvilágot. A nagyszalontai 79 éves Dánielisz Endre nyugdíjas pedagógus, helytörténész, kitűnő Arany-kutató. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem teológia, valamint pedagógia-lélektan szakán végzett, majd a szalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett, tisztségből a kommunista hatalom mozdította el, 1985-ben a nagyszalontai Arany János Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba. Dánielisz Endrének 17 néprajzi, helytörténeti könyve, több mint kétezer cikke és tanulmánya jelent meg. A bánffyhunyadi református lelkész, Kusztos Tibor a magyar nyelv határon túli ápolásáért, társadalmi szervezetek létrehozásáért és működtetésért részesült az elismerésben. /Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2005. május 31.

Május 27–29. között tartották meg Budapesten és Agárdon a VII. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciát, amelyen egyebek mellett felmérték azt is, hogy mit jelentett a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek számára Magyarország belépése az Európai Unióba. A Kráter Műhely Egyesület és a Magyar Kultúra Alapítvány szervezte a tanácskozást. Tájékoztatás hangzott el a csángó élet alakulásáról, és előadás, többek közözz a székely diákok külföldi egyetemjárásáról a történelem folyamán. Bemutatták Székely András Bertalan Határhártyák című tanulmány- és esszékötetét. Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkész megemlékezett az 1956-os Pongrácz Gergelyről. /Bajna György: Keresztkötődések konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2005. november 16.

Tavaly ősszel Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkész becsületsértés címen büntetőjogi feljelentést tett a bíróságon a Szabadság tudósítója, Péntek László ellen, egy, a 2004. április 14-i számban megjelent cikk miatt. A bánffyhunyadi bíróság Pénteket felmentette a vádak alól, Kusztos a kolozsvári törvényszékhez fellebbezett jogorvoslatért. A törvényszék november 9-én Kolozsváron is Péntek Lászlónak adtak igazat, Kusztos Tibort pedig kötelezték a perköltség megfizetésére. Védőbeszédében Péntek megjegyezte: „Bebizonyosodott, hogy Kusztos valóban elkövette azt a református egyházban eddig példa nélküli „tapintatlanságot,” amikor visszautasította a temetkezési szertartás elvégzését olyan szegény sorsú magyar református elhunytak számára, kiknek hozzátartozói nem tudtak eleget fizetni, ezért azt román ortodox pap végezte el ingyenesen.” /Véget ért a Kusztos–Péntek per. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2006. szeptember 9.

Szeptember 8-án avatták fel a Bánffyhunyadi Iskolaközpont új, 16 tantermet magába foglaló épületét, amelyben az V–VIII. osztályos gyerekek – ebből öt magyar tannyelvű osztály tanulói – kapnak helyet. Az ortodox szertartás után Kusztos Tibor református lelkipásztor is megáldotta az iskola diákjait és nevelőit. Mihail Hardau tanügyminiszter elmondta: – Az oktatás iránti érdektelenséget tanúsítja, hogy az iskola több mint egy évtizedig épült. /Nagy-Hintós Diana: Iskolát avattak Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2009. január 23.

Tavaly év végén új sorozatának 150. számához érkezett a Kalotaszeg folyóirat. Ez a harmadik vonulat, egyenes folytatása a többszörös lapalapító törekvésnek, amely 1890-ben kezdődött (Gyarmathy Zsigáné, Kós Károly, Herrmann Antal), és 1912-ben folytatódott. Az 1989-es változás után Vasas Samu bánffyhunyadi tanár-néprajzkutató-szakíró szerkesztésében 1990 végén (dátum nélkül) a próbaszámmal indult el immár harmadszor a bánffyhunyadi székhelyű Kalotaszeg új sorozata. A sajtótermék kéthetente megjelenő, kulturális, közéleti lapnak indult, ami a csökkenő anyagi lehetőségek következében folyóirattá, majd összevont kéthavi (háromhavi) lappá módosult. A lap védnökségét (kezdetben) a bánffyhunyadi RMDSZ, míg kiadását a Pro Kalotaszeg Művelődési Egyesület vállalta. Vasas Samu Bánffyhunyad mellett Kalotaszeg különböző pontjairól válogatta össze a szerkesztőket. A szerkesztői munka ügyszeretetből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül történt, a munkatársak írásaik jutalmául a lap tiszteletpéldányát kaptát. Az 1990-es induláskor Török F. László volt a főszerkesztő, 1992-től Vasas Samu átvette a főszerkesztői feladatkört, amit 1997-ben bekövetkezett haláláig betöltött. Azóta a főszerkesztő Kusztos Tibor, Buzás Pál a főszerkesztő-helyettes. A lap kezdeti, felfelé ívelő szakaszának melléktermékei a Kalotaszegi Füzetek, amelyből 1993-ban összesen három könyvecske jelent meg. Szép falinaptárak is születtek (1991–1995), továbbá a kalotaszegi templomokat bemutató ingyenes különlenyomatok. /Buzás Pál: Ünnepel a kalotaszegi lap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998